Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-01 / 196. szám

2 JSÍYÍRCIDÉIC mMJ,u l wiiwwaniwiBmi t— —— 1925. szeptember 1 Külkereskedelmi tár­gyalásaink. A magyar külügyi és kereskedel­mi tárcák vezetése ezidöszerint egy kézben van. Ami helyes intézkedés a Bethlen kormány részéről, a megfeszített munka nehéz hónapjai ra, mikor az összes külső államok­Kal való vám és kereskedelmi viszo­nyaink rendezése van napirenden, hogy kiemelhessük Magyarországot elszigetelt állapotából. A problé­ma megoldása e két miniszté­riumra egyaránt ránehezedik: a külügyi hivatal dolga, hogy a tár­gyalásokat kifelé kezdeményezze, az akciót előkészítse és diplomáciai ne hézségek esetén részint közbenjá­rókig, részint elháritólag segéd­kezzék kereskedelmi kormányunk szakközegeinek, kik a külső álla­mok megbízóttaíval a zöld asztal­nál vivják kapacitáló harcait, a szerződéses viszony feltételeinek megállapítása kérdéseiben. Sok fele elágazó ügyszálak Walkó Lajos mi; niszter kezébe futnak össze, aki egész odaadással, oagy eréllyel és valódi önfeláldozással vetette ma­gát a feladatra, feláldozta idei sza­badságát, szakadatlanul dolgozik és dolgoztatja mindkét miniszté­riumát, a hatalmas koncepció si­ker érdekében. Jelentékeny eredményei vannak máris: a nyugati nagyhatalmak­kal szerződéseink perfektek s alig külső állammal ne fejeződnék be múlik hét anélkül, hogy valamely kölcsönös megértéssel és sikerrel a kereskedelem politikai tárgya­lás. Ezeket a szerződési prelimi­nálékat, melyek utolsó láncszeme az e héten létrejött magyar-török egyezmény, nemzetgyűlésünk fog­ja az ősszel s a télen becikke­lyezni. Vannak azonban súlyos nehézsé­gek, időleges fennakadások a szomszédos, úgynevezett utódálla­mok egész vonalán. A tárgyalások itt nehezen indultak, megszakadoz­nak, ej is halasztódnak, mert kis­antanték ilyen tologató taktikával több előnyt vélnek kicsikarni tő­lünk. Legmesszebb ment e téren a maga kellemetlen fogásaival és trükkjeivel az osztrák res­publika, mely velünk szemben a régi Ausztria hagyományai szerint igyekezett most is eljárni: határ-; talanul önzőleg kizsákmányolási célzattal. Igy hagytak cserben nemrég az osztrákok bennünket s szakították meg a tárgyalásokat ve­lünk, mikor egy vámpolitikai provizórium statuálásáról volt szó. Botorul tették, mert semmi haszon sem járt vele Ausztria Jávára, Ma­gyarországot pedig bőséges gyü­mölcstermelésének értékesítése dol­gában érzékenyen megkárosította. Azóta megtalálták az osztrákok a jobbik eszüket s ők vették fel velünk újra az általuk elejtett vo­nalat, hogy provizórikus megoldás helyet definitív jellegűt hozzanak a magyar kormánnyal létre. — Az uj kampány most megindul s re­méljük, hogy meg lesz mihama­rabb az eredménye, hogy mindkét tárgyaló fél kölcsönös megértés­sel és jóakarattal igyekszik mind­két állam érdekében kiegyenlíteni a még fennforgó ellentéteket Wal­kó Lajos koncepciója szerint. (*) Pénztáros kisasszony perfek­tül számoló, gyors és gépírásban jártas, felvétetik jobb fizetéssel. — Cim a kiadóhivatalban. Egy szemtanú elbeszélése a nyíregyházi személyvonat katasztrófájáról. Csordás tüzelő halála előtt cigarettát kért. Megállapították a katasztrófa okát. Nyíregyháza ,augusztus 31. — A Nyirvidék munkatársától. A nyíregyházi személyvonat ka­tasztrófája nem volt olyan nagy méretű, mint amilyennek az első pillanatokban hittük, de bővelke­dett megrázó részletekben, ugy, hogy a Budapestről hazaérkező utasok ma is ennek a Tíatasztrófá­nak a nyomasztó hatása alatt van­nak. A katasztrófa részleteiről szem­tanuk a következőket mondják el: A rendes sebességgel haladt a vonat, mikor kevéssel félkettő előtt Karcagpusztán hirtelen nagy ráz­kódással megállott. Az utasok elő­ször azt hitték, hogy állomásra értek és csak ügyetlen fékezés miatt rázkódott meg a vonat. Az egyik utas kíváncsiságból kinézett az ablakon, de a következő pil­lanatban már ijedten kiáltotta: — Kisiklott a vonat! Még az alvók is felriadtak a ki­áltásra és rohant mindenki az aj­tók felé. Egymásután ugráltak le a vagonokból. Ijesztő látvány tá­rult szemük elé. A mozdony fél­oldalt dűlve feküdt a töltésen, a szenes kocsi ráfutott a mozdonyra, a paklikocsi pedig tótágast állott és szabályosan 90 fokos szögben nyúlt felfelé a sinen. A következő személykocsik kerekei is kiugrottak a sínekről. A paklikocsi és a mozdony felől hangos jajszó hallatszott. Az uta­sok legelőször a postakocsihoz ro­hantak. Ott feküdt mellette a pos­taaltiszt. Amennyire a sötétségben meg tudták állapítani, látták, hogy csak kisebb karcolásokat szenve­dett. — Annál súlyosabban áérült meg Nemes János 96-os mozgó­postakezelő. Széles ivben zuhant KI a felborult kocsiból. Jobboldali felsőbordája tört össze és erős zu­zódást szenvedett felső combján. Közben az első személykocsik­ból is elővánszorgott több vérző ember. Segélykiáltozások tudatták, hogy még van a kocsiban sebesült. Ezeknek kezük, lábuk ficamodott ki és ugy emelték le őket az épség­ben marádt utasok. A vonaton utazó dr. Molnár deb receni orvos vizsgálta meg azonnal a sebesülteket és próbálta őket el­ső segélyben részesíteni, de a mentőszekrény olyan szegényes be­rendezésű volt, hogy vattán és egy kevés jódtinkturán kivül jóformán semmit sem találtak benne. Közben másik csapat ember a mozdonyhoz szaladt, ahonnan ,a legremesebb jajkiáltások hangzot­tak. Eleinte nem látták, ki jajgat és csak a hang irányából tudtak következtetni árra, hogy merre igyekezzenek segítséget nyújtani. A mozdony gépháza egészen elfer­dült a zuhanas közben és rászaladt a szeneskocsi. A gépház és szenes­kocsi közzé szorult be Csordás Jó­zsef fűtő. Hosszas es fáradságos munkával csak annyit tudtak el­érni, hogy a vérző és jajgató fű­tőnek egyik karját kiszabadították. Ezt a kart azután hideg vízzel lo­csolgatták, hogy legalább igy eny­hítsenek valamit a fűtő borzasztó fájdalmain. A szeneskocsi a fűtő hasfalát egészen a gerincéhez nyomta és Molnár dr. nyomban konstatálta, hogy ha rövidesen ifém érkezik segitség, Csordás be­lepusztul sérüléseibe. Hiába próbálkoztak rögtönzött emelőkkel, a szeneskocsit nem bír­ták felemelni. A fűtő még máséfl óra hosszat öntudatán volt és bor­zalmas hangon könyörgött se­gítségért. Később elvesztette eszméletét és mire a segélyvonat megér­kezett ,már meghalt. A mozdonyvezető olyan szeren­csésen esett, hogy semmi' különö­sebb baja nem történt. A vasúti személyzet megáIlapi-_ totta, hogy alig pár száz méter-' re vannak Karcagpuszta állomás­tól. Többen begyalogoltak az őr­házhoz, felköltötték az őrt és az­után bevitték oda Nemes János postakezelőt is, hol később meg­halt. Közvetlenül a szerencsétlenség után Kisújszállásról hajtány érke­zett, amely fáklyákat, kötszereket és szerszámokat hozott. Ekkor si­került csak kiemelni a szerencsét­lenül járt fűtőt a szeneskocsi alól, de már nem lehett rajta segíteni. Reggel felé Szolnokról segély­vonat jött a szerencsétlenség szín­helyére ,felszedte az utasokat és el­indult velük Budapest felé. Ezzel a vonattal hozzák Budapestre a kór­házba a postakezelőt is. Csordás fűtő halála előtt cigarettát kért. A vasutasok elbeszélése szerint borzalmas látványt nyújtott a mozdony és a szeneskocsi'közé szo rult Csordás József fütő, aki két órahosszáig vergődött élve, rette­netes helyzetében. A szerencsétlen ember teljesen eszméleténél volt. Hogy borzalmas fájdalmát enyhít­se, cigarettát kért és kevéssel rá meghalt. \ — «Adjatok legalább egy ci­garettát^ Természetesen rögtön adtak neki, mire ő keservesen elszívta a cigarettát és nyomban aziítán meghalt. Akit megölt a borzal­mas látvány­Megrendít^ volt Jakab Ferenc pályafelvigyázó tragikus halála, aki az izgalomtól szivszélhüdést ka­pott és rögtön meghalt. A szeren­csétlen vasutas odarohant a vo­natroncsokhoz s az eléje táruló borzalmas látvány megölte. Szivé­hez kapott s holtan rogyott össze. «S'"nhegyre» ment a Vonat A pálya annyira megrongálódott, hogy egyetlen egy sínpárt sem" le­het használni. A szakértők vélemé­nye szerint a katasztrófa oka az, hogy a mozdony úgynevezett «sin­hegyre» ment. Nevezetesen azon a helyen, ahol a vonat kisiklott, váltó van. A váltó rosszul volt ál­(litva, a vonat közzé futott a sínek­nek, összezilálta az egész sínrend­szert, amely ugy összevissza gör­bült, hogy' előidézte a katasztró­fát . Megállapították, hogy a katasz­trófa pillanatában a vonat 40 ki­lométeres gyorsasággal haladt. — Ezt a sebességmérő szalag mutat­ta meg egész pontosan. A vizsgálat eredménye A karcagpusztai nagy vasúti ka­tasztrófa okának kiderítésére ugy. a vasúti, mint a bűnügyi hatósá­gok a legszigorúbb vizsgálatot in­dították meg. A romok eltakarítá­sával, illetve a kisiklott mozdony felállításával lehetővé vált a ka­tasztrófa pontos okának kideríté­se. Ez aztán az eddigi elképzelé­sekkel szemben fordulatot hozott A mozdony szerkocsiját, amely tudvalevőleg nem dőlt el, tegnap délelőtt már sikerült a sínekre ál­lítani. A mozdonyt! azonban, amely, teljesen féloldalra borult, megfe­szített munka után csak tegnap dél­után sikerült állóhelyzetbe hozni, de a sínekre nem tudták még fel­állítani. A vizsgálat ezekután uj támpon­tokat kapott és megállapították, hogy tulajdonképen két embert ter­hel a felelősség. Az egyik a váltó­őr, C. Nagy Valér, a másik annak a mozdonynak a vezetője, ki azt a vonatot vezette, mely Budapestről Debrecenbe indult. Ennek* a vonat­nak Karcagpuszta állomáson kel­lett találkoznia a szerencsétlenül járt Debrecenből Budapestre in­duló 1719-es vonattal. Ez a vonat azonban a vihar ál­tal szétkergetett és Püspökladány­nál a pályatestre tóduló ménes mi­att tudvalevően másfélórát késett. Ezért Karcag puszta állomásról el­indították a vonatot, amely Kar­ícagón várta be a 1719-es sz£mu vo­natot. Az ellen vonat mozdonya a. mint keresztül ment a váltón, £ sinnyelveket megrongálta, a vonat kétszer nagyott is döccent. A moz­donyvezető ezt gondatlanságból nem jelentette Karcag állomáson. Már pedig ennek súlyos követ­kezményéi lettek. Nevezetesen ott a legújabb blok-rendszerü kettős váltó van és az oda később befutó 1719-es vonat már| megrongált vál­tót talált. A sinnyelvek nem záród­tak jól. Igy következett be a ki­siklás. A^ váltóőrt, Nagy Valért letartóz­tatták, az ellenvonat mozdony­vezetőjét pedig bevitték a szolnoki kir. törvényszék vizsgálóbiróságá­ra kihallgatásra. A vasúti szerencsétlenség egyik debrecen/ áldozatát, Csordás Jó­zsef fűtőt vasárnap temették el. A vasút a saját halottjának tekintette s a Máv. költségén rendezték plteme­tését . A Karcag-puszta állomás'bejáró­jánál a vasúti töltésen heverő ro­mok nagy részét eltakarították. A' bejáratnál egy sínpárt teljesen sza­baddá tettek, ugy, hogy a szombat déli gyorsvonat már lassítva ugyan, de elsőnek futott keresztül a ka­rambol színhelyén. A tegnapi vonatok még mindig késéssel érkeztek meg, de ezek­nek oka az volt, hogy ugy Tur­gony, mint Fegyvernek állomások előtt a pálya meggyengült, igy ott, azokon a helyeken, továbbá a karambol színhelyén is a vonatok­nak lassítással kellett haladni. ^uuiitniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiih. Az Apolló előadásai ezentúl 7 és 3 órakor kezdődnek hétköznap. > (l||l!iilllillllllllllll[Ulllllllllllllllllll!llllllllllllllinr Mielőtt cipőszükségletét az őszi iskola-idényre beszerezné szíves­kedjék Szabolcsvármegye legrégibb BT cipőáruházát a Friedmann S. Sándor 5287 Telefonszám 285. CÓgOt (Városház-palota) felke­resni, ahol állandóan a legjobb minőségű női, férfi és gyermek­cipők jutányos árban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents