Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-25 / 293. szám

It2i. december 25. jsfyirsldék 11 tott a debrecenivel, miért nem ju­tott akkor ezeknek az embereknek eszükbe, az alosztály kérdése, ami­kor városunk sportegyletei a baj­noki lista vége felé kullogtak? Azért nem, ifiért akkor még nem kellett félni attól, hogy a kerület szék­helye elvesztheti a hegemóniát, nem kellett félni attól, hogy a ke­rületi bajnoksági esetleg vidékre kerülhet. Most azonban, amikor nem meglepetés már, ha nyíregy­házi csapat Debrecenben legyőzi saját pálváján is az! ellenfelét, ami­kor kezd elviselhetetlenné válni a debreceni localpatriotáknak az, hogy Nyiregyháza is nemsokára el­érkezik arra a sportnivóra, ame­lyen a székhely van, hirtelen ter­vet szőnek azok, akik már oly sok alkalommal eltekintettek sajat önös érdekeikért a magasabb egye­temesebb sportérdekek fölött és hamarosan hoznak a sportnevével egy olyan határozatot, amely ép­E n ennek kárára és szégyenére :t megalkotva. Mert igenis mi tárgyilagosan és őszintén 'megálla­píthatjuk azt, hogy nekünk szüksé­günk van a további fejlődés érde­kében Debrecen sportjára, de meg­állapítjuk azt is, hogy Debrecen is súlyosan megérezné a vidék hiá­nyát, különösen most, amikor már rivalizálásról van szó. Csak példá­nak hozzuk fel, hogy tavaly, ami­kor már az egész kerület a debre­ceni sportközönség teljes megcsap­panásáról kesergett, mégis a Dvsc —Nyve bajnokságot eldöntő mér­kőzésre közel 5000 ember volt kí­váncsi. Mi a teendő? Felvetődik tehát a kérdés, hogy milyen fegyverrel élhetünk evvel a határozattal szemben, amely hivat­va van a szabolcsi sportot megölni­Nehéz helyzetben vannak egyesü­leteink vezetői azért, mert hi­szen a keleti kerület olyan össze­tételű «sportemberekből» van ösz­szeállitva, akikkel bizony a szabol­csi sport vezéreinek megértjük, hogy nehéz tárgyalásokba bocsát­kozni. Mert hiszen köztudomásu, hogy a keleti kerület komolyabb gondolkozású igazi sporterkölcsü vezetői teljes mértékben ellenezték a szétválasztási akciót és a határoza­tot meg is fellebbezték az Országos Vidéki Tanácshoz. Elsősorban küz­dött a javaslat ellen Ferenczi Ká­<roIy, a kerület Nyíregyházán és köz tiszteletben és szeretetben álló el­nöke, valamint dr. Dóczy Gedeon orvos, Göncy József, Rencz Antaí a Deac képviselői és Kocsis Sán­dor Dte akiknek azonban józan sportszerű gondolkozásmodjuk nem volt elég ahoz, hogy a Koll­manok, Rőmerek és Káldyk — hozzájuk méltó tervét —ellensúlyoz zák. A mi Véleményünk ebben az ügyben az, hogy az összes vidéki egyesületek fogjanak össze a ke­rüle^ vezetőségének komolyabb ré­szével, alkossanak egységes meg­értő tábort, olyan tábort, amely­nek minden tagja csupán az egye­temes nagy célt, a sport nemes eszméit irja zászlójára és így önzet­len és egy célért küzdve, sikerülni fog győzelmet aratni az önző' lés alantasabb érdekekért harcolók­kal szemben . Mert nem lehet, hogy néhány összebeszélt, magát sportemberek­nek tartó társaság döntsön el olyan kérdést, amelynek eredménye előre determinálva van és amely talán lét vagy nemlét sorsát is elintézheti Nem lehet, .hogy az a gondolat, ami a keleti kerület tiz vezetőiének agyában született meg, ezrek és ezrek sportját fejlessze vissza és végül nem lehet, hogy nehéz fá­rasztó munkával felépített ered­ményt néhány fiatalember egyetlen íolvonással megsemmisítsen! |KÖZGAZDASÁG! A magyar gazdasági élet talpraállitása és a Budapesti Nemzetközi Vásár. A korona stabilizációja is az ál­lamháztartás egyensúlyának bizto­sítása után a kormány legégetőbb feladata a magángazdaságok talp­raállitásának minden eszközzel való előmozdítása. E nehéz, felelősség­teljes munkában, szinte váratlan eréllyel sietett már az elmúlt ta­vasszal is a kormány segítségére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Buda­pesti Nemzetközi Vásár, mely fel­ismerve az ország iparának legna­gyobb kerékkötőjét, a vásár szer­vezetének nemzetközi alapokra való fektetésével minden eszközzel azon fáradozott, hogy különösen a ke­leti államok kereskedővilágának idevonásával uj piacot teremtsen a magyar termelésnek. E munka már az első céltudatos törekvésben is szép eredményt hozott. Számos ipa­ri cég már tavaly is a Budapesti Nemzetközi vásáron szerzett meg­bízásaival tudta munkafolytonossa­gát, sőt üzeme tovább fejlődését is biztosítani. Az 1926. év április 17 —26-ig tartandó uj vásár e cél fo­kozott elérése érdekében ezért már most indította meg nagy szervező munkáját. A részvételre való je­lentkezés, mely ugy a központi iro­da (Budapest, V., Szemere-utca 6.) mint számos vidéki és külföldi kép­viselő utján történhet, 1926. janu­ár 31-ig tart ugyancsak, ezzel azonban a munkának csak egyik része fejeződött be, mely biztosí­tani hivatott, hogy a magyar ipar piinden szakmája lehetőleg hiány­talanul állítson ki a vásáron, hogy igy megfelelő átfogó termelési ké­pet, mindenre kiterjedő áruaján­latot tudjanak a külföldi vevők előtt felmutatni. A szervezési mun­ka második része pedig éppen a külföldi látogatottság biztosításá­nak Szól. E célra a vásár most már több mint 100 külföldi kép­viseletet tart fenn, melyek plakát­tal, meghívókkal, körlevelekkel, is­mertető füzetekkel, ujságközlemé­nyekkel terelik körzetük kereske­delmének figyelmét Magyarország nagy vásárjára. Ezeken felül az­után még több, mint 100, a vásár központi irodája által beszervezett külföldi vezető politikai napilap is áll e propaganda szolgálatában, mely igy minden bizonnyal el fog­ja érni" legfőbb célját: hogy a résztvevő magyar iparnak olcsó reklámalkalommal szolgálva, kap­csolatot teremtsen a belföldi akar nagy, akár kis cégei és a külföldi fogyasztói között — ez uton pedig biztosítsa a magyar munka fej­lődését — gyarapodását és rajta keresztül ez ország jómódját, ha­talmát. (*) Bundát, férfi-, fiu-, gyer­mekruha szükségletét legelőnyö­sebben szerezheti be Váradi Testvéreknél, Bessenyei-tér 16. ? Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű kö­zönség srives tudomására hozni, hogy Vay Ádáni-utca 9. sz. .alatt újonnan berendezett, s a mai kor igényeinek teljesen megfelelő borbély és fodrász üzletet nyitottam. — A nagyérdemű közön­ség sn'res pártfogását kérve, vagyok tisztelettel: ^^ g^Qg 3041-2 borbély és fodrász. Mégis csak a legjobb a Gaal-téle pörkölt kávé rr Megnyílt GAAL JENŐ FŰSZER- és CSEMEGEKERESKEDÉSE A mélyen tisztelt vevő közönséget tisztelettel értesítem, hogy a Vay Ádám-utcában (Takarék palota) fGszer- és csemege­kereskedést nyitottam — Egyben felkérem, hogy a jó árukról, figyelmes és pontos kiszolgálásról meggyőződést szerezni méltóztasson. Jutányos árak! Telefon: 438. A volt városi szeszgyár telepén létesített fatelep tudatja a n. é. vevőközönséget, hogy mindenféle építkezési anyagot, valamint tűzifát a legjobb minőségben és a legkedvezőbb áron tudja kiszolgálni. 3069-2 Kérjük a n. é. közönség b. pártfogását. Nyiregyházi Áruforgalmi fy T. Simai-ut. Vadászok és természetkedvelők mmmrnmmmmmwm wiiiim, WWHMBMWM—a— figyelmébe ajánl ja Kovács Béla festő és preparátor műtermét. Nyiregyháza, Virág-utca 12/a. Mindenféle madarat és állatot egészben vagy dombormű képalakban természethüen és művészi kivitelben készitek el. Műtermemben e muzeális dolgok állandóan nagy kollek­cióban láthatók, melyekkel már több kiállításon magas elismerést és kitüntetést nyertem. Főiskolák részére nagyobb gyűjteményt a legjutányosabban szállítok. 7542-2 Juhász János borpincészete, Zöldség-tér 7 sz. Ajánlja: Asztali, vörös és pecsenye borait az alanti árak szerint: Asztali borok: 1 1. 1925. évi term. jl 1. 1924. évi term. 10°/« fehér 7000 K 11-5% siller ... 10000 K 1 1. 1924. évi term. 1 1. 1924. évi term. il'/o fehér 10000 K 12-5% fehér ... 14000 K Törös borok : 1 1. 1924. évi term. 13'5% Burgundi 18000 K 1 1. 1923. évi term. 13'3% Burgundi 20000 K 1 1. 1921. évi term. 13 8 0/o Burgundi 24000 K Pecsenye borok : 1 1. 1923. évi term. 1 1. 1923. (Mád) term. 14 9/« nyiri rizling 22000 K 13'9% édes szamorodni 24000 K l 1. 1923 évi term. 1 1. 1921. (Tálya) term. 14-7*/« nyiri rizling 24000 K 12-5% szamorodni 22000 K Arak literenként üveg nélkül értendők. Nagyobb mennyiségnél árengedmény, 7459-5

Next

/
Thumbnails
Contents