Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-11 / 204. szám

JSÍYÍRYIDÉK 1925. szeptember 11.. jött? — Há olyanféle, mondja s aztán bizalmasabb hangon szól: Egyedül van? — Most egyedül, hangzik a válasz, de hát mit akar tőle? — Krákog a magyar, meg izzad is egy kicsit, aztán a bal kar­ja alá bökve, ahol szorong valami, halkan szól: Há, ekkis dohánt hoz­tam vóna... — Micsoda dohányt? pattan fel a másik. — "Nono, szól a magyar, csak tán nem finánc a zűr, fáin szűzdohán e.. Mögmutat­nám, csakhogy sokan gyünnek­mönnek itt. — Hát aztán mit gon­dol maga? — ámul el a «zúr», ma­ga ajándékot akar adni a vizsgáló­bírónak? Nohát ki is vágja vele együtt, csak menjen be.. — Meg­hökken a magyar, megtörüli a homlokát, aztán, mint akinek be­fellegzett, megszólal: — Hinnye, hínnye, a zántiját... hát oan szi­gorú embör? Mer evinném én a lakására is, fáin dohán, e szihati ezt akárki... — Csak nehezen lehet neki megmagyarázni, hogy vigye vissza gyorsan, ahonnan hozta, akármilyen fáin szűzdohány is. Abd el Krím, a riffkabilok vezére nyilatkozik terveiről. A marokkói vezér levelet irt Bécsbe. (A Nyirvidék bécsi munka­társától.) A „Dö. Tageszeitung" alapján a Nyirvidék bécsi munkatársának ma módjában van Abd el Krim egy szenzá­ciós levelét közölni. A nevezett bécsi lap levélileg felkérte Abd el Krimet, a fianciákkal és spa­nyolokkal harcban álló raffkabi­lok vezérét, hogy nyilatkozzék terveiről Abd el Krim eleget tett a bécsi lap kérésének és tit­kárának nyilatkozatot diktált, amelyet azután beküldött a „Dö. Tageszeitung" szerkesztőségé­nek Bécsbe. Abd el Krim szen­szációs levele a következőképen hangzik : — A legnagyobb nyugalom­mal várjuk a francia-spanyol offenzívát. Harcolni fogunk, de erőnket nem fogjuk eltékozolni. A bika nem fog bennünket a szarvára venni és a levegőbe dobni. A nagy akció tehát a puszta levegőbe lökés lehet a franciák és a spanyolok részé­ről. Hegységeink megvédenek bennünket és megkönnyítik ak­cióinkat. Minél inkább előre ha­lad a franciák és spanyolok tá­madása, annál rosszabb rájuk nézve. A sivatag homokjában nehezen lehet pihenni. Ha ket­ten húzzák a kötelet és az egyik elengedi, ugy a másik a földre esik. Éppen ezért a franciák és spanyolok helyesen tennék, ha nem lennének olyan nagyon vérmesek. Egyszer már meg­mondottam nekik : Szívleljék meg, mit akarok : Adjanak nekünk függetlensé­get, loyálisan, minden hátsó gondolat nélkül. Franciaország elvérzik, a gloire utáni vágy könnyen bomláshoz vezethet. — Francia generálisok azon­ban tajtékzanak a dühtől. Ki akarnak bennünket irtani, el akarnak bennünket pusztítani­Könyörület nélkül, fogaikat csi­korgatva vezetik a háborút. Mindezt kulturális misszió és a gloire nevében, azonban a meg­tévesztett és elbódított nép vé­rével és pénzével. — Painlevé tartós és igazsá­gos békéről beszél. Teljes autonómiát akar ne­künk adni, azonban csakis a szerződések keretén belül és a marokkói szultán szu­verénitásának elismerésével. Még sohasem állították ugy feje tetejére, sohasem becstelenitették meg ugy az igazság fogal­mát, mint azóta, amióta a francia hatalmasok Poincaré­tól kezdve, aki ebben isko­lát csinált, a népekre rá­kényszeritették a különböző , igazságos" békeszerződé­seket. Autonómiáról beszélnek a franciák egy olyan szultán szu­verenitása alatt, aki Francia­ország bábja és olyan nemzet­közi szerződések keretén belül, amelyek a függetlenséget illuzó­riussá teszik. És mindezt még a francia jószívűségre való hi­vatkozással mondják és azután fenyegetésként mondják, hogy a mi kezünkben van a döntés a háború és a béke kérdése fölött. Szomorú jelensége a szel­lemi züllésnek, hogy egy mi­niszter oly tarthatatlan frázisok­kal bódíthatja el a közvéle­ményt. Egész másként és sokkal tárgyilagosabban beszélt Prima de Rivera, a spanyol diktátor, ami reánk nézve annál örven­detesebb, mivel ezáltal már meg­nyilvánult a szövetségesek kö­zötti meghasonlás, amely majd a hadmüveleteknél is bizonyára kifejezésre jut. A spanyoloknak már hosszabb idő óta adunk leckéket, mint a franciáknak és elégtétellel állapithatom meg, hogy a spanyo.ok már tanultak és megjegyeztek egyetmást a leckékből. A franciák azonban a ma­guk bőrén akarnak tovább tanulni. A franciák még mindig XIV. Lajos rabló-politikájánál tarta­nak és saját rossz lelkiismeretüket biztonsági szerződésekkel akarják megnyugtatni, és nem veszik észre azokat a veszélyeket, amelyek világpozi­ciójukat fenyegetik. Angliának elég dolga van önmagával és igy az ő segítsége mindinkább illuzóriussá válik. Nem igaz, hogy mi a kul­turát fenyegetjük, igaz azonban, hogy lángot gyujtunk, amely felett Német­ország is megmelegitheti kezeit. Erkölcsi igazságunk tudatában kiáltjuk oda mindenkinek, aki meg akar bennünket semmisí­teni : Jöjjetek! A levélből kitűnik, hogy Abd el Krim nemcsak ügyes hadvezér, de ravasz dip lomata is. Mivel levelét egy német na­cionalista, pangerman lapnak irta, felhasználta az alkalmat, hogy a párisi békeszerződéseket is támadja és utaljon arra, hogy a riffkabilok győzelmét a fran­ciák felett Németország is ka­matoztatja. A levél egyébként augusztus 18-áról van keltezve és aláírása: „Abd el Krim he­lyett a titkára " Somogyi lenőt Szegedre szállították. Négy csendőr kisérte a veszedelmes betörőt. Nyíregyháza, szeptember 10. — A Nyirvidék munkatársától. Tegnap délelőtt 10 órakor tiz nehéz büntetéssel sújtott foglyot szállítottak Nyíregyházáról a sze­gedi fegyházba. A foglyok között hagyta el a nyiregyházi ügyészség fogházát a hires betörő, Somogyi Jenő és dr. Németh József gyilko­sa Cservenyák József is. A foglyok efősen meg voltak láncolva. Kette­sével voltak bilincsbe verve és a tíz elitélt lánccal volt egybefogva. A nem mindennapi menet elkerülte a vasúthoz vezető főutcát, ahol sok bámulója akadt volna. A Kiss Er­nő-utcán át vonultak ki a Máv. pályaudvarra, ahonnan 10 óra 41 perces személyvonattal Indultak­Szeged felé. EMIL JANSTINGS FÜTTY LYA LEJNKEFFY ICA _ Schakesneare" COJÍRAD VEIDT „í»cnakespeare WERUER KRAUSS EGYÜTTES SZEREPLÉSÜK drámájában OTH Csütörtöktől Az Apollóban. Harisnyá k i ó 1— minösegben nagy választékban legolcsóbban kedvező fizetési fellételekkel is Ifvűncdb' T divatáruházában MBüwUL d. Kállói-u. 2. stu «.« Péntekig Elkészült a nyiregy­házi rendőrségi palota terve. Az uj épület 900 négyszög­méter területen foglal helyet. Nyíregyháza, szeptember 10. — A Nyirvidék munkatársától. Megírta a Nyirvidék, hogy Vay . és Lechner Jenő műépítészek Nyír­egyházán jártak és megtekintették a rendőrségi palota telkét. A szem­le eredményeként elkészült a 900 négyszögméter területen építendő palota terve. Az egyemeletes pa­lota a Zöldség-tér, Bujtos és riu­nvady-utca sarkán lévő városi te­lekre kerül, amelyet teljesen be fog építeni. A palota már az uj város­szabályozási terv alapján készült és a palota téglalap alakban kiépíti a most íves sarkot. A rendőrségi palotában kap helyet a rendőr­kapitányság és az őrszemélyzet la­kása és két lakás az altisztek szá­mára. A palota építését rövidesen megkezdik. A Kansz. ülése. Élénk vita a Tamássy-féle tervezet felett. A nyugdijasok ügyét felszinen tartják. A ház helyek és a kertgazdaság ügye. * A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnöki bi­zottsága szerdán délután népes ülést tartott a Bocskai-utcai helyi­ségükben, amelyen minden szolgá­lati ág képviselve volt nemcsak azért, mert a szünidő után ez volt az első összejövetel, hanem azért is, mert a tisztviselő kérdést mély­rehatóan bolygatja meg az úgyne­vezett Tamássy-téle tervezet. Az ülésen dr. Ragó József elnökölt és miután üdvözölte a megjelenteket, azon nézetének adott kifejezést, hogy pihent erővel, teljes odaadás­sal dolgozhatnak most már mind­annyian a megoldásra váró nagy feladatok ügyének előbbrevitelén. Felkérésére aztán Luka Jenő főtit­kár ismertette a Tamássy-féle ter­vezetet, amelyhez dr. Vietórisz Jó­zsef, dr. Szesztay Zoltán, Horváth Bertalan, Fekete Jenő, Murányi L. Nándor, Mihovits és mások szó­laltak fel. A választmány megállapította a hosszas és tárgyilagos megbeszé­lések során, hogy a C. liszta beve­zetése emberségesebb ugyan az ed­digi B lisztás rendszernél, de mert a tervezet azon épül fel, hogy az. államtól ujabbi pénzbeli hozzájáru­lást nem igényel, ezért a tisztvise­lők érdekeinek meg nem felel, mi­vel igazságos megoldás mindaddig el nem érhető, mig az átlagos ja­vadalma a tisztviselői karnak a bé­kebeli 50 százalék körül mozog. — Ezen nem változtat az sem, hogy az A csoportba sorozottaknak az­1925. juliusi fizetését 20—25 szá­zalékkal, a B csoportba sorozotta­két 15 százalékkal (vagyis olyan összeggel javítanák, amely megfe­lel az 1925. évi szept. 1-én kapott javadalomnak) emelnék, akkor, ami kor a C csoportoké kisebbítve lenne, a nyugdijasoké pedig nem

Next

/
Thumbnails
Contents