Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-07 / 177. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK 1925. augusztus 12. Csalódtunk. Most, hogy a magyar delegáció visszatért Bécsből, miután a provi­zóriumra vonatkozó tárgyalásaink meghiúsultak, megállapítható a szomorú csalódás, amelyet Ausztria magatartása okozott. Arról volt szó, hogy addig is, amíg a végleges ke­reskedelmi szermződéseket megköt­hetjük, tekintve a kiváló magyar gyümölcs és zöldfőzelék termést, Ausztriával ideiglenes megállapo­dásra lépjünk, amely lehetővé teszi, hogy viszontkedvezmények biztosí­tása mellett ezeket Ausztriába ex­portálhassuk. A tárgyalások me­nete már hetekkel ezelőtt sejtette, hogy valószínűleg eredmény nélkül fognak végződni s most már tel­jes joggal megállapíthatjuk, hogy Ausztria hibájából. A régi időben az európai politikai körökben egy tréfás, de gúnyos mellékizü mondás járta: «tu felix Austria nube!» vagyis te boldog Ausztria gyarapitsd csak szerencsés házasságokkal birodalmadat, míg mi többiek véres háborúkban ver­gődünk. Az összeomlás után a nagy pusztulásban sem hagyta el Ausztriát hagyományos történelmi szerencséje, amennyiben kezében maradt egy fegyver, a Németor" szághoz való csatlakozás fenyegeté­se, amely amint az események mu­tatták, nagyon hatékonynak bizo­nyult. Ezért kapott Ausztria oly nagy népszövetségi kölcsönt s ezért csalogatják Franciáország 'helyes­lése mellett Olaszország és Csehor­szág versengve áz ő piacaik felé. Itália és Csehország, hogy csak el­kerüljék a német találkozás esemé­nyét, egyoldalú, vagyis viszonzás nélküli vámkedvezményeket haj­landók adni Ausztriának. Az osztrá­kok nagyon is beleélték magukat a dédelgetés gondolatába s nem tud­nak megszabadulni attól az ideoló­giától, hogy minden tárgyalás al­kalmával az ő álláspontjuknak kell győzni s nekik mint diadalmaskodó félnek kell elhagyni a tárgyaló asz­talt. Azokból a szinte elkeseredett hangú nyilatkozatokból, amelyeket illetékes magyar faktorok, az oszt­rák-magyar tárgyalásokról adtak, megállapítható, hogv Ausztria eze­ken a tárgyalásokon csúnya mó­don taktikázott. Ausztria (minden valószínűség szerint uj szanálási já­tékba fogott s egyidőben folytat gazdásági tárgyalásokat Itáliával és Csehországgal. Azonban vigyáznia kell arra, hogy ezt a kétszínű játé­kot a népszövetség észre ne vegye, hiszen annak vannak olyan tagjai is, többek között Anglia, amelyek nem nézik a legjobb szemmel ezt a dédelgetési szisztémát. 'Egyébként Németország is, amely lassankéní arra a meggyőződésre jut, hogy Ausztria nem Is akarja a német csatlakozást,, hanem ez csak tak­tika az osztrákok részéről, szintén tudtára adta Ausztriának, hogy un­ja már ezt a játékot, amelyben akarata ellenére mindig ő az egyik fegyver. Röviden és kíméletlenül meg kell állapitanunk, hogy Ausztria csúfo­san kijátszott bennünket s Magyar ' országgal nem mint egyenrangú fél­lel akart megállapodni, hanem csak ugy, mint ahogy a régebbi időben megszokta, mikor a monarchia idején az osztrákok minket csak gyarmatnak tekintettek. Magyaror­szág mindenesetre nem fog kétség­beesni azon, hogy ettől a kiviteli, lehetőségtől, amely végeredmény­ben nem képvisel olyan nagy össze­get, elesett, mert hiszen számunk­ba amúgy is a gabona-export a leg­fontosabb, de megjegyzi magának ezt az ujabb osztrák kétszínűséget, amellyel megtoldották a Burgen­landnak gyalázatos elrablását s bíz­va a maga erejében s a magyar föld kincseiben tovább halad a sza­nálásnak azon az utján, amelynek sikerét nem taktikázások fogják biz­tosítani, hanem a magyar faj és magyar föld belső ereje. Nyíregyháza város hitelmüvelettel kombinált vállalkozási szerződése a kövezési munkála­tok biztosítására. Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője a Városok Lapjában ér­dekes adatokat tár fel városunk út­burkolási munkálatairól. A cikkben, amely világos összefoglalása a kö­vezést biztosító komplikált pénz­ügyi müveleteknek, Szohor Pál a következőket mondja: A háborút megelőző évtized alatt Nyíregyháza olyan rohamos fejlő­désnek indult, hogy déli és észak­keleti irányban egész uj városrészek épültek ki. A nagy kiterjedésű uj városrészek közmüvei sok gondot adtak a városi tanácsnak, mert a gyors építkezések nyomán modern városrendezési terveink 1 szerint hosszú, széles utcák és közterekre alkalmas tágas terek keletkeztek. — De a város magva sem tekinthet vissza évszázados kulturára, hiszen az első vasútépítéssel esik össze fej­lődése. A háborús esztendők nem voltak alkalmasak város fejlesztésre Még ma is az a gazdasági elv ural­kodik, hogy a városok csak lucra­tiv beruházásokat tehetnek. Belföl­di kölcsönből — a közelmúlt elvi­selhetetlen magas kamatterheivel valóban nagy elszántság is kellett ahhoz, hogy jövedelmezőség szem­pontjából ilyen holt tőkebefekte­tésre határozzák el magukat a. váro­sok, minő az utcák és terek burko­lása. — Nyíregyháza folyó évben mégis közel hatmilliárdra rugó vá­rosrendezési tervet "hajt végre. Ez az összeg évi bruttó bevételeinek mintegy 35 százalékát jelenti és a forgalmi és fogyasztási adó jövedel­meit teljesen leköti. Veszélyesnek látszott azonban ilyen jelentékeny összeggel megterhelni a házipénz­tári költségvetésit s ezgrt a város hi­telművelettel kombinált vállalkozási szerződést kötött. Az elvégzendő munkát mintegy 35.000 négyszög­méter burkolatban határozta meg, melyben négy köztér és három utca burkolása foglaltatik. A Bessenyei­téren az eddig szétszórtan fekvő na­pipiacot egyesitette s evégből az alap'nivóból 12 centiméterrel ki­emelkedő 3367 négyszögméter nagy ságu trachit fejkővel burkolt és asz> faltai kiöntött árusitó helyet léte­sített. E pormentes és külsőleg 1 is tet pzetős s a piac cvéljaira épített kü­lön vízvezetékből állandóan mos­ható burkolat egységára négy­szögméterenként a földmunka nél­kül 250000 korona. Ugyanezen tér­nek a forgalomra szolgáló részeit gránit nyerskockával burkolják negyszögméterenként 180.115 Ko­ronás egységáron. A többi' köztér­re bazalt idomított kő került 145000 koronás, az utcákra pedig trachii terméskő 70000 koronás egység­áron. A földmunka és a fasorsze­gély az egységárakban nincs benne. A versenytárgyalási hirdetmény kiírásánál a város 1925-ben csak a vállalati végösszeg 35 százalékának kifizetésére kebelezte magát. A hát­ralékos összeget két év alatt és pedig 1926-ban 35 százalékot, 1927-ben pedig 30 százalékot fog fizetni. A hátralékos tőke után a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos kamatlábát 6 százalékkal meghaladó kamatot fizet a város fe a hitelezett összegekről váltó elfo­gadványokat állit ki, melyet a vállalkozók saját költségükön szá" mitoltatnak "le valamelyik elsőran­gú budapesti pénzintézetnél. A váltóelfogadványok angol fontra (Szólnak s a kiállítást megelező na­pon jegyzett hivatalos pénzárfolyam szerint számittatnak. át. — Ugyanilyen elvek szerint történik majd visszafizetése is. A váltóhi­itelért a város jelzálogjogi boztosité­kot nyújt, de telekkönyvi bekebe­lezése csak lejáratkor hajtható vég­re, mert a hitelbiztosítéki okirat a lejárat napjáig kir. közjegyzői letét­ben van. A vállalatot az Építőipari? R.-t. és Hirsch Mihály R.-t. buda­pesti cégek végzik közös szavatos­ság mellett. A kőanyagot részben a kissebesi, részben a munkácsi, részben pedig a Tokaj-hidegoldali bányákból veszik. A vállalkozók ke­reseti kimutatásaikat kéthetenként nyújtják be, jnelyben a végzett munka teljes összegében, a felhasz­nált kőanyagot pedig 80 százalék­ban számolhatják el. A város kö­teles a benyújtástól számított 8 nap múlva az érvényesített kere­seti kimutatás 35 százalékát kész­pénzben, lovábbi 65 százalékát pe­dig angol fontra szóló váltókkal fi­zetni, melyek 1927. január 1-től kezdve negyedévi arányos részle­tekben és két év alatt váltandók be. pillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllg | Elegáns Levélpapír H nagy választékban kapható §§ | UJSAGBOLTBAN. j Iiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiv Diadal és Kert Mozgó. 7 órai kezdettel a Diadalban, 9 órai kezdettel a Kert Mozgóban Garcon asszonyok Dráma 7 felvonásban. (Attrakció) Főszerepben Milton Sills és Corinne Griffith. Kisérő műsor Jón a kísértet 2 felv burleszk. Kedvezőtlen időjárás esetén a 9 órai Kert Mozi előadás 9 órai kezdsttel a Diadalban tar­tatik meg. Nyár-esti hangulat. Hizeleg már nékem az Álom ... hozzám simul s bággyadtva csó­kolja a számat és lehelletnyi fátyol nő a szememre. Hosszu-hosszu for­ró nyári nap után valami kedves és szelid hüvösséggel vesz az ölébe: aludj... aludj. Azért sem ! Rég meghalt illatok, kevély, hajthatatlan és zenélő levelű nyár­fák ... miket irok én itt ! Talán nem js érdekel senkit ! Alomjárásu és ódon-szobaillatu emlékek jön­nek felém lábujjhegyen, mosoly­gósan, örömkönnyesen. Mit tehetek róla ? ! Nagy, kinyílt kék rózsa az este, halvány ezüst kontúrokkal, álmosan bolygó illattal, lágy ujju mesélő szellővel, mely törpe bok­rok alá búvik jó kedvében. Ilyen­kor jó ülni csendesen vadszollős tornácon, melynek esetlen vaskos oszlopai, — m'int itt felejtett szelid arcú nagyanyók — elmerengve te­kintenek a csillagok felé. A kerítés cifra lécei közelebb táncolnak hozzánk, ránk köszönte­nek s mi kezünkkel szeretnénk megrázni a gonoszt. .. de szófoga­datlan gyermek a kezünk, érthe­tetlen lustasággal pihen az ölünk­ben s mint alélt fehér madár, meg­remeg néha. A kék erekben zsong valami elbűvölő muzsika, melyre alig figyelünk, de mégis örökkön halljuk és érezzük, mint az életet. És nem tudunk hinni az ily esték elmúlásában, mintha csodálatos márványból volnának — í mi ma­Feleségem... Feleséged.,. Feleségünk... HARRY LIEDTKE, MARIA JAKOBINI szenzációs filmje szombattól az Apollóban.

Next

/
Thumbnails
Contents