Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-26 / 217. szám

2 jjjfftctidér 1925. szeptember 2 6 Egy székely falu Kaliforniába vándorolt Mialatt Genfben a népszövetség a biztonsági kérdéssel szórakozik s a nagyhatalmak annak rendezé­sétől várják a béke állandósítását, Erdélyből vándorútra indul egy magyar falu, amelynek lakosaitól Románia elvette a földet, hogy magyarjait kiüldözze tűzhelyük­ről. A két tény között, bármily különösnek tetszik is, benső ösz­szefüggés van. Az államok bizton­ságát csak az országokban élő né­pek és nemzetek állampolgári jog­egyenlősége állithatja helyre, az a belső béke, amely nélkül fabatkát sem ér a külpolitikai szerződések­be fektetett biztonság. Amig ha­talmi önkény, elnyomás, jogbi­zonytalanság és kegyetlen ü Idő­zés tűzfészkeket állandósít Európa országaiban, ahol hazájuktól el­szakított nemzeti kisebbségek síny­lődnek, addig nem lehet Európa diplomáciájának megszilárdítani ezt a békének csúfolt szörnyű ál­lapotot. A trianoni szerződés alá­jrasára kényszerhelyzet vitt rá bennünket. Bár vérünk utolsó csöppjéig föllázadt és tiltakozott az erőszak ellen, halvány remé­nyünk fűződött mégis a kisebbsé­gek jogait «biztositó» nemzetközi szerződéshez, mert ez a népszövet­ség oltalma alá helyezte a védtele­neket. A biztatásban hinni s a ga­rantáló nagyhatalmak, Anglia, (Franciaország, Olaszország, az amerikai Egyesült Államok, és Ja­pán ünnepélyes Ígéretében nem kételkedni, lehet, hogy gyönge­ség volt tőlünk, de akkor az. utolsó szalmaszál, melybe kapaszkodhat­tunk. Keservesen jöttünk rá kiáb­rándító csalódások árán, hogy en­nek a tisztes testületnek, mely ide­álok jegyében alakult, eljárási sza­bályai réseket hagynak a hatalom birtokosai számára, amelyen ke­resztül kijátszhatják a jogot és be­csempészhetik furfangos összefogá­sukat az igazság és jogszerűség elhomályositására. Láttuk, hogy Apponyi indítványát, mely Ma­gyarország népének és kormány­zatának közös óhaját szólaltatta meg, azokban az indítványaiban, amelyekkel a kisebbségi panaszok tárgyalása tekintetében uj eljárási módszert, a panaszosok személyes meghallgatását, a nemzetközi döntő bírósághoz való fellebbezést aján­lotta, elvetették, hogy ezzel is, mintegy szomorú bizonyítványt ál­lítsanak ki arról, hogy mennyire nem áll ma még a nemzetek szö­vetsége azon az eszményi magas­laton, amelyen a jogi kérdéseket elhatárolni képes lenne a politikai szempontoktól. Nagy a gyanúnk, hogy a népszövetség időt akar juttatni felületes határozataival az uj impériumoknak arra, hogy' el­tüntessék, beolvasszák, vagy ki­pusztítsák államterületükről a ki­sebbségi nemzeteket s velük egye­temben a feltörő panaszokat. A síri csönd bizonyára jobban kon­veniálna a jajok folyton erősbödő visszhangjánál, talán Genfnek is, az elnyomóknak pedig minden bi­zonnyal. Románia kiirtott egy ma­gyar falut, az utolsó szál magyar emberig: Csikborgó 457 magyar családja hontalanitva és kifosztva immár -átkelt a nagy vízen, hogy Kaliforniában elpusztuljon, vagy újra megépítse otthonát. Ez a fájó és kiáltó példa történelmi do­kumentuma Európa mostani pa­rancsolói önzésének, egy rablóál­lam emberirtásának s a népszö­vetség könnyű lelkiismeretének, mely odaadta magát az erdélyi és bánáti magyar telepesekkel űzött szerződésszegő, békebontó s a re­gionális biztonságot veszélyez­tető román politika igazolására. Csikborgó magyar falu eltűnése az európai térképről élő vád, mely föllázit minden magyart, de egy­szersmind jogalap is, mely felha­talmazza Magyarországot, hogy el­szakított fiai boldogtalan sorsát mindaddig napirenden tartsa, amig a jog és igazság előtt meg nem hátrálnak azok, akik a - hatalom birtokában ma e két nagy elvet mindenuntalan, szégyenletes kö­vetkezetességgel megkerülik. Lassankint fogy az analfabéták száma a vármegyében. Az iskolánkivüli népnevelési bizottság ülése. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcs vármegye iskolánkivüli népmivelési bizottsága folyó évi szeptember 19-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Mikecz István alispán, bizottsági elnök elnöklete hiellett. A közgyűlés élénk érdek­lődés mellett folyt le, melyen Benkö András kir. tanfelügyelő, ügyvezető elnök, továbbá Bányay Jenő kanonok, egyházm. tanfel­ügyelő, Margócsy Emil felsőke­resk. isk. ig., Moravszky Ferenc ev. főgimn. ig., Nevéry János kir. kath. főgimn. ig., Pillér József örö­kös tiszteletbeli tag, Szesztay Zol­tán dr. m. kir. kormányfőtaná­csos, várm. főügyész, Szabó Pál ref. el. isk. ig., Tamáska Endre polg. isk. ig., Tóth György g. kath. el. isk. ig., Vietórisz József dr. főgimn. tanár, mint a bizottság tagjai és Barna Jenő titkár, mint előadó vettek részt. A gyűlés megnyitása után Ben­kő András kir. tanfelügyelő visz­szapillantást vet az elmúlt tanév­re, rámutat azokra a nehézségek­re, amelyekkel a bizottságnak meg kell küzdeni, jóleső örömmel ál­lapítja meg, hogy ennek ellenére fez iskolán kívüli népmüvelés év­ről-évre fejlődést mutat, amiben nem kis érdeme az elnöklő alispán urnák van, aki mindenkor szivé­nek egész melegével karolta fel az iskolán kívüli népművelés ügyét, amivel a bizottság köszönetét a legteljesebb mértékben kiérdemelte. A jegyzőkönyv felolvasása és tu­domásulvétele után titkár előter­jeszti a mult év munkásságát fel­ölelő terjedelmes jelentését, mely­ből néhány statisztikai adatot ra­gadunk ki. A vármegye területén a mult tanévben 20 községben folytak is­meretterjesztő szabad előadások. Az összes előadások száma 339. A hallgatóság átlagos száma egy-egy előadáson 80—100 között váltako­zott, de volt előadás, amelyen a hallgatóság száma a 200-at is meg­haladta. Az előadások iránt az ér­deklődés évről-évre emelkedik. Analfabéta tanfolyam hat vo't u vármegye területén, még pedig Nyírbátorban 55 katona, Nyír­egyházán 49 katona, mig Tornyos­pálcán (gk. isk.) 20, Tornyospál­cán (ref. isk.) 30, Ramocsaházán 25, Nagykállón 18 polgári egyén hallgatta a tanfolyamot. A hall­gatók száma 197 volt és pedig 171 férfi és 26 nő. Sikeres vizsgá­latot csak 104 hallgató tehetett, inert a katonák közül időközben 31 leszerelt, a ramocsaházai tanfo­lyam 25 hallgatója pedig a tanító közbejött betegsége miatt nem vizsgázhatott. Az eredmény meg­nyugtató. A tanfolyamok száma a múlthoz képest eggyel szaporodott. Ugrásszerű eredményeket e té­ren ez idő szerint még várni nem lehet, mert az álszégyen, az ide­genkedés csak SZÍVÓS és kitartó munkával küzdhető le. Ehhez a tanitó legodaadóbb ügyszeretete sem elegendő, ha a falu vezetésére hivatott többi tényező nem áll mellé Ismeretterjesztő tanfolyamokon a hallgatók száma 1810, a megtartott Mint az amerikai „Paramount filmgyár 11 starja, ezennel van szerenosém meghívni Önöket, a legszenzációsabb filmem Szeptember 29—30-án kedden és szerdán az Apollóban bemutatásra kerülő Törvényen belül Francis Marion / » j , • hires legényének 6/000(280ITO. Remélem mindnyájan ott lesznek. A viszontlátásig üdvözli Önöket Normo Ta/madge, órák száma 699. Az ismeretterjesz­tő tanfolyamok számának örvende­tes emelkedése a vármegyeszerte alakult Levente Egyesületekkel szo­ros összefüggésben van. A tanfo­lyamok hallgatói túlnyomóan a Le­vente Egyesületek tagjaiból kerül­nek ki. A bizottság a rendelkezésre álló fedezethez mérten az előadókat csak a legminimálisabb díjazásban előadásonként 10.000 K-ban ré­szesíthette. A tanítók, akik az előadók között a legnagyobb szám­mal szerepelnek, inkább nemes am­bícióból, mint a szerény dijazás fejében vették ki részüket e kul­turmunkából, amiért a köszönet és hála hangján emlékezik meg ügy­buzgó tevékenységükről a titkári jelentés. Erre különösképpen azok szolgáltak rá, akik analfabéta tan­folyamot vezettek, azért nevüket ide iktatjuk : Tóth György és Gábry Bertalan nyíregyházi, Bá­lintfy István és Tatos Lajos nyír­bátori, Hegedűs József és Páll Gyula tornyospáfcai, Gáspár Já­nos ramocsaházai és Szabó Antal nagykállói tanítók, akiknek a bi­zottság jegyzőkönyvi köszönet alak­jában fejezte ki elismerését. Nagy elismeréssel emlékezik meg a jelentés Ruttkay Gyula kanonok, nyiregyházi gk. plébánosról, aki az iskola egyik tantermét a katonai analfabéta tanfolyam céljaira áten­gedte, az összes írószereket saját költségén szerezte tk s a szorgalma sok meg jutalmazásában is részt vett, továbbá Görömbey Péter nagy, kallói ref. esperes lelkész, Kiss Pal tiszarádi ref. lelkész és Veress Gá­bor büdszentmihálvi polg. iskolai igazgató ügybuzgalmáról. A titkári jelentés megemlíti azt is, hogy Szabolcs község 1.020.000 és Tiszaeszlár 920.000 K anyagi áldozattal önmaga tartotta fenn a tanfolyamot, mig a vármegye többi községei csak a dologi kiadásokat fedezték. A titkári jelentés kapcsán elnöklő alispán örömének ad kifejezést afö!­lött, hogy az iskolánkivüli népmü­velés mind szélesebb körre terjed ki és felajánlotta, hogy a titkári je­lentést ki fogja nyomatni és a tköe­munkásság fokozása céljából min­den községi elöljáróságnak meg­fogja küldeni. Szesztay Zoltán dr. vármegyei főügyész rámutat arra, hogy az is­kolánkivüli népmüvelés körében az irredentizmus ápolására kiváló al­kalom kínálkozik. Bejelenti egyben, hogy a Nemzeti Szövetség részé­ről 300.000 K jutalmat tüz ki an­ihak a részére', aki e térení a f. tan­évben a legszebb eredményt fogja felmutatni. Majd titkár előterjeszti a f. év vázlatos munkatermét, melyet a bi­zottság változtatás nélkül foga­dott el. A tárgysorozat utolsó pontja a költségvetés tervezet előterjesztése volt, mely szerint a munkaterv ke­resztülviteléhez 63.200.000 K fe­dezetre volna szükség, mig a költ­ségelőirányzat e célra csak 14.797.00.0 K remélhető bevételt tüntet fel s igy 48.403.000 K fede­zetlen hiány mutatkozik, melyet a bizottság államsegélyből, takarék­pénztárak, és a kultura iránt érzék­kel viseltető vagyonosabb osztály adományából vél fedezni. i Eredeti párisi és bécsi bársony mo de ll kalapok megérkeztek a dcbrCCCíli nyíregyházi főraktárába (Luther-U. 4. Ungár Lipót cég mellett). Ugyan* ott filc és yelour kalapok hihe­tetlen olcsó árban kaphatók. — Gyári átalakítás 40.000 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents