Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-11 / 180. szám

19 25. augusztus 11. JÍYÍRVIDÉK. í> • rr cipó nyári idényvásár utolsó hete a Hungária Cipőáruimban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. Telefon 195

. Telefon 195, •nOHHBHBSIO T ftwwtetf^ i. Nyári idényből visszamaradt egyes pár cipők mélyen leszállítóit árakon. Női divat vászon fűzős és pántos félcipők fehér Inn.lRn és szürke szinben IUU"ldU

ezer Női fekete sevró divat fél-Híj. OO/. cipők fűzős és j áütosÉIU'ZtUrzer Női divat antilop pántos ciptk szürke, barn* OCj» és fekete szinben LJU'OUU, Női divat lakk félcipők O

n

n QQC pántos és fűzős tUU«0üJ

e Férfi divat félcipők bar- OQft.Onn na és fekete sziabenfciJU'OUUe Férfi fekete sevró ma Onn ORR gas fűzős cipók ZUU'ZuJe Férli barna msgas cipők francia és ame ORd.QQR rikai formában tJUtude Gyermek fekete magas box fűzős cipők 1QC 26—30 számig IOd

e 31—35 számig ezer Szandálok príma minősegben, minden nagyságban, leszállított o?csó árban. Harisnyak női, férfi és gyermeknagyságokban minden szinben és minőségben. 4912-4 A románok megszüntetik a szalontai főgimnáziumot. Nagyváradról jelentik: Nagy,feltűnést keltett az érettségi vizsgák idején, hogy a szalontai főgimnáziumban, az egyetlen állami iskolában, ahol a tanítás nyelve magyar maradt, mindössze három diákot nem buktattak meg. A szomorú vizsgáztatásnak célja most válik nyilvánvalóvá. A kedvezőtlen vizsgaeredményt a vizsgálóbizottság ugyanis bejelentette a bukaresti közoktatásügyi miniszternek és egyben azt a javaslatot tette, hogy a miniszter zárassa be a gimnáziumot, amelynek az előterjesztés szerint nincs létjogosultsága. Hir szerint a miniszter ezt a javaslatot magáévá tette és a szalontai gimnázium ősszel már nem fog megnyílni. A szalontai főgimnázium egyike a legrégibb magyar iskoláknak. 1909-ig községi gimnázium volt s itt vizsgázott annak idején Arany János is. 1909-ben a magyar kormány Szalonta város segítségével állami főgimnáziumot építtetett s a községi iskolát államosították. Boross - Qárdos előkészit összevont vizsgára érettségire vidékieket is. Budapest, VIII., Rákóczi-ut 57/a Tisztviselőknek kedvezmény Válaszbélyeg csatolandó 4271 24 Ki volt Magda Pál ? Az országszerte ismert nagytudásu gimnáziumi igazgató a nyiregyházi vasúti temetőben alussza örök álmát. Toldy Ferenc és Székács József tartottak fölötte gyász- és emlékbeszédet az akadémián. Nyíregyháza, augusztus 10. A nyiregyházi bezárt vasúti temető régi bozótos részében — amint azt e lap junius 25-iki számában megírtam — van egy feltűnően széles «kűfejfa» népies szólás szerint, melynek finom metszésű betűi azt adják tudtunkra, hogy az alatta nyugvó Magda Pál életében az igazság tüzes védője, a hon szerető polgára, a magyat tudományos társaság tagja, az evangelikus oktatók nesztora volt, kit 43 évi pályáján Gömör, Beszterce, Lőcse, Sopron, Karlóc, Patak, Szarvas hálásan tisztel. Bár a sirkő felirata elmondja rövid, tömör életrajzát, mégis, mivel városunk történetében szereplő férfiak közt sehol sem olvastam Magda Pál nevét és az idők legöregebbjei sem emlékeznek rá, másfelől az a kiválósága, hogy az akadémia tagjai sorába választotta, egyaránt felkeltették érdeklődésemet aziránt, ki lehetett az a nagytudományu férfiú, aki 43 évi tanársága alatt az ország különböző, ellentétes irányú részeiben vándorolva, egy-egy városban meg se melegedve, végre Nyiregyháza homokos földjében találta meg örökös pihenő, nyugvóhelyét? Milyen életet élhetett, milyen irányú munkásságot fejtett ki és miért vésették sírkövére «az igazság tüzes védőjje» feliratot, mint elsősorban jellemző tulajdonságát, erényét? Több napi kutatásnak csak anynyi eredménye lett, amennyit az evangelikus egyház halálozási anyakönyve őriz, hogy szülei Magda Pál és nemes Császár Mária voltak, továbbá hólyagkőbetegségségben halt meg 1841. julius 23-án 70 éves korában. Sehol sem találván róla adatot, le is mondtam a lehetőségéről, hogy megtudhassak valamit élete történetéről. Néhány nappal ezelőtt azonban ráakadtam a Szinyei ismert lexikonában rövid életrajzára és irodalmi munkásságára. Hogy e helyen ismét szóba hozom Magda Pál kilétét, életrajzi adatainak megismerésén kívül azért is helyénvalónak találom, mivel Szinyei müvében tévesen közli Sárospatakot halálozás] helyéül. A fent emiitett egyházi bejegyzés ugyanis a halálozás napján történt, tehát nem fordulhatott elő az, hogy Sárospatakon halván el, holtteste Nyíregyházára szállíttatott volna. Halálozási helye tehát Nyiregyháza, hol a megszűnő félben levő vasúti temető az állomás felőli keleti részében temették el. Sírköve 84 esztendő multán is épen áll. Egyéni véleménynyilvánítás helyett beszéljen életrajza:_ Magda Pál nyug. ág. ev. gimnáziumi igazgató-tanár, a magyar tud. akad. levelezőtagja szül. 1770. jun. 29. Rozsnyón (Gömör m.) polgári szülőktől; alsóbb iskoláit szülővárosában, a bölcseletet Késmárkon és Pozsonyban végezte; azután Iglón töltött egy évet mint nevelő; 1792. a téli félévben a jénai egyetemre iratkozott be, honnét 1794-ben hazatérvén, előbb mint magántanító működött, az után 1797-ben köztanitó lett acsetneki Tsitsch-féle nevelőintézetben, hol a nyelvtant és ékesszólást adta elő; később a gömöri gimnáziumban nyert alkalmazást, mint rector-professzor; onnét Lőcsére ment a protestáns egyházi törvény rendes tanárának; a bölcseletet és magyar nyelvet tanitotta. Ez állását másfélév múlva elhagyta s Besztercebányán az újonnan felállított iskolánál vállalt tanári hivatalt (500 forint évi fizetéssel), hol kiadott két latin programmjávai, melyekben kíméletlenül ostorozta a hibákat, és személyeket, .sok ellenséget szerzett magának és itt tudományának hire elterjedvén, Teschenbe (Szilézia) hivatott meg gimnáziumi rectornak, azonban 1814-ben a soproniak meghívását fogadta el. Itten egyetlen fiának halála buskomolyságba ejtette. 1822-ben (mint önéletrajzában megjegyzi) a szörnyű drágaság miatt kénytelen volt Karlócára menni, hol a lyceum rectora volt. De itt sem maradhatott, «mivel — mint irja — a Magyarországról irt német kéziratomért a bécsi udvari haditanács által üldöztettem* és három év múlva ismét vándorútra tért Sárospatakra, hol a természet históriát, mezei gazdaságot, római és német irodalmai tanitotta tizedfél évig, a sárospataki kollégium tanára lett; végre Szarvasra ment szintén tanárnak. 1834. november ^8-án a m. tud. akadémia megválasztotta levelező tagjának. 1838-ban nyugalomba vonult. Meghalt 1841.' julius 23-án Nyíregyházán és nem Sárospatakon. A m. tud. akadémiában 1841. november 3-án Toldy Ferenc tartott fölötte gyászbeszédet, Székács József pedig emlékbeszédet. Cikkei a Felsőmagyarországi Minervában jelentek meg. (1825. V. Értekezés a magyar nyelvben teendő újítások barátjai és ellenségei között levő perpatvarkodásról. 1826. II. A kultúráról, Garvénak némelv kifejezései a rfémet nyelvről. 1827. II. A fátumról. Í830. XI. A nyelv mivelésével hirtelenkedni nem kell.) — Munkái: 1. A magyarországi evang. iskoláknak és az evang. ügynek elválasztásáról. J. A legtekintélyesebb, legjobb iskoláról. 3. Emlékezet oszlop, melyet Cházár András urnák tiszteletére 70-ik nyarán Jakab havának 5. u. m. születése napján emejt 4. Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékének legújabb statisztikai és geographiai leírása. 5. Oratio inauguralis de originali forma hominis habita S. Patakini 30. Jan. 1825. 6. A magyar királyság, Horvátország, Szlavónia és a magyar katonai határőrvidék legújabb statisztikai, jjgldrajzi leírása. 7. A mezei gazdaság philosophiájának szabásai szerint okoskodó és munkálkodó gazda. 8. Az embernek eredeti formájáról. — Kéziratban: Az én paradoxomaim. Professzori beköszöntő beszéd 1834. Értekezések az ember rendeltetéséről. A nevelésről. Az ember képzésének akadályairól. 1836. A philosophiáról. Kiss Lajos. A kertészeti kiállítás látogatói keressék fel cégünket, 4404 mely munkaruhákat és szövetruhákat szállít GUTMANN J. ÉS TÁRS* Budapest, VII., Rákóczi-ut 16. Helyesen valaszol a takarékos és okos háziasszony, ha el akarják téríteni: Ne fáradjon!... JÉn kávémat mindig csak a ,,kávédaráló '-val ellátott*„valódi Franciskái főzöm. — Csak azt adja nekem! Gárdonyi Géza: „Bor" cimü színmüvét fogják előadni a Városi Színházban. Nyíregyháza, augusztus 10. Saját tudósítónktól. Nem tudjuk elfelejteni, hogy a Közelmúltban, amikor a Fővárosi Kamara Színház kedves kis müvésztársulata vendégszerepelt a Városi Szinházban és a klasszikus darabok közé illesztve előadta Gárdonyi »Annuska« cimü színmüvét, mily zsúfolásig telt lelkes ház nézte végig Gárdonyi eme örökbecsű szín magyar darabját. Most ismét a Gárdonyi-kultusz ragadta magával a Keresztény Alkalmazott Kereskedők, Tisztviselők Országos Szövetsége (Kaktosz) — nyiregyházi csoportját, amikor finom mü ízlésű művészgárdája arra vállalkozott, hogy a városi irodalmi szépet, művésziesen igaz magyarosat szerető publikumának meg e no lo-én és 16-ára,— szombaton ,és vasárnap — délután 6 órai kezdettel a Városi. Szinházban jótékonycélu előadás keretében színre hozza Gárdonyi egy másik örökbecsű gazdagon szép, népies falusi törtéftietét : a 'Bor -i. Az előadást Cz. Kóbor Béla színművész rendezi hozzáértő pedáns szakavatottsággal. A darab próbái már-már befejezésükhöz közelednek a legteljesebb sikernyujtás jegyében. Szereposztása a következő lesz : Baracs Imre: Cz. Kóbor Béla, Baracsné, Juli: Szabó Irénke, Baracs Matyi: Czimbolinetz Endre, Baracs Jancsi: Gloviczky Jóska

v özv. Szunyoghné: Pika Ellus, Szunyogh Rozi: Ábrahám Jlonka, Pákozdy Mihály: Batáry B. Béla, — Eszter özvegyasszony: Mészáros Bözsike, Czeglédi kovács: Péchy László, Göre Gábor: Gonda Gy. Göre Gáborné: Fekete Böske, — Durbints Pál esküdt: Széchyj, János Kátsa cigány: Belánszky Pál, Bige cigány: Raksányi Sándor, Tepsi: *** Zsuzsi, cseléd: Szabó Ducika, Kisbíró: Motoska Gyula, A fiu: Ábrahám Ferenc, Egy kis fiu: Fekete András. Az előadás iránt — amelyet egyébként már szines plakátok is hirdetnek — városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. (*) Eszterházy, Sarabán és haj" tókocsík nagy választékban, fővárosi készítmények, olcsó árak! Miholecz kocsigyártónál, Nyíregyházán. 15x