Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-05 / 200. szám

JSÍYIrtooék: 1925. szeptember 5. Az erdélyi magyar kisebbség jogsérelme a népszövetség elélt A népszövetségi tanács megken dette őszi ülésszakát, melynek egyik elsőrendű programmpontja az erdélyi magyar kisebbség jog­sérelme és kulturális téren szenve­dett elnyomatása. Mint emlékezhe­tünk ez a kérdés már foglalkoztatta a múltkori konferenciát, amidőn a román delegátus halasztó indít­ványt tett, hogy a kisantant időt nyerjen ellenérvelésének anyag­gyűjtésére. A népszövetség; titkár­ság most elkészült a bánsági ma­gyar telepesek sorsáról 1 hozzá érke­ze u panaszok feldolgozásával és összegyűjtötte az erdélyi magyar egyházak különböző memorandu­maiban foglalt adatokat is. A ma­gyar kérdés dokumentumait végre megkapja valamennyi nemzet dele­gációja és az kitüzetve a konferen­cia napirendjére foglalkoztatni fogja a világot. Nagy harcra van kilátás, mert az elnyomottak pa­naszai és sérelmei konkrétumok­ként állanak a nemzetközi közvéle­mény ifélő bíráinak asztalán, s a vétkes államok kormányai méltán tarthatnak attól, hogy a nyugati álla­mok képviselői ez egyszer nem fog­nak belé menni az idegeskedő utódái Iamok ujabb halasztó javaslatába, melynek Románia részéről való be­nyújtásáról máris érkeznek előze­tes hírek. Magyarország delegáció­jának Apponyi Albert gróf a feje .S' az o államférfiúi tekintélyétől, mely általánosan elismert a nagy­hatalmak előtt, valamint ékesszó­lásának ellenállhatatlan erejétől, méltán rettegnek Magyarország el­lenfelei, mint amelyeknek, útjait ke­resztezi és könnyen meghiúsíthatja maga az igazság szavával föllépő s egy több milliónyi nép kisebbség szörnyű rabságát megszólaltató hi­vatalos ismertetés. A tények taga­dásbavétele bajosan fog sikerülni a kisantantnak hangulatkeltéssel és aligha fogják tudni elérni, hogy tovább tátongjon ,az elszakított ma­gyarság ezernyi nyitott sebe anél­kül, hogy reá< gyógyító irt keressen a népek sorsáért felelős genfi fő­tanács. Hiszünk hivatott képvise­lőnk nemes egyéniségében, rendkí­vüli Isten adományu szónoki képes­ségeiben, melyeknek meggyőző ereje meg fog mérkőzni minden el­lenséges intrikával és hazug ellen­vetéssel. Üdvözölnünk kell a kor­mánynak ezt a választását, mely Apponyit méltó helyre állította, ahol elmondhatja filippikáit a béke szerződések teremtette heiyzet tart­hatatlanságáról, a népek önrendel­kezése elvének kijátszásáról s az elnyomó impériumok törvénytelen­ségéiről. Tudjuk, hogy hamis vá­dakat emelnek majd újra ellenünk tiltott fegyverkezés címén, hogy (ezzel a fogással eltereljék a figyel­met Románia és társai leigázott né­peik ellen elkövetett szörnyű bű­neikről, de ezzel nem tudják iga­zolni és tisztára mosni magukat a magyar panaszok és jogsérelmek su lyától. A többi' kisantantbeh állam­mal együtt gyűjtött hamis ellenada­tok csák érlelik az időt, hogy le­hulljon a félrevezetett Európa sze­méről a hályog és majdan igazsá­gos elégtételt nyerhessenek a tes­tükön és leikükön hét esztendő óta elszenvedett megaláztatásaikért er­délyi, felvidéki és délvidéki magyar testvéreink. Az ő vészkiáltása té­rítse észre az illetékes hatalmi fó­rumokat s késztesse visszatérésre arról az útról, mely ide vezetett. — Hisszük, hogy a bánáti és erdélyi magyarok petícióit nem fog lehetni többé aláaknázni s ha azok ügyé­ben- nem isi várhatunk túlzott remé­nyekkel egyelőre érdemleges dön­tést, mégis annyi eredményük lesz hogy el fogják ismerni a jogfosztá­sok" békeszerződés ellenes voltát s azok jóvátételének szükségével mintegy a mai állapotok sérthetet­lenségének alapelvét döntik meg, hogy rést nyissanak a revízió gon­dolatához. Nagyobb liatáskört kapnak az ipartestöletek. Az Ipartestületek reformjának tervezete. (*) Tankönyveket, füzeteket, is­kolaszereket Glück Sándor köny­vesboltjában (Kállai-utca) vásárol­jon. 3x A «Nyirvidék» budapesti tudó­sítójától.. A kereskedelemügyi miniszté­riumban most van előkészítés alatt az ipartestületek reformjára vonat­kozó tervezet, melyről a következő­ket sikerült megtudni: — A kézmüiparosság uj hivatalos érdekképviseleti szerve az ipartestü­letek kiépítéséből alakul ki. — A főszempont az lesz, hogy az ipartestületek az eddiginél nagyobb hatáskört kapjanak és ezekre az Intézményekre ru­házzák át az iparhatóságok ed­d'gi tevékenységének e^yrészét is. Az ipartestületi reform megvaló­sítása a régi céhrendszer hagyomá­nyain épül fel. Igen sok olyan intézkedést léptet­nek életbe, amelyek régente igen fontos tényezői voltak a céhélet­nek és amelyek újbóli megvalósítá­sa régi vágya a mult hagyományait tisztelő iparosságnak. A/ egész re­form elgondolása erkölcsi alapon épül fel. Védi a kezemunkájával veri­tékesen dolgozó képesített ipa­rosságot, üldözi a kontárokat, a spekulánsokat, a tehetségte­leneket. A tervezet szerint a magyar kéz­müiparosság uj érdekképviseletébe minden iparos köteles belépni. — Azt akarják, hogy minden járásnak legyen járási ipartestülete. Ha csak olyan kevesen vannak az iparosok valamely községben, hogy külön ipartestületet nem ala­kithatnak, ilyen esetben helyi vá­lasztmányt választanak, amely fenn tartja a kapcsolatot a legközelebbi ipartestülettel. A tervezet szerint az általános ipartestületnek legalább kétszáz tagjának kell lennie. Az iparosok uj szervezetének te­vékenysége jelentékenyen bővebb lenne a mostani ipartestületek tevé­kenységénél. A kontá;kérdésben például ed­dig az iparhatóság hozott Íté­letet. A jövőben elsőtökön az ipartestület döntene. Fel akar­ják állítani az ipartestületi ité­lősztket is, amelynek tagjai iparosok volnának és ők Ítél­nék el a kontárokat és azokat az iparosokat, ak'k tisztesség­telen versenyt, továbbá az ipa­rosság érdekeit sértő cseleke­detet követnek el. Az egész intézmény állandóan szoros kapcsolatban állana a ha­tósági biztossal, ítélete tulajdonké­pen erkölcsi megbélyegzés lenne. Döntenének abban'a kérdésben, hogy milyen Iparosokat illet meg a tanonctartási jog. A ma érvény­ben levő törvény nem eléggé szi­gorú ebben a kérdésben. Kimondja ugyan, hogy aki saját személyében nem tudja a képzettséget igazolni, annak nincs tanonctartási joga, de ez nem elég. Most azzal akarják megszigorítani, hogy az olyan mestereknél, akiknél többször megtörténik, hogy a tanonc nem sajátít el megfe­lelő tudást, vizsgálatot tartsa­nak és ha kiderül, hojgy a mes­ter hibájából származik a ta­nonc tudatlansága, akkor el­tilthatják őt a tanonctartástól. Az iparigazolványok kiadásánál is nagyobb szerepet akarnak kapni az uj ipartestületek. Eddig ugy tör­tént, hpgy iparhatóság utólagosan értesitétte az ipartestületet arról, hogy kinek adott iparigazolványt. Az iparosok azt akarják, hogy ezentúl az ipartestületeknek az ipar­igázolványok kiadása előtt le­gyen véleményezési joga. Hivatalos tekintélyt akarnak adni az ipartestületnek azzal, hogy az ipartestület elnöke hivatal­ból legyen tagja a községi kép­Régi dolgok, Közti : Qál István. Patikusok vigyázat! Hogy mint kompromittálódtak össze a régi jó időben az »egérkö­vel« és »maszlaggal« kapcsolatban íi patikáriusok ési a »megbódulásig« szerelmesek, arról tud a Magyar Kurír 1814 ápr. 1-én megjelent száma. Jól emlékezem, hogy néhai II. Jósef Császár ésf Király uralkodása alatt kemény parantsolaf adatott ki az Austriai Birodatombéli Apati­káriusokra nézve az eránt, hogy semmi féle rangú és álapotu ember­itek a graduált; s ugyan akkor szo­rossan meg eskettetni szokott or­vos Doktorokon és SeborvosokOn ki vül arseniumot (egérkövet vagy maszlagot, mellyből külömben igen hathatós gyógyító szerek készíttet­nek, de más részről igen veszedel­mes szokott lenni) ne adjanak. Ennek a bölts parancsolatnak eszközlésére bár szemessebben vi­gyáznának mint az Orvosok, mind a közönséges hivatalbéli személyek mind magok az Apotikáriusok, ugy nem történne annyi szerentsét­lenség az arsenicummal való bá­nással. Tek. Trencsin vármegyében a mult márc 10-dikén egy mezővá­rosban bizonyos Ifjú egy hajadon leányba a megbódulásig belé sze­detvén, a midőn onnan a gazdaság tanulása végett másuváj menni szán­dékozott volna, annyira elfoglalta az ő szivét a szerelembéli gyanuság hogy eltökellette magában, hogv mind magát, mind kedvesét e vi­lágból kivégezze. Arra való nézve az ott lévő patikában azon szin alatt, hogy a szobájában lévő pat­kányokat akarja kiirtani, egérkövet vagy maszlagot vett s azt két részre osztván, egyiket maga vette bé, a másikat pedig kedvesének igyeke­zett béadni, de ez, több szeretői is lévén, annak bevételére magát nem ajánlotta. A vak szerelem miatt szinte bó­dulásra jutott Ifjú titkon tsak­.ugyan módot talált annak béadá­sára, meüynek mindazáltal a haja­donban semmi rossz következése nem volt, de ő magában kevés szempillanatok után minden belső részét elfoglalván, egynehány óráig tartott szörnyű fájdalmai után e vi­lágból kimúlt sj vak szerelmét nagy áron fizette meg. Vajha az illy szomorú példák imind a szerelembe merült ifjaknak mind az Apatikáriusoknak tanúsá­gokra szolgálnának, s kiváltképben az utóbbiaknak, hogy az ily vesze­delmes szereknek árulásában oko­sabbak s vigyázóbbak lennének. Matuzsálemek­Hogy régebben, amikor az orvosi tudomány nem állott oly magas fo­kon, mint ma s az Apatikáriusok sem voltak oly jól felszerelve, mint jelenleg; viszont az emberek setn sem éltek oly élefsorvasztó módon mint — nagyobbrészt kényszerül­ten — manapság, mily hihetetle­nül magas kort értek ei egyes em­berek, arról a Római Diárium tud, irván : í Az uj időbéli emberi nemzetnek krónikája a hosszú életnek ritka példáját tartja fenn a jövendőbélt világ emlékezetében három emberek élete hosszúságának feljegyzése ál­tal. Ketten ezek közül nem régen multak ki a világból, egygyik pedig még életben van. Egygyik közülök 180, a másik 205 esztendőket élt. A harmadik még ma is él Teru­gíában, a Tiberistől nem messze a pápa Státusaiban. A neve Páter Al­oerto di Montanto, Jésuita volt. Született 1689-ben, május 18-dik napján. Belépett a Jézus szereteté­be 1706-ban Decembernek 12-ikén ; pappá lett 1724-ben Febr. 2-dikán. Nem gondolván azzal, hogy már most életének 125-dik esztendejét elérte, most a Jésuiták szerzetének vissza állításával még alkalmasnak lenni tartja magát arra, hogy a szerzetbe vissza mennyen, melyre nézve bé küldötte kérelmét a szer­zet Vice-Generálisához, Páter Pa­nizánihoz, ott ajánlás, mellett, hogy őtet abba a Klastromba rendelje, a mellyikbe tettzik, ő akar mellyik­be jó szívvel bémegyen. A Vice­Generális azt felelte néki, hogy már "tsak a maga) nyilatkoztatása által is eléggé megbizonyítja, hogy a Jé­suiták szerzetének gyermekei kőzze tartozzék, melyre nézve a maga ad­dig való nyugodalmának hellyén ennek utánna is tsendességben meg­maradhat. Newyorkban is él egy szeretsen aki most életének 129-dik esztende­jét tölti. Ez 1686-ban született; mint rabszolga 70, mint szabad em­ber 58 esztendőt töltött már el. Há­zas sohasem volt (no igy érthető. 6zerk.), a lábai még jól bírják. Az Orosz Birodalomban az 1812-dik esztendőben ki adatott Statistica Tudomány szerént a hol­tak között találtatott) egy a ki 165; három a ki r 135; egy a ki 130; ti­zenöt aki 125; 33 a ki 115—120/ 53 a kiHlO—115; 127 a ki 105— 110; 527 a ki 100—105; 1473 a ki 95—100; 27490 a rki 90—95; és &14870 a ki 85—90 esztendőt ért. Mielőtt cipőszükségletét ssz őszi iskola-idénybe beszerezné szíves­kedjék Szabolcsvármegye legrégibb oipőáruházát a Friedmann 3. Sándor céget (Városház-palota) felkeresni, ahol állandóan a legjobb minőségű iiöi, férfi és gyermekcipők jutányos árban kaphatók. Telefonszám 285. 5287

Next

/
Thumbnails
Contents