Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-20 / 187. szám

4 JSÍYÍRVID2K. 1925. augusztus 20. Irén, Hoffmann Pál, Marconnay Tibor és Kovách Árpád szerepelnek. Mert táncolhat másnap reggelig. Mert katonazenekart, cigányzene­kart hallgathat. Egy szó, mint száz : kimegy a népünnepre, mert Szent István nap­ján az ünnephez méltón és olcsón, nagyon jól fog szórakozni. Indulás a Bessenyei-térről, autó­kon és a'villamos vonatokon, ame­lyek reggelig közlekednek. Borgida Viktornó fíizőszaloüját ideiglenesen Körto-u. 2, sz. a. megnyitotta. 5044 10 A volt nyíregyházi cs. és kir. 14. huszárezred emléknapja október 14-én lesz. Az emléknap uj dátuma a bajtársak teljes számban való megjelenését biztosltja. emléknapnak oly időszakba való helyezése, mely az ezred tagjai szá­mára lehetőséget biztosit teljes számban való megjelenésre. A volt ezred választott bajtársi bizottsága minden év október hó 14-ikét tűzi ki, mint az ezred em­Jéknapját. Midőn ezt tisztelettel tudomására nozzuk, kérjük f. évben megjelené­sével az emléknap sikeréhez és fé­nyéhez annál is inkább hozzájárul­ni, mert az utókor számára az ez­red és hős 14-es elesettek emlékét megörökitendő, közadományból emelendő emlékmű felállításának megtárgyalásánál javaslatára és vé­leményére szükségünk van és azt hálásan fogadjuk. Az ezévi emléknapon a volt ez­red tagjai 8 óra 30 perckor gyülekeznek a Korona-szálló kistermében, 9 órakor testületileg megjelennek a róm. kath. plébánia templomban tartandó gyászistentiszteleten, 10 órakor a Morgó temetőben porladó hős bajtársak sirhantjaira koszorút helyeznek, 10 óra 30 perckor közgyűlést tar­tanak a Városháza dísztermében. Hazafias üdvözlettel az október 14-ikei viszontlátásig a volt cs. és kir. huszárezred bajtársi bizottsága. Nyíregyháza, augusztus 19. •— A Nyirvidék munkatársától. A volt cs. és kir. 14. huszárezred évenkint szokásos augusztus 23-iki ebben az évben elmarad, mert az ezred bajtársi bizottsága elhatározta, hogy az ezred emléknapját október 14-én fogja ezentúl megrendezni, A dátum megváltoztatását az tet­te szükségessé, hogy augusztus hó­napban rendszerint távol vannak a bajtársak és igy az emléknap ünnepe nem lehet olyan impozáns, mint amilyen az elesett bajtársak emlékéhez igazán méltó volna. — Az október 14-iki emléknap meg­hívóit most küldi szét a bajtársi bizottság és az emléknapon való részvételről a meghívóhoz csatolt levelezőlapon kell nyilatkozni. — Az emléklap meghívója a követ­kező: Az eddigi augusztus 23-iki em­léknap nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy dicső multu ezredünk tagjai, kiket a halhatatlan ezred­szellem arra késztet, hogy mellőz­ve a megjelenést akadályozó különb­féle körülményeket, teljes számban egybegyűlve leróják a, kegyeletüket a világháborúban elesett hős ez­redbaitársak emlékének és hagyo­mányként ápolhassák a már nem létező ezred köztudatban lévő pél­dás bajtársi együttérzését. Szükségessé vált tghát' az ezred Egy példátlan könnyelműséggel vezetett autó a császárszállási uton elütött egy fiatalembert Az autóban ülők kikacagták a sebesültet. Bűnvádi eljárás indult meg ellenük. A titokzatos utasok nyomában. Nyíregyháza, augusztus 19. —. A Nyirvidék munkatársától. Az autószerencsétlenségek mind sűrűbb soraiban alig találjuk pár­ját annak a példátlan könnyelmű­ségre való esetnek, amely Nagy­boldogasszony ünnepén Nyíregy­háza és Császárszállás között tör­tént. Egy láthatóan játékos nem törődömséggel, sőt a jelekből Ítélve, nem lehetetlen, hogy a csinytevés szándékával vezetett autó elütött egy nyíregyházi fiatalembert, ugy.. (hogy csak a véletlennek köszönhető életben maradása. Az esetre jel­lemző, hogy az autó nem állt meg a szerencsétlenség színhelyén, hanem az utasok derűs kacagása közben tovább száguldott. Az eset részletei a következők: A cikk-cakkosan utazó társaság. Nagyboldogasszony napján há­rom nyíregyházi fiatalember bicik­lire ült, hogy vadászatra induljon Császárszállás felé. A vadászok kö­zött volt Eördögh László is, aki­nek biciklije útközben gummihibát kapott, ugy, hogy kénytelen voh visszajönni a városba, ahol a gépet megjavíttatta. Újra, felszállt a bi­ciklire és most már magánosan va­dásztársai után indult. Mikor a vá­várost elhagyta, a Nagykálló felé vezető vasútvonalon tul, a debre­ceni 'országútra ért, látja, hogy egy barna autó közeledik vele szemben. Az autó nem egyenes volnal­ban, hanem cikk-cakkosan, az ut együk szélétől a másikig csapongva jött. Eördögh László igazán nem tud­ta, mit tegyen ilyen autózás láttára. Mert mit gondoljon az ember egy autóról, amelyik cikk-cakkosan közeledik feléje. Jót semmi esetre sem. A "helyzetnek fele sem volt tréfa, mert az autó elől nehéz volt kitérni. Eördögh biciklije az ut szélére, egészen az árokig futott, gondolva, hogy a különös autó mégis csak kikerüli az utolsó pilla­natban, hiszen olyan autót, ame­lyik egyenesen az elgázolásunkra tör, még az általános autóelgázo­lások napjaiban sem láttunk. A halált kereső autó. Eördögh László azonban téve­dett, mikor a legkisebb jót és em­beri józanságot tételezett fel az autó tói. A soffőrnek eszébe sem volt a biciklistát kikerülni, hanem oda cikk-cakkozott hozzá és teljes erő­vel rohant el ugy, hogy elütötte a biciklit. Eördögh csak a véletlennek köszönheti, hogy halálra nem gá­zolták. Az autó sárhányója érte és teljes erővel bevágódott az árokba. A sárhányó a vállát ütötte meg súlyosan és az eséstől belső zuzó­dásokat szenvedett. A kacagó kárörvendők. A nagy porban nem láthatta az autó számát, de annyi ereje volt, hogy rákiáltson a határtalan könv­nyelmüséggel autózó társaságra. — Annyit látott, hogy az autóban ülő két hölgy hátra hajol és kárörven­dően nagyot kacag a fellökött bi­ciklistán, akit "talán csak amolyan passziózásból megakartak tréfálni. A tréfa valóban sikerült, de köny­nyen egy fiatalember életébe ke­rülhetett volna. Keresik a titokzatos autót. _ Eördögh Lászlót ágyba kénysze­ritetíék sérülései, de bűnvádi felje­lentést tett az eddig ismeretlen autózók ellen. Eördögh László a kacagó hölgyek arcát 'felismerni véli és igy rövidesen kiderül, kiij azok az autózók, akik olyan kacag­ni valónak tartják, ha egy emberi elütnek az országúton? lüOflPfSTRE UTAZTABAN TEKINTSE MEG KOSSUTH LAJOS-UTCA 9. PEST LEGOLCSÓBB DIVATHÁZA­ELEGÁNS és O/VATOS CGSTUn ÖítEtEN, KABÁTOKBRN, RUHÁKBAN és BLOUS OKBAN. o Nyíregyháza, augusztus 19. — A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi .felsőkereskedelmi iskola 89. sz. »Turuk cserkészcsa­pata nagysikerű és igen tanulságos körutat tett az elmúlt héten a Bükk hegységben és a Hortobágyon. A kirándulás vezetője a cserkészcsapat parancsnoka, Margócsy Emil igaz­gató volt, aki'nyárána átvette a csa­pat vezetését. A parancsnok vezetésével két ki­sérő tanár és tizenegy cserkész in­dult útnak az elmúlt hét keddjén, a délelőtti órákban Eger felé. Egei­ben az ottani felsőkereskedelmi is­kola Eszterházy cserkészcsapata, élén Lénárt János parancsnokkal, aki két éve még Nyíregyházán fej­tett ki értékes tanári működést, fo­gadta a kirándulókat. Egerben az Eszterházy cserkészek látták vendé­gül igaz szenetettel a Turulokat. Másnap Eger városát tekintette »neg a csapat. Különös figyelmet (szenteltek e régi város három mo­numentális díszének, a Lycelimnak a nagytemplomnak és a várnak. A Lyceum impozáns méretezése, ódon ^hangulata, az ott felhalmozott kul­turkincsek gazdagsága, továbbá a nagytemplom fenséges egyszerűsé­ge és áhítatos összhangja, végül a vár a maga emlékeivel, a Dobó síremlékkel, Gárdonyi sírjával és a vár tetejéről kínálkozó pompás kilátással mély benyomást gyako­rolt a cserkészekre. A szellefm e ne­mes Jelüdülése után naturálisabb gyönyörök várták a csapatot : a nagy egri borpincében borkóstoló, íaztán a nagy uszodának hűsítő hul­lámai. * Eger megtekintése után a nyír­egyházi Turul és az egri Eszterházy csapat társas túrára indult a Bükk hegység legszebb részletei felé. Az Eger és a Várhegy alatt elhaladva FelsőTárkányban .pihentek meg a tserkészek, s innen indultak el csü­törtökön hajnalban a kilencszáz mé­ternél magasabb Tarkő megmászá­sára. Amig a Hidegkúti- és Vörös kői völgy festő^ részletein keresztül árnyas erdők alján kanyarog az ut, vidám nótaszó, élces tréfálkozás járja. Fogadkoznak az egri fiuk hogy az első meredekebb lejtőnél kifullasztják a nyíregyházi; alföldi gyerekeket. S amint a Vöröskő for­rásnál hirtelen előkerül a mere­dekei, emelkedő, sziklás hegyoldal, meg is indul a kapaszkodás fölfelé. Kapaszkodnak 'tiz percig, husz percig, egy félóráig s a nyíregy­háziak még mindig bírják. — Végre is pihenőt rendel a kalauz Lénárt János egri tanár. A pihenő után a nyíregyházi fiuk uj erővel kapaszkodnak tovább, messze el­hagyják az egrieket s jóval hama­rabb érnek a Tarkő tetejére, ihonnan pompás kilátás nyílik a Bükk déli loldalára s a messze elterülő Nagy­Alföldre. A Tarkőről Pallaviczini őrgróf nagykiterjedésű vadaskert­jében változatos, szebbnél-szebb hegyi tájékokon keresztül a csur­gói erdészlakhoz vezetett az ut. S amig itt a kirándulók legnagyobb része elcsigázva az eddig megtett harmincöt-negyven kilométeres gya loglástól heverészik, falatozik, ad­dig a nyíregyháziak között még mindig akad egy-egy bátor vállal­kozó, akik még azon a napon, alko­nyatkor felsietnek a Bükknek kilá­tással bíró legmagasabb csúcsára, a Bálványra, amely az ezer métert megközelíti. A sejtelmes, finom ködfátyolba burkolódzó, hatalmas hegyvonulatok itt feltáruló alko­nyati képe talán az egész ut leg­szebb élménye. Csurgón megpihenve pénteken Belapatfalvára gyalogol be a csa­ípat. Itt a cement- és a kőedénygyá­rat tekintik meg, majd a szarvaskői regényes várrom alatt elhaladva vasúton Egeren és Füzesabonyon ikeresztüi a Nagyhortobágyon száll­nak ki. Minő megragadó ellentét ! Az égbenyúló hegyóriások közül alig pár óra alatta végeláthatatlan pusz­taság kellős közepébe,' a sziklák fö­lött lebegő köd sejtelmes világából a puszta délibábjának csalóka ké­pei közé, a zord hegyek komor hangulatából a szabad rónák meg­nyugtató csöndjébe került a társa­ság. A hortobágyi halastavaknak, mé­neseknek, gulyáknak és a sajtgyár­nak megtekintése után' a híres hor­tobágyi csárda szolgált pihenőhe­lyül a cserkészeknek. Innen, a vál­tozatos, tanulságban gazdag kör­utat befejezve, vasárnap este érke­zett vissza a csapat. ww CL és L DIVATLAPOK az Ujsigboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents