Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-30 / 220. szám

2 jíyírbidék. 1925. szeptember 30 TROJKA. A második orosz szó, mellyel az agyongyötört és munkától görnyedező magyar népnek meg Kellett ismerkedni. Az első volt a szovjet. Még mindenkinek élénken emlékében élnek azok a borzalmak, melyeket a szovjet rövid életű, de annál nagyobb hatalmú urat el•Svettek a polgárok társadalmán és még mindenki nagyon jó. emlékszik, hogy milyen gyilkos kelepce, milyen förtelmes bűnhalmaz, milyen pokoli kegyetlenség jellemezte ezt az egy szót: szovjet. Mikor a rémuralom megszűntével a szovjet urai néhány kivétellel megszöktek az országból, talán mindannyian abban a téves hiedelenrtben éltünk, hogy ezek a társadalom fölforgató Len in-tanítványok, a büntetéstől való félelmükben soha többé nem merik betenni újból a lábukat Magyarországba. De tévedtünk. Tévedtünk akkor, amikor föltételeztünk logikát és valamilyen erkölcsi alapot ezekben a nekivadult uszítókban, tévedtünk, amikor azt hittük, hogy megfelelő leckét kaptak és tévedtünk, ha abban a nyugodt hitben éltünk, hogy a már elvett és kiszabott szigorú büntetések el fogják némítani őket a további aktív szerepléstől. A rendőrség egy uj és hatalmas kommunista szervezetnek jött újra nyomára és ma már az összes vezetői ennek a mozgalomnak, biztos helyen ülnek az ügyészség börtönében. A szovjet egyik bűnös emlékezetű vezére, Rákosi Mátyás, a szociális termelés volt népbiztosa, álnéven Magyarországra szökött, hogy az évek során külföldön kieszelt tervek alapján, előkészítse az uj kommunista mozgalmat az országba. Ez a Rákosi volt az, aki Kun Bélát a szovjet összeomlása után külföldre szöktette s mint Kun Béla titkára, maga is menekült dicstelen vezére tehervonatán. Ez a volt népbiztos, mint főirányitó érkezett most az országba, ahol már egy háromtagú trojka, külföldi pénzekből táplálta a kommunista törekvések uj hajtásait. Trojka. A második orosz szó, mely bele égette magát a magyarság bőrébe és ugyanolyan nyomot akart hagyni, mint elődje, a szovjet. A trojka a háromtagú tapács, melynek vezetése alatt működött titokban, bujtogatva, lázitva és szervezkedve a kommunizmus esziméje, a szerencsétlenül félrevezetett munkások között. Nos, a trojka tagjai, melyek között egy nő is van, ma már nem fejthetnek ki semmiféle tevékenységet, mert hála a rendőrség ügyességének, az exnépbiztossal, delegált vezetőjükkel együtt biztos lakat alatt ülnek. Most azonban, amikor a Trojka megkísérelt rémuralmi törekvésének híre újra beszáguldottá az országot, nekünk egy megjegyezni valónk van az ügy lezárása után. Azok a kéteshirü, és szereplésü egyének, akik itt a szovjet bünbarlangját megteremtették, semmitől sem riadnak vissza, hogy szökésük után újra visszatérhessenek ide és ismét kezükbe ragadhassák a hatalmat, ha kell, a legnagyobb véráldozat árán is. Nem rémíti meg őket a bűntett, az internálás, a kiüldözés és semmiféle fenyítő rendszabály, mert elvakultságukban a vakmerőség legszélsőbb fokára hágtak. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy minden erővel, minden erőszakkal és a törvény minden szigorával odahassunk, hogy a Kun Béláék előre küldözgetett futárjai örök leckét kapjanak az önmagára ébredt magyar társadalomtól. Amikor a püspök beszéde két nappal korábban, mint njságcikk jelenik meg. Velimirovics Nikoláj szerb püspök rejtélyes esete Cetinjén. Újvidékről jelentik: A szerbiai politikai és irodalmi köröket egy szenzációs eset foglalkoztatja, amely Nisből indult ki és a cetinjei királylátogatás alkalmával nyert aktualitást. Az eset annyira rejtélyes, hogy még azok sem tudják kimagyarázni, akik az eset közvetett és közvetlen szereplői. Mint annak idején megírtuk, a királyi pár cetinjei látogatása fényes ünnepségek keretében folyt le. A fogadtatás tulajdonképeni «nagy eseménye® Velimirovics Nikoláj szerb püspök beszéde volt, aki mint világhírű egyházi szónok óriási népszerűségnek örvend. «Aranyszájunak» nevezik Ohridban püspöksége székhelyén, nemkülönben egész Montenegróban,ahol nagyrabecsülik kiváló szellemi képességeit. Amikor a királyi pár Njegos koporsójánál megjelent, Velimirovics Nikoláj gyönyörű beszédet tartott, amely tartalmánál és nagyszerű koncepciójánál fogva általános feltűnést keltett. A beogradt lapok külön gyorsírókat hozattak Cetinjébe, akik a vladika beszédét szórói-szóra lesztenografálták. A beogradi lapok szeptember 22-én közölték Velimirovics Nikoláj beszédét, de mekkora volt a meglepetésük, amikor valaki Nisből beküldte az ottani «Privredni List» vasárnapi, azaz szeptember 20-iki számát, amelyben 24 órával a beszéd elmondása előtt vezetőhelyen közli ugyanazt a be, szédet, de nem mint a vladika beszédét, hanem mint vezércikket, amelyet Santics Krszta a lap szerkesztője irt alá. Nisben óriási szenzációt keltett ez a felfedezés és most másról sem beszélnek, mint a rejtélyes vezércikkről és a vladika beszédéről. Lehetetlen ugyanis feltételezni 'hogy a püspöknek valamilyen módon tudomására juthatott volna a «Privredni List»-ben megjelent vezércikk tartalma s hogy a hires egyházszónok hétfőn reggel ugyanazt a beszédet mondotta volna el a királyi pár előtt, amely vasárnap más név alatt megjelent egy nisi lapban. A beszéd koncepciója és fogalmazása olyan nagyszabású, hogy azt feltétlenül napokkal előbb kellett elkészíteni, tehát még mielőtt Cetinjére érkezett az ochridi vladika. Viszont azt sem lehet feltételezni, hogy valakinek lett volna anynyi baxorsága, még ha a beszed kézirata a birtokában is volt, hogy ugyanazt a beszédet saját neve alatt megjelentesse a «Privredni List» vezetőhelyén. Egyelőre minden kétséget kizáró módon megállapították, hogy a vladika beszéde, amelyet hétfőn tartott Cetinjén és Jantics cikke, amely 24 órával előbb megjelent a nisi «Privredni Lisi»-ben egy és ugyanazon szövegű; még nüanszbeli eltéréseket sem lehetett felfedezni közöttük. Egyszóval: a beszéd és a cikk szórói-szóra ugyanaz. Az érdekes plágium eset, ha ugyan plágiumról egyáltalán lehet szó, mindenütt érthető feltűnést keltett, annál is inkább, mert Santics kijelentette, hogy eredetileg ő akarta ezt a beszédet tartani Njegos hamvai fölött, de miután hivatalos ügyekben volt elfoglalva Beogradban, a cikk másolatát a beogradi keresztény szövetkezetnél hagyta hátra.azzal az utasítással, hogy használjákl fel saját belátásuk szerint. A cikk tehát ilyen; formán kerülhetett a vladika kezeihez, vagyis Santics azt állítja, hogy a hires egyházszónok a legnagyobb nemzeti ünnepélyen a királyi pár jelenlétében egy olyan beszédet tartott saját neve alatt, amely előzőleg mas neve alatt újságcikk formájában jelent meg. Az emberek most azon törik a fejüket, hogyan is történhetett ez a rejtélyes eset, amely már néhány napja nem hagyja nyugodni Nis lakosságát s amely olyan nagy feltűnést keltett nemcsak Szerbiában, hanem Montenegróban is, ahol az ősz vladika tekintélyét akarják bűnös kezek aláásni. Mindenki most Velimirovics vladika nyilatkozatából várja a rejtély megoldását, a vladika azonban mind ezideig nem nyilatkozott. Javításokat elfogadunk. Javításokat elfogadunk. í Diadal és Városi Színház Mozgó Ma keddsn utoljára Az évad nagy filmeseménye MARION DAVIS vil igfilmje Janice Meredith (Szabadság vagy Halál) Romantikus filmregény 12 felv. Kisérő műsor: Buster Keaton és a félszemű keselyű És a kultuszminiszter látogatása Nyiregyhá'án Jön Jön A megzavart esküvő (Égő vonat) kalandorfilm 5 felv. és a Kis szeleburdi! Méreg-e a dohány ? Híres idegorvos véleménye. Egy hires francia idegorvos, Héricourt dr., egy tanulmányában azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen hatással van a dohány élvezése az ember idegrendszerére. — A dohány kétségtelenül méreg — úgymond az idegorvos — de olyan méreg, amelyet az emberi szervezet nagymértékben megemészt. Mig a koffein és az alkohol, ez a két népszerű narkotikuma a civilizált emberiségnek, az idegrendszert izgalomba hozza és a fantáziára is rendkívül hatással van, addig a dohány megnyugtat. Látszólag tehát alapos az a következtetés, hogy a dohány egyensúlyozza a kávé és a szesz hatását. Az idegorvos ezzel szemben azt mondja, hogy ez a föltevés teljesen téves. Elismeri, hogy a dohány megnyugtatja az idegeket, szemben az izgató kávéval 'és alkohollal, azonban határozottan meggyöngíti azokat az erőket, amelyek szembeszállhatnának a szesz destruáló hatásával. A dohány — úgymond Héricourt — mégis nagy vigasztalója az emberiségnek, mert élvezésével az ember jobban eltűri sorsának pillanatnyi súlyát és jobban elviseli az anyagi gondokat és erkölcsi fájdalmakat. Az idegorvos azzaf végzi tanulmányát, hogy a dohány kétségkívül fájdalomcsillapító és idegmegnyugtató hatással van az emberre,' de azért nem kívánatos. (*) Kényszerkölcsön kötvényt vesz Nemes Sándor bank és váltóüzlete Széchenyi-ut 7. 3x (*) Városi bunda, alig használt oroszbrobontir béléssel sürgősen eladó Simfcovics szűcsnél. 3x WT Irodalmi esték az Apollóban ""^üis!^*" Kedden Szerdán Francis Marion hires regénye Törvényen belül főszerepben Norma Talmadge Kedden Szerdán