Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-23 / 291. szám

2 ... _ iríiiii•iiri

ntiiwti Éi^aili

1'i ' jSmwmgM, 1925. december 23. Tettekkel valósai meg a többtermelés. Irta: idősb, gróf Csáky Gyula, az O. T. L. ügyvezető alelnöke. A többtermelés érdekét szolgálja, ha mindenek előtt rámutatunk arra, hogy milyennek nem szabad elképzelnünk. 'A többtermelés, csak azért, mert banket-szólamokkal óhajtjuk, reméljük és égető szükségnek hirdetjük, nem fog leszállani a magyar mezőkre. Ha akármily üdvösnek tartott egyes kikapkodott intézkedéseket tanácsolunk, ajánlunk, várunk, sőt teszünk is rendszer és összefüggés nélkül, az nem elegendő. Ha a feladatok terhével megbirkózni nem tudunk vagy nem akarunk és azokat a kormány nyakába akasztjuk és ezzel! a problémát megoldottnak tekintjük, ez nem célravezető. A többtermelés megteremtése, ténnyé konstruálása igy nemi fog előre menni. A többtermelés magvát, szellemét, vágyát, egyes módozatait el kell ültetni szép szóval, ahol fogékony rá a talaj. Ez igen sürgős feladat, mert nincs türelmünk száz esztendeig várni, hogy Magyarország — ne is, többet, csak annyit termeljen, mint amennyit bir és ne csak félannyit, mint a nagybirtokok már ma is_birnak ? El kell mennünk az egész ország, a leg messzebbeső kis tanyagazdaságba is és gondoskodnunk kell arról, hogy rögtön meginduljon a többtermelés »csemetéjének« — azaz annak a szándéknak fogamzása,; hogy a kisgazdából értelmes és nagyjövedelmű termelő legyen, akár a legjobb német, vagy dán gazdákból. Olyan legyen a magyar tanya, mint egy barátságos villa, melyet kert, gyümölcsfák vesznek körül, melyí hen télen-liyáron folyik a munka, mely a gazda családjának kedves paradicsomi otthona, munkájának, érdeklődésének legvonzóbb erejű sarkpontja, lelki és testi kultúrájának ősforrása. Nem elég azonban az erre való kedvet felébreszteni, kioktatni az illetőket, vagy bevárni, mig eljönnek hozzánk tanulni, hanem nekünk kell hozzájuk fordulni. Az Országos Többtermelési Liga ezt kezdettől fogva, mint elvet, mint alapfeltételt állította feli Nem állt meg annál a pontnál, hogy tanácsokat, útmutatásokat adjon, hogy szóbeli propagandát űzzön. Az O. Tt. Liga igen jól tudja, hogy eredménytelen és sót káros hatású müvelet, mert a legkisebb magyar gazdaságban is elég értelmiség van arra, hogy hamar megtanulja azt, amit kell, de éppen ezért azt fogja felelni minden oktatásra és tanításra : »minek termeljek én többet mint eddig, mikor néha azt sem bírom pénzzé tenni, amim eddig termett«. Evvel az igazsággal szemben, az Országos Többtermelési Liga oda* állitja azt a másik igazságot, hogy Magyarországnak minden olyan pontján, melyet sok kisgazdaság, tanya vesz körül, fel keli állítani kii lön e célra szervezett oly piaci központot, amely kizárólag a környék termését veszi meg, dolgozza fel gazdaságilag és bekapcsolja a maga költségére a világforgalomba. Kisgazdasági vasutat épit, amellyel összeszedi a tanyák napi termését. E berendezkedés megindítása érdekében az O. T. Liga fel fogja hívni az ország minden gazdasági (intézményét a szervezet megteremtésére egy tavaszra összehívandó nagygyűlésen, hogy onnét az! egész magyar gazdaközönség tekintélyének és erkölcsi hitelének súlyával felszólíthassa és megnyerhesse az jország, sőt a külföld pénzvilágának készségét arra, hogy Magyarország i e nagystílű termelés munkájától, sem költségeinek nagyságától nem Szabad meghátrálnia. A szétszakgatott Magyarország annyi erkölcsi elégtételt csak várhat Európában, Amerikában és mindenütt a világon, hogyí erkölcsi és anyagi hitelét respektálják és honorálják. A gazdatársadalmon múlik a leventeügy további fejlesztése. Szabolcsvármegye testnevelési felügyelőjének felhivása a gazdákkoz. A szabolcsi gazdákat általában két jótulajdonság jellemzi, az öntudat és a hazafias áldozatkészség. — Ezek a jóérzésüek. Akadnak azonban a megyének olyan gazdaá is, akiket főképen az önzés és közöny jellemez. Ezek a lassú haladásra berendezett természetűek, akik a sok üdvös eszme megvalósításának kerékkötői. Ebből az következik, hbgy az eszmék megvalósátásában a gazdák felfogása pem egységes, aminek kisebb jelentőségű ügyekben különös fontossága nincsÉletbevágó nemzetfenntartási eszmék megvalósításánál azonban az egységes felfogásúak, áldozatkészségnek és munkavágynak, minden magyar gazda szivében egyformán kell élni és a tettekben pedig ) a tehetség szerint kell megnyilvánulni. Ilyen életbevágó nemzetfentartásj eszme a nemzet munkaerejének gyarapítása, melynek eszköze a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk végrehajtása. E törvény végrehajtásába egy egységes nemzeti közszelemnek kell megnyilvánulnia, mert a nemzetnek ma ez elvitázhatatlan életfeltétele. össze kell fognunk a leventeügy érdekében Hosszú idő kell ahhoz, hogy egy í általánosan helyesnek ismert vélemény valóban ugy érvényesüljön, mint egy akarat. Ezért szükséges, hogy a jóérzésüek összefogjanak és igyekezzenek a közömbös önzőket mihamarabb meggyőzni. A haza ellen vétkező közömbösek és önzők nagy része bűnét már megbánta és a jóérzésüekhez csatlakoztak, de nekünk a még megmaradt csekéiyszámu bűnözőket is jó útra kell téríteni. A nyírbátori járásban még ma is van olyan önző gazda, aki cselédei közül azokat az ifjakat, akik vasárnap délután a hazafias és törvényes kötelességüknek a levente egyesületben tesznek eleget, elbocsájtja őket a szolgálatból, dacára annak ,hogy a nemzeti eszme kiváló őre a járás főszolgabirája e hazafiatlanság ellen a befolyását már gyakorolta. Jó érzésű gazdák, hassatok társaitokra! Legyünk egy akaraton a nemzeti közszellem megteremtésében és mindenki tehetségéhez képest dolgozzon a nemzet! erő fejlesztésén. A nemzeti erő legfontosabb tényezője az ifjúság, melynek erejét a levente egyesületeken belül kell erősíteni. Az ifjaknak nemzetfentarátsí munkára való nevelése min1 pár elegáns magas szárú svéd hócipőt 250 .000 koronáért LICHTENBERG nél ^ Telefon: 351. ^ den község vezetőségének kezébe van letéve és igy a nevelés munkájában az egész társadalom részt vesz. Szükséges tehát, hogy az ifjak nevelésének alapelveit az egész társadalom megismerje. A levente nevelés alapelvei Ezen alapelveket az alábbiakban oly célzattal ismertetem, hogy minden magyar ember, csatlakozva a jóérzésüekhez, szívvel és tettel a megvalósításra törekedjen. 1. Minden magyar ifjú, aki valamely iskola kötelékébe nem tartozik, 21 éves koráig kötelezően tartózkodási helyének leventeegyesületébe utalandó. 2. A 21 évnél idősebb ifjúk és fér fiak ezen egyesületet ne hagyják el, hanem bajtársi együttérzesse! az ifjakkal önként tovább működjenek . 3. A levente egyesület foglalkozásának célja az erő tényezőinek fejlesztése, tehát az ifjaknak ai erkölcsi erejét neveljük, b) Szellemi képességeiket fokozzuk, c) testi erejüket fejlesszük, d) és adjuk meg az anyagi eszközöket ahoz, hogy az ifjúság nemzetfenntartó munkáját szervezett egyesületeiben szakszerűen végezhesse. 4. Mindazok, akik az ifjúság nevelésére, oktatására vagy anyagi támogatására képesek, szolgálataikat a községek levente egyesületeinek ajánlják fel. Erkölcsi nevelés. A leventék erkölcsi erejének nevelésénél főképen a következőkre terjedjünk ki: istentisztelet, hazaszeretet, fegyelmezettség) bátorság, szívósság, becsületérzés, nemzeti közszellem és bajtársiasság, vezetők iránti bizalom. iszellemi képesség fokozásánál az értelemre és Ítélőképességre helyezzük a súlyt, hogy öntudatos ifjakat nyerjünk, akiknek tudása tettekben nyilvánul meg. A testi nevelés. A testi erő gyakorlati fejlesztését mindig erkölcsi neveléssel, valamint az értelem és ítélőképesség fokozásával kapcsolatosan eszközöljük. A testi erő ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztésére a következő foglalkozási ágak iizendők: Rendgyakorlatok (ezt túlzásba vinni nem szabad), buzogány gyakorlatok, céllövő sport, svéd torna, vívás vívó póznával, gúlák, atléüka, futball, játszótéri játékok, füleslabda, tűzoltás, kirándulások, tájékozódás, térképolvasás, figyelés, észrevétel mozgás stb. Lovas sportok azon községekben, ahol az iíiak közül saját lóval rendelkeznek és azj? e célra használni'hajlandók. Mindezen foglalkozásra havonta három délután 2—2 óra fordítandó, a kirándulások pedig havonta egyszer fél napra tervezendők. Az elméleti foglalkozás télen az iskolákban tartandók. A Ieventeegy|etek anyagi helyzete. A leven te egye sületek eddigi erkölcsi és anyagi támogatására tiszta képe tnyujtanak a következő számadatok: Szabolcsmegyében, ahol a lakosok száma 300 000-nél jóval több, 148 levente egyesület kebelében 23.000 levente köteles ifjú van és ezzel szemben az egyesületeknek alapító, pártoló és önként működő tagjai alig haladják meg a •200-at. Figyelje az Apolló Karácsonyi műsorait!