Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-27 / 218. szám

544 jftfytkkibés; 1925. szeptember 30. KÖZGAZDASÁG. A lépfenéről, a lépfene bacil­lnsáról, a fertőzés különböző módjairól, a lépfene bacillns fertőző erejéről, a betegség tüneteiről, a fogékonyságról és a védekezés módjairól. Irta: totcsvai Bórt is Ferenc dr. A szegény embernek a sertés mellett leghasznosabb háziállatja a tehén. Ez a jószág az, amely csa­ládját egész éven át friss ,jo, egész­séges tejjel ellátja, melynek allan­dó élvezete a fáradt testet felüdíti, a beteg testben pedig csodakat mü­vei A sápadt arcra piros szint, a bágyadt, kiégett szemekbe de­rűt fényt, napsugarat varázsol. A falusi gyerekek szinte öntu­datlanul is érzik a tejnek ezen ki­váló tulajdonságát, felragyog sze­mük ,midőn édesanyjuk a lep edényt a szegről leakasztja. Valo­ságos diadalmenetben kisérik any­jukat az istállóba, s alig várjak, hogy a habzó, meleg tejjel telt rózsás csuprot piciny piros ajka­ikhoz emelhessék. Meg is becsüli a szegeny ember az ő tehénkéjét. Szorgalmasan gondozza, ápolja, s igyekszik meg­tartani minden körülményék kö­zött. Ezen törekvésében támogatja őket az államhatalom is. Az 1908. évi XLI. tc. 17. §-a értelmében ugyanis: «A végrehajtas alól ki vannak véve, és ennélfogva meg a végrehajtást szenvedőnek a be­leegyezésével sem foglalhatók le: a Végrehajtást szenvedő választa­sa szerint: egy tehén, vagy negy juh, vagy négy kecske, vagy negy sertés, úgyszintén ezen allatok re­szére ' félévi takarmány, szalma, alom, ezeknek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből, a be­szerzésükhöz szükséges_ osszeg.» , Ami tehát azt jelenti, hogy be­kés viszonyok között nincs az a törvényes hatalom, mely a szegeny embert az ő tehénkéjétől, ezen drá­ga kincsétől megfoszthatná. Ennek a szegény néposztalynak akarok elmondani egyet-mást az általam hallottak, olvasottak és ta­pasztaltak alapján arról a borzal­mas betegségről, mely tehénkéjü­ket veszély ez tetii, amely évenként egyes helyeken a szarvasmarha ál­lományt úgyszólván megtizedeli, s melynek nyomán oly sok keserű könny fakad. Ez: a szegény néposztály szívesen hallja mindazt^ ami az ő tehén­kéjükkel összefüggésben van. Jól is teszik, ha figyelemmel kisérik ezeket a kérdéseket s aratáskor, csépléskor, és n^ís mezei munka alkalmával ezeket a kérdéseket vi­tatják meg, nem pedig elérhetet­len politikai ábrándok után fut­nak. Ezeknek a kérdéseknek a megvitatása ugyanis a gazdasági ismeretek gyarapítását, ez viszont intenzivebb gazdálkodást, többter­melést, az anyagi jólét fokozását eredményezi. Ezenkívül előmozdi­tal azt, hogy a magyar Szent Ko­rona ismét a régi fényében felra­gyoghasson. A szarvasmarha veszélyes betegségének vidéken­kénti elnevezése. A fentebb említett veszélyes be­tegsége a szarvasmarhának a lép­fene, tudományos néven Antrax. Tiszaháti ember «vértá|yognak», a dunamelléki «sárga táíyognak», a somogyi juhász «rögzésnek» is ne­vezi. , 4 • " • Hunyadi János természetes keserűvíz székrekedésnél, emésztési zavaroknál gyors, biztos, enyhe hatású. A lépfene okozója. A lépfene okozója egy bakté. i­um-faj, amit hasadó gombának is neveznek. A baktériumok nagyon kicsi, ezredmilliméterekkel merhe­tő, szabad szemmel nem látható egy sejtü növényi élő lények, — gombák. Többféle baktérium van. A gömbölyűt kokkusznak, a pál­caalakut bacillusnakk, a csavaros, dugóhuzó kinézésű baktériumokat pedig spirillumok-nak nevezik. A lépfenét előidéző baktérium pálcika alakú, ezért azt bacillusnak nevezik. Latin neve: Baciilus an­thrácis. Miböt áll a baktérium teste? Sigmond Eleknek Mezőgazdasa gi Cnémia cimü müvében olvashat­juk, hogy: A baktériumok részei: «sejttartalom, ami protoplazma és a sejt hártya, melyek anyaga cel­lulóz, továbbá lehetnek mozgó nyúlványai, u. n. ostorok, vagy a sejthártyát kocsonyás burok fedi.» Hogy szaporodik a lépfene bacillu sa? A lépfenét előidéző baciilus, ha bizonyos hosszúságra megnő, ak­kor harántul ketté hasad és szét­válik, tehát egy bacillusból kettő lesz. Kedvező táplálkozási viszonyok között félóránkint ismétlődhet a ketté hasadás, ekként 10 óra alatt egyetlen bacillusból 1,000.000 fej­lődhet. Esős, meleg időben legjob­ban szaporodik. Szaporodik a lép­fene baciilus spóra képződés ut­ján is. Ha ugyanis a táplálkozási felté­telek nagyon kedvezőtlenné vál­nak, akkor a lépfene baciilus tes­tében ovális testecske képződik, erős burokkal. Ezt az ovális tes­tecskét nevezzük spórának. Tudományos kísérletezésekkel megállapították, hogy a spórák na­gyon szívósak, a legellenállóbb élő lények. Dr. Hutyra szerint: «csak 100 százalékot meghaladó meleg, tartós napfény és erélyes fertőtlenítő szerek ölik meg őket, mig ilyen hatásoktól óva, éveken keresztül is életben maradnak.» Ha azután az időjárás kedvez nekik, vagyis, ha esős idő után ismét meleg idő jár, akkor a spó­rák kicsiráznak, s újra bacillusok lesznek belőlük és újra tovább szaporodnak hasadással. Hol fordul elő a lépfene bacillusa? Dr. Hutyra szerint: «A lépfene, mint talajbetegség, vizenyős, mo­csaras vagy vizáradásoknak kitett területeken szokott előfordulni, és a kérődzők, valamint a lovak ko­kott a meleg évszakban, főleg eső­zések után időrőt-időre tetemes veszteséget okoz. Magyarországon különösen az Alföldön honos.» Tormay Béla előadása szerint az ilyen fépfenével fertőzött területe­tet a gazdák «dögös» vagy «átkos» földnek nevezik. 1 Hogy fertőzi meg az állatot a lépfene bacillusa? Dr. Hutyra szerint: «A fertő­zött talajon nőtt fű, széna, és más takarmány növények a hozzájuk ta­{ >adó földrészecskék révén szintén ertőzve vannak spórákkal s ilye­nek belekerülnek a kutakba és álló­vizekbe is, ahol főképen az iszap­ban gyűlnek össze. Beteg állatok ürülékei, kibocsá­tott vére, szintúgy az elhullott ál­latok boncolásakor kiszabaduló testnedvek uj fertőzőanyagot jut­tatnak a talajba, mely ott időről­időre tovább szaporodik.)) «A ta­karmánnyal, eleseggel, vagy ivó­vízzel a gyomorba került spórák sértetlenül haladnak át rajta, maja a bé/ alkalis tartalmában kicsiráz­na, a bacillusok a bél nyálkahár­tyájának felületén telepekké nő­nek, benyomulnak annak csöves mi­rigyeibe s irmen a bél falának, nyi­rokréseibe, ahol savós — véröm­Iésén gyulladást indítanak meg. Később a záram ló nyirokkal bele­jutnak a vérbe és itt gyorsan el­szaporodva azt elárasztják s ezzel a kezdetben heíybeli kóros folya­mathoz általános vérfertőzés tár­sul, mely rövid idő alatt megöli az állatot. Hogy fertőzheti meg még a lépfene az állatot? «Jóval ritkább a fertőzés a bőr, vagy valamely nyálkahártya sérü­lésén keresztül, s ez uton bacillu­so kés spórák egyaránt idézhetik elő a betegséget.» «Szintén ritka a fertőzés léguta­kon keresztül spórákat tartalmazó por belehelése következtében.)) Vannak, akik abban a felfogás­ban vannak, hogy az állatok a friss gyeptörésnek a kígőzölgését be­lehelik, s ezáltal fertőződnek. Ez a hiedelem azonban tévedésen ala­a hiedelem azonban tévedesen ala­pul, ily módon nincs lépfenés fer­tőzés. 'Mflői függ a baciilus fertő­ző ereje (vir ulentiája)? «Szivós vagy vastag burokba zárt bacillusok ellenállnak a test­nedvek baktérium ölő hatásának, mig az olyanokat, melynek burka nagyon vékony vagy ha vastag is, de lágy és szétfolyó, a nedvek el­ölik és feloldják.» Fogékonyság a lépfene fer­tőzés iránt. Szintén Hutyra szerint: legér­zékenyebb a fertőzés iránt a juh, a szarvasmarha és a ló, jóval ke­vésbé a sertés és a kutya. Fiatal, elkényeztetett, jól táplált állatok, könnyebben betegszenek meg, mint az idősek és edzettek. Testi kifára­dás, kimelegedés, fehülés, és éhe­zés, szintúgy emésztési zavar csök­kenti az ellenállást a fertőzéssel szemben. Megbetegszik-e minden állat, amelyben lépfene bacii­lus van? «Fertőzött legelőkön tartózkodó^ állatok bélsarában igen gyakran vannak spórák, anélkül, hogy az. állatok megbetegednének, de ha az ilyen lappangó fertőzöttség álla­potában, az emiitett gyöngítő befo­lyások érik őket, akkor kifejlődik bennük a betegség.» A betegség tünetei: «Fertőzött takarmány vagy ivó­víz felvétele után a koros tünetek szarvasmarhákon és lovakon legko­rábban 3 nap múlva, juhokon már 24 óra múlva mutatkoznak. Enyhe fertőzés esetén a lappangás jóval tovább is tarthat.» «Nagyon hevenyés esetekben An­trax acutissimus az addig látszó­lag egészséges állat hirtelen össze­esik, nyálkahártyái szederjesek, lé­lekzése feltűnően nehéz, testnyílá­saiból vér szivárog és rövid idő múlva, görcsök között elhull. Ily módon leginkább a juhok szoktak megbetegedni. Az Antrax acutus és subacutus, a lépfene szokásos alakja gyors hőemelkedéssel kez­dődik (40—42 fok); a láz mind­végig magas marad, ennek ellenére azonban némely állatok, főleg a. szarvasmarhák, egy ideig élénkek is lehetnek és takarmányt is fo­gyasztanak, mig másokon reszke­tés, bágyadtság és étvágytalanság árulja el a lázas állapotot.» A szívverés és Iélekzés szapora, emésztési zavarok, lovaknál kolikái tünetek, kérődzőknél mérsékelt fel­fúvódás észlelhető. A bélsár véres, a vizelet sötét r némelykor véres. A tej elapad, véres. Néha anya­kon, szügyön és a torok körül duzzanatok fejlődnek. Ezenkívül még más apróbb tünetek is észlel­hetők. Védekezés. Védekezni lehet a betegség ellen ojtás által. Dr. Hutyra 4-féle ol­tási módot sorol föl. U. m.: 1. Védőojtás szeliditett tenyészettel. 2. Védőojtás spórás tenyészettel. 3. Védőojtás immunizáló vérsa­vóval. 4. Védőojtás immunizáló vérsa­vóval és tenyészettel. Ezek közül az ojtási módok kö­zül az állatorvosnak kell a megfe­lelő fajtát kiválasztani, aszerint,, hogy egészséges vagy fertőzött ál­latokkal állunk-e szembe. Az állatok beoitása egy időre megvédi az állatokat az elhullás­tói Láttam fertőzött marhaállo­mányt, ahol az elhullás az ojtás. után azonnal megszűnt. Meg kell tehát a szegény ember­nek is barátkozni az ojtás gondo­latával, meg kell gondolni, hogy azzal a 25—30.000 koronával, ami­be az ojtás kerül, milyen nagy ér­tékű állatot véd meg a pusztulás­tól. Meg kell ezeket szívelni azok­nak a nyirgyulaji embereknek is*, akik az év tavaszán hatóságilag elrendelt' lépfene elleni ojtást any­nyira sérelmezték. Meg kell tanulni a szegény nép­osztálynak azt is, hogy az ilyen hatósági intézkedések nem az o zaklatásuk végett, hanem azért té­tetnek, hogy annyira szeretett és dédelgetett tehénkéjüket az elhul­lás veszélyétől megóvják. A világhírű szabadalmazott Schöberl-ágy felülmúlhatatlan! r. ix,.. Schöberl Róbert udvari butormfirosnil nappal fotel! Budapest IV. kerület, Haris-köz 4 szám. Éjjel ág?! 5395

Next

/
Thumbnails
Contents