Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-02 / 146. szám

1925. julius 2. nitóik, mestereik utmutatása szerint. Az uj iparosképzés nem a régi metódus szerint történik. A fejlődő életviszonyok az iparosképzést is egészen uj aiapokra helyezte. Lelkes taps fogadta a fb. elnökének az ipari munkát érdeme szerint méltató beszédét, mely beszédhez oiy meghatóan simult három iparos tanuló szavalata: Éle} vagy halál (Petőfi), Orsova, A munka népe (Reviczky) cimü verseknek érteimes elmondásával. A tanév történetét Vargha Ferenc igazgató terjesztette elő gondos és mindenre kiterjedő ertékes jeientésében. Elismeréssel nyilatkozott az előd érdemeiről és köszönetté i adózott a város .polgármesterének, képviselőtestületének, tanácsának az iskoia anyagi és az ipartestületnek a megértő tansl' mányi támogatásért. Az igazgatói jelentés szerint az iskola 1883-ban kezdte meg működését községi jelleggel. Fenntartásához a város százharmincegy miilió koronával járult. Az oktatás tizenhat osztály és tizenhét rajzcsoportban heti százhuszonöt órában történt. A tanítótestület tizennyolc tanitó és öt lelkész hitoktatóból állott. Külön szakrajzoktatás van a fa-, fém-, cipész- és szabóipar részére, mely szakcsoportok oktatói: Vargha Ferenc, Horváth János, Rakovics Gyuia, Kecskés József, Összesen negyvennyolc iparág között oszlottak meg a növendékek. Legtöbb tanuló volt a cipész (127), a szabó (103), asztalos (76), a géplakatos (69), kőmives (56) csizmadia (36), lakatos (32\ iparból és legkevesebb: egy-egy tanulóval volt képviselve az esztergályos, fényképész, kalapos, kefés, kocsifényező, köszörűs, kötélverő, molnár, órás, palafedő, paplanos, sodronykészitő, %zitás, timár ipar. Az iskolába _a tanév elején 648, évközben 269: összesen 917 ianuló iratkozott be; kik közül felmentetett tiz, más iskoiába ment egy, felszabadult 131, kimaradt 4S, meghalt két, év végéig járt az iskoiába 725 tanuló. E számból az előkészítő (3) osztályba járt 176; az első (5) osztályba 247; a második (4) osztályba 163; a harmadik és negyedik (4( osztályba 139; az osztályok a r. k., g .k., ref., ev. elemi iskola helyiségeiben nyertek elhelyezést. Az iskola 35 millió korona értékű tanszerrel gyarapodott. Általában a tan ulásvágy meglepő volt. Csupán négy tanuló magaviselete esett kifogás alá. Az eiőhaladásban tizenhárom százalék kapott elégtelent. 1924. juniusban szervezték a cserkészcsapatot. A Baross Gábor név alatt jó munkát teljesitő csapat Gábry Bertalan parancsnoksága alatt a folyó évben pünkösdkor tartott kerületi cserkésztáborozáson négy dijat nyert. Az igazgatói gondos jelentés után két tanuló folytatásosán szavalta el Papp-Váry Elemérné «Hitvailás» cimü költeményét. László Miklós cserkész «Riadó» cimü ballada elszavalásával nagy tetszést ért el. Jutalomban részesült tizenkilenc növendék. Az ipar-kereskedel" mi kamara oklevelét, mint két kiváló növendék, Peller Károly és Gál István nyerte el. Jutalomkönyveket és részben körzőt kaptak a többiek. Az összes jutalmat nyertekkel és még 22 jeles növendékkel a tanítótestület nevében az igazgató kezet szoritott, mely kézszoritásban benne volt az elismerés, dicséret és az egy cél felé törekvés vállvetett munkálkodása. E nagyon megható jelenet után Fekete András rajvezetőcserkész mondott köszönetet a tanítótestületnek fáradságos munkájáért és tett erős fogadalmat tanulótársai nevében is, hogy az életben is megmaradnak annak, amilyenné okét szülei, tanitói, elöljárói aggódó szeretettel nevelték: jó munkát termelő iparosoknak. A magas lelki intelligenciáról tanúskodó búcsúbeszéd megkapó hatással volt ugy a tanulóifjúságra, mint a hallgatóságra egyaránt. Rajtík Miklós városi-tanácsnok íntézett ezután buzdító,' egyben az uj ipartörvényről tájékoztató beszédet, különösebben a felszabaduló és segédi minőségben tovább haladó ifjúsághoz. Zomborszky Dániel ipartestöíeti elnök mondott zárószókat: megköszönte a tantestületnek gondos munkálkodását, lelkesítette az Ifjúságot az önképzésre, a jó könyvek olvasására, a rosszaktól való* óvakodásra. A Himnusz templomi ének akkordjaival ért véget a záró ünnepség, mely után szép rendben távozott az ifjúság rajzaiknak átvételére az ev .iskolába, hol az általános és szakrajzokból igen sikerült modellekkel gazdagított kiállítást rendeztek. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester megtekintve a kiállítást, elismeréssel nvilatkozott ugy a rajzkiállitásról, mint a tanítótestület gondos nevelői munkájáról. Hadiárvák és hadirokkant-gyermekek ösztöndíj pályázata. A pályázat részletes feltételei. A m. kir. minisztérium 123- évi 4670—M. £. szám alatt kiadott rendelete alapján hadiárvák részére, valamint hadirokkantak gyermekei részére középfokú és főiskola itanulmányaik, illetve ipari, vagy kereskedői pályára való kiképeztetésük elősegítése céljából az 1925— 1926. iskolai évben adandó ösztöndíj elnyerésére pályázatot hirdetek. I. Az ösztöndíj elnyerésének feltételei. 1. ösztöndíjat nyerhet a nem hivatásos állományba tartozott katona hadiárvája és a nem hivatásos adományból származó hadirokkant gyermeke, ha: a) középiskolai, vagy főiskolai, tanulmányok esetén életének 24-ik, tanonckiképzés esetén pedig életének 20-ik évét még nem töltötte be; b) megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek a rendes tanulóként látogatni kivánt nyilvános tanintézetbe, tanfolyamra való felvételhez, illetve a tanonci minőséghez szükségesek; c) magaviselete, szorgalma és tanulmányi előmenetele megfelelő; d) szülője, eltartására köteles más hozzátartozója, vagy maga a hadiárva vagyontalan szegény és keresete, illetve jövedelme sem számottevő; középiskolai tanulmányok folytatása alatt magántanulók csak kivételes méltánylást érdemlő esetekben részesülhetnek ösztöndíjban. 2. AZ ÖSZTÖNDÍJ ADOMÁNYOZHATÓ: a) a Magyarországon fennálló nvNvános középfokú iskolák (tanfolyamok), továbbá az alsófoku, úgyszintén a középfokú szakiskolák és a főiskolák rendes fiu-, vagy leánytanulóinak; bl a szabáiyszerü tanoncszerződéssel felfogadott kereskedő- vagy iparostanoncoknak. 3. A tanuló tanulmányai előmenetele ösztöndíj adományozása szempontjából akkor megfelelő, ha eiőző tanévi iskolai bizonyítványában érdemjegyeinek átlaga a főtantárgyakból legalább «jó» (2) osztályzatú, továbbá, ha a tanuló magaviselet és szorgalom tekintetében kifogás alá nem esik. Csupán elemi iskolát végzett s a középiskolába lépni szándékozó tanulók előmenetele általános kitűnő osztályzatú kell, hogy legyen. Amennyiben á főiskolák valamelyikében ilyen érdemjegyekkel való osztályozás gyakorlatban nincs, az előző évfolyamra (félévre) előirt összes kötelező tantárgyakból jó eredményű kollokviumot, • vágy vizsgát kell igazolni. A szabáiyszerü tanoncszerződéssel felfogadott kereskedő-, vagy iparostanonc csak akkor részesülhet ösztöndíjban, ha megállapítható, hogy munkaadója által megszabott üzleti, vagy mühelyi elfogultsága mellett a tanonciskolában is, vagy ahol ilyen nincs, az ismétlőiskolában megfelelő tanulmányi előmenetelt tanusit. Amennyiben a feltételeknek megfelelő pályázók száma oly nagy lenne, hogy a rendelkezésre álló összegekből valamennyi nem volna részesíthető ösztöndíjban, a tanulmányi szempontból legkiválóbb és anyagi szempontból leginkább rászoruló pályázókat fogom előnyben részesíteni. II. Az ösztöndíj elnyerését kizáró körülmények. A tanulónak, vagy tanoncnak 1. állam, vagy nemzetellenes magatartása; 2. erkölcsi fogyatkozása; 3. büntetett előélete; 4. másféle ösztöndíjban, vagy egyéb számottevő támogatásban (pl. ingyenes intézeti ellátásban) való részesülése. III. Az ösztöndíj összege. Az 1925—26. évre két félévi részletben adományozandó ösztöndijak összege a 99.800 1924. N. M. M. számú rendelet szerint a következő: TANULÓKNÁL: 1. Nyolcosztályos középiskolák négy alsó osztályában, vagy másnemű tanintézeteknek (tanfolyamoknak) ezekkel egyrangtt osztályaiban, a tanuló lakóhelyén 60 aranykorona, lakhelyétől távol 70 aranykorona. 2. Nyolcosztályos középiskolák négy felső osztályában, vagy másnemű tanintézeteknek (tanfolyamoknak) ezekkel egyenrangú osztályaiban, a tanuló 'lakóhelyén 70 aranykorona, lakhelyétől távol 80 aranykorona. '3. Főiskolákban, a tanuló lakóhelyén 80 aranykorona, lakhelyétől távol 100 aranykorona. v TANONCOKNÁL: 1. Ha a tanonc csak elemi iskolát végzett, a tanuló lakhelyén 50 aranykorona, lakhelyétől távol 60 aranykorona. 2. Ha rtégy középiskolát végzett, a tanuló lakóhelyén 60 aranykorona, lakhelyétől távol 70 aranykorona. 3. Ha négy középiskolánál magasabb iskolai képzettségű, a tanuló lakóhelyén 70 aranykorona, lakhelyétől távol 80 aranykorona. Az ösztöndijat az 1925—26. iskolai év folvamán két egyenlő félfanévi részletben fogom kiutalni. .jittemÉE 3 IV. A pályázás határideje és a kervényezés módja. A pályázati kérések beadásának határideje: 1925. évi augusztus 1. Eiemi iskolából valamely középiskola I. osztályába, esetleg.különbözeti vizsga letételével etóniből valamely középiskola II. vagy III. osztályába lépő tanulók, továbbá főiskolai tanulók, valamint bárminő iskola, vagy tanintézet magántanulói, végül kereskedői és iparostanoncok a kérvényeiket eddij; a határnapig (1925. augusztus l-!g: közvetlenül a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumhoz (Budapest, IV., Eskü-tér 1. sz. a.) kötelesek benyújtani. Középfokú iskolák (gimnáziumok ,reáliskolák, reálgimnáziumok, polgári iskolák, felsőbb leányiskolák, tanítóképző-intézetek stb.(, valamint ezekkel egyenlő rangú szakiskolák tanulóinak a kérvényeket folyó évi junius hő 30-ig a saját tanintézeteik igazgatóságánál kell beadniok, mely azokat 1925. juiius 25-ig csoportosan fogja felterjeszteni a minisztériumhoz. Magát a kérelmet a tanuló (tanonc) szülője, gyámja, vagy más eltartásra kötelezhető hozzátartozója, avagy a tanintézet (tanfolyam) vezetősége, illetv ea tanonc munkaadója az erre szolgáló űrlapon írásban terjessze elő. Az űrlapot, amely Budapesten a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minisztérium számvevőségének hadigondozási osztályánál (IV., Eskütér "1. sz. udvari épület földszint 4. ajtó áiatt) vármegyékben az alispáni hivatalnál, törvényhatósági városokban a polgármesternél, ezenfelül főiskolák dékáni hivatalnál (igazgatóságánál), végül tankerületi főigazgatóságoknál és tanfelügyelőségeknél szerezhető meg a valóságnak megfelelően kell kitölteni. aláírni ?s záradékoltatni. A kérést tartalmazó űrlaphoz csatolni kell: 1. A hadirokkantság, hadiözvegység, vagy hadiárvaság igazolására szolgáló Egyéni lap hiteles másolatát (megszerethető Budapesten á kerületi elöljáróságoknál, városokban a polgármesternél, községekben a községi jegyzőnél). 2. A tanulóknak (tanoncoknak) és felmenő hozzátartozóinak a helyhatóságtól beszerzendő vagyoni bizonyítványát, mely foglalkozásukra, keresetükre és jövedelmükre is kiterjed. 3. Főiskolát látogató tanulóknak eredetiben, vagy hiteles másolatban csatolniok kell leckekönyvüket és esetleges évközi vizsgálati bizonyítványukat, másféle tanulóknak eredetiben, vagy hiteles másolatban az előző 1924—25. iskolai év végén kapott bizonyítványukat, tanoncoknak regutolsó iskolai bizonyítványukat. Ha az űrlap valamely adatának igazolása, vagy hitelesítése nehézségekbe ütközik, a kérdéses adat külön okirat csatolásával is igazolható. A kérvények bélyegmentesek. 'Elkésve beadott, hiányos, vagy hatásági záradékolást nélkülöző kérvények figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1925. május hó 1-ér.. A miniszter rendeletéből: Dr. Bánőczy Kálmán, * min. tanácsos. Megjegyzés. A pályázathoz szükséges nyomtatványokat az érdekeitek a hivatalos órák alatt a vármegyei levéltárban és a «Hadröá» nyíregyházi csoportjának igazgatóságánál megkaphatják.