Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-18 / 210. szám

JSlYöariDÉÉi 1925. szeptember 18. Kisemberek a tőzsdén Irta: Faragó J. István. Az elmúlt és mindent maga alá temető tőzsdei bessz halálszagu réme még mindig itt kisért közöttünk s riogatja a békés családi nyugalmukban visszavonult kisembereket. Mert kétségtelen és tagadhatatlan hogy abban a tőzsdei összeomlásban , mely maga után rántotta a spekulatív elemek egész légióját, a kisemberek csoportja volt az, mely leginkább érezte meg a vérteszteséget. A kisemberek naiv, sokszor tudatlan, de lelkes játéka adta meg a lendületet az úgynevezett tőzsdei hossznak, hisz abban az időben mindenki játszott, akinek néhány korona fölösleges pénze volt, igy azután érthető, hogy a veszteségek súlypontja is a kisemberek csoportját érte leginkább, hiszen ők korántsem voltak" felvértezve a spekuláció és a pénzügyi raffinéria azon fegyvereivel, melyekkel őket behálózó ügynöki gárda működött. Az ütés fájdalmas volt s a veszteségeket nem egyhamar fogják kiheverni még azok sem, akik menteni tudtak valamit a sülyedő^ hajóról. Éppen ezért talán idejében küldjük ezt a figyelmeztetést azok felé .,akik naiv hittel és sok buzgalommal sietnek a tőzsdepalota felé, hogy keserves munkával szerzett termésüket odadobják a gabona moloch örökké tátott és falánk szájába. A jó termés bizonyos kedvet hozott a gazdatársadaSomnak s egyben feledtette az elmúlt katasztrófák szörnyűségeit s ebből következik, hogy a spekulációban járatlan naiv gazdaemberek ismét a tőzsdét veszik igénybe, mikor terményeik értékesítéséről van szó. Természetes, hogy majdnem minden eseiben elszomorodva és hosszú orral távoz nak onnan, hogy egy esztendeig ismét elfelejtsék a tyőzsdei üzletek kudarcait. Aztán megint kezdődik élőiről a játék. Érdekes, hogy ez igy van, de hogy miért van igy, annak oka csak a gazdaemberek naiyságában keresendő, amikor a közvetítő kereskedelem hiénáknak bedűlnek és engedik kivenni a kezükből utolsóig lebecsült és olcsóra minősített terményeiket. Nem foglalkozunk azon okokkal, melyek a gazdatársadalom felüle, tességét eredményezték ilyen tekintetben, csupán kiáltó figyelmeztetést küldünk azok felé, akik terményeiket nem tudván értékesíteni, elszántan haladnak a gabonatőzsde felé, hogy, ha veszteséggel is, de minél előbb pénzzé tegyék keserves esztendei munkájuk gyümölcsét. Ne menjünk a tőzsdére. Tárolja el a gabonáját aki csak teheti, ha nem bír túladni rajta, de ne menjen a » tőzsdére, mert ott sokkal többet " veszít, mint akármilyen más esetben. Amig az ő áruja a tulajdonképeni vevőhöz kerül, addig már 5 — 10 közvetítő leszedte a maga hasznát s habár a vevő magas áron veszi, az eladó mégis kevesett kap, mert a közvetítők elrabolják a haszon nagy részét. Ez' ellen pedig nem lehet védekezni. Mindenütt lehet, csak a tőzsdén nem, mert ott már a rendszer a közvetítésen ala- j pul és szinte termeli az alkalmat a t spekuláció részére. Ott csak a t szeritve érzi magát erre, hisz ha mamuth-tőke tud sikeresen ope- I körül tekint, egészen bizonyos, rálni, bár az is elvérzik néha. I hogy ennél a legrosszabb megolAzért ne menjen a kisember a « elásnál még mindig akad egy jobb, tőzsdére, még akkor sem, ha kény- | mely elkerülte a figyelmét. Vérző Óceán A jővö hét nagy eseménye ! Hozzászólás a tanyai iskolák ügyéhez. A sürgősen eldöntendő kérdéshez engedtessék meg nekem', mint városi polgárnak és egyházpresbiternek, hogy jogalap és jogtárgyi szempontból hozzászólhassak és megvilágítani igyekezzem a kérdést. Mihelyst jogi szempontból vizsgáltaik a "kérdés, az érzelmi momentumok elesnek és előtérbe kefülnek a" tiszta tények, melyek a jog következtetést előidézik, kialakítják és eredményezik. Jogalapját tekintve a tanyai iskolák ügyének, kétségtelen tény, hogy Nyíregyháza város évtizedek óta hozzájárult a 21 tanyai iskolák fenn tartási költségéhez évi 21000 aranykoronával, mely hozzájárulási öszszegek az iskola épületek tatarozására és karbantartására állandóan fel is használtattak. Nyilvánvaló ebből a több évtizeden át gyakorolt tényből, mikép a várost e tekintetben kötelezettség terheli annál is inkább, mert hiszen az ág. h. ev. egyház az iskolák állagát létesítő és megalapozó nagyobb terhet a maga részéről, amig anyagi helyzete megengedte és lehetővé tette, jfedezte és Viseltje s a város mindöszsze a fenntartási költségekhez járult hozzá abban az örömteljes kötelezettség tudatában és érzetében, hogy azt a városi kulturmunkát- jóformán maga az egyház viseli a városért és a város helyett közelebb a város, távolabb az állam érdekében. Tehát jogalapját véve a kérdésnek, minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a \*árost terheli a tanyai iskolák fenntartási költsége. Ami pedig jogtárgyi szempontból illeti a kérdést, itt csak arról lehet szó, mikép a fenntartási hozzájárulási összeg teljes egészében, vagy mily mértékben valorizálandó? Maga a valorizáció kérdése anynyiféle, ahány az eset, úgyannyira, hogy erre törvény ezideig, ez ókból nem is hozatott, hanem a törvényhozó hatalom ennek a kérdésnek az eldöntését quasó a birói hatalomra bizta, mely az egyes esetekben külön-külön mérlegelve dönti el a valorizálás mértékét. Köztudomásu tények, hogy az iskolák évenként; tatarozás nélkül teljesen tönkre mennek, úgyannyira, hogy egy tanyai iskola már erre a sorsra is jutott, tehát a fenntartási összeg azonnali és feltétlen szükségessége nyilvánvaló. Az is tény, mikép az iskolák fenntartásával járó áru és munka költségek a valorizált összeget teljes egészében igénybe veszik, sőt az egyház által kiegészítésre is szorulnak, — következéskép fel is használtaínak. Minthogy pedig végeredményben a fenntartási összeg múlhatatlanul szükséges, amennyiben az egyház a tagjait további és magasabb egyházadóval egyáltalán nem sújthatja, a tanyai iskolák állaga pedig a fenntartási összeg kiutalása nélkül teljesen tönkre megy, — továbbá mert erre a tanyai iskolák kérdésében végszükségben levő egyháznak az egyházi adókon kivül más semminemű vagyoni alapja, illetőleg jövedelmi forrása nincs; s mert végül a fenntartási összeg nemcsak hogy ráfordittatik az iskolák karbantartási költségeire, hanem még az egyháztagok súlyos anyagi áldozatával pótolandó is, a fenntartási összeg teljes értékben történő valorizálása a fenntiekben kiemelt és alátámasztott okokból nyilvánvalóan indokolt, annyival inkább, mert a város e tekintetben sokkal előnyösebb helyzetben volt és van, mintha egyedül és teljes egészében viselte volna az egyház helyett évtizedeken át a tanyai iskolák építési, kezdési és fenntartási összterhét és gondját. Dr. Foitin EndreT" Egy nyiregyházi fiú megverte apját, mert nem egyezett bele házasságába. Nyíregyháza, szeptember 16. A Nyirvidék tudósítójától. Kósa András nyiregyházi Zöldbokori lakos dr. Porkoláb Zoltán ügyvéd utján a nyiregyházi kir. ügyészségen feljelentette fiát, ifj. Kósa Andrást felmenő ágbeli hozzá tartozón elkövetett súlyos testisértés vétsége miatt. A családi incidens, amelyben a magáról megfeledkezett fiu arra a súlyos megítélés alá eső cselekményre ragadtatta magát, hogy kezet emelt édesatyjára és ütlegelte, szeptember első napjaiban történt. Az apa és fia ifj. Kósa András leendő házasságáról beszélgettek. A házasságba, amely határozott formában került szóba és amelyhez a fiu szenvedélyesen ragaszkodott, id. Kósa András nem akart beleegyezni, mert fia még nem volt katonasorban. Ennek a véleménynek most is kifejezést adott, mire a fiu neki esett és ütlegelni' kezdte. Az 52 éves ember fia ütéseitől érzékenyen fájó sérüléseket szenvedett. Id. Kósa Andrást Konthy Gyula dr. főorvos vizsgálta meg (és a vizsgálat fájdalmas kék foltokat és daganatokat állapított meg az apa testén. A bűnös fiu ellen megindult az eljárás. A madridi tanító egyesület Nyíregyházára irt tanügyi adatokért. Nyíregyháza, szeptember 16. A Nyirvidék munkatársától Az esperantó-nyelv egyetemes nagy jelentőségét igazolja, hogy az eszperantisták a föld minden tájáról' könnyen érintkeznek egymással, akárhogyan is vélekedjék valaki a mindjobban terjedő világnyelv jövőjéről, annyi bizonyos, hogy az igazságtalanul megcsonkított Magyarország ügyét szolgálják azok az esperantisták, akik az egész földkerekséggel való könnyű összeköttetésüket felhasználják a magyar propaganda céljaira. A napokban Nyíregyháza kiváló esperantistája Ferenczy István tanár, akit a külföld eszperantó centrumaiban jói ismernek levelet kapott Spanyolországból, Maádridból. Ebben az eszperantó levélben a madridi általános tanitó-egyesület arra kéri Ferenczyt, hogy a csatolt kérdőív pontjaira kimerítően válaszoljon. A kérdések a magyarországi tanügyre vonatkoznak és kimerítő adatsorozatot kérnek közoktatásügyünkről. Ferenczy most gyűjti az adatokat amelyeket aztán esperantónyelven a madridi egyesület rendelkezésére bocsát. Diadal Városi Szính

áz Mázad Ma csütörtökön utopre a Diadalban és Városiban Gunnar Tolnaes és Karina Bell főszereplésével Kis Dorrit (Kis emberek nagy története) Charles Dickens világhírű regénye 7 felvonásban. Kisérő műsor M ndeBnek a nő ez oka £k Jön Jön Ne kényeztesd gyermekaidet A szezon egyik főattrak«iója. Csak pénteken az Apollóban. MAE MURRAY Amerika legpikánsabb művésznőjévé

! Királynő ténsasszony (Jazz band mánia) E világhírű filmujdonságot az óriási műsorokra való tekintettel csak egy nap (péntek) tudtuk műsorra tűzni. ÍPOLLO.