Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-24 / 215. szám

1995 sz-ptember 24 JÍYiKSTIDÉK. gyen a nagy jövő még nagyobb programmjának a megoldására és mindezek mellett a mfivészi intézetek és intézmények keserű válságának számos problémáját megoldani és mindemellett számolni a különböző felekezetek igényeivel, amelyeket támasztanak az állam kormányzata iránt. Valósággal bámulom, csodálom, hogy lehetett ezek mellett a keserves gazdasági viszonyok mellett azt a sok nagy és felette jelentős problémát olyan sikerrel megoldani és nem birom megtalálni másban a magyarázatát, mint ábban, hogy őexcellenciája a legtörhetetlenebbül, céltudatosság gal, kitartóan, energikusan, mindent leküzdve, kizárólag az ő magasztos nemzeti szellemű vezérségének él. Tisztelt Uraim! Azt hiszem méltó és kedves kötelesség és ezt a kötelességet a legmelegebb érzülettel teljesítem, hogy felekezeti különbség nélkül az összes •egyházak, az egész város és az egész vármegye társadalma egy sziwel lélekkel poharat köszönt öexcellenciájának az egészségére és a magyar nemzet javára és boldogságára kívánja, hogy őexcellenciája, a közoktatás reformere és a szellemi vezére sokáig éljen! (Hoszszas éljenzés.) A nagyhatású beszéd elhangzása után Vietórisz József ev. egyházközségi felügyelő emelkedett szólásra és a következő beszédet intézte a miniszterhez: Vietórisz József beszéde. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A logika tanítása szerint a fogalom tartalma és köre fordított viszonyban van egymással; vagyis mennél nagyobb a tartalma, annál kisebb a köre s mennél nagyobb a köre, annál kisebb a tartalma. Az élet logikája azonban, a tapasztalat, kivételes esetekben szembehelyezkedik ezzel a megállapítással, amennyiben példát mutat arra is, hogy a sokjegyű fogalom széles körben éreztesse a maga hatását. Ki vonná kétségbe, hogy közoktatásügyünk vezérének neve magában véve egy tartalmas fogalom a férfias elszánteágu, mély tudásu. telies rátermettségü, államférfiú számos ismertető jegyével? S ki ne látná, hogy e nagy egyéniség Íme leg érdeklődésű, páratlanul kitartó és rendkívül sikeres munkássága vallás -és közoktatásügyünk egész területére kiterjeszkedik? Ez a meggondolás adja kezembe a poharat, hogy városunk iskoláinak egész tanszemélyzete nevében nem külső, hanem belső kényszer hatása alatt én is az üdvözlők sorába lépjek e ránk nézve oly ritka és megtisztelő és emlékezetes alkalommal. Fellépésemre igazságom tudata bátorít, amit kutatni, felismerni és szolgálni mindnyájunknak erkölcsi kötelessége. Kegyelmes Uram! Mi, magyar tanárok és tanítók, mint nemzetnevelők és népművelők teljes mértékben átérezzük annak a felelősségnek súlyát, amelyet különösen mai viszonyaink között elviselni tartozunk. De azt is érez zük, hogy nemzeti, társadalmi és GYÜMÖLCSFÁK.iiiijiJiajuiiiijiiijiijiijiiiiiJiJiMiife ÁRJEGYZÉKET KÉfSJEN Trunkhahn Faiskola kulturális feladataink szolgálatában Nagyméltóságod nem csupán számszerűleg rovatozott hivatali alkalmazottainak, hanem javarészben hivatásos munkatársainak is tekint bennünket. Ennek a természetes viszonynak egészséges kölcsönhatása a bizalom és megbecsülés pillérein épül fel, s mig befelé egyenletes, nyugodt, sjkenes munkát tesz lehetővé, kifelé számokban alig ' kifejezhető eredményeivel tiszteletet parancsol. S ha a legnagyobb koncepciók is megdőlhetnek a végrehajtás váratlan akadályain, viszont a végrehajtó szervek munkaképessége és munkakészsége bátoríthat igazán nagy koncepciókra. Mindezeket mélyen átérezve, hazafias lelkesedéssel látjuk, hogy Nagyméltóságod nem elégszik m

eg ügykörének buzgó és pontos ellátásával, hanem szinte ^íaprólnapra arra is felhasználja kifogyhatatlan energiáját, hogy a megváltozott viszonyok figyelembevételével célszerű újítások és tervszerű alkotások utján vegye ki az oroszlánrészt nemzetünk talpraállitásának sisyphusi munkájából. Világító példája arra kötelez bennünket hogy mi se elégedjünk meg szorosan vett iskolai kötelességeink teljesítésével, hanem figyelemmel kisérjük társadalmunk egyéb szükségleteit is s hivatásunkat necsak kenyérkereseti forrásnak, hanem általában a nemzetnevelés eszményien gyönyörű mezejének is tekintsük . Ha megáll annak az elvnek az igazsága, hogy életet kell bevinnünk iskoláinkba, nem lehet alaptalan az a követelmény sem, hogy az iskolát ki kell vinnünk az életbe. Ennek az elvnek hódolunk akkor, midőn tuodmányos, irodalmi és társadalmi tevékenységünket is a nagy cél szolgálatába állítjuk s Szabolcs szivében büszkén hivatkozhatunk arra, hogy hatóságaink figyelme és áldozatkészsége fokozottan fordul iskoláink felé, s ebbeli szerény közreműködésünk áldásos gyümölcsét a falu leventéjétől fel az egyetem hallgatójáig ífjuságunk százai és ezrei élvezhetik. Elszántság, tudás és rátermettség kell ahhoz a munkához is. — Kegyelmes uram, mert nem egyszer a közöny, sötétség vagy megközelíthetetlenség akadályaival kell megküzdenünk. De mikor érezzük, látjuk és tudjuk, hogy Nagyméltóságod mily férfias elszántsággal harcol egyfelől az államháztartás egyensúlyának bénító akadályai, másfelől a szenzációhajhászat alattomos 'támadásai ellen, mily önzetlenül szolgálja a tudomány érdekeit nemcsak enemü intézményeink támogatásában, hanem a tudománynak pozitív müvelésében is; mily nagy rátermettség mintaképéül áll előttünk ama lény alapján, hogy nem pártpolitikai érdek, hanem történelmi szükségszerűség szólította ismételten a magyar közoktatásügy kormányzásának és irányításának szolgálatába : hitünk biztosabb alapot nyer, erőnk megacélozódik, elhatározásunk irányt kap a ránk váró feladatok becsületes megoldására. Mi a magunk számára buzdítást merítünk e magas látogatásból, s midőn tószséggeí ígérjük, hogy a test, akarat es szeretet nevelésének fokozása érdekében épp a mai napon nem csupán hozzánk, hanem az egész magyar tanársághoz és tanítósághoz intézett felhívását, hogy ne mondjam jogos követelését, sőt utasítását követni fogjuk, egyben szívből kívánjuk, hogy Nagyméltóságodnak ismételten elismert közhasznú munkáját a magyarok Istenériek bőséges áldása kisérje magyar hazánk javára és nemzeti kulturánk felvirágoztatására ! Jön Jön Szabadság vagy halál (JANICE MEREDITH) Főszerepben; Marion Davis és Marié de Bourbon hercegnő Alfonz spanyol király és Zita királynő unokahuga. A penészes és rothadt szőlő szüretelése. A szőlő penészes rothadása rettegett réme a gazdának, mert a hetes esőzés az egész évi reménységet Iucsokká áztatja. A penészedés és rothadás többféle szempontból káros. Kényszerszüret esetén nincs megérve még a szőlő, tehát gyenge és savanyu lesz a bor, a rothadás csökkenti a bor menynyiségét is, mert a szürkerothadás penésze vagy a zöldpenész a bogyó cukrát is nagyon fogyasztja. Végül pedig az ilyen szőlőből szüretelt bor barnatörésü lesz, ami nagyon kellemetlen borhiba s ha nem ügyelünk teljesen tönkreteszi a bort, nemcsak azért, mert csúnya, vörhenyesbarna vagy feketekávészinü és zavaros lesz a bor, hanem az ize is moslékszerü lesz, egészen kiforgatja a bort a mivoltából, Nagy tévedés azonban az, hogy az ilyen szőlő bora penészes, dohos lesz, mert az ilyen bor lehet ugyan csapnivalóan komisz, de penészes, dohos nem lesz, hanem csak az ilyen hordótól. Kedvezőtlen időjárásban a szőlő rothadása elemi csapás, ami ellen szinte lehetetlen védekezni, azonban ha az ilyen penészes, rothadt szőlőt csak egyszerűen ugy dolgozzuk fel, ahogy az Úristen megadta a szomorú termést, akkor az egyik hibához még a másik is, a rettegett barnatörés is járul. Pedig ez utóbbi ellen nagyon könnyű védekezni s okkal-móddal biztosan kikerülhetjük. A védekezést már elöljáróban kezdhetjük a szüretkor. 1. Ha nem túlságos mértékű a rothadás, akkor a szőlőt megválogattatjuk és külön szüreteljük vagy sajtoljuk ki az egészséges és külön a rothadt fürtöket. Ugyanis az a kisebb rész rothadt-penészes szőlő feltétlen biztosan elrontaná az egész bortermést, mig igy a nagyobb részt hibátlanul szürhetjük el. A rothadt szőlő mustját pedig az alábbi módon kuráljuk kl a nyavalyából. 2. Ha olyan sok a rothadt szőlő, hogy nem érdemes külön szedetni, akkor áitaljában szüretelünk, de ekkor az egész mustot »lenyálkázzuk « Ez abból áll, hogy a friss mustot olyan hordóba fejtjük bele, amelyet előbb jól megkéneztünk. Ha csak kisebbfoku az általános rothadás, akkor transzporthordónként 2—3 szál ként, nagyon penészes szőlőnél 4—5 szálat égetünk el a hordóban. Az ilyképen megkénezett mustnak az erjedése 2—3—4 napra megáll s ezalatt nagyjából leülepedik, mikor aztán a tisztája mustot lefejtjük és kierjesztjük. A lefejtéskor nagyon tanácsos még a mustot jól megszellőztetni is, hogy a fölös kénessav ne gátolja az erjedést. A lenyálkázott must bora már nem lesz barnatörésre hajlamos, mert a kénezés folytán a mustban levő élesztők is elpusztulnak, tehát az ilyen must nagyon nehezen indul meg és nagyon sokáig vagy tökéletlenül erjed. E bajon is segíthetünk, ha az az elpusztított élesztőket pótoljuk. Ekkor vagy ugy járunk el, hogy 1—2—3 hl.-re való teljesen ép, egészséges szőlőt külön szüretelünk s mikor ez javaerjedésben van, minden hektoliter lenyálkázott, átfejtett musthoz 1—2 liter ilyen egészséges erjedő mustot adunk. Vagy még biztosabban használhatunk fajélesztőt is, amit a M. Kir. Szőlőés Borgazdasági Kísérleti Állomásról (Budapest, II, Debrői ut 15.) szerezhetünk be, ha idejében megrendeljük s onnan megfelelő élesztőt a használati útmutatással együtt csekély dijért megküldik. 3. Ha valaki a szüretben elmulasztotta az óvintézkedéseket megtenni, még az első fejtéskor is pótolhatja valamennyire a mulasztást. Ugyanis a barnatörés csak akkor jelentkezik, ha a bor levegővel érintkezik, ellenben a hordóban szép tiszta. A barnatörésre hajlamos bor a legelső fejtés után szokott felfordulni, mert a fejtéskor levegővel érintkezett. Nem kell egyebet tennünk, mint a bort zártan fejteni, hogy lehetőleg levegő ne juthasson hozzá s a bort olyan hordóba fejtjük, amelyiket előbb jól megkéneztünk a baj mérve szerint, transporthordónként IV2—2—2Va szelet kén. A must lenyálkázása azonban biztosabb, különösen nagyon penészesrothadt szőlőnél. A tökéletlen, vontatott erjedéstől nem kell tartani, eddigelé ugyanis éppen amiatt húzódoznak a gazdák a must lenyálkázásától, kénezésétől, mert megállítja a mustot, de az utólag beleadott élesztő szabályszerűen ki tudja erjeszteni és igy alaptalan a félelem. S. Pálinkás Gyula, a M. Kir., Szőlő- és Borgazd. Kíséri. Állomás adjunktusa. Qszi és Uéli DIVATLAPOK legnagyobb választékban kaphatók az Ujságboltban.