Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-11 / 204. szám

JSÍYÍRYIDÉK 1925. szeptember 11.. jött? — Há olyanféle, mondja s aztán bizalmasabb hangon szól: Egyedül van? — Most egyedül, hangzik a válasz, de hát mit akar tőle? — Krákog a magyar, meg izzad is egy kicsit, aztán a bal karja alá bökve, ahol szorong valami, halkan szól: Há, ekkis dohánt hoztam vóna... — Micsoda dohányt? pattan fel a másik. — "Nono, szól a magyar, csak tán nem finánc a zűr, fáin szűzdohán e.. Mögmutatnám, csakhogy sokan gyünnekmönnek itt. — Hát aztán mit gondol maga? — ámul el a «zúr», maga ajándékot akar adni a vizsgálóbírónak? Nohát ki is vágja vele együtt, csak menjen be.. — Meghökken a magyar, megtörüli a homlokát, aztán, mint akinek befellegzett, megszólal: — Hinnye, hínnye, a zántiját... hát oan szigorú embör? Mer evinném én a lakására is, fáin dohán, e szihati ezt akárki... — Csak nehezen lehet neki megmagyarázni, hogy vigye vissza gyorsan, ahonnan hozta, akármilyen fáin szűzdohány is. Abd el Krím, a riffkabilok vezére nyilatkozik terveiről. A marokkói vezér levelet irt Bécsbe. (A Nyirvidék bécsi munkatársától.) A „Dö. Tageszeitung" alapján a Nyirvidék bécsi munkatársának ma módjában van Abd el Krim egy szenzációs levelét közölni. A nevezett bécsi lap levélileg felkérte Abd el Krimet, a fianciákkal és spanyolokkal harcban álló raffkabilok vezérét, hogy nyilatkozzék terveiről Abd el Krim eleget tett a bécsi lap kérésének és titkárának nyilatkozatot diktált, amelyet azután beküldött a „Dö. Tageszeitung" szerkesztőségének Bécsbe. Abd el Krim szenszációs levele a következőképen hangzik : — A legnagyobb nyugalommal várjuk a francia-spanyol offenzívát. Harcolni fogunk, de erőnket nem fogjuk eltékozolni. A bika nem fog bennünket a szarvára venni és a levegőbe dobni. A nagy akció tehát a puszta levegőbe lökés lehet a franciák és a spanyolok részéről. Hegységeink megvédenek bennünket és megkönnyítik akcióinkat. Minél inkább előre halad a franciák és spanyolok támadása, annál rosszabb rájuk nézve. A sivatag homokjában nehezen lehet pihenni. Ha ketten húzzák a kötelet és az egyik elengedi, ugy a másik a földre esik. Éppen ezért a franciák és spanyolok helyesen tennék, ha nem lennének olyan nagyon vérmesek. Egyszer már megmondottam nekik : Szívleljék meg, mit akarok : Adjanak nekünk függetlenséget, loyálisan, minden hátsó gondolat nélkül. Franciaország elvérzik, a gloire utáni vágy könnyen bomláshoz vezethet. — Francia generálisok azonban tajtékzanak a dühtől. Ki akarnak bennünket irtani, el akarnak bennünket pusztítaniKönyörület nélkül, fogaikat csikorgatva vezetik a háborút. Mindezt kulturális misszió és a gloire nevében, azonban a megtévesztett és elbódított nép vérével és pénzével. — Painlevé tartós és igazságos békéről beszél. Teljes autonómiát akar nekünk adni, azonban csakis a szerződések keretén belül és a marokkói szultán szuverénitásának elismerésével. Még sohasem állították ugy feje tetejére, sohasem becstelenitették meg ugy az igazság fogalmát, mint azóta, amióta a francia hatalmasok Poincarétól kezdve, aki ebben iskolát csinált, a népekre rákényszeritették a különböző , igazságos" békeszerződéseket. Autonómiáról beszélnek a franciák egy olyan szultán szuverenitása alatt, aki Franciaország bábja és olyan nemzetközi szerződések keretén belül, amelyek a függetlenséget illuzóriussá teszik. És mindezt még a francia jószívűségre való hivatkozással mondják és azután fenyegetésként mondják, hogy a mi kezünkben van a döntés a háború és a béke kérdése fölött. Szomorú jelensége a szellemi züllésnek, hogy egy miniszter oly tarthatatlan frázisokkal bódíthatja el a közvéleményt. Egész másként és sokkal tárgyilagosabban beszélt Prima de Rivera, a spanyol diktátor, ami reánk nézve annál örvendetesebb, mivel ezáltal már megnyilvánult a szövetségesek közötti meghasonlás, amely majd a hadmüveleteknél is bizonyára kifejezésre jut. A spanyoloknak már hosszabb idő óta adunk leckéket, mint a franciáknak és elégtétellel állapithatom meg, hogy a spanyo.ok már tanultak és megjegyeztek egyetmást a leckékből. A franciák azonban a maguk bőrén akarnak tovább tanulni. A franciák még mindig XIV. Lajos rabló-politikájánál tartanak és saját rossz lelkiismeretüket biztonsági szerződésekkel akarják megnyugtatni, és nem veszik észre azokat a veszélyeket, amelyek világpoziciójukat fenyegetik. Angliának elég dolga van önmagával és igy az ő segítsége mindinkább illuzóriussá válik. Nem igaz, hogy mi a kulturát fenyegetjük, igaz azonban, hogy lángot gyujtunk, amely felett Németország is megmelegitheti kezeit. Erkölcsi igazságunk tudatában kiáltjuk oda mindenkinek, aki meg akar bennünket semmisíteni : Jöjjetek! A levélből kitűnik, hogy Abd el Krim nemcsak ügyes hadvezér, de ravasz dip lomata is. Mivel levelét egy német nacionalista, pangerman lapnak irta, felhasználta az alkalmat, hogy a párisi békeszerződéseket is támadja és utaljon arra, hogy a riffkabilok győzelmét a franciák felett Németország is kamatoztatja. A levél egyébként augusztus 18-áról van keltezve és aláírása: „Abd el Krim helyett a titkára " Somogyi lenőt Szegedre szállították. Négy csendőr kisérte a veszedelmes betörőt. Nyíregyháza, szeptember 10. — A Nyirvidék munkatársától. Tegnap délelőtt 10 órakor tiz nehéz büntetéssel sújtott foglyot szállítottak Nyíregyházáról a szegedi fegyházba. A foglyok között hagyta el a nyiregyházi ügyészség fogházát a hires betörő, Somogyi Jenő és dr. Németh József gyilkosa Cservenyák József is. A foglyok efősen meg voltak láncolva. Kettesével voltak bilincsbe verve és a tíz elitélt lánccal volt egybefogva. A nem mindennapi menet elkerülte a vasúthoz vezető főutcát, ahol sok bámulója akadt volna. A Kiss Ernő-utcán át vonultak ki a Máv. pályaudvarra, ahonnan 10 óra 41 perces személyvonattal IndultakSzeged felé. EMIL JANSTINGS FÜTTY LYA LEJNKEFFY ICA _ Schakesneare" COJÍRAD VEIDT „í»cnakespeare WERUER KRAUSS EGYÜTTES SZEREPLÉSÜK drámájában OTH Csütörtöktől Az Apollóban. Harisnyá

k i

ó 1— minösegben nagy választékban legolcsóbban kedvező fizetési fellételekkel is Ifvűncdb' T divatáruházában MBüwUL d. Kállói-u. 2. stu «.« Péntekig Elkészült a nyiregyházi rendőrségi palota terve. Az uj épület 900 négyszögméter területen foglal helyet. Nyíregyháza, szeptember 10. — A Nyirvidék munkatársától. Megírta a Nyirvidék, hogy Vay . és Lechner Jenő műépítészek Nyíregyházán jártak és megtekintették a rendőrségi palota telkét. A szemle eredményeként elkészült a 900 négyszögméter területen építendő palota terve. Az egyemeletes palota a Zöldség-tér, Bujtos és riunvady-utca sarkán lévő városi telekre kerül, amelyet teljesen be fog építeni. A palota már az uj városszabályozási terv alapján készült és a palota téglalap alakban kiépíti a most íves sarkot. A rendőrségi palotában kap helyet a rendőrkapitányság és az őrszemélyzet lakása és két lakás az altisztek számára. A palota építését rövidesen megkezdik. A Kansz. ülése. Élénk vita a Tamássy-féle tervezet felett. A nyugdijasok ügyét felszinen tartják. A ház helyek és a kertgazdaság ügye. * A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnöki bizottsága szerdán délután népes ülést tartott a Bocskai-utcai helyiségükben, amelyen minden szolgálati ág képviselve volt nemcsak azért, mert a szünidő után ez volt az első összejövetel, hanem azért is, mert a tisztviselő kérdést mélyrehatóan bolygatja meg az úgynevezett Tamássy-téle tervezet. Az ülésen dr. Ragó József elnökölt és miután üdvözölte a megjelenteket, azon nézetének adott kifejezést, hogy pihent erővel, teljes odaadással dolgozhatnak most már mindannyian a megoldásra váró nagy feladatok ügyének előbbrevitelén. Felkérésére aztán Luka Jenő főtitkár ismertette a Tamássy-féle tervezetet, amelyhez dr. Vietórisz József, dr. Szesztay Zoltán, Horváth Bertalan, Fekete Jenő, Murányi L. Nándor, Mihovits és mások szólaltak fel. A választmány megállapította a hosszas és tárgyilagos megbeszélések során, hogy a C. liszta bevezetése emberségesebb ugyan az eddigi B lisztás rendszernél, de mert a tervezet azon épül fel, hogy az. államtól ujabbi pénzbeli hozzájárulást nem igényel, ezért a tisztviselők érdekeinek meg nem felel, mivel igazságos megoldás mindaddig el nem érhető, mig az átlagos javadalma a tisztviselői karnak a békebeli 50 százalék körül mozog. — Ezen nem változtat az sem, hogy az A csoportba sorozottaknak az1925. juliusi fizetését 20—25 százalékkal, a B csoportba sorozottakét 15 százalékkal (vagyis olyan összeggel javítanák, amely megfelel az 1925. évi szept. 1-én kapott javadalomnak) emelnék, akkor, ami kor a C csoportoké kisebbítve lenne, a nyugdijasoké pedig nem