Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-19 / 186. szám

1925. augusztus 19. JSÍYÍRVIDÉK. b cselekménye sui generis kihágás legyen. Az első javaslatunkat nézetünk szerint teljesen indokolja a hólabdaszerződések rendkívüli romboló hatása és az általuk okozott igen nagyjelentőségű kár okozása Hiszen pl. az egyik cipővel űzött l^labda visszaélésnél lefoglalt könyvekből kitűnt, hogy közel 10.000 pár cipőt küldött szerteszét az illető, mi" re a könyveket lefoglalták. Már most, ha páronként csak 250.000 korona nyereséget ^eszünk is fel, ez már 2.6 milliárd korona jogtalan hasznot eredményezett. A szelvényterjesztők cselekményének kihágássá minősítése nélkül pedig a hólabda visszaéléseket mindig csak akkor lehet elfojtani, amikor már igen jelentékeny károkat okoztak. A hólabdaszédelgés eredményessége a szelvényterjesztők tevékenységétől függ. Hasztalan fogja bárki is a csábító ígéreteket tartalmazó szelvényeket küldözni, ha a címzettek azt ki sem fogják váltani, tudva, hogy az ilyen szelvények terjesztéséért büntetés jár. Valamely cselekmény büntetőjogi minősítésénél döntő szerepe van az illető cselekmény társadalom ellenességének. Hogyha összehasonlítjuk a tisztességtelen versenyről szóló törvény ben büntetendő cselekményeknek nyilvánított cselekményeket (szédelgő feldicsérés, bitorlás és utánzás, hírnévrontás, hitelrontás, üzleti titok elárulása, jogosulatlan felhasználása) a hólapdaszerződéssel, akkor azt látjuk, hogy a liólapdaszerződések társadalomellenessége a szakmabeliekre, de a nagyközönségre nézve is veszélyessége nem kisebb, sőt nagyobb az emiitett cselekményeknél. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a hólapdaszerződés minden körülmények között csupán kihágás s két hónapig terjedhető elzárással s ilOO.OOO koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, mig pl. a reklámszédelgés vétség 3 évig terjedhető fogházzal s 500 ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. M

:ndenki hólabdázásba kezd Társadalomellenessége ott rendkívül nagy a hólabdaszerződésnek, hogy az illető szakmabelieket az elé a nehéz válaszút elé állítja, hogy vagy ők is hólabdaszédelgésf követnek el vagy a legsúlyosabb veszteségnek teszik ki magukat. — Azok az egyének, akik a tisztességtelen verseny terére lépnek, erkölcsileg gyöngék. Ezekkel szemben elrettentéssel kell hatni, mert azt a büntetést, aminek kiszabása sok időt vesz igénybe, ezek az egyének olyan bagatellnek tartják, ami nem hogy visszatartaná, hanem még tüzeli őket a cselekmény elkövetésére. Második kívánság, hogy kihágás nak minősíttessék a hólapdaszerződés terjesztése, indokolása a következő : Mig régebben a 44113—911. KM. rendelet szerint a hólapdaszerződésben részesek is büntethetők voltak, ma csupán azt lehet elitélni, aki wállalata körében» köt vagy kötni törekszik hólabda szerződést. Már pedig nyilvánvaló, hogy a cselekmény Achilles sarka itt van. Ha ugyanis a nagyközönség azt tudni fogja, hogy a szelvények vétele-eladása büntetendő cselekmény, ugy a hólabdaszerződés egyszersmindenkorra megszűnik virágzó üzlet lenni s csak azok (szédelgésévé válik, akik a büntetéstől sem féltik erkölcsi hírüket. ' Á jogfejlesztés ép ezért kívánta volna meg, hogy a szelvények terjesztőit az 1923. V. t. c. büntesse, mert a büntetlenség megadásával a legjobb melegágyát vetette meg a tiólabdarendszer terjedésének. — Mindaddig, amig a szelvényterjesztők büntetlenek maradnak, a hólabdaszédelgés azzal a mételyező ző erővel birni fog, hogy az első sikerek elcsábítják s magukkal rántják a különben jóhiszemüeket s minden bűncselekménytől irtózókat is. Éppen ez teszi indokolttá, hogy cselekményüket ne mintegy vétségi cselekményben való részesség delictumát bíráljuk el, hanem sui generis delictummá minősítsük ezt a cselekményt, amely ismétel ten hangoztatjuk, a gyakorlati élet tanúsága szerint a hólabdaszédelgés Achilles sarka. A megoldás kulcsa véleményünk szerint itt van, mert ezzel az íteletek megkötését lehetetlenné tesszük. Kéri végül a kamara, hogy az eljárás gyorsítása érdekében az igazságügyminiszter ur bizonyos adminisztrációs intézkedéseket te gyen. Horvay János szobrász miivész átadta pályamüvét a szoborbizottságnak. Augusztus 18-ig Somogyi Sándor is megküldi a pályaművet. Horvay János érdekes egyéni témafelfogása. A Kisfaludy, Stróbl és Horvay szobor. Nyíregyháza, augusztus 18^ — A Nyirvidék munkatársától. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város monumentális szoborműben akarja megörökíteni a világháborúban elesett hősök emlékét. A szobrot a Széchenyi-ut tengelyébe, az Agrár Bank előtti térre épitik és megtervezésére három szobrász Imüvészt hívott fel a vármegyei és városi szoborbizottság: Kisfaludy— Stroblt, Horvay Jánost, és Somogyi Sándort. Kisfaludy—Stróbl pályaműve érdkezett be elsőnek. A szobrot, amelynek modellje a városháza Benczúr-szobájában van, már ismertette a Nyirvidék. Pénteken érkezett Nyíregyházára Horvay János szobrászművész és elhozta o is a pályamüvet. A pályázati határidő augusztus 18-ika erősen közeledik, de erre a napra értesülésünk szerint Somogyi Sándor is beküldi a Hősök szobra modelljét. A pályaművek témafelfogása. Már most nyilvánvaló, hogy a szobor megválasztásánál nehéz' lesz a döntés. A főszempont, amelyet a művészek követtek, az, hogy eltérnek az eddigi sablonszerűvé vált elgondolásoktól, az epikus, világosan és egyszerűen beszélő, falusi ^szobroktól, amelyeken rendszerint egy harcos titáni alakja áll olyan helyzetben, hogy a szobor a magyar katona hősi elszántságát, bátorságát, harcrakészségét hirdeti. Találunk olyan szobrokat; is, amelyek amellett a hangsúlyozott gondolat mellett a> mellékalakokban kifejezésre juttatják a mélységes gyászt, a veszteségeink miatt érzett fajdalmat, vagy irredenta hangulatot vetítenek kü Mármost a Nyíregyházára kerülő monumentum ujat akart, eredetit és ez az eddig beérkezett müvekben jjieg is érezhető. Kisfaludy—Stróbl medvével tusázó izmos aktja robusztus erővel juttatja kifejezésre, hogyf a magyar harci erő és áldozathozatal megtette a magáét és mindenütt győzött a harctereken. Futott előle a muszka és az oláh egyaránt. Itt azonban egyszerre az aggódás száz gondolata tolul felénk. A tragikai fenség erejével fogja-eimeg a nagy tömegek lelkét ez a szolbor s nem marad-e földszintebben járó képjelet a látott és értékelt formánál, a medvében csak medvét és nem metaforikus, vagy ha ugy tetszik szimbolikus alakot látva ? Nem kelt-e ez a szobor különösen egyes oldaláról, pl. a meztelen harcos mögül nézve a mélységesen szép eszmei tartalom kárára, kedvezőtlen asszociációkat? A bronznak és a kőnek nyelvén'értő, a formák és vonalak epikáját és líráját halló kulturált emberek mindenesetre lenyűgözve állanak meg a Kisfaludy viaskodó férfiával szemben' és átszárnyal lelkük a tragikus történések egész láncolatán, hogy a magyar dac és küzdelemakarás magasságára lendüljön fel. De itt is fel merülhet a kérdés. Nagy bronztömegben a kivitelnél nem válik-e nehézkessé a szobor beszéde ? Mit hozott Horvay? Mármost nézzük Horvay János müvét. Égre nyúló karcsú obeliszk van előttünk, amelynek egyszerűsége és fensége tagadhatatlanul megkap. — A csúcsán örökösen világító kandeláber is jelezné, hogy ez az oszlop a hősök temetőjén őrködő, soha nem muló emlékezés. A magasi oszlop lent lép csőzetes, széles alapon áll, amelynek szélén három ponton figurák vannak. Hátul a baloldalon Toldy Miklós rettentő viaskodása a farkassal. Az izmos magyar ifjú letörte a fenevadat. Elmélyedésre késztető, szép szimbólum. A másik oldalon népmeséink hőse, erős Jancsi a sárkányt! győzi le. Érdekes és mély szimbólum külön is, a másik mellett js — de itt is csak a kulturált kevesek számára, bár fezek a viaskodások még inkább egy szerű szavakban hirdetik az örök magyar erőt, amely a puszták fiaiból tör fel, mint a medvével való harc. Horvay szobrán végül elől egy eredeti koncepciót látunk. — Nagyon szép férfiaktot; amely vérhullatásunk, titáni harcaink Iliit voltán való fájdalom hangján szól, mintha mondaná, »miérf kellett nekik elesniök, meghalniok, miért, mikor ime Trianonhoz jutottunk ?« Ezt fejezi ki a szobor egyik keze amellyel fejéhez kapott, mig a másikkal babért nyújt az elesettek sirja felé. Olyan éz a mű, mintha szép szimbolikus mesébe önteném a magyar sorsot, a magyar tragédiát. A modell azonban azt, amit utána gondolással megértünk belő100.000 kor. 1 kat. nitrogénlrágy ázása! Növényeinknek a legfon- njfpnniSn f Számos tosabb a "Hl UyGH í elismerő levél szerint a növényt fejlődésében dus-, üde, egészségessé teszi, a terméshozamot hatalmasan a természetes nitrogén vetőmagtrágya, az Egy a sok közül „...azzal különbözik, hogy az oltott burgonya haragos zöld és feltétlenül kat. holdankint 15-18 »%, többtermés várható. ...Róth Mór Nyírmeggyes." Prospektust küld, megrendelést (minden növényhez más-más fajta!) felvesz Molnár Lajos Nyírbátor, Kun Samu és Társa Kisvárda, DÖri Béla Mátészalka visefetet % Váll10S GÓZa vezérképviselete, Budapest, V. Bank-U.5. 4;>80-2 növeli Izoform. le, nem adja egyszerre egy mindent összefogó erővel, vagyis a szerkezeti egysége nem elég szilárd, ami pedig Kisfaludy—Stroblnál határozottan megvan. Ha hasonlítani akarnám, Kisfaludy—Stróbl szobra Zrinyi eposzának erejével és zordonságával zengi az alapeszmét, mig Horvay Jánosé a színesebb stilusu, de struktúrában gyengébb Gyöngyösire emlékeztet. A két szobornak külön-külön megvan a maga originális értéke, de nekünk nem Zrinyi és. nem Gyöngyösi, hanem Arany János kellene, a szerkezet és a nyelv, stilus, vers, ritmus mindenoldalú mestere. Ám ha nincs más választás,: mint Zrinyi és Gyöngyösi, nékem ma inkább Zrinyi zord erejére van szükségem. No de még hátra van Somogyi Sándor szobra. Meg fogjuk látni mit hoz ő ? A választás — már most kitűnik — nehéz.lesjzj s a bizottság vállán a felelősség súlya igen nagy, különösen, mert hiszen Nyíregyháza lelkiismeretét már terheli egy sikertelen szobor. r. Ma kedden utoljára Frou-Froo Halévy és Meilhac színmüve Előadások 18 h 110 Csütörtökön Pénteken Mosjoukine Ldssenko attrakció FINIT A LA COMEDIA Főszerepben IMIosjoukiie LisgOílkÓ.