Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-09-16 / 208. szám
6 JSÍYÍRH1DÉK 1925. szeptember 16 Kis főszerepben Gunnar Toinaes Diadal és Város! Mozgóban Szerda Csütörtök A magyar ság felépítése. Irta: Bokor József az Országos Többtermelési Liga és Orsz. Többtermelési Intézet ügyvezető igazgatója. II. Eddig is sok helyen segítettek a megfelelően alkalmazott "talajlazitó eszközök. A téli csapadékoknak raktározására hely ugyan biztosíttatott, nem volt azonban teljes a csapadékok működésének lehetősége a réteg alatt lévő szintben. A talajjavítás hatása maradandó nem lett, egy-két év alatt a szikes természetű talajnedvesség feliszapolta a vízben szétfolyó agyagos részt, belevitte a lazítás által készített lukacsokba és pórusokba és ismét kitöltötte azokat. Az igy megjavított talaj ismét vizáthatatlanná vált ^ az egész talajmolioráció kárba veszett. A további termőerő biztosítására a talaj meszezése válik szükségessé, amit megkönnyithet a már-már nagy lendületet vett és még fokozható cukorgyártás, amelynek mellékterméke a mésziszap, teljesen alkalmas?. A mésziszapban 40 50 rész szén savasmész, 10—15 százalék foszforsavas mész és a benne található nitrogéntartalmú szerves anyagok nemcsak talajjavító, hanem mint növényfelépitő szervek nemcsak hogy tekintetbe jöhetnek, hanem az állattenyésztés egyik fontos követelményét is képezik. A mészliiánya okozza azt, hogy a takarmányok és termények mészben szűkölködvén, az állattenyésztés nem kaphatta azt a lendületet, amelyet jól keresztezett tenyésztörzseikkeí el kellett volna érnünk. Tizenötévi gyakorlat alapján 40 borjú születésekor 35 kg., elválaszszületésekor 40 kg., elválasztásakor tásakor 90 kg. sulyu volt, a 2-ik tehénnél kimutatott, hogv az első 90 kg., 3-ik születésekor 38 kg. elválasztásakor 80 kg., 4-ik születésekor 33 kg., elválasztásakor 71 kg., 5-ik. születésekor 30 kg., elválasztásakor 67.2 kg., 40 esetből a 4-ik szülés után 22 esetben a szülőtehén lábai annyira elgyengültek és deformálódtak, hogy még hizlalásra sem voltak többé alkalmasak; az 5-ik borjú tenyésztésre teljesen alkalmatlanná vált, térdkalácsai szélesek és laposak lettek. Mindezeket a mész hiánya okozta. Az anyaméhében fejlődő méhmagzat az anya csontozataiból volt kénytelen a meszet elvonni, ami által az anya ment tönkre. Hamár aztán későbbi borjuzásoknál az anya csontjaiból a mész teljesen elvonatott, a borjú vált tenyésztésre alkalmatlanná. Be van bizonyítva, .hogy Európa legnagyobb fogyasztója foszforkészitményekben Magyarország volt és hogy az állattenyésztés terén a mesterséges mész-tápanyagok nélkülözhetetlenné váltak. Fentiekből következik, hogy Magyarország talpraállitásánál figyelembe, kell venni nemcsak a termelés fokozására alkalmasnak látszó egyoldalú segítőeszközöket, hanem tekintettel kell lenni mindazon körülményekre ís, amelyek az ország közgazdasági fejlődését eddig meggátolták. Csődbe kerül mindazon intézkedés, amely látszólag termésfokozó hatással bír, ha az egyoldalú és a mellékkörülmények, amelyek nagy közgazdasági 'jelentőséggel bjrnak, figyelembe nem vétetnek. Magyarország csapadék menynyjsége gyakran megfelelő és mégis azt látjuk, hogy terméseredményekben vagy egyáltalán nem vezet, vagy pedig csak egyes termények élvezik a hasznát. Igy például az őszi kalászosokra az áprilisi és a májusi csapadékok birnak termésfokozó hatással, mig ha későbben jönnek bármily mennyiségben is: a termés előnyére nem válnak. A kapásnövények eredményét viszont az áprilisi és májusi esőzések nem befolyásolják. Az Országos Többtermelési Liga koszorúba óhajtja kötni mindazon körülményeket, amelyek a termelés fokozására és az értékesítés lehetővétételére vezetnek. Javításokat elfogadunk. Javításokat elfogadunk. Hogyan él Edison a „Menlo-parki varázsló". Apró intimitások a nagy föltaláló életéről, műhelytitkairól és kísérletezéséről. Nemrégen a Nyírségbe érkezett egy elektrotechnikus, aki Amerikában hosszú ideig dolgozott Edison mellett s ez idő alatt alapos betekintést szerzett a nagy föltaláló életébe. Mesteréről, annak gyáráról, laboratóriumáról és életmódjáról a következő érdekes dolgokat mondta el a Nyirvidék munkatársának: — Edison, aki most tölti be 79-ik évét, a középtermetnél magasabb, borotvált bajuszu, pirospozsgás, teltarcu ember. Középen kettéválasztott, ősz hajának fürtje állandóan fölfelé áll, mert gondolataiba elmélyedve, ezt a fürtöt mindig fölfelé csavarja. Szemei buzavirágkékek és még most is nagy energia sugárzik ki belőlük. —• A modora kimért, szófukar, mindenkitől igyekszik távol tartani magát s lehetően csak a titkárja utján érintkezik az emberekkel, Beszédesebbé csupán akkor válik, ha olyan probléma merül föl, amely érdekli. De egy-két szóval itt is elejét veszi a fölösleges vitának. Naponta átlag négy-öt órát alszik, éjjel későn fekszik és reggel későn megy a gyárába. Megtörténik, hogy napokig nem alszik, ha nagyobb problémán gondolkozik.. — Ilyenkor erősen dohányzik, bár egyébként ellensége a dohánynak és a szeeszesitalnak is. Ezt az óriás energiakifejtést jó táplálkozással és rendkívül szolid életmóddal ellensúlyozza.. Mulatóhelyekre, színházba, moziba nem jár. Egyetlen szórakozása az olvasás, de ezt is majdnem csak szakkönyvekre szorítkozik. Edison laboratóriuma a MenloParkban, üzemtelepe és gyára viszont New-Orleansban van. A laboratóriumában csupa szakember, elsőrendű elektrotechnikus, kémikus és mechanikus dolgozik, akikei gyakorlati használhatóság szempontjából jóval többre becsül, mint a mérnököket. Általában nem gzereti a mérnökembereket. Ha a laboratóriumban föltaláltak valamit, a találmányt a _/ár rögtön nagyban kezdi készíteni. Egyébként akkumulátorokat, különböző precíziós gépeket, rádió- és repülőgépalkatrészeket ál1 litanak itt elő. A gyárat, amely " többezer embert foglalkoztat, Edison legidősebb fia vezeti. Negyven-negyvenöt körüli férfi ez, aki apjának a mérnökök iránt táplált ellenszenve ellenére is mérnök lett, de aki egyáltjalán nem örökölte apja zsenialitását. A laboratórium és a gyár között naponta megteszi Edison autóval az utat, mert az olvasáson kivül csak az autózásban talál némi örömöt. Edison, a szellemek és a Mars-lakók. A «Menlo-parki varázsló», vagy «oldman», amint Amerikában nevezik Edisont, vallásos ember, bár a spiritizmus tanainak a lehetőségét sem vonja kétségbe, sőt egyidőben foglalkozott azzal a gondolattal is, hogy finom és érzékeny műszereket konstruál, amelyekben a szelelemekre való dinamikai hatást ki tudja majd mutatni. Ezt a tervét azonban csakhamar elvetette, aminthogy eláll attól a szándékától is, hogy rádióhullámok utján érintkezést keressen a Mars-lakókkal. — Bizonyos, hogy Edisonról, aki tudvalevően csak néhány elemi iskolát járt, azt föltételezi mindenki, hogy a gyakorlati tudása nagyobb az elméleti tudásnál.. Pedig fordítva van. Elméletben mindeaneki szükséges tudományágból nagy ismerete van, kivéve a szilárdságtant. A kémia és fizika különösen erős oldala, amig a gyakorlatban meglehetősen járatlan. Ezért az egyes találmányok gyakorlati kivitelét azokra a szakértőkre bizza, akiket laboratóriumában maga köré gyűjtött. Kik találják fel az Edisontalálmányokat.. — Edison évtizedek óta már csak u mások eszméjének megvalósításán, vagy mások találmányainak a tökéleetesítésén és javításán fáradozik.. Igen sok gondolatot, ötletet vásárolt és vásárol még ma is föltalálok, tudósoktól, akik a találmány gyakorlati kivitelére nem képesek. Ezeket a találmányokat saját költségén igyekszik megvalósíttatni. A terveket kiadja az embereinek, azok dolgoznak, gondolkoznak rajta s naponta jelentik, mennyire jutottak. Ugy, hogy hosszú idő óta tulajdonképpen egy Edison-találmány sem Edison találmánya valóban.. A megvett tervekkel szemben nem sokáig foglalkoztatja az embereit. Legföljebb pár hónapig. . Ha addig nem sikerült a gyakorlati előállítása, befejezteti a munkálatokat. Legtovább gondolkozott még azon a problémán, amely Teslának egész idejét leköti: hogy beraktározott napsugár-energiával világítson és gépeket hajtson. Ez az időtartam egy év volt. A bersktározott napsugár. — Annak ellenére, hogy Edison nem találta megoldhatónak ezt a problémát, Tesla, akit nála jobb matematikusnak tartanak és aki szintén nem mérnök-ember, már mutatott fel eredményt ezen a téren. Vagy tizenöt évvel ezelőtt napsugár-energiával világította m^g a brooklyni hidat, ami akkoriban élénk feltűnést keltett.. A sajtóban támadások is érték Teslát, hogy csalafinta módon végezte a mutatványt, de bizonyítani ez állításaikat olyan emberrel szemben, mint Tesla, aki világhíressé tette a nevét azzal a fölfedezésével, hogy a nagyon magas feszültségü áramok nincsenek hatással az élő szervezetre, mert olyan nagy a hullámhosszuk, hogy átsiklanak rajta,— a jóhiszeműséget fel kell tételezni. — Edison legkorábbi találmányainak még üzleti jellege volt, később azonban, amikor már függetleníteni tudta magát az amerikai nagytőkétől, — amely a vállalkozásait finanszírozta — mindinkább altruisztikus szempontokat léptetett előtérbe. — Ettől az időtől kezdve oly^in találmányokon törte a fejét, amelyekkel nemcsak az egész emberiségnek, de különösen a szegényebb néposztálynak lehetett jótevője. — Ezek részére találta föl a betonból épített házakat, a szállítható házakat, a tökéletesített háziberendezéseket, a fonográfot, mely ugyan sikerült tévedése volt, mert, mint nagyothalló ember olyan készüléket tervezett eredetien, amely d hangot erősebbé teszi és a kinetoszkópot, amely a kinematográf alapja volt. Ezek részére szolgált volna főként a mozgójárda is. — Az 1900. párisi világkiállítás egész területét mozgójárda futotta be, ugy, hogy az összes látványosságot meg lehetett tekinteni anélkül, hogy a látogatók csak egy lépést is tettek volna. Ezzel a mozgójárdával tökéletesített alakban, egész Amerikát el akarta látni Ediso, de terve pénzügyi szempontból nem mutatkozott kivihetőnek. Ez még ma sem valósült meg. Edisonnak nem sikerül minden.. Általában nem szabad azt hinni, hogy a Menlo-parki varázsló minden terve sikerül és minden problémája megoldódik. Nem. Nem sikerült például megvalósítania — mint már tudjuk — a szellemekkel és a Mars-lakókkal valóérintkezést s nem oldotta meg a napsugár beraktározásának problémáját sem, noha a leghosszabb ideig ezzel kisérletezett. Foglalkozott a beszélő mozival is. — Az utóbbinak alapját Belin angol fizikus vetette meg, de előállítani egyiket sem tudta. Ugy, hogy az előbbit Valiké, Amerika harmadik feltalálója, szintén nem mérnök, az utóbbit pedig James Breed angol fizikus vitte közelebb a gyakorlati megvalósításhoz.