Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-01 / 172. szám

J#ÍRFIDÉK volt a fii 1925. augusztus 1 A „Nyirvidék" síátnára irta : Praznovszky Iván rendkívüli követ és meguntai mázott miniszter. I. Ez a probléma a háború kitörése óta állandóan foglalkoztatja az embereket és köteteket tesznek |ri azok a könyvek, füzetek, tanulmányok és cikkek„ melyek válaszolni próbálnak ertlqa gyakorlati szem pontból is fontos kérdésre. Nem tisztán akadémikus vitáról van szó, melynek csak a történelem tudomány szempontjából volna jelentősége. Ismeretes tény, hogy ellenségeink egyoldalú Ítélettel minket és szövetségeseinket tették felelőssé a háború kitöréséért s ezt az »itélefíietc beleírták a békeszerződések szövegébe is, amiáltal mintegy hitelesíteni vélték álláspontjukat, mert hiszen azt velünk is aláíratták és igy elismertették, hogy mi vagyunk a háború okozói és bűnösei. Ezenkívül s ez teszi a problémát tulajdonképen fontossá, a békék kegyetlenségét »bünösségünkkel« próbálták indokolni, amiből következik, hogy ellenségeink is érezték a békefeltételek embertelen voltát és ilyen hypok rita módon próbálgatták takargatni magukat a szerződés igazságtalan, képtelen és az! emberiség közös nagy ügye ellen vétő pontjaival szemben De következnék ebből az is, hogy ha kiderülne, hogy nem mi vagyunk ta háború okozói; a jelenlegi békeszerződések egy téves feltevésen alapulnak és más| alapon jóval enyhébb és emberségesebb feltételek mellett kellett volnai[helyreállítani a világ békéjét. Persze mindez csak írott malaszt lenne mindenképen. Nagyon jót tudjuk, hogy a békekötés hatalmi szóval történt. Neím a jogot, nem az igazságot keresték ellenségeink, de egyoldalú érdekeiket védelmezték meg, illetve ismertették el velünk. Diktálták a békefeltételeket, meghaílgaftatásunk néíkul, mint ahogy fvita nélkül ránk sütötték a hábo.vuért való felelősségünket, hogy azután hamis jogcim alatt indokolják a békefeltételek által végrehajtott megbüntetésünket. Ennek dacára már csak az erkölcsi igazság szempontjából sem lehet ránk nézve közönyös, hogy ha sorra inegdőlnek azok a vádak, melyeket ellenünk a háború okozása címén felhoztak. Már pedig minél több hivatalos okirat kerül' nyilvánosságra, minél több államférfi és diplomata, kik a világháborút megelőző kritikus időkben szerepet játszottak, nyilatkozik vagy tesztközzé emlékiratait, annál inkább kiderül, hogy a háborút a c^íri Oroszország hatalmi tébolya, világuralmi törekvései tették elkerülhetetlenné. Hogy' ehez sok más politikai törekvés és többékevésbé bonyolult probléma is járult, az világos;! a nemzetközi politika sohasem szokott egyszerű, osztatlan formában és keretek között megnyilvánulni. De ami ránk nézve fontos, az a megállapítás, hogy Ausztria és Magyarország

1 védekeztek és igy (.támadó vagy hóditó szán dék soha semmiben sem vezette őket. Németország pedig a szövetségi kötelezettségeinek helytállva az orosz mozgósítás által, elkerülhetetlenné vált összeütközés következményeit volt kénytelen, levonni. Az első hivatalos publikációk a szentpétervári bolseviki uralom I alatt jutottak napfényre, melyek ál\ tal különösen Poincare és a párisi ! nagyhatalmú orosz nagykövet Isl wolski mesterkedései kerültek kellő megvilágításba. A bécsi szocialista kormánv rendeletére később a bécsi titkos levéltár adatait is kiadták könyv alakban, miáltal kiderült, hogy gróf Tisza István minden erejéből ellenezte a háborút és hogy Magyarország még a háború alatt fegyvereinek legnagyobb sikerei idején sem foglalkozott hódítással és minden területi gyarapodást visz szautasitott. A hivatalos kiadmányokon kivül egy, egész sereg könyv és cikk is' foglalkozik a ;háboru kitörése körüli idők eseményeinek hiteles megállapításával és még ellenfeleink tendenciózus, ellenünk irányuló beállításában is egyre világosabban látjuk politikai magatartásunk helyességét. (Vége köv.) A kereskedő vagy iparos saját háztartásában felhasznált ám értékét mentesítették a forgalmiadé alól. Az állatforgalomra is érvényes a leszállított adókulcs. A vámkülföldről behozott podgyászban lévő árukért 20 százalékos adót kell fizetni. adóköteles által a saját tvállalatából a háztar-: tásban fel vagy elhasználás céljából elvett áru pénzértéke mentes az általános forgalmi adó alól. Azok az adózók, akik az általános forgalmiadót vallomás alapján készpénzben fizetik, az adóbevallási évben a kivetési időszak tartama alatt elvett áru pénzértékét az 1. foIyószámmal megjelölt rész «jegyzet» rovatában kötelesek kitüntetni. — Önként értetődik, hogy ezt az összeget az adóalapba betudni ném szabad. A rendelet szerint a vámköteles áru behozatala alkalmával minden esetben 2 szazalék forgalmi adót keli a vámmal együtt megfizetni, forgalmi adó alá esik a vámköteles áru akkor is, ha azt az illető, mint saját tulajdonát hozza be. Vámköteles áruknál az általános forgalmi adót az áruért fizetett vételár után kell leróni. A vételáron kivül az adóalaphoz kell számítani mindazokat az összegeket, amelyek az áru megszerzését terhelik. A vámkülföldről posta és utasforgalomban behozott vámköteles áru után abban az esetben, ha a forgalmi adó lerovására köteles fél az adóalap megállapításához szükségesés hitelesen igazolt adatokat a behozatali elvámolás időpontjáig be nem jelenti, az általános forgalmi adó előzetesen a vám 20 százalékának megfelelő összegben szedetik beVámmentes áruk közül csak azok és oly mértékben esnek majd a behozatal alkalmával általános forgalmi adó alá, amelyekre nézve a pénzügyminiszter az adókötelezettséget külön rendeletben meg fogja állapítani. ^ A rendelet kimondja, hogy az állatforgalmi acfót minden olyan esetben, amikor az adókötelezettség 1925. augusztus 1-én, vagy az ezutáni időben állott be, 2 százalékos kulcs alkalmazásával kell ler<W Az általános forgalmi adó 3 százalékos kulcsának 2 százalékra való csökkenésére vonatkozó rendelet tartalmát rövides összefoglalva a kö vetkezőkben ismertetjük, megjegyezve, hogy a rendeletnek csak azokkal a részeivel foglalkozunk, iamelyek a kereskedőket és iparosokat érintik. A rendelet kimondja, hogy az általános forgalmiadó kulcsa az adóalapnak 2 százaléka, amelyet 1925. augusztus. 1-től kezdve kell alkalmazni. Az adó összegét azonban mindenkor teljes egyezer koronára kell kiegészíteni, illetve kikerekíteni,, Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az általános forgalmi adót a napi eredmények után kell leróni. A

!z olyan szállítás, amelyeket 1925. augusztus l-e előtt teljesítettek, azonban a szállítás vagy munkateljesítmény ellenértékét 1925. augusztus l-e után fizették meg, még 3 százalék forgalmi adót kell fizetni. Az olyan szállításokat, vagy munkateljesítményeket, amelyeket még 1925. julius 31-ig teljesítettek s amelyek után az ellenértéket addig egyáltalában "nem, vagy csak részben fizették meg, a vevő nevének és a követelés összegének kitüntetésével az adózó egy kimutatásba köteles foglalni vagy pedig szabályszerűen vezetett üzleti könyveiben, feljegyzéseiben azokat ofy módon köteles feltüntetni, hogy a vevő neve s az adózó 1925. julius 31-ig még fennálló követelésének összege bármikor megállapítható legyen. Áz üzemben gazdaságban termelt árukból az alkalmazottaknak munkabér fejében kiszolgáltatott áruk pénzértéke nem esik általános forgalmi adó alá. — Az eddigi helyzettel szemben tehát uj adómentességet ad a rendelet annak kimondásával, hogy az Az aradi Kossuth-szobrot Nyíregyházára hozzák. (A,,Nyirvidék' munkatársától.) Már több ízben megírta a „Nyirvidék," hogy a románok által lebontatni készült aradi Szabadság- és Kossuth szobrok visszakerülnek Magyarországra. A Szabadság-szobor a minisztertanács döntése szerint Budapesten fog elhelyezést nyerni, mig a Kossuth szobrot több aspiráns város közül Nyíregyházának ítélték oda. Nyíregyházát nemzeti és irredenta gondolatok vezérelték akkor, amikor a lebontásra kerülő aradi szobrok egyikére bejelentette igényét. Ezek a szobrok már régóta bedeszkázva állottak aradi helyükön és lebontásukat a magyar kormánynak nem sikerült megakadályozni, Nem képzelhetünk el hazafiasabb és eszményibb megoldást, minthogy ezeknek a „menekült" szobroknak ideiglenesen otthont nyujthatunk addig, amíg visszakerülhetnek oda, ahová az integer magyar nemzet áldozatkészsége emelni rendelte Diadal és Kert Mozgó. Julius 31-én pénteken, aug. 1., 2. szombat, vasárnap péntek, szombat 7, vasárnap 3, 5, 7 orai kezdettel a Diadalban, péntek, szombat, vasárnap fél 9 órai kezdettel a Kert Mozgóban Százezrek báMnya Lodvig Wolf: Suvarin hercegnő cimü regénye. Egy filmszinésznő kalandor története 7 felvonásban. Kisérö film Hindenburg bevonulása Berlinbe Martirnö és Tul 8 Felükön Vadregényes kalandor történet Főszerepben JQfft ^J^ Kedvezőtlen időjárás esetén a fél 9 órai Kert Mozi előadás 9 órai kezdsttel a Diadalban tartatik meg. A Kert Mozgóban katonazene. Hirdetések felvétetnek Budapesten: RUDOLF MOSSE hirdetési Irodájában, VI., Podmanlczky-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Gyfrrött és Szegeden. | J§mr ü magyar filmgyártás világraszóló szenzációja! F LEN GYELVER Ssss | Mindkét rész egyszerre CÍLÍ^SL l^l&ltj Miniét rész egyszerre | Szombaton | Az Apollóban. | Vasárnap