Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-18 / 185. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1925. augusztus 18 : smaoMBí növeii Szoíorm. 100.000 kor. 1 kit, nitrogén trágyázása ! Növényeinknek a légion- njt rn ndn ] Számos osabb a • elismerő levél szerint a növényt fejlődésé­ben dus-, üde, egészségessé teszi, a terméshozamot hatalmasan a természetes nitrogén vetómagtrágya, az Egy a sok kö­zül ... a bokro­sodásnál pedig az oltott elő­nyére a fejlődés szinben és sűrűsö­désben erősen szembetűnő volt. Ez a különbség állandóan fokozódott árpánál. Tengerinél a különbség már messziről szembetűnik.. Az oltott egyenletes cca 185 cm. magas és sötét zöldszinü. 1. sz. gazd. népis kola, Debrecen. JüHiSZ sk. igazgató. Prospektust küld, megrendelést (minden növényhez más-más fajts!) felvesz Molnár Lajos Nyir bátor, Kun Samu és Társa Kisvárda, DŐri Béla Mátészalka SIS k a éd p= Vámos Géz* vezérképviselete, Bud? pest, V. Bank-u. 5. (*) Gépazsurozás, kézimunka, előnyomda ízléses sablonokkal Herskovits Gyula cég üzletében. — Légycsipéstől halt meg. A Iégycsipést sokan nem veszik ko­molyan s általában a légy ellen való készületlen védekezés ösztöne nálunk nincs annyira kifejlődve, mint pl. az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. Pedig csaknem évről év­re fordulnak elő olyan súlyos ki­menetelű légy fertőzések, amelyek már régóta óvatosságra nevelhették volna a közönséget. — A minap délután egy nyiregyházi katonát temettek el, aki szintén légycsípés ládozata. Csobaji Gyula a neve. Egy légy megcsiptq és a csípés ve­szedelmes fertőzést okozott. Csobaji rövid szenvedés után meghalt. A vizsgálat kiderítette, hogy a légy lépfenés állatról szállt Csobajiraés a veszedelmes betegség baci Húsaival fertőzte meg. Óvakodjunk a le­gyektől. — Épülnek az oláh telepes falvak a megszállóit Szatmár­megyében. Deszkákkal és ge­rendákkal telt hosszú vonatok érkeznek napról-napra a nagy­károlyi állomásra, ahonnan azon­nal továbbítják azokat a járás­ban levő uj telepesfalvak ré­szére A járás telepesei most már meghatározott területeiken maradhatnak, mert a földjeikre vonatkozó mérnöki munkák már befejezéshez közelednek. Leg­előrehaladottabb állapotban van­nak az építkezések Ujszkeri­soarán, ahol már több uj ház emelkedett ki a földből, leggyen gébben haladnak a munkálatok Nagykároly határában Avram Janku utódai falván. (*) Svájci női fehérnemük ízlé­ses kivitelben kaphatók Herskovits Gyula cég üzletében. — A Nyíregyházán épülő zsidó korház alapkő-letételt ünnepélyét 1925. évi augusztus hó 20-án d. e. 10 és fél órakor a Bocskay-ut végén az -épít­kezés helyszínén tartják ííHeg. Az intéző bizottság nevében ezúton is meghívják az érdeklő közönséget dr. Bernstein Béla főrabbi, biz. elnök, Bodor Zsigmond -sta'tusquo hitk. elnök Schwartz Ede chevra elnök, Friedmann Bertalan biz jegyző, Friedmann Henrik orth. hitk. elnök. — Kertészeli kiállítás Deb­recenben. A Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara és a Debre­ceni Kertészeti Egyesület által Debrebenben október hó 4 — 6. napjain rendezendő és hatalmas arányúnak ígérkező Kertészeti kiállításra serényen folynak az előkészületek. Már is igen sok kiváló termelő jelentette be rész­vételét a kiállításra s az azzal kapcsolatosan tervbe vett gyü­mölcs- és borminta vásárra. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felhívja a kertészettel, gyümölcs- és szőlőtermeléssel foglalkozó gazdaközönséget és kertészeket, akik még részvéte­lüket be nem jelentették, hogy ezen kiállításon saját jól felfo­gott érdekükben lehetőleg minél többen vegyenek részt, mert az annyira kívánatos jobb értéke­sítési lehetőségek megteremté­sének alapvető feladata, hogy egyrészt a fogyasztás mégis merje a kiváló termelőket, más­részt a kereslet igényeiről a ter­melők tájékoztassanak. Kiállítási programmot, jelentkezési ivet és a szőllő, valamint borminta vá­sár szabályzatát a részt venni szándékozóknak díjtalanul küldi meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (Debrecen, Hunyady­utca 10) Végül e helyen említ jük meg, hogy nemcsak hivatá­sos kertészek, de magánosok is kiállíthatják virágaikat és dísz­növényeiket, (kiváló pálma, kak­tusz, alve stb példányok) ezzel lehetőséget kíván ugyanis nyúj­tani a Kamara a kertművészet és szobai dísznövény tenyésztés fejlesztésére. A jelentkezési ha­táridő szeptember hó elsején jár le s igy a mielőbbi jelent­kezés a minden oldalról töme­gesen jelentkező helyigénylé­sekre tekintettel igen kívánatos. Fegyveres banditák kirabolták a dornavatrai villamos utasait. A vezetőt agyonlőtték s az utasoktól mindenüket elszedték. Kolozsvárról írják : Sokan van­nak, akiknek megrendült a hite közbiztonsági viszonyainkban. A bakonyi haramiák világa kismiska volt ahhoz képest, hogy mí van mí Romániában. Tavaly Terentét üldözte egy egész hadsereg, az idén Mun­teanu és Tomescu banditák űz­nek csúfot az ország egész köz­biztonsági szervezetével. Ha hamarosan nem sikerül ugy megszervezni a csendőrséget, hogy az sikeresen tudjon megfelelni feladatának, akkor nagyon szomo­rú kilátások elé nézünk. Az az ál­landó kudarc, amely a banditák üldözését kiséri és az a legendás tisztelet, amellyel Terentééket és Tomescuékat éppen emiatt a köz­nép övezi, egyenesen biztatás a rablók számára. Csütörtök éjjel a Doma-Vatrából Beszterce felé vezető keskenyvágá­nyu villamos hegyi vasúton, az Er­dély és Bukovina között vezető egyetlen vonalon olyan rablótámadás történt, amely páratlanul áll az erdélyi rablóvilág krónikájában és amelyet eddig csak amerikai filmregényekben olvastunk. Csütörtökön éjjel a borgói ha­vasokon keresztül közlekedő villa­mos vonatot. egy fegyverekkel és gépfegyve­rekkel felszerelt, mintegy husz tagú banda megtámadta Magu­reni község határában. Tuna mozdonyvezető a vonatot nem akarta megállítani, mire a r ablók agyonlőtték, á vonatot megrohanták, az összes utasokat kisiállitották és cso­magjaikat a pályé mentére do­bálták ki. Feltörték a postakocáit és a cso­magkocsit s a két vagon tartalmát az utasok összes csomagjaival együtt szekerekre rakták. Minden egyes utast átkutattak, ékszereiket, pénztárcájukat és összes értékeiket elvették tőlük. A támadás leírhatatlan pánikot kel­UDA RESTRE UTAZTÁBAN TEKINTSE MEG IV.,KOSSUTH LAJOS-UTCA 9. TEL.: J.154-70 BUDAPEST LEGOLCSOBB DIVATHÁZA­ELEGÁNS ás DIVATOS COSTUnÖKBEN. KÁBÁTOKBAN, RUHÁKBAN És BlOUS OKBAN tett az utasok körében, akik a moz­donyvezető szerencsétlen sorsa után még csak gondolni sem mer­tek arra, hogy ellentálljanak az álig felfegyverzett rablóknak. A rablók az egész vonat kifosztása után eltávoztak. A vonatot ezután a füiő visszavitte Dornavatrára. A páratlanul álló vonatrablás ügyében, mint mindig,! most is eré­lyes vizsgálat indult meg, amely azonban eddig még nem vezetett eredményre. Műkedvelők a Városi Szinházban. A „Kaktosz" nyíregyházi csoportja nagy sikerrel mutatta be Gárdonyi Géza vígjátékát. Nyiregyháza, augusztus 17. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Keresztény Alkalmazott Ke­reskedők és Tisztviselők Orszá­gos Szövetségének (KAKTOSz) nyiregyházi csoportja könyvtárá­nak gyarapítása céljából szomba­ton és vasárnap délután 6 órai kezdettel Gárdonyi Géza „A bor" cimü vígjátékát adta elő és pedig az előadást tekintve, teljes, az érdeklődést tekintve pedig igen mérsékelt sikerrel. Valahogyan a tollúnk hegyére kívánkozik *nnak a leszögezése, hogy sok komoly keresztény társadalmi törekvésnek ez a sorsa. A „KAKTOSZ" tag­jai nem kívánnak mást, mint hogy a keresztény etikát bevigyék a kereskedelem eletébe is s már az alkalmazott korában erőssé te­gyék a társadalom ezt az osztá­lyát m'nden nemzefi és keresz tény etikai irányzattal szemben való törekvések elleni harcra. És mit látunk, hogy éppen azok, akik leginkább hangoztatják ezek­nek a mély értékeknek az ápo­lását, azok maradnak legtávolabb az ezt ápolók támogatásától. Szombaton este valósággal kon­gott a szinház nézőtere. Egy köz­tiszteletben álló földbirtokos és családja, egy pár az ujjainkon is megszámlálható számú iparos család, egy-két tisztviselő etnber s néhány diákember nézte végig a jobb sorsra érdemes előadást. Hogy vasárnap többen voltak é, vagy 3em, az bennünket sert mi kép sem érdekel, mert bizonyára van Nyíregyházának annyi ke­resztény lakosa, akik nem két, de legalább tiz estén át zsúfo­lásig is megtölthetnék a szinház nézőterét. Hja, de felejteni és szalmalánggal lelkesedni tudunk. Mást sem. Hogy pedig miért kel­lett volna részt venni tzen a műkedvelő előadáson, arra csak az a feleletünk, hogy azoknak a keresztény alkalmazott kereske­dőknek é? tisztviselőknek szüksé­gük van annak látására, hogy a keresztény társadalom mögöttük áll s támogatja őket nemes tő rekvéseikben. A vígjáték előadása a legsi­mább iormában, egy másik jele­netében meglepő készséggel és ügyességgel folyt le. Különös mértékben kivivta elismerésünket Baracs Imre szerepének kreáioja : Cz. Kóbor Béla, aki egyben az előadás rendezője is volt. Az első felvonás végjelenetében intelligens elmélyülésre valló készséggel éli bele magát a szerep >e s kifogás talan alakítást nyújt. Baracsné szerepét Szabó Irénke játsza ked­vességgel s bájos közvetlenséggel. Igen jók voltak a női szereplők közül Bodnár Erzsébet, Ábrahám Ilonka, aki eleven temperamen­tummal játszik, Eszter szerepé­ben pedig Mészáros Bözsike nyújt kiemelkedő alakítást. Gerl baba és Szabó Ducika kisebb szere­peikbén is jók voltak. A férfi szerfeplŐk közül a már említett főszereplőn kívül igen értékes alakítást nyújtottak Batáry B. Béla, Czimbolinecz Endre, Kuha rek Sándor, Szécsy János, a Kátsát sok derültség között ala­kító Belánszky Pál, Raksányi Sáridor, Pécsi László, Motoska Oyulá s az ifjú szereplők, Qlo-

Next

/
Thumbnails
Contents