Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-19 / 186. szám

1925. augusztus 19. JSÍYÍRVIDÉK. b cselekménye sui generis kihágás le­gyen. Az első javaslatunkat nézetünk szerint teljesen indokolja a hólab­daszerződések rendkívüli romboló hatása és az általuk okozott igen nagyjelentőségű kár okozása Hiszen pl. az egyik cipővel űzött l^labda visszaélésnél lefoglalt könyvekből kitűnt, hogy közel 10.000 pár ci­pőt küldött szerteszét az illető, mi" re a könyveket lefoglalták. Már most, ha páronként csak 250.000 korona nyereséget ^eszünk is fel, ez már 2.6 milliárd korona jog­talan hasznot eredményezett. A szelvényterjesztők cselekmé­nyének kihágássá minősítése nél­kül pedig a hólabda visszaéléseket mindig csak akkor lehet elfojtani, amikor már igen jelentékeny káro­kat okoztak. A hólabdaszédelgés eredményessége a szelvényterjesz­tők tevékenységétől függ. Haszta­lan fogja bárki is a csábító ígérete­ket tartalmazó szelvényeket kül­dözni, ha a címzettek azt ki sem fogják váltani, tudva, hogy az ilyen szelvények terjesztéséért büntetés jár. Valamely cselekmény büntetőjogi minősítésénél döntő szerepe van az illető cselekmény társadalom el­lenességének. Hogyha összehasonlítjuk a tisz­tességtelen versenyről szóló törvény ben büntetendő cselekményeknek nyilvánított cselekményeket (szé­delgő feldicsérés, bitorlás és után­zás, hírnévrontás, hitelrontás, üz­leti titok elárulása, jogosulatlan felhasználása) a hólapdaszerződés­sel, akkor azt látjuk, hogy a liólap­daszerződések társadalomellenessé­ge a szakmabeliekre, de a nagykö­zönségre nézve is veszélyessége nem kisebb, sőt nagyobb az emii­tett cselekményeknél. Ezzel szem­ben azt látjuk, hogy a hólapdaszer­ződés minden körülmények kö­zött csupán kihágás s két hónapig terjedhető elzárással s ilOO.OOO ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, mig pl. a reklámszédel­gés vétség 3 évig terjedhető fogház­zal s 500 ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. M :ndenki hólabdázásba kezd Társadalomellenessége ott rend­kívül nagy a hólabdaszerződésnek, hogy az illető szakmabelieket az elé a nehéz válaszút elé állítja, hogy vagy ők is hólabdaszédelgésf követnek el vagy a legsúlyosabb veszteségnek teszik ki magukat. — Azok az egyének, akik a tisztesség­telen verseny terére lépnek, erköl­csileg gyöngék. Ezekkel szemben elrettentéssel kell hatni, mert azt a büntetést, aminek kiszabása sok időt vesz igénybe, ezek az egyének olyan ba­gatellnek tartják, ami nem hogy visszatartaná, hanem még tüzeli őket a cselekmény elkövetésére. Második kívánság, hogy kihágás nak minősíttessék a hólapdaszer­ződés terjesztése, indokolása a kö­vetkező : Mig régebben a 44113—911. K­M. rendelet szerint a hólapdaszer­ződésben részesek is büntethetők voltak, ma csupán azt lehet elitél­ni, aki wállalata körében» köt vagy kötni törekszik hólabda szerző­dést. Már pedig nyilvánvaló, hogy a cselekmény Achilles sarka itt van. Ha ugyanis a nagyközönség azt tudni fogja, hogy a szelvények vétele-eladása büntetendő cselek­mény, ugy a hólabdaszerződés egy­szersmindenkorra megszűnik vi­rágzó üzlet lenni s csak azok (szédel­gésévé válik, akik a büntetéstől sem féltik erkölcsi hírüket. ' Á jogfejlesztés ép ezért kívánta volna meg, hogy a szelvények ter­jesztőit az 1923. V. t. c. büntesse, mert a büntetlenség megadásával a legjobb melegágyát vetette meg a tiólabdarendszer terjedésének. — Mindaddig, amig a szelvényter­jesztők büntetlenek maradnak, a hólabdaszédelgés azzal a mételyező ző erővel birni fog, hogy az első sikerek elcsábítják s magukkal rántják a különben jóhiszemüeket s minden bűncselekménytől irtózó­kat is. Éppen ez teszi indokolttá, hogy cselekményüket ne mintegy vétségi cselekményben való részes­ség delictumát bíráljuk el, hanem sui generis delictummá minősítsük ezt a cselekményt, amely ismétel ten hangoztatjuk, a gyakorlati élet tanúsága szerint a hólabdaszédel­gés Achilles sarka. A megoldás kulcsa véleményünk szerint itt van, mert ezzel az íteletek meg­kötését lehetetlenné tesszük. Kéri végül a kamara, hogy az eljárás gyorsítása érdekében az igazságügyminiszter ur bizonyos adminisztrációs intézkedéseket te gyen. Horvay János szobrász miivész átadta pálya­müvét a szoborbizottságnak. Augusztus 18-ig Somogyi Sándor is megküldi a pályaművet. Horvay János érdekes egyéni témafelfogása. A Kisfaludy, Stróbl és Horvay szobor. Nyíregyháza, augusztus 18^ — A Nyirvidék munkatársától. Szabolcsvármegye és Nyíregyhá­za város monumentális szobormű­ben akarja megörökíteni a világhá­borúban elesett hősök emlékét. A szobrot a Széchenyi-ut tengelyébe, az Agrár Bank előtti térre épitik és megtervezésére három szobrász Imüvészt hívott fel a vármegyei és városi szoborbizottság: Kisfaludy— Stroblt, Horvay Jánost, és Somogyi Sándort. Kisfaludy—Stróbl pálya­műve érdkezett be elsőnek. A szob­rot, amelynek modellje a város­háza Benczúr-szobájában van, már ismertette a Nyirvidék. Pénteken ér­kezett Nyíregyházára Horvay Já­nos szobrászművész és elhozta o is a pályamüvet. A pályázati ha­táridő augusztus 18-ika erősen kö­zeledik, de erre a napra értesü­lésünk szerint Somogyi Sándor is beküldi a Hősök szobra modelljét. A pályaművek témafelfo­gása. Már most nyilvánvaló, hogy a szobor megválasztásánál nehéz' lesz a döntés. A főszempont, amelyet a művészek követtek, az, hogy eltér­nek az eddigi sablonszerűvé vált elgondolásoktól, az epikus, világo­san és egyszerűen beszélő, falusi ^szobroktól, amelyeken rendszerint egy harcos titáni alakja áll olyan helyzetben, hogy a szobor a ma­gyar katona hősi elszántságát, bá­torságát, harcrakészségét hirdeti. Találunk olyan szobrokat; is, ame­lyek amellett a hangsúlyozott gon­dolat mellett a> mellékalakokban ki­fejezésre juttatják a mélységes gyászt, a veszteségeink miatt érzett fajdalmat, vagy irredenta hangu­latot vetítenek kü Mármost a Nyír­egyházára kerülő monumentum ujat akart, eredetit és ez az eddig beérkezett müvekben jjieg is érez­hető. Kisfaludy—Stróbl medvével tusázó izmos aktja robusztus erővel juttatja kifejezésre, hogyf a magyar harci erő és áldozathozatal meg­tette a magáét és mindenütt győ­zött a harctereken. Futott előle a muszka és az oláh egyaránt. Itt azonban egyszerre az aggódás száz gondolata tolul felénk. A tragikai fenség erejével fogja-eimeg a nagy tömegek lelkét ez a szolbor s nem marad-e földszintebben járó kép­jelet a látott és értékelt formánál, a medvében csak medvét és nem metaforikus, vagy ha ugy tetszik szimbolikus alakot látva ? Nem kelt-e ez a szobor különösen egyes oldaláról, pl. a meztelen harcos mögül nézve a mélységesen szép eszmei tartalom kárára, kedvezőt­len asszociációkat? A bronznak és a kőnek nyelvén'értő, a formák és vonalak epikáját és líráját halló kulturált emberek mindenesetre le­nyűgözve állanak meg a Kisfaludy viaskodó férfiával szemben' és át­szárnyal lelkük a tragikus törté­nések egész láncolatán, hogy a ma­gyar dac és küzdelemakarás magas­ságára lendüljön fel. De itt is fel merülhet a kérdés. Nagy bronztö­megben a kivitelnél nem vá­lik-e nehézkessé a szobor beszéde ? Mit hozott Horvay? Mármost nézzük Horvay János müvét. Égre nyúló karcsú obeliszk van előttünk, amelynek egyszerű­sége és fensége tagadhatatlanul megkap. — A csúcsán örö­kösen világító kandeláber is je­lezné, hogy ez az oszlop a hősök temetőjén őrködő, soha nem muló emlékezés. A magasi oszlop lent lép csőzetes, széles alapon áll, amely­nek szélén három ponton figurák vannak. Hátul a baloldalon Toldy Miklós rettentő viaskodása a far­kassal. Az izmos magyar ifjú le­törte a fenevadat. Elmélyedésre késztető, szép szimbólum. A másik oldalon népmeséink hőse, erős Jancsi a sárkányt! győzi le. Érdekes és mély szimbólum külön is, a másik mellett js — de itt is csak a kulturált kevesek számára, bár fezek a viaskodások még inkább egy szerű szavakban hirdetik az örök magyar erőt, amely a puszták fiai­ból tör fel, mint a medvével való harc. Horvay szobrán végül elől egy eredeti koncepciót látunk. — Nagyon szép férfiaktot; amely vér­hullatásunk, titáni harcaink Iliit voltán való fájdalom hangján szól, mintha mondaná, »miérf kellett ne­kik elesniök, meghalniok, miért, mikor ime Trianonhoz jutottunk ?« Ezt fejezi ki a szobor egyik keze amellyel fejéhez kapott, mig a másikkal babért nyújt az elesettek sirja felé. Olyan éz a mű, mintha szép szimbolikus mesébe önteném a magyar sorsot, a magyar tragé­diát. A modell azonban azt, amit utána gondolással megértünk belő­100.000 kor. 1 kat. nitrogénlrágy ázása! Növényeinknek a legfon- njfpnniSn f Számos tosabb a "Hl UyGH í elismerő levél szerint a növényt fejlődésé­ben dus-, üde, egészségessé teszi, a terméshozamot hatalmasan a természetes nitrogén vetőmagtrágya, az Egy a sok kö­zül „...azzal különbözik, hogy az oltott burgonya haragos zöld és feltétlenül kat. holdankint 15-18 »%, többtermés várható. ...Róth Mór Nyírmeggyes." Prospektust küld, megrendelést (minden növényhez más-más fajta!) felvesz Molnár Lajos Nyír­bátor, Kun Samu és Társa Kisvárda, DÖri Béla Mátészalka visefetet % Váll10S GÓZa vezérképviselete, Budapest, V. Bank-U.5. 4;>80-2 növeli Izoform. le, nem adja egyszerre egy mindent összefogó erővel, vagyis a szerke­zeti egysége nem elég szilárd, ami pedig Kisfaludy—Stroblnál határo­zottan megvan. Ha hasonlítani akarnám, Kisfaludy—Stróbl szobra Zrinyi eposzának erejével és zor­donságával zengi az alapeszmét, mig Horvay Jánosé a színesebb sti­lusu, de struktúrában gyengébb Gyöngyösire emlékeztet. A két szo­bornak külön-külön megvan a ma­ga originális értéke, de nekünk nem Zrinyi és. nem Gyöngyösi, ha­nem Arany János kellene, a szer­kezet és a nyelv, stilus, vers, rit­mus mindenoldalú mestere. Ám ha nincs más választás,: mint Zrinyi és Gyöngyösi, nékem ma inkább Zri­nyi zord erejére van szükségem. No de még hátra van Somogyi Sándor szobra. Meg fogjuk látni mit hoz ő ? A választás — már most kitű­nik — nehéz.lesjzj s a bizottság vál­lán a felelősség súlya igen nagy, különösen, mert hiszen Nyíregy­háza lelkiismeretét már terheli egy sikertelen szobor. r. Ma kedden utoljára Frou-Froo Halévy és Meilhac színmüve Előadások 18 h 110 Csütörtökön Pénteken Mosjoukine Ldssenko attrakció FINIT A LA COMEDIA Főszerepben IMIosjoukiie LisgOílkÓ.

Next

/
Thumbnails
Contents