Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-28 / 193. szám

6 j s cy írvidsk . 1925. augusztus 28. A nagyszakácsi állítólagos csodákról a kiküldött bizottság megállapította, hogy hazugságon és csaláson alapulnak. Nyíregyháza, augusztus 27. A Nyirvidék tudósítójától. A Nyirvidék is foglalkozott az egész ország sajtójában tárgyalt nagyszabású csodaval, amelyeknek exaltált látói tízezernyi sokaságot csaltak a kis dunántuli községbe. Most valószínűleg véget ér a nagv népvándorlás, mert a kiküldött bi­zottság jelentése bevilágít a láto­mások hátterébe. Az érdekes je­lentés szószerint a következő: Két hónap óta az a hir ívelt szárnyra a somogymegyei Nagy­szakácsi községről, hogy ott a Boldogságos Szűz Mária ismétel­ten megjelent volna. Ez aJhijn a ma­gyar sajtó utján bejárta nemcsak a szűkebb körű vidéket, hanem az egész országot is. Az országos sajtó a jelenések ügyével riport­szerüleg foglalkozva s nem ellen­őrzött fantasztikus hírek közlésé­vel nagyrészt hozzájárult ahhoz, hogy az úgynevezett jelenések ide­je óta immár 2 hónapja folyton növekvő számmal keresik fel az emberek Nagyszakácsit. E nagy tömegek érkezése és a jelenések terjesztett hírei felhívták ugy az egyházi, mint a világi "ha­tóság figyelmét, miért is a vesz­prémi püspök ur, mint illetékes egyházfő folyó évi 2759. szám alatt kelt intézkedésével az 1 alulírott egy­háziakból és világiakból álló bi­zottságra ruházta az állítólagos je­lenések ügyének megvizsgálását.' A bizottság augusztus 22-én ki­szállt Nagyszakácsiba és helyszíni szemle megejtése, valamint a ki­hallgatott tanuk vallomása alap­ján a következőket állapította meg: /. A nagyszakácsi u. n. cso­dálatos jelenségek kizárnak minden természetfölötti je­lenséget. Az állítólagos cso­dák hire kivétel nélkiil ha­zugságon vagy csaláson alap­Szik, amit maguk a fanatikus vezetők is beismerlek. A községi bírói nem némult meg, siketnémák nem gyógyultak meg. Az állítólagos sánta közönséges csaló volt, az akácfa pedig már ju­nius 21. előtt száradóban volt. A kihallgatott tanuk által vallott látomások Szűz Máriáról, Jézusról, szenvedésének történetéről, a szent családról, az oltári szentségről, Szent Józsefről, stb. egészen egyé­niek, feltűnően tarka változatúak, ötletszerüek, formailag méltatla­nok a legszentebb személyekhez, (sőt a kegyeletes érzést mélyen sér­tik. A látomások szokatlanul gya­koriak s ugyanazoknál is tulválto­zatosak, az u. n. «Iátók» teljesen érdemetlenek, sőt igen sokszor ha­tározottan méltatlanok ily látomá­sokhoz. A látomások folyamán a látók­ban többnyire egyházellenes ér­zület fejlődik ki, látomásaikhoz minden józan belátást kizáró mó­don csökönyösen ragaszkodnak és állítólagos észleleteiket az illetékes egyházi körök elbírálása alól fél­tékenyen kivonják. Minden köteles alázatosság hí­ján kérkednek és a látomásokat feltűnően hajhásszák. A tömeges látogatók látomásaik folytán val­lási kötelességeiket mindjobban el­hanyagolják. A megjelenésekkel kapcsolatosan nap-nap után er­kölcsellenes súlyos üzelmek lép­tek fel. Mind e megállapított kö­rülményekből folyik, hogy e látomásokban nem az is­teni kegyelem nyilván ulásai vannak, hanem az emberi képzelődéSnek, vagy sajnála­tos káprázata, vagy kiszámí­tott csalás. 2. Ily káprázatok, előidézésére ki­válóan alkalmasak: a sátor szceni­kus berendezése, az ottani szük helyre szorított emberek zsúfoltsá­ga, a látóérzékek mesterséges fá­rasztása hosszabb időn át, a nap­ba, holdba nézetés, hiányos étke­zés, nyári hőség, hosszú úttól való kimerültség, a várakozástól felcsi­gázott idegek, az ájulások után­zási vágya, feltűnésre való törekvés, az ájultak többjének korábbi szervi hajlamossága és a náluk orvosilag megállapított idegbajok. Mindezek ; a körülmények természetszerűen jobbára hisztériás nőknél váltják ki a nagyszakácsi jelenségek szo­katlanul beteges tüneteit. Mindezek alapján a bizottság kö­telességszerűen felhívja a katholi­kus közönséget, hogy ahogy a nagyszakácsi jelenéseknek hitelt ne adjon, azok hirét ne terjessze és a jelenések helyét ne látogassa. Kaposvár, 1925. augusztus 24. Dr. Hoss József, apátplébános, a bizottság elnöke. Dr. Császik Ist­ván, dr. Siposs György, dr. Ve­gele Lajos, dr. Siephaics Pál, bi­zottsági tagok. Jön! Jön! Az álomkóros Fix és Fox burleszk 7felvonásban. Főszerepben FIX és FOX és Nősül a nagyherceg Szatirikus vigjáték 6 felvonásban, főszerepben: ÉVA MAY. Diadalban és Kert Mozgóban. I Diadal | és Kert Mozgó, Augusztus 28., 29. 30 án Péntek, szombat 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és órakor a Diadalban, péntek, szombat, vasárnap 7 és 9 órakor a Kert Mozgóban Teli Vilmos Schiller Frigyes színmüve 2 részben, 10 felv. Mindkét rész egyszerre. Főszerepben Conrad Veidt, Ottó Gebuhr, Erna Mo­réna, Xénia Desni, Hans Marr és Erich Kaisser Fritz. Add vissza a babaruhám Filmjáték 5 felvonásban. Főszerepben Wanda Hamley. viktorné fűzőterme ideiylenesen Körte-u. 2, SZ. a. Készit fűzőt, csípő­szorítót, gummi-füzőt, hasfűzőt, melltartót. Vállal tisztítást, javítást, valamint régi fűzők átalakítását. 5014 10 buji óvóda vizsgája kulturális ünnepe volt a községnek. Buj, augusztus 26. Saját tudó­sítónktól . Kulturális szempontból kevés olyan községe van a vármegyének, mint a kjes fekvésű, rendezett ut­cáju, szorgalmas, munkás lakosú és főleg kiváló kezekkel irányi­tó, ügybuzgó vezetőkkel megáldott szép Buj község. Itt a magas fo­kon álló községi civilizáció külső­ségein belül az igaz kultura lelki­sége pezsdül: a civilizáció testét magasan szárnyalóan eltöltik a lé­lek kulturális élettörekvései. A hi­vatásának élő kiváló vezetőség ér­deme ez. A minden jó, igaz és szép iránt cselekvőleg lelkesedő bujt Jjegyzőké, a nagyszerű összhangban együttmunkálkodó papoké, a fel­becsülhetetlen kulturmunkát végző lelkes tanítóké és a község megér­tő, támogató intelligenciájáé, vala­mint a nép józan értelmiségéé. — Általánosságban pedig a magyar n?p kulturális érzékéé. Mert hiába­való jóindulat lenne a szellemi irá­nyítók minden törekvése, magve­tése, ha á nép körében fogékony talajra nem találna az. De Bujon arra talál! Bizonyítja ezt az egy­házak magasabb fokú élete, a szebbnél-szebb templomok, az igazi kulturvár képét nyújtó mo­dern iskolák, a jól dotált tanitók és papok, a fejlett közigazgatás, a virágzó kereskedelmi és ipari élet (s a kor követeléseit követő földmj­velés. Általában egy nagyszerű .ci­vilizációs és kulturális összhang, amely egy község szük keretei kö­zött kifejlődhet s amely a község nívóját mintává, követendő példa­képpé teszi. Csak e jellegzetes "íonturvonafaK megrájzolása után érthetjük meg azt az egyébként «jeleníéktelennek» lát­szó esemény t, hogy a község ovódá" jának vasárnap délután lezajlott vizs gáját a község vezetősége és lakos­sága a község kulturális ünnepévé avatott. A «kultura jármába» fogott (ha szabad ezzel a "kifejezéssel él­nem a munka értelmében) legki­sebb embercsemeték egész tanévi munkásságának számotadó vizsgá­latán megjelent csaknem kivétel nélkül a község elöljárósága, intel­ligenciája és a lakosság minden rendű es rangú polgára, öregje és fiatalsága egyaránt. Szinte alig fér­tek be a hatalmasan tágas óvoda udvarára. Azonban a be nem fér­tek sem távoztak el, hanem az ut­cán maradva tanúskodtak érdek­lődésük tántoríthatatlan szívóssá­gáról. Maga a vizsga a szakszerű pe­dagógia szempontjából is kifogás­talan volt. A legkedvesebb kisded­pedagógus szemilyisége képét nyújtó K. Lyachovits Ilonka óvónő ritka szaktudással párosult ügybuz­gósága olyan értékes vizsgát muta­tott be, amely páratlan volt a maga nemében. Par excellence! hang­súlyozzuk ismételten. Az érdeklődő szülők és vendégek sok gyönyörű­séget leltek a szebbnél-szebb ver­sikékben, dalos játékokban', tán­cokban és izzó hazafias, irredenta felköszöntőkben. Könnyek csor­dultak ki a szemekből annak lát­tára és hallattára, hogy a most felnövésnek induló legújabb ma­gyar nemzedék már apró kis lelké­ben is mily tüzes átérzéssel él a nevelőik beplántálása folyamánya­képen a Nagy-Magyarország feltá­madása iránti vágyó lelkesedés. A bájosan érzelmes vizsgahan­gulatot Balicza József óvodai fel­ügyelő-bizottsági elnök markáns szavai zárták le, aki a hatóságok és a község lakossága nevében meleg köszönetét fejezte ki a köz­ség lakossága által őszinte szere­tettel és tisztelettel körülrajongott K Liachovíts Ilonka óvónőnek buz­gó fáradozásaiért. íme, a legkisebb kultúrintéz­mény: egy falusi kis óvoda — vizsgája ís mily kedves esemény­számba mehet egy olyan kultur­nivóju községben, mint a szabolcs­vármegyei Buj község, ahol min­den kulturális szép és nemes iránt él a tevőleges lelkesedés nemzeti szent mécsese! Mikor esik az eső az embert oda szorítja valame­lyik kapubejárat ulá és akkor sok olyan dolgot láthat meg, ami el­kerülné máskép a figyelmét. Szerdán reggel is 7 óra előtt megáltam a Nagytakarék kapual­jában és feltűnt, hogy a piacra vitt áruik melleit fejükre vett abro­szokkal kitartottak az asszonyok. Ugy néztek ki, mint a kisértetek, de akik a drágaság rémét ijjeszíge­tik el városunk felől. Meg is mon­dotta egy közelemben álló asz­szony, hogy nem őrizné ott az élel­micikkeit, ha nem tartana tőle, hogy holnap olcsóbb lesz minden. * Tessék csirkét venni kínálgatták nekem, pedig én nem lehettem az árusítók előtt ismerős, mert soha­sem vettem még magam baromfit. Megtudtam azonban a nagy kí­nálásnak az okát. Hullik a baromfi fj a tanyán, habár a betegség az em­berre nézve nem veszélyes, még is meggondolják sokan, a vásárlást. A kisgazda pedig ugy okoskodik, hogy ma többet kaphat egy ve­rébnyi elő csirkéért, mint egy hó­nap múlva túzok nagyságra nőtt és akkor megdöglő jércéjéérí. * A sertések sem birják szusszal a z*t .U°gy egyik nap októberi hű­vös idők, a másik nap pedig ká­nikulai forróságok következnek. Fuladoznak tehát a saját zsirjok­ba, aminek váltig örül a husiparos, de csak addig, mig meg nem győ­ződik róla, hogy nincsen a kö­zönségnek vásárlóképessége. Felő­le tehát ott avasodhat a szalonna a hentes boltjában, mert ha na­gyon kifogy a zsirozója, kimegy falura, ahol alkudni is lehet a yá­sárlásnál. * Sok az eső, rothad a krumpli, pa­naszolja az én Sanyi barátom, de az ő földje homok, amelynek eláll a terméke akár tavaszig. Kizárólag, homoki "burgonyát vásároljunk te­hát, de ne higyjünk az eladóknak, • akik kizárólag homoki krumplit ; fognak árulni, de a saját sze­; műnknek se, mert a gyermekről I sem lehet megítélni, hogy szőke, vagy barna volt-e az apja, vagy pe­diglen — veres. Jön ! A Vészhajó a z Apollóban

Next

/
Thumbnails
Contents