Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-08-28 / 193. szám
6 j s cy írvidsk . 1925. augusztus 28. A nagyszakácsi állítólagos csodákról a kiküldött bizottság megállapította, hogy hazugságon és csaláson alapulnak. Nyíregyháza, augusztus 27. A Nyirvidék tudósítójától. A Nyirvidék is foglalkozott az egész ország sajtójában tárgyalt nagyszabású csodaval, amelyeknek exaltált látói tízezernyi sokaságot csaltak a kis dunántuli községbe. Most valószínűleg véget ér a nagv népvándorlás, mert a kiküldött bizottság jelentése bevilágít a látomások hátterébe. Az érdekes jelentés szószerint a következő: Két hónap óta az a hir ívelt szárnyra a somogymegyei Nagyszakácsi községről, hogy ott a Boldogságos Szűz Mária ismételten megjelent volna. Ez aJhijn a magyar sajtó utján bejárta nemcsak a szűkebb körű vidéket, hanem az egész országot is. Az országos sajtó a jelenések ügyével riportszerüleg foglalkozva s nem ellenőrzött fantasztikus hírek közlésével nagyrészt hozzájárult ahhoz, hogy az úgynevezett jelenések ideje óta immár 2 hónapja folyton növekvő számmal keresik fel az emberek Nagyszakácsit. E nagy tömegek érkezése és a jelenések terjesztett hírei felhívták ugy az egyházi, mint a világi "hatóság figyelmét, miért is a veszprémi püspök ur, mint illetékes egyházfő folyó évi 2759. szám alatt kelt intézkedésével az 1 alulírott egyháziakból és világiakból álló bizottságra ruházta az állítólagos jelenések ügyének megvizsgálását.' A bizottság augusztus 22-én kiszállt Nagyszakácsiba és helyszíni szemle megejtése, valamint a kihallgatott tanuk vallomása alapján a következőket állapította meg: /. A nagyszakácsi u. n. csodálatos jelenségek kizárnak minden természetfölötti jelenséget. Az állítólagos csodák hire kivétel nélkiil hazugságon vagy csaláson alapSzik, amit maguk a fanatikus vezetők is beismerlek. A községi bírói nem némult meg, siketnémák nem gyógyultak meg. Az állítólagos sánta közönséges csaló volt, az akácfa pedig már junius 21. előtt száradóban volt. A kihallgatott tanuk által vallott látomások Szűz Máriáról, Jézusról, szenvedésének történetéről, a szent családról, az oltári szentségről, Szent Józsefről, stb. egészen egyéniek, feltűnően tarka változatúak, ötletszerüek, formailag méltatlanok a legszentebb személyekhez, (sőt a kegyeletes érzést mélyen sértik. A látomások szokatlanul gyakoriak s ugyanazoknál is tulváltozatosak, az u. n. «Iátók» teljesen érdemetlenek, sőt igen sokszor határozottan méltatlanok ily látomásokhoz. A látomások folyamán a látókban többnyire egyházellenes érzület fejlődik ki, látomásaikhoz minden józan belátást kizáró módon csökönyösen ragaszkodnak és állítólagos észleleteiket az illetékes egyházi körök elbírálása alól féltékenyen kivonják. Minden köteles alázatosság híján kérkednek és a látomásokat feltűnően hajhásszák. A tömeges látogatók látomásaik folytán vallási kötelességeiket mindjobban elhanyagolják. A megjelenésekkel kapcsolatosan nap-nap után erkölcsellenes súlyos üzelmek léptek fel. Mind e megállapított körülményekből folyik, hogy e látomásokban nem az isteni kegyelem nyilván ulásai vannak, hanem az emberi képzelődéSnek, vagy sajnálatos káprázata, vagy kiszámított csalás. 2. Ily káprázatok, előidézésére kiválóan alkalmasak: a sátor szcenikus berendezése, az ottani szük helyre szorított emberek zsúfoltsága, a látóérzékek mesterséges fárasztása hosszabb időn át, a napba, holdba nézetés, hiányos étkezés, nyári hőség, hosszú úttól való kimerültség, a várakozástól felcsigázott idegek, az ájulások utánzási vágya, feltűnésre való törekvés, az ájultak többjének korábbi szervi hajlamossága és a náluk orvosilag megállapított idegbajok. Mindezek ; a körülmények természetszerűen jobbára hisztériás nőknél váltják ki a nagyszakácsi jelenségek szokatlanul beteges tüneteit. Mindezek alapján a bizottság kötelességszerűen felhívja a katholikus közönséget, hogy ahogy a nagyszakácsi jelenéseknek hitelt ne adjon, azok hirét ne terjessze és a jelenések helyét ne látogassa. Kaposvár, 1925. augusztus 24. Dr. Hoss József, apátplébános, a bizottság elnöke. Dr. Császik István, dr. Siposs György, dr. Vegele Lajos, dr. Siephaics Pál, bizottsági tagok. Jön! Jön! Az álomkóros Fix és Fox burleszk 7felvonásban. Főszerepben FIX és FOX és Nősül a nagyherceg Szatirikus vigjáték 6 felvonásban, főszerepben: ÉVA MAY. Diadalban és Kert Mozgóban. I Diadal | és Kert Mozgó, Augusztus 28., 29. 30 án Péntek, szombat 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és órakor a Diadalban, péntek, szombat, vasárnap 7 és 9 órakor a Kert Mozgóban Teli Vilmos Schiller Frigyes színmüve 2 részben, 10 felv. Mindkét rész egyszerre. Főszerepben Conrad Veidt, Ottó Gebuhr, Erna Moréna, Xénia Desni, Hans Marr és Erich Kaisser Fritz. Add vissza a babaruhám Filmjáték 5 felvonásban. Főszerepben Wanda Hamley. viktorné fűzőterme ideiylenesen Körte-u. 2, SZ. a. Készit fűzőt, csípőszorítót, gummi-füzőt, hasfűzőt, melltartót. Vállal tisztítást, javítást, valamint régi fűzők átalakítását. 5014 10 buji óvóda vizsgája kulturális ünnepe volt a községnek. Buj, augusztus 26. Saját tudósítónktól . Kulturális szempontból kevés olyan községe van a vármegyének, mint a kjes fekvésű, rendezett utcáju, szorgalmas, munkás lakosú és főleg kiváló kezekkel irányitó, ügybuzgó vezetőkkel megáldott szép Buj község. Itt a magas fokon álló községi civilizáció külsőségein belül az igaz kultura lelkisége pezsdül: a civilizáció testét magasan szárnyalóan eltöltik a lélek kulturális élettörekvései. A hivatásának élő kiváló vezetőség érdeme ez. A minden jó, igaz és szép iránt cselekvőleg lelkesedő bujt Jjegyzőké, a nagyszerű összhangban együttmunkálkodó papoké, a felbecsülhetetlen kulturmunkát végző lelkes tanítóké és a község megértő, támogató intelligenciájáé, valamint a nép józan értelmiségéé. — Általánosságban pedig a magyar n?p kulturális érzékéé. Mert hiábavaló jóindulat lenne a szellemi irányítók minden törekvése, magvetése, ha á nép körében fogékony talajra nem találna az. De Bujon arra talál! Bizonyítja ezt az egyházak magasabb fokú élete, a szebbnél-szebb templomok, az igazi kulturvár képét nyújtó modern iskolák, a jól dotált tanitók és papok, a fejlett közigazgatás, a virágzó kereskedelmi és ipari élet (s a kor követeléseit követő földmjvelés. Általában egy nagyszerű .civilizációs és kulturális összhang, amely egy község szük keretei között kifejlődhet s amely a község nívóját mintává, követendő példaképpé teszi. Csak e jellegzetes "íonturvonafaK megrájzolása után érthetjük meg azt az egyébként «jeleníéktelennek» látszó esemény t, hogy a község ovódá" jának vasárnap délután lezajlott vizs gáját a község vezetősége és lakossága a község kulturális ünnepévé avatott. A «kultura jármába» fogott (ha szabad ezzel a "kifejezéssel élnem a munka értelmében) legkisebb embercsemeték egész tanévi munkásságának számotadó vizsgálatán megjelent csaknem kivétel nélkül a község elöljárósága, intelligenciája és a lakosság minden rendű es rangú polgára, öregje és fiatalsága egyaránt. Szinte alig fértek be a hatalmasan tágas óvoda udvarára. Azonban a be nem fértek sem távoztak el, hanem az utcán maradva tanúskodtak érdeklődésük tántoríthatatlan szívósságáról. Maga a vizsga a szakszerű pedagógia szempontjából is kifogástalan volt. A legkedvesebb kisdedpedagógus szemilyisége képét nyújtó K. Lyachovits Ilonka óvónő ritka szaktudással párosult ügybuzgósága olyan értékes vizsgát mutatott be, amely páratlan volt a maga nemében. Par excellence! hangsúlyozzuk ismételten. Az érdeklődő szülők és vendégek sok gyönyörűséget leltek a szebbnél-szebb versikékben, dalos játékokban', táncokban és izzó hazafias, irredenta felköszöntőkben. Könnyek csordultak ki a szemekből annak láttára és hallattára, hogy a most felnövésnek induló legújabb magyar nemzedék már apró kis lelkében is mily tüzes átérzéssel él a nevelőik beplántálása folyamányaképen a Nagy-Magyarország feltámadása iránti vágyó lelkesedés. A bájosan érzelmes vizsgahangulatot Balicza József óvodai felügyelő-bizottsági elnök markáns szavai zárták le, aki a hatóságok és a község lakossága nevében meleg köszönetét fejezte ki a község lakossága által őszinte szeretettel és tisztelettel körülrajongott K Liachovíts Ilonka óvónőnek buzgó fáradozásaiért. íme, a legkisebb kultúrintézmény: egy falusi kis óvoda — vizsgája ís mily kedves eseményszámba mehet egy olyan kulturnivóju községben, mint a szabolcsvármegyei Buj község, ahol minden kulturális szép és nemes iránt él a tevőleges lelkesedés nemzeti szent mécsese! Mikor esik az eső az embert oda szorítja valamelyik kapubejárat ulá és akkor sok olyan dolgot láthat meg, ami elkerülné máskép a figyelmét. Szerdán reggel is 7 óra előtt megáltam a Nagytakarék kapualjában és feltűnt, hogy a piacra vitt áruik melleit fejükre vett abroszokkal kitartottak az asszonyok. Ugy néztek ki, mint a kisértetek, de akik a drágaság rémét ijjeszígetik el városunk felől. Meg is mondotta egy közelemben álló aszszony, hogy nem őrizné ott az élelmicikkeit, ha nem tartana tőle, hogy holnap olcsóbb lesz minden. * Tessék csirkét venni kínálgatták nekem, pedig én nem lehettem az árusítók előtt ismerős, mert sohasem vettem még magam baromfit. Megtudtam azonban a nagy kínálásnak az okát. Hullik a baromfi fj a tanyán, habár a betegség az emberre nézve nem veszélyes, még is meggondolják sokan, a vásárlást. A kisgazda pedig ugy okoskodik, hogy ma többet kaphat egy verébnyi elő csirkéért, mint egy hónap múlva túzok nagyságra nőtt és akkor megdöglő jércéjéérí. * A sertések sem birják szusszal a z*t .U°gy egyik nap októberi hűvös idők, a másik nap pedig kánikulai forróságok következnek. Fuladoznak tehát a saját zsirjokba, aminek váltig örül a husiparos, de csak addig, mig meg nem győződik róla, hogy nincsen a közönségnek vásárlóképessége. Felőle tehát ott avasodhat a szalonna a hentes boltjában, mert ha nagyon kifogy a zsirozója, kimegy falura, ahol alkudni is lehet a yásárlásnál. * Sok az eső, rothad a krumpli, panaszolja az én Sanyi barátom, de az ő földje homok, amelynek eláll a terméke akár tavaszig. Kizárólag, homoki "burgonyát vásároljunk tehát, de ne higyjünk az eladóknak, • akik kizárólag homoki krumplit ; fognak árulni, de a saját sze; műnknek se, mert a gyermekről I sem lehet megítélni, hogy szőke, vagy barna volt-e az apja, vagy pediglen — veres. Jön ! A Vészhajó a z Apollóban