Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-12-25 / 293. szám
It2i. december 25. jsfyirsldék 11 tott a debrecenivel, miért nem jutott akkor ezeknek az embereknek eszükbe, az alosztály kérdése, amikor városunk sportegyletei a bajnoki lista vége felé kullogtak? Azért nem, ifiért akkor még nem kellett félni attól, hogy a kerület székhelye elvesztheti a hegemóniát, nem kellett félni attól, hogy a kerületi bajnoksági esetleg vidékre kerülhet. Most azonban, amikor nem meglepetés már, ha nyíregyházi csapat Debrecenben legyőzi saját pálváján is az! ellenfelét, amikor kezd elviselhetetlenné válni a debreceni localpatriotáknak az, hogy Nyiregyháza is nemsokára elérkezik arra a sportnivóra, amelyen a székhely van, hirtelen tervet szőnek azok, akik már oly sok alkalommal eltekintettek sajat önös érdekeikért a magasabb egyetemesebb sportérdekek fölött és hamarosan hoznak a sportnevével egy olyan határozatot, amely épE n ennek kárára és szégyenére :t megalkotva. Mert igenis mi tárgyilagosan és őszintén 'megállapíthatjuk azt, hogy nekünk szükségünk van a további fejlődés érdekében Debrecen sportjára, de megállapítjuk azt is, hogy Debrecen is súlyosan megérezné a vidék hiányát, különösen most, amikor már rivalizálásról van szó. Csak példának hozzuk fel, hogy tavaly, amikor már az egész kerület a debreceni sportközönség teljes megcsappanásáról kesergett, mégis a Dvsc —Nyve bajnokságot eldöntő mérkőzésre közel 5000 ember volt kíváncsi. Mi a teendő? Felvetődik tehát a kérdés, hogy milyen fegyverrel élhetünk evvel a határozattal szemben, amely hivatva van a szabolcsi sportot megölniNehéz helyzetben vannak egyesületeink vezetői azért, mert hiszen a keleti kerület olyan összetételű «sportemberekből» van öszszeállitva, akikkel bizony a szabolcsi sport vezéreinek megértjük, hogy nehéz tárgyalásokba bocsátkozni. Mert hiszen köztudomásu, hogy a keleti kerület komolyabb gondolkozású igazi sporterkölcsü vezetői teljes mértékben ellenezték a szétválasztási akciót és a határozatot meg is fellebbezték az Országos Vidéki Tanácshoz. Elsősorban küzdött a javaslat ellen Ferenczi Ká<roIy, a kerület Nyíregyházán és köz tiszteletben és szeretetben álló elnöke, valamint dr. Dóczy Gedeon orvos, Göncy József, Rencz Antaí a Deac képviselői és Kocsis Sándor Dte akiknek azonban józan sportszerű gondolkozásmodjuk nem volt elég ahoz, hogy a Kollmanok, Rőmerek és Káldyk — hozzájuk méltó tervét —ellensúlyoz zák. A mi Véleményünk ebben az ügyben az, hogy az összes vidéki egyesületek fogjanak össze a kerüle^ vezetőségének komolyabb részével, alkossanak egységes megértő tábort, olyan tábort, amelynek minden tagja csupán az egyetemes nagy célt, a sport nemes eszméit irja zászlójára és így önzetlen és egy célért küzdve, sikerülni fog győzelmet aratni az önző' lés alantasabb érdekekért harcolókkal szemben . Mert nem lehet, hogy néhány összebeszélt, magát sportembereknek tartó társaság döntsön el olyan kérdést, amelynek eredménye előre determinálva van és amely talán lét vagy nemlét sorsát is elintézheti Nem lehet, .hogy az a gondolat, ami a keleti kerület tiz vezetőiének agyában született meg, ezrek és ezrek sportját fejlessze vissza és végül nem lehet, hogy nehéz fárasztó munkával felépített eredményt néhány fiatalember egyetlen íolvonással megsemmisítsen! |KÖZGAZDASÁG! A magyar gazdasági élet talpraállitása és a Budapesti Nemzetközi Vásár. A korona stabilizációja is az államháztartás egyensúlyának biztosítása után a kormány legégetőbb feladata a magángazdaságok talpraállitásának minden eszközzel való előmozdítása. E nehéz, felelősségteljes munkában, szinte váratlan eréllyel sietett már az elmúlt tavasszal is a kormány segítségére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Budapesti Nemzetközi Vásár, mely felismerve az ország iparának legnagyobb kerékkötőjét, a vásár szervezetének nemzetközi alapokra való fektetésével minden eszközzel azon fáradozott, hogy különösen a keleti államok kereskedővilágának idevonásával uj piacot teremtsen a magyar termelésnek. E munka már az első céltudatos törekvésben is szép eredményt hozott. Számos ipari cég már tavaly is a Budapesti Nemzetközi vásáron szerzett megbízásaival tudta munkafolytonossagát, sőt üzeme tovább fejlődését is biztosítani. Az 1926. év április 17 —26-ig tartandó uj vásár e cél fokozott elérése érdekében ezért már most indította meg nagy szervező munkáját. A részvételre való jelentkezés, mely ugy a központi iroda (Budapest, V., Szemere-utca 6.) mint számos vidéki és külföldi képviselő utján történhet, 1926. január 31-ig tart ugyancsak, ezzel azonban a munkának csak egyik része fejeződött be, mely biztosítani hivatott, hogy a magyar ipar piinden szakmája lehetőleg hiánytalanul állítson ki a vásáron, hogy igy megfelelő átfogó termelési képet, mindenre kiterjedő áruajánlatot tudjanak a külföldi vevők előtt felmutatni. A szervezési munka második része pedig éppen a külföldi látogatottság biztosításának Szól. E célra a vásár most már több mint 100 külföldi képviseletet tart fenn, melyek plakáttal, meghívókkal, körlevelekkel, ismertető füzetekkel, ujságközleményekkel terelik körzetük kereskedelmének figyelmét Magyarország nagy vásárjára. Ezeken felül azután még több, mint 100, a vásár központi irodája által beszervezett külföldi vezető politikai napilap is áll e propaganda szolgálatában, mely igy minden bizonnyal el fogja érni" legfőbb célját: hogy a résztvevő magyar iparnak olcsó reklámalkalommal szolgálva, kapcsolatot teremtsen a belföldi akar nagy, akár kis cégei és a külföldi fogyasztói között — ez uton pedig biztosítsa a magyar munka fejlődését — gyarapodását és rajta keresztül ez ország jómódját, hatalmát. (*) Bundát, férfi-, fiu-, gyermekruha szükségletét legelőnyösebben szerezheti be Váradi Testvéreknél, Bessenyei-tér 16. ? Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség srives tudomására hozni, hogy Vay Ádáni-utca 9. sz. .alatt újonnan berendezett, s a mai kor igényeinek teljesen megfelelő borbély és fodrász üzletet nyitottam. — A nagyérdemű közönség sn'res pártfogását kérve, vagyok tisztelettel: ^^ g^Qg 3041-2 borbély és fodrász. Mégis csak a legjobb a Gaal-téle pörkölt kávé rr Megnyílt GAAL JENŐ FŰSZER- és CSEMEGEKERESKEDÉSE A mélyen tisztelt vevő közönséget tisztelettel értesítem, hogy a Vay Ádám-utcában (Takarék palota) fGszer- és csemegekereskedést nyitottam — Egyben felkérem, hogy a jó árukról, figyelmes és pontos kiszolgálásról meggyőződést szerezni méltóztasson. Jutányos árak! Telefon: 438. A volt városi szeszgyár telepén létesített fatelep tudatja a n. é. vevőközönséget, hogy mindenféle építkezési anyagot, valamint tűzifát a legjobb minőségben és a legkedvezőbb áron tudja kiszolgálni. 3069-2 Kérjük a n. é. közönség b. pártfogását. Nyiregyházi Áruforgalmi fy T. Simai-ut. Vadászok és természetkedvelők mmmrnmmmmmwm wiiiim, WWHMBMWM—a— figyelmébe ajánl ja Kovács Béla festő és preparátor műtermét. Nyiregyháza, Virág-utca 12/a. Mindenféle madarat és állatot egészben vagy dombormű képalakban természethüen és művészi kivitelben készitek el. Műtermemben e muzeális dolgok állandóan nagy kollekcióban láthatók, melyekkel már több kiállításon magas elismerést és kitüntetést nyertem. Főiskolák részére nagyobb gyűjteményt a legjutányosabban szállítok. 7542-2 Juhász János borpincészete, Zöldség-tér 7 sz. Ajánlja: Asztali, vörös és pecsenye borait az alanti árak szerint: Asztali borok: 1 1. 1925. évi term. jl 1. 1924. évi term. 10°/« fehér 7000 K 11-5% siller ... 10000 K 1 1. 1924. évi term. 1 1. 1924. évi term. il'/o fehér 10000 K 12-5% fehér ... 14000 K Törös borok : 1 1. 1924. évi term. 13'5% Burgundi 18000 K 1 1. 1923. évi term. 13'3% Burgundi 20000 K 1 1. 1921. évi term. 13 8 0/o Burgundi 24000 K Pecsenye borok : 1 1. 1923. évi term. 1 1. 1923. (Mád) term. 14 9/« nyiri rizling 22000 K 13'9% édes szamorodni 24000 K l 1. 1923 évi term. 1 1. 1921. (Tálya) term. 14-7*/« nyiri rizling 24000 K 12-5% szamorodni 22000 K Arak literenként üveg nélkül értendők. Nagyobb mennyiségnél árengedmény, 7459-5