Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-09-15 / 207. szám
JSfYÍRYIDÉK. 1925. szeptember 15. Tanyai iskolák. A Szentesen lefolyt katholikus nagygyűlésen résztvett gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter is s ez alkalomra az alföldi tanyai lakosság számára örvendetes meglepetést tartogatott. Zajosi éljenzés és tapsok közepette jelentette ki <i kultuszminiszter nagyhatású beszédében, hogy a kormány két és féi millió aranykoronányi összeget fordít az állami beruházások keretében tanyai iskolák építésére. Két és fél millió aranykorona ! Roppant nagy összeg volt, még a boldog háború előtti békeévekben is, de jértéke ma még nagyobb. Sajnos a haboruelőtti munkás békeesztendők arany milliói nem az Alföld közötti tanyai lakosság kultúrájának, céljait szolgálták elsősorban, hanejm a perifériákon teremtettek pompásan felszerelt iskolákat és kulturgócpontokat, amelyek ma teljesen idegen kézre kerültek. Ezek a kultúrpolitikai befektetések közvetve a magyarság érdekeit akarták ugyan szolgálni, de ki sejthette volna akkor, hogy Erdély, a felvidék és Délmagyarország belátható időn belül idegen kézre kerülnek ! Kultúrpolitikánknak ma uj mesgyéken kell haladniok s ezeket kiváló érzékkel, nagy jóakarattal, rendületlen munkabírással s nagyvonásu koncepcióval tapossa gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter. — Helyes kultúrpolitikáját örök időkre hirdetni fogják azok a tanyai iskolák, amelyek az Alföldön fognak épülni s nevelik a tanyai magyarságot az európai kultura nívójára. Az Alföld lakosságának bizonyos fokú kényszer-elmaradása nagy veszedelmet rejt magában. Az iskola, mint a tudás és az előrehaladás székháza bizony sok tekintetben kulturmissziót fog teljesíteni azon a vidéken, ahol órányi járóföldekre sem lehet még ma olyan helyre akadni, ahol legalább az ABC-ét is tanítják. Ezeknek a tanyai iskoláknak magyar nemzeti hazafias szellemet kell, ápolniOk s igy elsősorban fontos az, hogy a tanitó nevelés helyes irányban haladjon. Nem lehet megengedni, hogy Magyarországon a tanítói gárda legfenköltebb hivatásában olyan eszméknek hódoljon be, amelyek nem ismernek se Istent, se hazát. Különösen ezekre a tanyai iskolákra nézve nagyon fontos nemzeti és kultúrpolitikai kérdés, hogy az uj iskolatípus megfeleljen a magyar mezőgazdasági népesség szellemének. Ez a népesség pedig vallásos és hazafias. Nagyon helyesen látja a kultuszminiszter, hogy az elemi iskolák -általános államosítása nem érdeke az országnak, sőt abból kár is háramolhat reá. A magyar egyházakat iskolapolitika szempontjából nagy elismerés illeti, ugy a katholikus egyházat, mint a protestáns felekezetet. Ezeknek az egyházaknak joguk van ahhoz, hogy iskolafönntartók legyenek s mondhatnánk, Trianon óta reájuk még nagyobb kötelességek hárulnak "mint azelőtt. Az ő segítségükkel az állam olyan iskolapolitikát folytathat, még megcsonkított állapotunkban is, ami becsületére fog válni hazánknak, mint ahogy komoly büszkeséggel, önérzettel s igen nagy örömmel vettük tudomásul a kultuszminiszter szentesi nagyjelentőségű kijelentését, hogy az Alföld szerteszórt tanyáit a kultura székházai, a tanyai iskolák fogják öszszekapcsolni. Erre a célra a kormány talán erejét meghaladva is tekintélyes összeget áldoz, de ez a két és fél millió aranykorona nem utszélrevetett mag, mert az gyümölcsözni fog, kulturát termel a tanyák között. Csaknem kisiklott a tiszadobi vonat a gyermekek rakoncátlansága miatt. Követ szorítottak a sínek közé. Nyíregyháza, szeptember 14. — A Nyirvidék munkatársátólSzilágyi István tiszadobi pályaőr szeptember 2-ikán a délután 5 órakor induló vonattal átutazott Tiszadadára, hogy illetményét átvegye. Visszafelé gyalogosan tette meg. az utat a pályatesten. Mikor az Edelsheim-tanya közelében lévő átjáróhoz ért, észrevette, hogy a vezetősín és a fősin közé nagy darab kavics van beszorítva. A vezetősín tiszadadai végéből négy c. darab le volt törve és a letört darab ott hevert a sinek között. —Nyilvánvaló volt, hogy a síndarabot a kavicson átesett vonat zökkenése tört ele és ha ez a törés nem következik be, a vonat kisiklott volna. A pályaőr a követ eltávolította, a síndarabot bevitte a tiszadadai állomásra. A vonat ellen intézett merényletről jelentést tettek a csendőrörsnek. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a közeli tanyán dohányfüzés közben a munkások beszélgettek a sinek közé helyezett kavicsról és megnevezték azokat a gyerekeket, akik a könnyen végzetessé váló csínyt elkövették. A csendőrök előállították a rakoncátlan gyermekek szüleit és a nyomozás iratait megküldték a nyíregyházi kir. ügyészségnek. áz evang. egyházközség felajánlja tanyai iskoláit a városnak, ha a békében adott segélyt nem valorizálja a város. Egy iskolát be kellett zárni az épület veszélyes volta miatt. Az egyház iskolafenntartás! terhe egy negved milliárddal emelkedett, békebeli segélye pedig egy tizedére csökkent. A növendékeket a másik iskolába vitték, ezzel azonban ennek az iskolának tanulólétszáma 130-ra emelkedett. Az egyház nincs abban a helyzetben, hogy rendbe hozza az iskoláját, mert városi iskoláin kivül 21 tanyai iskolában kell minden evben rendes évi tatarozást végeznie * e kétségkívül nagy terhet jelentő kiadással szemben nem állanak rendelkezésére azok a,békében élvezett jövedelmi források, melyekkei az épületek karban tartását akkor biztosítani lehetett. Rámutatott a püspök arra, hogy a békében a város minden tanyai iskola után 1000 korona évi segélyt adott az egyházközségnek, ami" a mai pénzérték (szerint a 21; iskola után 354 millió koronának felelne meg. Ezzel szemben ma az 1 a helyzet, hogy a város 3 mindössze 10 és fél millió koronát • ad a 21 iskola dologi kiadásainak fedezésére. Nem lenne más, hátra tehát, minthogy meg kellene terhelni a híveket ujabb adóval. Ezt pedig az amúgy is magasi egyházi adók mellett nagyobb mértékben növelni nem lehet. Még jobban megvilágította a helyzetet annak ismertetése, hogy a lecsökkentett jövedelemmel' szemben a kiadás horribilis mértékben emelkedett. Lecsökkent ugyanis az állam által a békében nyújtott ugyNyiregyfeáza, szeptember 14. £ Nyirvidék tudósítójától A nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség vasárnap délelőtt 11' órakor tartotta képviselőtestületi közgyűlését, melynek egyik legfontosabb tárgya a 1 tanyai iskolák városi segélyének kérdése volt. A közgyűlésen Geduly //enrik püspök ezidei igazgató lelkész és Dr. Vietórisz József egyházfelügyelő elnöklete mellett alapos mérlegelés tárgyává tették a kulturális szempontból oly igen fontos kérdést s az a szomorú elhatározás is megérlelődött a közgyűlésen, hogy ha a város nem folyósítja a békében juttatott segélyt " a tanyai iskolák részére, az egyház kénytelen lesz fájó szivvel megválni iskoláitól, mert anyagi ereje'sem mi kép sem bírja meg azokat a terheket, melyeivet a maf viszonyok reá mérnek. A kérdést Geduly Henrik püspök ismertette a közgyűlés előtt s a megindult széleskörű vitában részt vettek Kovács András másodfelügyelő, Paulik János lelkész, Lovas Kovács János, dr. Vietórisz József s még sok más egyházképviselőtestületi tag is. Azzal kezdte a püspök a kérdés ismertetését, hogy a Benkő bokori kettős iskola egyikében be kellett szüntetni a tanítást, mert az épület ben veszélyessé vált a tartózkodás. nevezett tandijkárpótlási államsegély 12800 arany koronás összege is a negyedére. Ezzel szemben az állam a tanitók személyi javadalmának összegét 51, és féi millió koronára emelte fel az egyház terhére azaz az egyházközség ennyivel fizet többet a mult iskolai évtői kezdve. Még tetemesebb annak az összege, melyet az egyháznak tanítói nyugdíjjárulék cimén kell vi,selnie. Nem kevesebbet jelent ez, mint 172 millió koronát. Természetesen itt nem érintette az egyház azt, hogy a szükséges tatarozások is milliós kiadásokat jelentenek, ezt azonban a mai viszonyok természetéből tolyónak tekintettej Az egyházközség a város által békében nyújtott tanyai iskolafenntartási segély valorizálását a vett ígéretek alapján négy hónap óta várta, mivel' azonban az anyagi összeroppanás veszélyének nem lehet kitenni a gyülekezetet, kénytelen arra az álláspontra helyezkedni, hogy ha október l-ig nem kapja meg városi segélyének valorizált értékét, ugy felajánlja tanyai iskoláit a városnak, mint amelyet a törvény is megjelöl olyannak, amelynek" fenn kell tartani az iskolát. A Geduly Henrik püspök által elkészített memorandum hangsúlyozza azt, hogy nem uj segély kérésről van szó, csupán a már biztosított jogok további biztosításáról. Amennyiben a városhoz intézett kérésnek nem lenne foganatja, az áatdás bejelentésével egyidejűleg lépést tesznek a kultuszkormánynál is, ahol feltárják az iskola átadásának szükségszerűséget. A városhoz intézendő iratot tudomásunk szerint mára mai, vagy a holnapi napon nyújtják át a polgármesternek. (*) MEGJELENIK A MŰVÉSZETI LEXIKON. • f Városi Színház fai Szeptember 14. 15, hétfő, kedd 7 és 9 órakor Terra-attrakció! ün piacán Dráma 8 felvonásban. Főszereplők Hans MJerendorf, Lil D gover, Marga rete Kopfer Kisérő műsor Saulion! Híradó. aMBaamag w ar riiarH rii -.^gy Keddtől EB C II fl •• ü B csütörtökig csütörtökig Az Apollóban. (Dávid MráXw) A zsoltáros király története Sámuel könyvéből. 10.000 szereplő. A világ legdrágább filmje. Milliárdos építkezés. Az Apollóban. i Hl lll f lI HI ' I y HlII I I > II ••rrwWWHBM—T r
