Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-22 / 290. szám

• JtfrüurmÉK 1925. d«*e»ber 22 Valédi angol plaldék FARAGÓ uri divat üzletében. 3 H May Károly ifjúsági regényei a legkedvesebb karácsonyi ajándék. Az ŐsszeS May kötetek kaphatók az Ujságboltban. — Postacsomagok szállítása Csehszlovákiába. A cseh kereske­delmi minisztérium rendelkezése szerint Csehszlovákiába 1 kilo­gramos postacsomagokban bár­mely áru külön beviteli engedély nélkül, de természetesen a vám lefizetése mellett szabadon bevi­hető. Ugyanezen súlyhatárig a cikkek kivitelé Csehszlovákiából meg van engedve. Kivételt képez a nemesfémek kivitele és az ál­lami egyedáruság körébe tartozó árpk behozatala­(*) Hölgyek figyelmébe! Crep de chine báli ruhák már 6Ö0 ezer K-tól Georgette ruhák- Eredeti modellek. Délutáni, estélyi, bársony és szövet ruhák nagy választékban­Preiser divatáruház, Zrinyi Ilona­utca 4. 5x (•) Férfiingek, gallérok .kézelők glacé keztyük, nadrág és zokni tar­tók Dallosnáf. ( #) Dallos Péter Rákóczi-utca 4. Készit mérték után civil és egyen­ruhákat hozott szövetből is a leg­jutányosabb árért, kedvező fizetési feltételek mellett. (*) Egy kijátszott kitűnő hangú gordonka eladó Dallos Péternél, Nyíregyháza, Rákóczi-utca 4. (*) Szövetek, kizárólag jó minő­ségű, nagy választékban Dallos Pé­ternél Rákóczi-utca 4­(*) Katona, vasutas, csendőr, pénzügyőr, rendőr,, postás, levente, diák megtalálja mindazt, amire szüksége van, mélyen leszállított árak mellett Dallos Péternél, Rá­kőczi-u. 4. 175 ezer korona 1 pár elegáns női dival sevró fekete félcipő, lakk orral legalkalmasabb karácsonyi aján­dékul vá- u sároihajo wuíiqarM eipSáruházban, Nyíregyháza. Zrínyi l.-o. 5. 1 KÖZGAZDASÁG.} Felhívás a szabolcsi gazdákhoz! November hó 8-án a debreceni Mezőgazdasági Kamara és Sza­bolcsvármegyei Gazdasági Egyesü­let felkérésere a nyíregyházai vá­rosháza tanácstermében a burgonya betegségekről tartottam szerény előadást. A burgonya betegségei közül kiemeltem a burgonyának ez­idei legnagyobb betegségét : az eladhatatlanságát s pár szóban reá­mutattam a védekezés módjára is. A »Köztelek« lap december 17-iki szamából arról szereztem tudomást, hogy a szabolcsi gazdák értékkép­viseletei a gyógyítást megkezdték s alakulóban van a ^Burgonyater­melők Értékesítő Szövetkezetei. Engedtessék meg nekem, mint a magyar burgonyatermelés és bur­gonya nemesítés 15 éven át hűsége­sen kitartó szerény rnunkásának, hogy jóleső kötelességszerűen pár szóban alátámasszam azt a nagy horderejű mozgalmat, amely a bur­gonyaterméseink értékesítését lesz Hivatva kézben tartani és. irányítani. Hazai burgonyaterméseink rendes értékesítésének két akadálya van. Az egyik a termelők Szervezetlen­sége. a másik a burgen^kereskede­lem pénztelensége. A termelők él­hetetlenségénfk, szervezetlenségé­nek tudható be csak az az égbe kiiáltó különbség, amely a burgo­nya termelői és a burgonya piaci ára között van. Az idei őszön a ! szabolcsi gazdák kaptak étkezési burgonyáért 250—350 koronát ki­logrammonként, amikor a buda­pesti piacon a nagybani áruért 850—900 koronát fizettek s a ki- : csinybeni ára 1100 korona körül , mozgott. Ugyanekkor ezt az árut külföldre szállító kereskedők 85— 100 dinár között adták tovább GyevgyeU szerbiai állomáson. A dinár árfolyama akkor 1250 ko­rona volt. Bármilyen szállítási és kockázati költségeket számítunk is az árukra, semmi szin alatt sem mondható megokoltnak az, hogy a termelő és a fogyasztó között ek­kora különbség tátongjon a közve­títő kereskedelem javára, a gazda és a fogyasztó kárára. < Az ember azt hinné, hogy ilyen haszön mellett mégis csak erőseb­ben kellett volna megindulnia a külföldi kivitelnek. De nem igy történt a dolog, mégpedig azért, mert a kereskedelemnek nem volt elég pénze ahhoz, hogy olyan tö­megű áruval jelenhessen meg az őszi szállítás kezdetén a görögor­szági piacokon, amely mennyiség teljesen lehetetlenné tette volna más országok burgonyájának a ké­sőbben bekövetkezett s az ottani piacot teljesen elárasztó nagy tö­megű megjelenését. A külföldi piac érdeklődése au­gusztus végén, szeptember elején már megnyilvánult s az első szál­lítmányok kereskedőnkint 2—3 vaggon el is indultak s jó fogadta­tásra találtak. Azután neki iramod­tak kereskedőink 4—5 eég & leszál­lítottak 20—30 vaggont fejenként. Közben várniok kellett az áru ot­tani megérkezésére, a pénz átuta­lására, ami ismét 2—3 heti időt vett igénybe s csak ezután tudtak ismét dolgozni, uj árut venni s körülbelül 2-3 izben leszállítani. Közben októberben megjelent a hollandiai burgonya a görög kikö­tőkben hajórakomány számra s ak­kor befellegzett a magyar kivitel­nek. Ha azonban a magyar burgo­nya kereskedelem megfelelő tőké­vel rendelkezett volna, s igyírögtön kezdettől fogva lekötötte volna az ottani szükségletet, tehát olyan tempóban is tudott volna szállí­tani, akkor a hollandi hajók soha­sem indultak volna útnak burgo­nyájukkal a görög kikötőkbe, mert addigra a magyar burgonya kielé­gítette volna teljesen a szükség­letüket. Ha a szabolcsi gazdaközönség átérzi azt, hogy ezen a két bajon egy csapásra segíthet azzal, ha a tervezett »Burgonyatermelők Arté­krsitő Szövetkezetét* haladéktala­nul megalakítja s annak fenntartá­sához minden burgonyatermelő, sa­ját jólfelfogott érdekében, egy cse­kély anyagi támogatással, — amely reá nézve kettős haszonnal fog járni — hozzájárul, akkor ő vág­hatja zsebre a termelői és piaci ár közötti differenciának a hasznát és a Bész. kellő mennyiségű tőke fe­lett rendelkezvén, akkor és olyan mennyiségben jelenhet meg a világpiacokon a burgonyájával, amikor és mennyire az illető or­szágnak szüksége leend. — Hogy azonban ez az egyesület tényleg meg is tudjon felelni a hivatásá­nak, annak elsősorban tekintélyes tőkére é s ahhoz értő, európai látó­körű, a gyakorlati élettel szoros összeköttetésben élő vezetőre van szüksége. Az első megszerzésére a legszélesebb körű propagandát tar­tom szükségesnek. Tessék elrendel­ni egé sz Szabolcsban évente egy burgonya-napnak a megtartását. — Az elsőt most rövidesen d meg­alakulás nyélbeütésére tessék fel­használni. A községekben a vezető emberek, gazdák, pap, jegyző, ta­nitó stb. ne nyugodjanak, hanem ezen a napon magyarázzák meg az előre hirdetendő összejövetelen, hogy itt mindenkinek az egészvvár­megyének az érdekéről, a kenyeré­ről van szó s! nemcsak a köznek, de elsősorban, ki-ki saját magának a jó megélhetését alapozza meg ak­kor, amidőn tehetségéhez mérten 1-2 drb. részvényt jegyez s annak összegét befizeti. Minden szabolcsi községben meg kell alaki tani ezen a burgonya napon a Bész. helyi csoportját, amelynek élére 3 tagu helyi vezetőséget kell ültetni olyan tetterős és mozgékony emberekből, akik átérzik ennek a mozgalomnak bár községenkint szerény, qe az egész megye összességében erőt és hatalmat, vagyonosodást hozó je­lentőségét- A tél folyamán az ad­minisztratív egybekapcsolódását és összmüködést — a iehető legegy­szerűbb mindenki által áttekinthető formbáan kell megteremtenie a központnak a helyi csoportokkal. Szabolcs vármegyének nemcsak úttörő, de utépitó érdemdús alis­pánját méltóztassanak szeretettel a vezetők közé beinvitálni, hogy a közigazgatás is kivehesse teljesen a részét abból a propagandából, amelyre egész Szabolcs létérdeké­nek égető szüksége van. Meg va­gyok győződve, hogy ugy ö, tnint a közigazgatás minden egyes tag­ja át van hatva a burgonya sza­bolcsi jelentőségétől. De nemcsak eladni, hanem fej­dolgozni, konzerválni is lehet, sőt kell a szabolcsi burgonyát s erről is ennek a szervnek lesz hivatása gondoskodni. Szabolcs vármegye takarmányszegénynek ismeretes, pe­dig, ha a módját megadnánk; a bur­gonya konzerválásával, a legtakar­tnánydusabb vármegyékkel is fel­vehetne a versenyt. Az iparilag konzervált burgonyiánkkal két­három év múlva is etethetjük álla­tainkat s ha a német gazda meg­tudja hizlalni óriási állatállományát — sertést, marhát, — s el tudja tartani lóanyagát minden kukorica nélkül, főleg burgonya száritói ré­vén ugyanazt megtudja tenni a sza­bolcsi gazda is, csak egy kis ál­dozatra és együttműködésre van szüksége. Hiszen Szabolcsnak meg­van még a vizierő forrása és a lehetősége is, amely olyan perspek tiváját nyitja meg a széndrágaság mellett a mezőgazdaság iparosítá­sának, amelyre e pár sorban nem tudok kiterjeszkedni. Az előrelátó ember a tél beállta előtt hozatja rendbe a kályháit és téli ruháit, a mikor még arra nincs szüksége. A szabolcsi gazdáknak is akkor kellett volna erről gondoskodniok, amikor 800—1000 koronát s ennél is többet kaptak a burgonyájukért kilogrammonkint. Persze akkor hiába hangzott el a figyelmezteté­sem, nem akartak áldozni, mert minclenki külön-kiilön is erősnek érezte magat és á bugyelláriSát­Most ime itt a végzet kénysze­rítő parancsszava, de ha ezt sem akarnák megérteni a szabolcsi gazdák, akkor megérdemlik a sor­sukat s akkor rajtuk nem, csak az országon lehet sajnálkoznunk, hogy, ilyen gyámoltalan gazdákkal verte meg az Isten. Én azonban nem hiszem, . hogy a legkisebb gazdája is Szabolcs­vármegyének át ne láfná ennek a tömörülésnek a hasznát, a jelentő­ségét és szükségességét, ha kellő­leg — épen az okos propaganda utján — magyarázzák azt nekik. A magam részéről nemcsak az­zal az anyagi erőmet túlhaladó 10 darab részjegyzéssel, amit jegyez­ni kötelességemnek tartok, sietek az ügy támogatásárk, hanem az figy komolyságához és jelentőségéhez mérten teljes erőmet és szaktudá­somat böcsSjtötn á cél szolgálatára s őszinte igaz örömömfé fog szol­gálni, ha ebben az ügyben minél többet dolgozhatok. Igaz szeretettel üdvözlöm és ajánlom á szabolcsi gazdák jóin­dulatú támogatásába a vármegyei Gazdasági Egyesület Burgonyaér­tékesitő Szövetkezetét. Budapest, 1925. Karácsony. Be ke László. I 375.000 K 1 pár elegána CommerS védjegyű lakkcipő Lichtenbergnél Telefon 351 75SÉ-? Kérdezze még- fogorvosát Legjobban védi fogait fégpép, fogpoc. .ejájtk Kész ii a Migy. Fogorvosok Eg\esültt»nelt előírása is el'enérjéM! raeiUtt: Dr. B»y«r és Ts», Beda­(•est IX, •) 473 11 Oh, jaj! MELLPASZTILLÁI — • — Köhögés,reb<2dt&áqds eínqáCfeásoclái* effen £5 <Z\D óta. be/ocxCtafcL. Magfpjt exox OCapható minden qqóqqsztr- műCtp^^ífla oafc­j áthozott fedhöqés! tárban cs droqcrtában. hcwYari

Next

/
Thumbnails
Contents