Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-12 / 181. szám

2 JMYIR¥IDÉK 1925. augusztus 12. A szénkrizis. Amióta a különböző szerencsétlen békéket megkötötték, azóta sokféle krizis dúlta a világot. A jelen pillanatban a szén problémája lépett világszerte előtérbe s ez legszembeszökőbben annak a szubvenciónak a megszavazásában nyilvánul meg, amelyet az angol kormány az ország szénbányáinak támogatására adott. A bányatulajdonosok és a bányászok megbízottai hosszas tárgyalásokat folytattak egymással, megegyezni azonban nem tudtak s ekkor az angol kormányelnök, hogy egy bányászsztrájk rettenetes következményeit elhárítsa Anglia felől, arra a különös s eddig példátlanul álló lépésre szánta el magát, hogy a bányák számára állami szubvenciót he lyezett kilátásba. A szénnel azonban nemcsak Angliában van baj, hanem baj van Európa többi részeiben és Ame rikában is. Lengyelország, amely elszakította Németországtól a sziléziai bányákat, most nem tud mit csinálni rengeteg szenével, mert a sziléziai bányák természetes tartozékai voltak az óriási német ipartelepek, amelyek viszont Németország birtokában maradtak,.-Franciaország pedig csak nemrégiben mondott le a német szénjóvátétel egy jelentékeny mennyiségéről, mert oly óriási széntömege van felhalmozva, hogy ez; veszélyezteti a belga és francia bányák versenyképességét. Amerikából' pedig'épen a lapokban érkezett a hir, hógy a bányatulajdonosok és bányászok ott is mint ellenfelek állnak szemben egymással s most az a helyzet, hogy szeptember folyamán nagy bányász sztrájk tör ki, ha addig nem sikerül a megegyezés. Mig tehát egyrészt a világ óriási szénfeleslegekkel rendelkezik, a mely körülmény természetesen _ a szénbányászat bizonyos stagnálását s ezzel kapcsolatban munkanélküliséget jelent, addig a munkában lévő bányászok, hivatkozva az élet szertelen "megdrágulására, ujabb és ujabb bérkövetelésekkel lépnek fel s ezzel igen! nehéz helyzet elé állítják a bányatulajdonosokat. Szenet nem lehet eladni, a munkások pedig bérjavitást kívánnak. Valóban megoldhatatlannak látszó helyzet a munkaadók szempontjából. Ugylátszik az angol kormány jól látja ezt a helyzetet, amelyből úgyszólván nincs kivezető ut s ezért határozta el magát az előbb emiitett szubvenció megadására. Talán felesleges is kii lön hangsúlyozni, hogy mindez a súlyos válság, amely mintegy fekete felhő, nenezedik az egész világ közgazdaságára, a világháború és pnéginkább az azt követő szerencsétien békék következménye. Mikor a tárgyaló felek leültek az asztalokhoz, a győztesek hallatlan mohósággal; vetették rá magukat a szénbányákra s az uj területi határokat bizony jórészt aszerint állapították meg, hogy mennyi természeti, kincs, elsősorban szén található az okkupálandó teriileteken. Arra nem gondoltak, hogy a

t szénterületek természetes hozzátartozói, a megfelelő ipartelepek, amelyek elhasználják a kitermelt mennyiséget. Igy történt azután, hogy az egyik országnak szén jutott, amellyel a túltermelés folytán nem tudott mit kezdeni, a másik országnak pedig megmaradtak az ipartelepei, amiket viszont nem tudott szénnel ellátni, hiszen ugyancsak a háború, (illetőleg a békék következményei közé tartozik az egyes országok politikájában kö| vetett túlzott vámvédelem ii. 1 Az okosan és józanul gondolkozó fő előtt, világos kefl, hogy legyen az egyetlen ut, amellyel ez a kérdés megoldható. Nyilvánvalóan a természetellenes rendelkezéseket tartalmazó békét kel! megváltoztatni s az ethnikai szempontokon kivül figyelembe véve a gazdaságiakat is, olyan egészséges alapokat adni az egyes országoknak, hogy ezeknek segítségével az ilyen világkriziseket elkerülhessük. Ezek az egészséges alapok azonban körülbelül ugyanazok, mint amelyek á világháború előtt is fennállottak, legalább is Magyarország szempont jából, mert hiszen elfogulatlan bírálók egységes véleménye szerint a régi Magyarország olyan gazdasági egységet képezett, hogy mostani szétdaraboltságában csak fenyegető bajok örökös forrása lehet. A Nyíregyházi Városi Dalegylet Nagykállóban Nyíregyháza, augusztus 11. A Nyirvidék tudósítójától. Anyagiakban es erkölcsileg egyaránt sikertilt népünnepélyt rendezett a nyíregyházi városi Dalegylet Nagykállóban vasárnap a nagykáliói Dalegylet meghívására s támogatása mellett. Délután fél 3 órakor a vasúti állomáson találkozott a két Dalegylet s a jeligék eléneklése közben a nagykállóiak részéről Görömbey Péter esperes fogadta szívélyes Isten hozottal a nyíregyháziakat, melyre dr. Vietórisz István válaszolt hasonlóan meleg szavakkal. Az állomásról a nyíregyházi 12. honvéd gyalogezred zenekarának 'hangjai mellett a két Dalegylet bevonult Nagykálló főterére, ahol a zenekar térzenét adott, a két Dalegylet pedig a .Hiszekegyből tartott próbát a ref. elemi iskola udvarán. A népünnepély már a kora délutáni órákban kezdetét vette. Különféle szerencse, konfetti, japán sátrak, lacikonyhák állottak a közönség rendelkezésére s a mindvégig kellemes Időben jókedvtől volt íiangos a vasúti vendéglő kerthelyi- 1 sége. A hangverseny este 8 órakor kezdődött, melyen a két Dalegylet s a nyíregyházi szereplők változatos műsor keretében gondoskodtak a közönség szórakoztatásáról. A Hiszekegy áhítatos csendben meghallgatott eléneklése után Görömbey Péter, a nagykáliói Dalegylet elnöke s lelkes támogatója megnyitó beszédet mondott, melyben az 57 évvel ezelőtt alakult nagykáliói Dalegylet s a 40 éves nyíregyházi Dalegylet harmonikus együttműködésének szükségességéről s a társadalmi és nemzeti életre gyakorolt összhangot ápoló hatásáról szólott. Figyelmet keltő szavakban mutatott reá azokra a kapcsolatokra, melyek e két szomszédos várost fejlődésük folyamán mindig egybefüzték, amely kapcsolatoknak egyes birtokrészek még máig is emléküket őrzik. A Sopronba menő nyíregyháziak utján testvéri üdvözletüket küldik a nyugati végeken lakóknak s együttérzéssel fogják kisérni a nyíregyháziakat a győzelemért küzdő utjukon. A műsor többi pontjai programmszerüleg peregtek le. A nyíregyháziak őszinte elismeréssel és meglepetéssel fogadták a nagykáliói Dalegylet szereplését. Egyszerű kisgazdák, zsellérsorban levő főldmives emberek képezik a Dalegylet tagjainak zömét s páratlan fegyelmezettséggel, szines előacPísban mutatták be műsorszámaikat. A nyíregyházi Dalegylet szereplése megérdemelt sikert aratott. Derültséget varázsoltak egy pár percre a hallgatóság ajkaira Máczay Lajos, aki monológjával, Hamza Sándor, aki kuplékkal szerepelt. A népünnepély egyik mozzanata volt a szépségverseny és a világposta verseny eredményének ki- I hirdetése. A szépségverseny első diját Graef Vilmosné nyerte, második diját pedig. Görömbey Ilonka kapta. A világposta nyertese Kalmár Anci volt. A műsort reggelig tartó tánc követte. A sikeres népünnepély megrendezése a -nagykáliói lelkes hölgyek és urak, továbbá Zwick Vilmos és Gáspár Endre nagykáliói karmester érdeme. Diadal ós Kert Mozgó. Ma kedden utoljára 7 órai kezdettel a Diadalban, 9 órai .kezdettel a Kert Mozgóban Az eldobott asszony Amerikai regény 8 felv. Főszerepben Alma Robens, Conrad Nagel. Lugossi Béla. Kisérő műsor h lósport és divatrevü Legközelebbi műsor rr Őfensége civilben Főszerepben Constance Binney. Égy asszony múltja (JUDITH) Főszerepben Olaf Főnss. Kedvezőtlen időjárás esetén a 9 órai Kert Mozi előadás 9 órai kezdattel a Diadalban tartatik meg. E

'sórendű kelenqyeüzleí!! 5 leány és fiu Előirás szerinti intézeti fehérnemüek. Paplanok, matráczok Kardos László cégnél Debrecen, Kossuth-utca 9. sz. Alapítási év 1831. Kiváló anyagok. Szakszerű kiszolgálás. Határozott árak. 2525 Néhány szó Budapestről. Ha most végig megy az ember a pesti utcán, ugy érzi, ugy kell éreznie, hogy valami itt történni fog. A — mi? — kérdésre persze még nem tud feleletet adni magának, Imer.t az a valami kitágítja a szemét befogja a torkát és egy-egy pillanatra elállítja a lélekzetét. Csak elbámul és néz. Nézi, hogy : Fáradt, kimerült emberek vánszorognak az utcán. Céltalan lépéssel megy mindenik külön a célja felé. Kopott ruhája és nagyon elegánsan öltözött asszonyok meg lányok zsúfolódnak a kirakatok elé, ide a boltok üresek és a pénztelen ség küzködő grimasza ül a küszöbükön. Mindenütt alkudni lehet, mert adni kell. Kínálnak és kéretik magukat az emberek. Verejtékeznek és küzdenek. De vannak olyanok is, akik autókon száguldanak könyörtelen iramban kifelé, a zöldbe, ahol vigság, léhaság,'és gondtalanságnak a látszata várja őket. Ez még szomorúbb. Ebben még kevesebb van a régi Pestből, a szép, a boldog, virágos Budapestből. A Duna csöndesen szalad tovább Csak az ő terhe könnyebült talan. A parlament mereven mered rá, meg a vár. A királyi vár. És közben tréfálkozó gyerekek rugdalódznak labdákkal a" partján. Villamosok ideges csöngetése vág bele a járó-kelők iramába, minden mozog, minden siet, minden akar és semmi, de semmi se birja azt a Valamit, ami ránehezedik,'megfogja a torkát és beléfojtja a szót. Azt az egyetlen legy szót, amitől ha kimondhatná, megkönnyebbülne. Csak annyit kéne mondhatni: Segíts ! De ha tovább néz az ember, látja hogy : Senkise próbál segíteni a baján. Kapálódzik, kétségbeesik, de nem bánja a másikat. Csak nézi. Összehasonlítja annak a kínlódását a maga bajával és ebből von le veszteséget vagy nyereséget. Pesti embernek ma ez a váltópénze és ez a tőkéje. Ezzel a lélekállapottal megy neki mindennek. — Annak sincs, mégse látszik, hát én se mutatom ! -— és mulat/játszik, nem bánja tovább. Belefojtja bánatát, ha nem borba, hát moziba, ha nem moziba, hát bárba, ha nem bárba, az Angol Parkba, ha erre'-sem telik, a strandolásba. Kínálja, adja magát és közbe nem veszi' észre, hogy lassan levet mindent és hogy az uszó trikó alatt már nem marad se bőre, se szemérme. • És mindezért nem a pesti ember a hibás ,hanem az a Valami, am> rákényszeríti azzal a könyörtelen vasmarokkal, amilyent eddig még talán nem is éreztünk. Mint a gályához kötött rabszolgák húzzák a robotot és még csak azt sem szabad érezniök, hogy húzzák. Mást kel] mutatni, mást kell látni, mint ami van és ahogy van. Ez pusztít el mindent. Régen, a békében, a háború előtt Budapest olyan fogalom volt, olyan mintaképe a városnak, amiről sokat ábrándoztak mindenfelé és amit büszkén mundtunk a magunkénak mindenütt. Uj volt, anélkül, hogy nyers lett volna; vig volt duhajkodás nélkül; erős, de gyöngéd, csupa mult, csupa hangulat a legkisebb ósdiság nélkül és a szijnei, a hamvassága, a fényessége és frissessége se volt cicomázkodás, hanem olyan, mint az alma pirossága a fa lombjai között. Igazi Élet. Most foltos ez az alrtia. Még nem tudni, féreg rágja-e, vagy jégverés-e az, amit érzünk benne, csak az bizonyos: meg kell fogni minden lehetőséget, hogy ezen a kétségbeesett pangáson, ami itt van, segítsünk. Hogy ne csak türjük az életet, hanem akarjunk is élni ! D. Ringer Lili. J