Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-30 / 195. szám

JNEYÍR¥IDÉK l^ft augusztus 30 Gazdasági kaiodában. A békeszerződés rendelkezései gazdasági szempontból egész sereg oly lehetőséget Ígértek nekünk, amelyek elősegítenék gazdasági boldogulásunkat a változott viszonyok dacára is. Határozott rendelkezések foglaltattak a békediktátum- ' ban arra nézve, hogy «az elszakított, de gazdaságilag egymásra utalt területrészeknek egymás között évszázadok óta fennállott forgalmát újból lehetővé tenni létkérdés.* — A békeszerződés magában foglalja, hogy ennek az elvnek a gyakorlati érvényesítésére a magyar küldöttség Trianonban azt javasolta, hogy «Magvarország és a tőle elszakított területek között több évre terjedő szabad forgalom létesíttessék.» Ezt azzal utasították el. hogy a szabad gazdasági forgalom «gazdasági szempontból érvénytelenítené a magyar járom (!) alól elszakított területek felszabadítását és meggátolná ugyanebből a szempontból ezeknek a területeknek az azokat megszerző államokkal való összeolvadását.)) De a gazdasági rendelkezések a békediktátumban szakaszról-szakaszra is ellentmondásokat tartalmaznak. — A helyzet tisztázását követelő sürgetésünkre Trianonban például a következő választ kaptuk: «Nem valószínű, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia átcsatolt területei egymás közt gazdasági' téren versenyezni 'fognak, hanem inkább az a valószínű, hogy meg fogják kísérelni régi piacaikat megtalálni és igy régi kereskedelmi összeköttetéseiket felujitanir Ha ez a megszokott árucsere helyreáll, akkor nem fenyegetheti semmiféle veszedelem Magyarországnak sem termelését, sem kereskedelmét.)) — A gyakorlat máris megdöntötte a trianoni bölcsek 'feltevéseit, hiszen a politikai kaloda mellett még gazdasági kaiodában is tartanak és igen súlyosan, sőt rendszeres aláa (mázassal fenyegetik terményeink értékesítését! Amikor rámutattunk a helyzet végzetes kialakulására, a Millerándféle kísérőlevél szószerint ezekjei ; akart megnyugtatni': <'Ha Magyar- * ország a Békés állapottaf össze nem egyeztethető gazdasági korlátokkal találná magát szemben, a Szövetséges és Társult Hatalmak gondoskodni fognak arfőf, hogy a'Nemzetek Szövetsége közvetítésével a szükséges eszmecserét megin3itsák.» Már euből is látható volt ,hogy az úgynevezett megnyugtatás kevesebb a nesze semmi fogd meg jól-nál. Az egyetlen pont, amire gazdasági politikánk irányitói építhettek és sajnos, tuf sokat építettek is, a békediktátum 202 szakasza, amely szószerint a következő: «Avégből, hogy Lengyelországnak, ^omániának a SzerbHorvát-Szloven államnak, a Csehszlovákországnak, Magyarországnak és Ausztriának kölcsönős támogatása lehetővé váljék, oly termékek tekintetében, ameFyek az államok területei"között csere forgalom "árgyaf voltak s ame^ék a területek " termelésére, vagy kereskedelmére nézve nélkülözhetetlenek: ezeknek az államoknak egyike vagy másika a békeszerződés életbeléptetésétől számított 6 hónapon belül tárgyalásokat fog kezdeményezni oly célból, hogy az említett államok egyikével vagy másikával a békekötés rendelkezéseinek megfelelő külön egyezményeket kössön. E határidő leteltével az az állam, amely ilyen egyezmény 'kötését kezdeményezte, de azt megkötni nem tudta, a 'jóvátételi bizottsághoz fordulhat és attól az egyezmény megkötésének a síéíteteset kérheti.» Hogy mit ér ez a rendelkezés, azt semmisem jellemzi jobban, mint az, hogy immár 5 éve varunk hiába, tárgyaltunk eredménytelenül s ez a várakozás az oka annak, hogy Magyarország főáruinak: az agrár termékeknek külföldi elhelyezésére képtelenek voltunk megszervezkedni. És sehol semmi védelem a bennünket körülvevő államok bekerítő és kizsákmányoló kereskedelmi politikája ellen!... Az éjjel a csendőrök egy izgatót hoztak be Kiráiytelekrol. Aki megakadályozta a testnevelési egylet megalakítását. Nyíregyháza, augusztus 29. — A Nyirvidék munkatársától . A királytelki csendőrség tegnap éjjel egy izgatással vádolt volt kassa-oderbergi vasúti fűtőt hozott be, akit a rendőrség ma átküldött a kir .ügyészségre. Az izgatást azzal követte el, hogy mikor az egyik "királvtelki 'tanyán a Tanitó mintegy 20—25 ember jelenlétében meg akarta szervezni a testnevelési egye sületet, a cseh megszállott területről cseh útlevéllel haza érkező fűtő olyan kijelentéseket tette, ameTyék sértők voltak a tanítóra és a testnevelési törvény ellen való állásfoglalásra izgattak, ugy, hogy a testnevelési egyFetet meg se Tehetett alakítani. Érdekes, hogy az Illető, aki most az "ügyészségi fogházban várja felelősségre vonását, a magyar állampolgárságból elbocsáttatott ,de a csehek sem ismerték el cseh állampolgárságát, ugy, hogy nincs állampolgársága. Épp ennék az ügynek elrendezése végett jött haza szüleihez, remélve, hogy a Mávnál állást kaphat. Már 1913ban ^került Nyíregyházáról Kassára s most, hogy hazajött mindjárt kellemetlenséget szerzett magának és családjának a testnevelési törvény ellen váló izgatással, amelyért pedig vigen súlyos büntetés vár reá . ..iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiímiiik BÚTOR szükségletét megbizhatóan Glück Jenő bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8. szerezheti be. Alapítva 1903. Nyíregyházán három nagy hangversenyt rendez a városok szövetsége. Nyíregyháza, augusztus 29. — A Nyirvidék munkatársától. Kardos István kulturtanácsos i tegnap Debrecenben járt, ahol Nagy Zoltán zeneiskolai igazgatóval és dr. Kuthy Sándorral a zenekedvelők egyesülete titkárával tárgyalt a Nyíregyháza—Debrecen Mikolc—Szeged között létesítendő zenei' szövetség ügyében. — "Dr. Kuthy Sándor a napokban utazik Bécsbe és Párisba, ahof a művészekkel tárgyalni fog. A debrecefiiekkel való tárgyalás eredményeként közölhetjük, hogy Nyíregyházán három nagy nangverseny lesz. Minthogy a Nyiregyházán rendelkezésre álló terem befogadó képessége kisebb, mint a debreceni, szegedi, vagy miskoTcsi 'hangversenytermeké, itt nem érhető el a husz milliós bevétel, amelyet egyegy hangversenytől várnak. Ezért elhatározták, hogy Nyiregyházán három nagy hangversenyt rendeznek és a belépődíjakat alacsonyabban állapítják meg. Első hely 60, második hely 40 ezer koroiíi lesz. A három nyíregyházi hangversenyen előreláthatólag a világhírű Szígethy József, Stefáni Imre és Helge Linberg svéd dalosművész lépnek fel . agy ló, ebédlő és különféle bútorokban. ? ^iiinitnüniiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuiiiiiiiir Hétfőn! Kedden! Az álomkóros Fix és Fox burleszk 7 felvonásban. Fősz.: FIX és FOX és Nősül a nagyherceg Szatirikus vigjáték 6 felvonásban, főszerepben: ÉVA MAY, Diadalban és Kert Mozgóban. Miklóska. Irta: Tartallyné S- Ilona. Miklóskának nagyon fehér kezei voltak. Igaz, ő nem dolgozott sémin it, kinézett az; ablakon és a havat nézte, ha télf volt, ha nyár volt, akkor a napra feküdt es a kezeire keztyüt húzott, hogy fehérek maradjanak. Én tudom, hogy ezt Miklóska nem hiúságból tette, hanem csak azért, hogy nézhesse a kezeit, inint a pólyás: babák és gondolhassa: ni, milyen fehér a kezem és kékeres és abban vér van, piros vér. Élek. Még élek. És meg fogok halni. És tudják az emberek, mind tudják, akik rám néznek, hogy fehér a kezem és meg fogok halni. Ostoba vagyok! Mit törődöm vele? Ezt még mindenki kibírta — nevetett Miklóska — ezt még mindenki kibírta, a meghalást. És vállat vont Miklóska. Egészen jól meg voltak ők ketten: Miklóska és a Halál. A Halál fenyegetőzött. Miklóska nevette. De csak ugy nevette, hogy ne mondhassa magáról azt: gyáva fél! Mert Miklóska azért szerette az életet és a napot. Nem is beszélt a halálról soha, inkább hallgatott. O az én jóbarátom volt. Tébécés. Ez: mondták rá a doktorok és én még sem féltem tőle, hanem leültünk egymás mellé és nagy könyvekben lapoztunk, nevettünk és " beszélgettünk. Nem jutott eszünkbe soha, hogy meg fogjuk egymás kezét vagy hogy meglássuk egymást, ugy hogy: asszony és férfi vagyunk. Két pajtás voltunk. Két ember. Egy beteg és egy egészséges. De még ezt sem nagyon vettük észre. Csak egyszerűen mindig együtt voltunk, mert az jó volt! — Ma sétálni megyünk, Miklóska! — mondtam és ő mosolygott. Örült. Igaz, azt nem is mondtam, hogy szép, keskeny szája volt Miklóskának és piros és kék szeme, nagy, meleg nézésű. Azután, hogy Miklóska okos volt. Nagyon okos. Mindenről tudott s éppen azért keveselte, amit tud. A haja. Igen, ez is szép szőke volt. Hamvasszőke, hullámos, dus. Elég ennyi? — Látja, Miklóska, milyen érdekes az a Fekete hegy! Nagy, lapos és minden felleget a hátara Bzed. Mint egy fiahordó. A fellegek tüz-szegélyezte várkastélyok, opálkőből épült, panoráma változatosságu drága paloták. Nagyszerű reptilőgépállomás lenne ott Miklóska. — Igazán, — felelte Miklóska — miért is nincsennek még? — Lesznek. — Tudom, hogy lesznek. Minden lesz. Csak... én nem... Nem feleltem rá.. Elnevettem magam és a vizre mutattam, mert közben odaértünk. A Tarca áradt, tavasz volt és csúf, piszkos viz futott benne vad, csobogó zajjal s gizgazt, szálfákat, kócot, rongyot sodort magával. — Nézze, Miklóska! Emberfej! Hogy vigyorog. A viz ideodavetette, feldobta és átbukott rajta: olyan alakú valami volt csakugyan, mint egy főkötős, vénasszony-fej, mely a fogát csikorgatta. Egy darab fa volt. Nevettünk és megborzongtunk. A viz messze so-. dorta már, de még mindig láttuk Leültünk a parton és néztük a vizet, a napnyugtá(\ s a félrecsapott |>u9 hegylábat, melyből a vonatjárás helyének levágtak egy darabot, hogy ugy mehessen tovább Galícia felé az ember. Valami hirtelen az eszembe ötlött. Hogy ugy ültünk ott ketten, mindenkitől távol, előttünk a viz, a hegyek, a nyugvó nap; eszembf ötlött, hogy ketten vagyunk: férfi és nő. És nem beszélünk soha semmiről, amiről a férfi és a nó beszélni szokott. Felötlött bennem a guny is önmagammal szemben: Éva! No! Igy aztán ineg is bocsátottam magamnak: nem ísbün, amit teszek. Megkérdezem. — Miklóska, nem haragszik, ha kérdezek valamit? — Nem. Hogy haragudnék! — Azt., .hogy... megcsókolt már maga valakit? — Valakit? — Igen — folytattam merészen — mondjuk: egy nőt. Egy leányt... Miklóska elpirult. Lehajtotta a fejét és én is elpirultam. Azonnal mégis szégyeltem ezt; a merész kérdést.'' Miklóskától! Ilyet kérdezni! — Nem, — felelte ő. — Soha. — Soha. Érdekes! Miklóska féloldalt pislantva rám nézett. A tavasz alkonyba fult és fátyolt szövögetett a hegyekre. A hegyek kékek voltak és fátylukat a nap lilára színezte. A fekete hegy tüzszinüvé vált és nem látszottak körvonalai. — Még a vonat nem jön — mondtam én — ugy-e? — Hatkor jön. 1

cipőkereskedő, Nyíregyháza, Rákóczi-ut 4. Telefon 336. Ajánlja a közeledő iskolai idényre való tekintettel dúsan felszerelt Tisztviselőknek, ... . , . , . ... ,i, illetőleg azok csarakturat fiu, leanyka cipőkben és hansnyakban. Férfi, noi ládtagjaiknak és gyermekcipők a legdivatosabb választékban. Saját műhelyemben árengedmény. Telefon 336. 24 óra alatt mérték után készülnek cipők és csizmák. "QBV 5106