Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-22 / 188. szám

JÍYÍRVIDÉE. 1925. augusztus 22. 4 A főrabbi beszéde után, amelynek hatása alatt teljes nagyságában és emberi szépségében bontakozik ki az uj kórház jelentősége, üdvözlő szavakkal köszöntötte a vármegye, a város, a hitközségek egyesületek küldötteit, az énekkar kelt áhítatott, majd Friedmann Bertalan igazgató-tanító ismerteti azt az okmányt, amelyet az alapkőbe fognak helyezni s amely elmondja a zsidókórház keletkezésének történetét. A kórház emiék okmánya «Ha Isten nem épiti a házat, hiába fáradoznak építői ve!e». — Ezek a zsoltársorok állanak az emlékokmány homlokán, amelyből megtudjuk, hogy a kórház terve már 1918-ban megfogant a jó szivekben. Dr. Bernstein Béla főrabbinak egy ihletett és lelkes elhatározást fakasztó templomi beszéde ásta meg a kórház létrehozásához szükséges áldozat kútját. Végrehajtóbizottságot alakítottak, amely felhívást intézett Szabolcsvármegye zsidóságához a kórház érdekében. 1918. április 14-én volt az értekezlet, amely több vidéki hitközség bevonásával előkészi'etíe az anyagi eszközök előteremtésére irányuló ak ciót. A közbejött események hátráltatták a magasztos terv megvalósítását, majd a szunyadó mozgalmat uj életre keltette a tragikusan elhunyt Burger István végrendelete, amellyel a' Széchenyi utcai házát, fehérneműit, értékpapírjait az építendő zsidókórház eéljjaira testálta A város képviselőtestülete, amely mindenkor a legnagyobb jóindulattal támogatta a zsidókórház felépítésére irányuló akciót, 1924. február 29-iki határozatával telket ajándékozott a kórház céljára. — Burger István házát 10.000 dollárért eladták, majd Kolb Flórissal elkészítették a kórház műszaki tervét, amelyet a népjóléti miniszter jóváhá'gyott. Közben gyüjtőivekkel fordultak az amerikai hitlestvérekhez is, akik jelentős összeggel járultak a nyíregyházi kórház létrehozásához. Az alapítási okmány a hálás szeretet szavaival méltatja Bodor Zsigmondné érdemeit, atí, a kór Máz javára rendezett estéllyel száz millió koronát juttatott a szent célra. Junius 7-én bontották fel a kórház építésére kiirt pályázatokat és az építéssel Tóth Pál nyíregyházi építőmestert bízták meg. »Isten nevében folytatjuk a megkezdett munkák — igy végződik az alapító okmány, amelyet, felolvasás után dr. Bernstein'Béla főrabbi; légmentesen zárt üvegbe helyez. Az okmányt a munkások elhelyezik az alapkőbe, aztán a szónokok kalapácsütései következnek. Szohor Pál főjegyző Nyíregyháza város nevében szólal fel s rámutat, hogy az alapkő az alapítók, és építők és Nyíregyháza város dicsőségét, az örök emberi jóság diadalát hirdeti. Mikecz Miklós dr. egészségügyi tanácsos, vármegyei főorvos, az Orvosszövetség elnöke a hit, tudomány és emberszeretet hajlékának mondja az uj kórházat. Nagy Lajos Szabolcs vármegye közönsége nevében mond mély értelmű bibliai szavakat azzal, hogy az uj kórház legyen Bábel tornya, amely nem békétlenséget, megnem értést támaszt, hanem a testvéri öszszefogásnak, az együttérzésnek, egyetakarásnak fundamentuma. — Spányi Géza dr. főorvos az Erzsébet kórház orvosi tisztikara és alkalmazottai, Bodor Zsigmond a statusquo izr. hitközség nevében mond beszédet. A kalapácsütések — mondotta, — amelyek itt ezt az alapkövet érik, a kürtszó erejével hívják fel a zsidóságot ujabb áldozatokra, mig a kórházat át nem adhatják rendeltetésének. Fried- ! mann Henrik az aut. orthodoxok, Sehwartz Ede a Chevra Kadisa, Strauss Mihály nagykállói ügyvéd és Szél Mihály hitközségi elnök a vidéki zsidóság nevében tettek ígéretet a kórház további támogatására. Az alapkőletétel ünnepi aktusán felemelő mozzanat, mikor a templomból érkező Mikecz István alispán ezekkel a szavakkal mér jelképes ütéseket a kórház alapkövére : »Szeressük testvérként egymást, hisz mindnyájan Isten gyermeket vagyunk«. Valóban ez a mindenkit átfogó nagy emberszeretet nyer hajlékot a nyíregyházi zsidókórházban. A népünnepség a Himnusz hangjaival ért véget.. Nyíregyháza, augusztus 20. Sajját tudósítónktól. Külsőségében és méreteiben még olyan hatalmas népünnepély ezioeig nem volt a Sóstón, mint a tegnapi. A verőfényes napsugár, a rendező szövetség nemes intenciói olyan tömegeket mozgósítottak, amilyent a sok jól sikerült népünnepélyek után alig remélhettünk. A kora délutáni óráktól késő éjszakáig, csak ugy ontotta az embert a kisvonat túlzsúfolt szerelvényei. A Sóstó bejáratánál hatalmas lampionokkal ékesített diadalkapu várta az érkezőket. Amint beléptünk a Sóstóra, egy darab idevarázsolt pesti Ügeti életet láttunk. Fent a terrasz előtti sétányon hatalmas sátrakban buzgó úrhölgyek árusítanak mindenféle kedves szórakozást nyújtó apró tárgyakat. Lengyel Nándor cukrászdája három helyen is árusítja süteményeit. Az egyik sátorban a .népszerű Oberlender Gusztáv tányérdobó versenye örvend nagy keletnek, mert hisz nem kisebb dijak vannak, mint eleven kacsák és csirkék Egy menet 5000 korona. Mindenki kipróbálja ügyességét. Az egyik közismert bankdirektor a 20-ikmenetnél nyeri meg a kacsát. Boldog, hogy olyan olcsón hozzájutóit, ugylátszik nem ismeri a piaci árakat. — A tó partján van az igazi népünnepély. Elegáns katonatiszti uniformistól az egyszerű népviseletig minden képviselve van itt. -— Tarka, -színes kép. Mindenütt zsibongó jókedv. Legelői a Laci-pecsenyés sátorban ülnek százával. — Á tormás virslinek is nagy kelete van. Egy fiatalemberekből álló társaság uj versenyszámot illeszt be, a «virstli versenyevésb. A dijat, az öt pohár sört, amit a társaság fizetett, egy szobafestő nyerte, aki egymásután 16 pár virstlit evett meg. A Weiszhausz sütöde óriási kiflii a boldog béke visszatéA legszebb butoro-: kai legolcsóbban j Suhanesz Lajos | bútorgyáros | kárpitos és butoráru-1 csarnokában szerezheti be.' Nyíregyháza, Gör. kath. paroehia. \ Hajlított székek nagy raktára. f 2127-13 « rését juttatta eszünkbe. A hajóhintán valósággal tülekedtek egy helyért. A hintás legény mint egy megelevenedett Liliom, teljesítette kötelességét. Csekély borravalóért szédületes magasságig röpítette a hangosan visítozó «utasokat». A ringuspiel szünet nélkül forgott. A cirkusz Pikkard minden előadásán minden jegy elkelt. A cirkusz egész társulata a Pikkard famíliából kerül ki, van közöttük akrobata, zsonglőr, kötéltáncos, bohóc, légtornász. A zenéi felváltva a leszerepelt művész szolgáltatja. Az elmaradhatatlan karikadobás, halászat, tombola, minden volt, ami csak szórakozást nyújthat. A kalapácsütésnél potom 1U00 koronáért erő, a szerencsekeréknél szerencse próbát lehetett tenni. A népünnepély legkiemelkedőbb mozzanata 'volt a tűzijáték Hűnek Emil vegyész mérnök tanár szakszerű megrendezésében. A békeévek óta csak a plakátokon olvastuk a tűzijátékot, de gyönyörködni most volt először módunkban. A különféle rakéták és görögtüzek ezernyi szinpompája világította be a sötét éjszakát. Minden egyes rakéta után az ezernyi tömeg tetszését nyilvánító tapsor" kán zugotí fel. A valóságos káprázatos velencei éj után kezdett csak a tömeg egy része a hazamenetelre gondolni. Az egész népünnepély, megrendezése olyant ökéletes volt, hogy ezt csak olyan lelkes, önfeláldozó emberek tudták megrendezni, mint a Kovács István bajtársi szövetség tagjai, akiknek dolgozó közkatonái közül csak a néhány vezér nevét tudjuk kiemelni. A mutatványos sátrak megrendezését Kende András, a technikai részt Grosz Ernő, és a pénzkezelés nehéz munkáját Kovács Pál végezte. A rendezői gárda irányítását és a megrendezés ezernyi munkáját Izai Géza és Földes Albert láttákéi. A megrendezésben méltó segítő társak voltak a leányegylet lelkes tagjai, akik Nagy Irénke elnöknői vezetése mellett buzgólkodtak a nehéz munkában, valamint a missziós hölgyek, cserkészek és tűzoltók nyújtottak segítséget. Olyan volt a Sóstó tegnap, mintha ott egy{ külön kis világ lett volna, ahol az emberek elfelejtették a mindennapi élet ezernyi gondját. Mindenütt vidám, gondtalan jókedv. S ebből a boldog perceknek jövedelméből fogják felállítani mártírunknak, hősünknek emlékét, ami méltó kegyelettel fogja hirdetni fiz ö nagyságát és a nevéről elnevezett bajtársi szövetség munkás alkotn i akarását. A népünnepélyen lezajlott nagyjelentőségű galamblövő és csónakversenyről, továbbá a nagysikerű hangversenyről külön tudósításokban számolunk be. A védelem teljes bizonytalansága és a balszerencse érdemtelen vereséggel sújtotta a Nytvét. Állandó Nytve fölény, a gólokat mégis az e lenfél lövi A Magas i atrabu utazott a Nytve. A Nyirvidék suuósitójanak uti !ev.le a Nytve turaj&rói. Kassa, 1925. augusztus 16. A szombati Ksc mérkőzés ulán fáradtan, korán nyugalomra tért a csapat, hogy a másnap, legerősebb mérkőzésére megfelelő kondícióba legyen. Vasárnap későn kelünk, megtekintjük a város nevezetességeit, a kassai Dómot, Rákóczi sírját, a csodálatosan szép parkokat stb. és ebéd után, rövid pihenő után öltözni kezdenek a fiuk. A csapat nem a legjobb reményekkel áll starthoz, inert többen sérültek, de bizakodva indulnak el a vadonatúj mutatós dresszben a Kac pályájára A tegnapi szép játékunk hatása alatt kisereglett hatalmas közönség tapsai közt vonulnak ki a fiuk, de a játékukon azonnal látszik, hogy kissé fáradt a csapat s annak ellenére nagyrészt fölényben vannak. A súlyos vereséget! a lehetetlenül játszó közvetlen védelem és Szokol gyenge védése idézte elő, mindamellett hibáztatni lehet a csatársort is, amely ugyan állandóan tudta a játék irányítását kezében tartani, a kapu előtti helyzeteknél azonban már hiányzott a kellő energia. Állandó Nytve fölény a mérkőzés első félórájában, de mégis a 20-ik percben már Szokol súlyos hibájából 2:0-ra vezetnek a kassaiak. A félidő második részében az'ideges Nytvével szemben; a Kac támadásai a veszélyesebbek. Szünet után magára talál a Nytve számtalan gólhelyzet adódik, a csatársor a 16-oson belül tanyázik, eredmény ennek ellenére nincs, sőt a Kac balszélsőjének' lefutása ismét gólhoz juttatja a vendéglátókat. Most kapujához szegzii a kissé erőszakosan játszó Kaeot a Nytve, a közönség is hangos biztatással lelkesíti őket. Négyesi beadásából Deák pompás fejessel a nap legszebt gólját lövi". Már a kiegyenliNémet cserkészek érkeznek holnap Nyíregyházára. Hamburgból indultak el és gyalog mennek Abessziniába. Nyíregyháza, augusztus 21. — A Nyirvidék munkatársától. Nyíregyházára holnap Németországi cserkészek érkeznek, akik gyalogosan járják a világot és Magyarországon át Abessziniába mennek. A cserkészek közül egy tizenöt tagból álló csoport a Bujtos melletti ligetben fog egy napig táborozni. A német cserkeszek szálláscsinálója ma érkezett Nyíregyházára, ahol Kozák István cserkészparancsnok vendége. A cserkészeknek saját kocsijuk, lovuk van. Egy-egy városban ahol megszállanak, negedü, mandolin és gitárból álló zenekarukkal műsoros előadásokat tartanak és mindenhol nagy szeretettel;'fogadja őket a magyar közönség. A német fiuk egyetemi hallgatók, akiknek értékes tapasztalatokat nyújt a gyalogos utazás. NyiregyházárólrNagy váradon át Erdélybe igyekeznek s onnan szerb és bolgár területen át folytatják utjukat Abesszínia felé. Vasárnap pihenő napjuk és ezt a napot Nyiregyházán is pihenéssel töltik. Fogadjuk testvéri szeretettel a német ifjakat, akik a Rajna és a német tenger üzenetét, a német tudás és erő igéretét jelentik a mi számunkra. Teljes erkölcsi sikerrel végződött a Szent ísiván napi népünnepély.