Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-04 / 148. szám

A város szakértőkkel vizsgáltatta meg nagybérlőinek gazdálkodását. A Déry és a Lichtmann bérleten mintaszerű gazdálkodás* találtak. A kisgazdák bérletén gyengébb a gazdálkodás22 1925, julius 1. Nyíregyháza, julius 1. A Nyirvidék tudósítójától. A város császárszállási birtokának nagybérlői most már harmadízben kérik a bérleti megállapodások revízióját a buzavalutában megállapított bérleti dijak lényeges leszállítását, illetve aranykoronában való megállapítását. A nagy bérlők, akik közé a mintatelepi, a Jármy (és a László-tanyai bérlők tartoznak, azt mondják, hogy rossz termés esetén rendszerint felmegy a termés ára s ilyenkor a buzaalapon megállapított bér még magasabb. A városi tanács több izben foglalko zott a nagybérlők kérésével és mindenekelőtt szakértőkből álló bizottságot küldött ki a bérleti birtokosokra, hogy meggyőződést szerezzen, megfelelnek e a nagybérlők a bérleti feltételeknek. A bizottság tagjai : Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos, a Gazdasági Egyesület elnöke, Klár Gusztáv, földbirtokos, Rhédey Zoltán uradalmi jószágigazgató bejárták a birtokokat. Megállapították, hogy Déry P. Pál Lichtmann Dezső bérletén minden tekintetben mintaszerű gazdálkodást talált és megállapította, hogy ezeken a birtokokon közepes termésre van kilátás. A tizenegy kisgazda által bérelt László-tanyai birtokon azonban sok tekintetben . gyönge gazdálkodást talált és a tapasztaltak alapján az a vélemény alakult ki, hogy kedvező időjárás esetén is csak igen gyenge, vagy rossz termés várható. A városi tanács és a képviselőtestület a szakértők jelentése alapján elhatározta, hogy a Dérj? és Lichtmann bérletet és a kisgazdák bérletét különválasztja és külön-külön tárgyal velük. — A tanácsi javaslat rámutat, hogy a nagybérlők által elfogadott bérleti öszszegek a város költségvetésének zárt tételei és ha a város ezekből a bevételi tételekből enged, gazdasági lehetetlenülés állapotába jut. A képviselőtestület közgyűlésén Kovács András kisgazda vette védelmébe kisgazda társait, akiknek nagyon fájt a szakértők kritikája. Kovács András azt bizonyítgatta, hogy a kisgazdákat a pusztító vihar és a már első évben kedvezőtlen időjárás sújtotta le. Hivatkozott arra, hogy a nyíregyházi kisgazdákat mindig dicsérgették, hogy hivek a város alapító ősök tradícióihoz s most ime elhangzik a kisgazdák hozzáértését kétségbevonó kritika. Bencs Káimáo polgármester Kovács András szavaira reflektálva kifejtette, hogy a kisgazdák, mint kisebb birtokon gazdálkodók kétségbevonhatatlanul kiválóak, de a nagybirtokon való gazdálkodás feltételei egészen nríasofc, mint azok, amelyek a kisbirtokon szükségesek. Férfi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrinyi Ilona-utca 5. Véres szerelmi dráma Debrecenben. Egy lómészáros leszúrta a kedvesét. Debrecen, juiius 3. Saját tudósítón któi. Tegnapelőtt délben fél 12 és egynegyed 1 óra között, egy debreceni iómészáros leszúrta a vele egy ideig közös háztartásban élő 42 éves szakácsnőt. A dráma áldozata Orosz Lajosné Szarvas Julianna, Balmazújvárosból való. Néhány évvei ezelőtt Debrecenből Budapestre kerüit, majd a háborús években összeismerkedett Jakab Gyulával ,aki lómészáros Debrecenben. Az ismerettségbői baráti viszony lett, majd később közös háztartást folytattak. A jó viszony azonban nem sokáig tartott. Elhidegültek egymástól s Orosz Lajosné szakácsnőnek ment. Olykorolykor azonban találkoztak s együtt töltötték az éjszakát. Tegnap délelőtt a szakácsnő a debreceni kir. járásbírósághoz volt beidézve. Errői Oros'zné tudatta a lómészárost s a járásbíróságról kettesben távoztak, majd betértek a «Kis Debrecen)) vendéglőbe, ahol sörözni kezdtek. Sörözés afatt Jakab célzásokat tett a régi jó viszony helyreállítására. Oroszné határozott választ nem adott s Jakabbal, ki (ideges iett s a sörházat elhagy va, a Pásti-utcára tértek. 0tt, a hevesen gesztikuláló Jakab, amidőn az imaházhoz értek, a mellette haladó szakácsnőt késével szó nélkül hasba döfte. A szakácsnő hangos kiáltással összerogyott, a tovább ha ladó Jakabot a közel tartózkodó mészárosok fogták el. Az összegyűlt tömeg Jakabot meg akarta lincselni. A telefonon értesített men tők a szakácsnőt a sebészeti klinikára vitték, ahof rögtön megoperálták ,de életben maradásához kevés a remény. A brutáiis mészárost ,kit hentes barátai alig tudtak megmenteni a népitélettől, a közeii rendőrőrszem a kapitányságra kisérte. Folyó hó 4-én és 5-én, szombat és vasárnap este a Zöldág-vendéglőben Grünfeld Zsigánál Kitűnő zenéről és italról gondoskodva van. 1058-2 A Falu Szövetség századik kiállítása Cegléden lesz. Cegiéd, julius 3. Saját tudósítónktól. r "Augusztus hó 30-án impozáns kulturünnepség székhelye lesz Cegi léd, ggy olyan ünnepségé, amely; ékesen reprezentálja e nehéz viszonyok között a fölfelé, a magasabb kulturára, műveltségre törekvő magyarság életrevalóságát. A Falu Országos Szövetség Cegléden tartja századik jubiláris kiállítását. Az országos jelentőségű kiállítás az Alföld szivének, a nagy magyar városnak: Ceglédnek hatalmas erejű megnyilvánulása lesz. A kiállítás augusztus hó 30-án vasárnap nyiiik meg, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, aki a kiállítás fővédnöke és aki ugyanekkor részt fog venni a nap másik igen nagyjelentőségű eseményén, a ceglédi kultúrpalota alapkőletétel: ünnepségén és a «Move» sportpálya felavatásán is. A kiállításnak országos jelentőséget adott az azon szereplő közéleti nagyságok neve. A védnökök sorában ott látjuk az ország legkiválóbb férfiait: Vass József dr. népjóléti és munkaügyi minisztert, Valkó Lajos dr. kereskedelemügyi, Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi, Csáky Albin gróf honvédelmi, Mayer János föld mivelésügyi minisztereket és más közéleti és egyházi méltóságokat. Amikor a Faluszövetség elhatározta, hogy századik kiállítását Csonkamagyarország közepén, az Alföld szivében Cegléden tartja meg, a tekintélyes magyar szövetség ezzel is kitűzött célját követte, a megerősödni, fejlődni, naggyá íenn'i kivánó magyarság kiveszhetet len gyökeréhez, szivéhez férkőzött és az ország előtt is dokumentálni kivánta azt a nagyjelentőségű pozíciót, amelyet a Kossuthok, Petőfiek városának, az izig-vérig színmagyar Ceglédnek tulajdonit. Találkozás. Az utcán, a cukrászdában, mély kapukban találkoztam emberekkel és gondolatokkal. Elbolyongani: erről mondok el Önnek egyet-mást. Véletlenül benézni halvány világú szobákba, arcokba és szenvedélyek megsejtésébe; álmos arcok gondolatába és messze-csavargók visszatérésébe : jó ez ! Találkoztam ,a férfiakkal, akik még pillantások melegével itták magukba fejlődő lányok hamvas szépségét és különös örömet éreztek hajlékony testek látásán. — Szép szájak mosolyát áhítattal csodálták s egy elnémult, összecsukott száj vonalaból imát sejtettek. Örülve nézem a dolgokat s a cukrászdában egy úrral találkoztam, aki két éve nem olvas újságot és nem törődik a világ folyásával. Legjobb, ha az ember mindent megesz — mondja — a pénzt szidja, mint egy gonosz kalandort, aki mosolygó és vonzó, de utjai kiszámithatatlanok. S Iám, mint valamely múltból szakadt kép, jelenik meg az ajtóban egy magas és különösen szép térti, furcsa szabású kabátban, beretvált arccal, lelkekbe látó meleg sze>< (mekkel s intelligenciát sugárzó gesz tusokkal. Halkan beszél s a szuggesztióval gyógyítók egyéniségét hazug póznak nevezi, csalóknak és lusta asszonyok mulatságának. Dús hajzata kikunkorodik a kalapja alól; egy fellengős színművésznek is gondolhatnánk e percben, aki sokat ad a nyakkendője színére, selymének suttogó finomságára; fellázadni is szeret olykor s az efbusulását a más fejéhez vágja. De sokat is irtam már az Idegenről. Másutt is jártam pedig, egy mély kapu hüvösségébe léptem, ahol lelkemig borzongott a homály ridegsége s egy nő jött ott velem szemben,i akit szívesen tudtam volna elképzelni, amint a Halálnak segédkezik fuldokló betegek elaltatásában. Arca sápadt volt, szemei rossz J ferdüléssel irigykedők s csontos ke- j zei szorításra alkalmasak. Tovább .. .tovább ... egy szoba ajtaja nyiiik, szemben az ajtóval az asztalkán drága veretű szamovár áll, orosz betűk rajzai díszítik s fölötte egy nő képe ! S mintha a nő lelke is ott lebbenne átal mindenen s a férfi nemes arcán, ki mellettem áll. A tükör mély fénylő vizében az ő alakja fürdött egykor, jezé a nőé ! Az ablak mellett, a falon egy fiu portrait : mily csodás ! Magasra néz és az ég télé nyújtózkodik; ő az ifjúság, aki megveti az ellankadást és a fáradtak pihenését. Elmondom még, hogy találkoztam Bodnár Pistával az utcán, de aki nem Bodnár Pista volt, de annak gondoltam. így aztán mégis csak ő volt ! Vagy nincs igy más is ? Ön is és mindenki ? — Bodnár Pista szeretett ezen a legjobban, nevetett és csintalan szókkal mulattatta magát. Most jött meszsziről, eltudja képzelni a jövőt s oly nagyon fiatal még, hogy nem is érzi az ifjúság cspdálatos varázsát; morzsolgatja és szétszórogatja mint jóllakott a kenyeret, a drága mindennapit. Lám, megírtam, kikkel találkoztam; sőt önmagam mellett sem mentem el szó nélkül, mert ki ez írásomat olvasta, elmondhatja, hagy találI kozott — velem. Mikor szemben jön egy bolyongóval, aki az utca tarkaságát nézi s mégis az Életet véli látni, egész bátran gondolhat reám ! £s gondolhat a szinészképü idegenre, a szép leJJcü szólóra, ifjú nőkre és csöndes imát ejtegető szájra; sőt selyem nyakkendőre és Bodnár Pistára is. Istenem !... most ébredek föl ! Miért kívánok én Önnek s mindenkinek ilyen találkozásokat, mikor Önnek és másnak is talán nagyobb gyönyörűség egy elhagyott kertben piros rózsa fölé hajolni s behunyt szemmel, mély lélekzettel beszívni annak drága, meleg illatát. Viszontlátásra Fregoli. — Küiíöldi napilapok friss számai állandóan kaphatók az Ujságboltban. , OSSI OSWALDA világ filmje az Apollóban Szombattól Hétfőig NINICHE (A csókos leány) Előadásolc kezdete: hitköznap '|

48 és '|J, vasárnap 3, 5, 7 és 9 fráter.