Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-25 / 293. szám

u jsífÍrsridéeL 1925. december 16. Karácsonykor •.. A Megváltó születése napján fehérbe öltözött a nagy természet. A fák száraz ágain zúzmara csillan... s a mennybolt, mint a föld fölé kifeszített óriási ernyő, millió és millió csillaggal van tele. Ünnep van, a lelkek örömünnepe. Megszületett a bethlehemi jászol egyszerűségében az Isten Fia, az emberek várva várt vigasza. A fényes paloták puha szalonjaiban és' a szegényes kunyhókban egyaránt kigyúlnak a sokszínű gyertyácskák, az arany, ezüsttel díszített karácsonyfán; s mi örömmel szemléljük az ártatlan gyermekek arcán a boldogság őszinte kisugárAz angyalok glóriája, a szerályok lágy zenéje ünnepi melódiát zsong s ebben a feledhetetlenül magasztos pillanatban ugy érezzük, hogy nekünk, földi embereknek nincs semmi bánatunk. Pedig csak emlékezzünk! Valamikor, nem is olyan régen, a Kárpátok ölelték körül földünket s az Adriának kék vizében fürdött a felkelő napf.s a lenyugvó hold egyaránt. Lengett a magyar lobogó mindenütt, mocsoktalanul és tisztán, egy ezeréves mult tanu ráDe teltek az évek s a nemzetek életében sorsdöntő percek következtek. Milliók és milliók harcba fogtak, mig végre Isten kezének egyetlen intésére, a harcba szállt milliók és milliók kezéből egyszerre kiesett a fegyver... s szent István birodalmából, egy nagy-nagy temető lettHarcos fiaink, jeltelen sírokban -itt-ott megpihentek... anyák, hitvesek és árvák szivében a végtelen, fájdalom oltárt emelt, hol örökkön ég az emlékezés lángja. Egy soha el nem alvó mécs. Aztán, midőn elvéreztünk, midőn magunkra hagyatva, .tépett., ezerféle kin, midőn védtelenül álltunk, reánk törtek valami becstelen hiénák, s elrabolták tőlünk azt a földet, melynek minden legkisebb rögjét apáink hősi vére szentelte megAz erdélyi családi fészkek feldúlva. Békés, becsületes székely véreim, fehér álmát meglopta, de talán nem örökre — végzete. Virágaink elhervadtak s elnémult a madárdal is. S ha megkondul délen át, este és reggel a harang, könnyes szemmel sir fel az ima, fájón", halkan, de bizakodva: Oh Ávé Mária! S a szép Felvidék! gyötrelmét ugyan ki nem érti! meg ! Virágzó magyar városok megalázva, népe szolgaságban. Ma még zörren ugyan a magyar karokra vert bilincs, de ki tudja annak átkát, ha széthull, megállitani! Himnusz nem zeng a hármas hegy felett s bár karácsony van, Igyász ül a lelkekenBánát búzája másnak fizet s e pénzen megvett korbáccsal ütik arcul nemzetem. A nyomor leszedi gyermekeink arcáról a pirt, fázunk, éhezünk s kérdem: meddig türjük e kint? Ünnepi csönd van! s mig a hó szüztiszta ajkával földünk arcába csókol, mi magyarok ne feledjünk. Emlékezzünk minderre, ami velünk történt. Ne feledjük azt a sok ünnepi fényt és pompát, amit azért rendeztek odaát, hogy újra és újra feltépjék azt, ami ugy is nagyon fájt... Az ármánykodók eltemettek mindent, el az összes magyar emlékeket! De egyhez nem volt erejük: a hitünk, az megmaradt nekünk. A hi ünk, hogy egykor a szülőföld újból sziyére ölel s termőföldjének dúsgazdag kincsét újra magyar kéz gyűjti egybe. Akkor ugy lesz minden, mint volt régen... Ragyogó karácsony a csillagtengerben! Hívni fog a harang éjféli misére s mi mind megyünk, mind, ünnepi öltözékbenAranyos ruhájában misét mond a pap. S áldozatkor... a nagy. csendben... jönni fog a Legszebb Gyermek, örömét a szivünkbe csókolja s kinek hite soh'sem rendült meg, örökre a Krisztusé lesz...és derengni fo£ a fény... mig hárfáznak odafent, annak az emlékére, hogy Krisztgs megszületett. Nyíregyháza, 1925. december hó. Keresztes Erzsébet, erdélyi menekültA hajózható csatorna. Irta: Imre János, a Nyirvizszabáiyozó Társulat igazgató főmérnöke. A m. ki,r.földmivelésügyi ími.-f * nisztérium megbízásából az Urszá- j gos vizépitési igazgatóság még 1907. évben közzétette ajfolyócsattornázási osztálynak a hortobágyvidéki hajózó és öntözőcsatornára vonatkozó tervezetét. Eszerint a csatorna Tiszalök és Tiszadada között ágaznék ki a Tiszából s több közben levő éren, majd a Hortobágy csatornának tulajdonképen (ármentesítés céljaira létesített, de ihajózható és öntöző csatornának is berendezhető medrén haladva, eljutna a Berettyó régi medréig és menne tovább Mezőturnái a Kőröshöz. A 153 km. hosszu irányvonal Büdszentmiliály, Hajdúnánás, Balmazújváros, Nádudvar és Turkeve helységek belterületét érinti. A tervezetet kiegészíti egy 32 km. hosszu, külön hajózható csatorna terve, hortobágy—debreceni csatorna elnevezéssel, mely a hajduszoboszló—debreceni ut mentén ágazik ki a főcsatornából s esetleg Debrecenen tul, kelet felé Nagykárolyig s innen a Szamosig. A Debrecen városát érdeklő csa- " torna létesítése iránt a folyó év " őszén erős mozgalom indult meg. A Nyirvidék elismerésre méltó buzgalmából azonban most már nem a közel két évtizedes terv megvalósításáról van szó, hanem olyan csatornáról, mely a Tiszából Tokajnál kiindulva, Nyíregyházán és Debrecenen keresztül Beretytyóujfaluhoz vezetne. Kétségtelen, hogy Nyíregyháza! szempontjából a hortobágyvidéki csatorna kiépítése vajmi csekétyijelentőséggel bir. Viszont egy Nyíregyházát is érintő hajózható csatorna a város jövőbeni fejlődését hatalmasan elősegítené. Ily fontos kérdés tárgyalása a helyi sajtónak minden bizonnyal még az esetben -is feladatát kell, 'hogy képezze, ha a későbbi fejlemények netalán azt igazolnák, hogy a megvalósítás egy időre elháríthatatlan akadályokba ütközik. Arra nézve, hogy az uj irányvonal a forgalmi és gazdasági cél-j szerűség, valamint a kiindulás és betorkolás helyének megválasztása tekiintetében indokolt-e, nem kívánok itt kiterjeszkedni. A jelen közlemény keretében! feladatomnak csupán azt tekintem, hogy a szerkesztőség szives felhívására, a kérdéshez a (csatorna létesítésével járó költségek nézőpontjából hozzászóljak. Egy még meg nemj tervezett csatornának építési költségeit megállapítani természetesen nem lehet, csupán rámutatni azokra a körülményekre, amelyek a költségek kialakulására első sorban bírnak fontossággal. í A 112 km. hosszu csatorna irányvonalát a következő magassági adatok jellemzik. A hajózásra fontos vizszin Tokajnál a Tiszában és Újfalunál a Berettyóban egyformán 91 m. magasságban van az Adria felett. A közbeeső terep magassága pe- • dig Nyíregyházánál 113 m., ahaj-l duhadházi vízválasztónál 150 m. I és Debrecennél 123 m. E rendkívül nagy magassági különbségek miatt megszakítás nélkül folytonos vizszinnel biró, u. n. mélymedrü csatornára gondolni sem lehet, hiszen 60 m. körüli mélységű bevágást el sem képzelhetünk. A természetadta helyzet folytán csak oly megoldásról 'lehetne szó, hogy nagyszámú szekrényes csegék beépítésével vízlépcsőkre osztott és a terep magasságát követő csatorna készüljön. Mivel pedig azon a vidéken, hol a csatorna áthalad, közbeeső folyóvíz nincsen, a hajózható csatorna vizzel való táplálása csak erre a célra létesítendő szivattyútelepek segélyével történhetik. A Duna—Tisza csatorna ügyében 1904. évben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által összehívott szaktanácskozmány egybehangzó véleménye az volt, hogy a 108 km. hosszúságú hajózható csatorna 50 millió koronából megépíthető. A munkabérek, a kiisajátitandó földterületek, építési anyagok és gépberendezések ára... stb. két évtized alatt ugyan különböző irányban nagy változásokon mentek keresztül s csak az akkor készült költségvetés teljes átszámításával lehetne megmondani, hogy ez az öszszeg a mai viszonyok közt menynyit jelent, de bizonyos fokú tájékozódást mégis nyújt. Nem tartom ugyanis valószínűnek, hogy a tokaj—berettyóújfalui •csatorna — a szükséges csegék és szivattyútelepek nagyobb száma, nem kevésbé a terep nagyobbmérvü tagozottsága miatt keveseb költséggel lenne megvalósítható, mint a Duna—Tisza csatorna; A .terep nagyságának hirtelen változása nemcsak a mélymedrü, [de a terep közelében haladó mélységű csatorna számára kiemelendő földmennyiséget is tetemesen megnöveli. A hortobágy—debreceni csatorna 1 km. hosszu szakaszára eső költséget a fent emiitett tervezet ugyanakkora összegben irányozta elő, mint amennyi a Duna—Tisza csatorna 1 km.-jére esik. Jóllehet a debreceni csatorna csak egy hajónyom bőségü, vagyis lényegesen keskenyebb mederszelvénnyel. terveztetett. A terepviszonyok költségemelő hatása tehát már ennél a csatornánál is érvényesült. Ugyanez okból a bennünket érdeklő csatornának főleg középső szakaszán az 1 km.-re eső költségek még nagyobb voltára kell számítani. Azért nyilvánvaló tévedésnek tartom az egyik debreceni hírlapban megjelent s a Nyirvidék november 25-iki számában is közölt cikk azon adatát, hogy a közleményem elején ismertetett hivatalos tervezetből következtetve, egy Tiszalöktől a Hortobágyon és; Debrecenen át Berettyóújfaluig, illetve & Sebeskőrösig húzódó csatorna létesítési költsége kereken 18 millió koronát tenne ki. Szerintem ez a költség a tervezetből következtetve s a két évtized előtti egységárakkal számítva, 40 milliónál is nagyobb lenne. A Duna—Tisza csatorna iránt, a fővárosi lapok közlése szerint, legújabban két külföldi — egy angol és egy amerikai — tőkecsoport érdeklődik. Az általok készíttetett költségvetés a csatorna létesítéséhez szükséges összeget állítólag 200 millió aranykoronában jelöli meg. Nem felesleges rámutatni, hogy ez egyáltalában nem azt jelenti, mintha az 1904. évben előirányozott 50 millió korona költségnek ma 200 milliió aranykorona'felelne meg. A közlés szerint ugyanis a mostani összeg magában foglalja egy, nagy hidroelektromos telep létesítésének költségét is, amely telep a csatorna két végénél a" Duna a Tisza vizszine; között meglevő, mintegy 20 m. magasságkülömbsé'get energia termeléssel hasznosithatóvá tenné. Másfelől a csatorna most mái: nemcsak a hajózás, hanem a csatorna mentén elterülő földbirtokok öntözésének céljaira is szolgálna. A két évtized előtti költségelőirányzat csupán magára a hajózható csatornára vonatkozott, aLhidroelektromos telepre azonban nem és az öntözésre nézve a fentebb emiitett szaktanácskozmánynak az volt a véleménye, hogy azt nem célszerű a hajózható csatornával megoldani, hanem ilyen célra külön öntözőcsatornákat kellene létesíteni. A ma szóban .forgó megoldás tehát több létesítményt ölel fel, mint a régi s habár a csatorna várható jövedelmezősége szempontjából az uj terv lényegesen kedvezőbb, mindenesetre sokkal nagyobb alapbefektetést is igényel. Visszatérve a Nyíregyházát érintő csatorna kérdéséhez, ismételten hangsúlyozom, hogy a létesítés költségeit kellő megbízhatósággal csak egy elkészítendő terv alapján lehet megállapítani. És csak az igy ismeretessé váló adatok alapul vételével lehet majd a csatorna jövedelmezőségének elbírálásához Szükséges számításokat is elvégezni. Önként érthető, hogy az előirányzott befektetés amortizációjából, valamint a fenntartás és, üzem költségeiből összetevődő évi kiadásokat elosztva a csatornán alkalmazható (a vasúti tarifánál kedvezőbb) szállítási díjtétellel, megkapjuk a legalább is szükséges forgalmat szállítandó tonnakilométerekben. Még két dolgot szeretnék megemlíteni. Olyan hajózható csatorna, melynek vizzel való táplálása csak szivattyútelepek segélyével történhetik, öntözés céljaira nem használható. i j 'nH A folyók hajózhatóvá tételére, különc/Sefi a Berettyó (torkolati Szakaszán és a Sebeskőrösön, tervbe vett állami munkálatokat, természetes, hogv legkésőbb a csatorna létesítésével egyidőben ugyancsak végre kell majd hajtani. A legjobb és legtartósabb hencserek díványok, matracok, ágybe tétek, szalongarniturák és mindenféle kárpitosmunkák olcsó árakon és legelőnyösebb részletfizetési feltételek mellett A A RISZULA ANDRÁS kárpitos üzemében Nyíregyházi, Bocskay-utca 53. sz. alatt szerezhetők be. JavitöSOk ÉS vidéki megrendelések pontosan és szakszerűen eszközöltetnek, sm