Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-18 / 287. szám

2 JátmB&i 1925. december 18. A földmivelési tárca. Kétségtelen, hogy amióta Trianon országunkat olyan kegyetlenül meg­csonkította s levágta testérőt az egész hegyvidéket, Magyarország elsősorban, sőt csaknem kizáróla­gosan agrárállam lett. Megmaradt területünk jó része termőíöld s le­het mondani, hogy ez a szerencsénk Merthogy országunk mai rettenetes eltorzitásában is még ugy, ahogy életképes, ezt annak a lo millió ka­tasztrális hold termőföldnek kö­szönhetjük, amely évről-évre meg­hozza a maga termését s ha jobb esztendő van, még exportra is jelen­tékeny marad belőle. A földmivelésügyi tárca mindig nagy fontossággal birt Magyaror­szágon, de ma százszoros fontossá­ga van. Ezért kell felfigyelnünk a földmivelésügyi miniszter beszédé­re, akii ennek során kitért a magyar földmivelésügy minden problémájá­ra, legyenek azok tárgyiak, vagy személyiek. Valóban személyi prob­lémák is szóhoz jutottak ebben az expozéban, sőt ez a probléma egyike a legnagyobbaknak : a mezőgazda­sági munkások helyzetének problé­mája. Elsősorban megelégedéssel lemeljük ki! azt, hogy a földmivelés­ügyi miniszter a legfontosabbnak tartja a magyarországi mezőgazda­sági munkások sanyarú helyzetének javítását és a legmesszebbmenő tá­mogatásban való részesítését. — Ugyancsak a személyi kérdésekhez Sorolhatiuk a földreform és a ház­lielvek kérdését. A földreform a ho­zott törvények és a módosító no­vella értelmében a legtisztességesebb Végrehajtás utján,Van s a házhelyek­kérdése is nagy lendülettel jut előre ázzál a 20 millió aranykoronával, amelyet a házhelyhez jutottak köl­csönképpen fognak kapni a kor­mánytól. Ami a földmivelésügyi tárca tár­gyi természetű problémáit illeti, itt fez első és legfontosabb az a 26 mil­lió aranykoronás tétel, amelyet a kormány 1926-ban hasznos beru­házásokra irányozott elő. Nem mond hatjuk, hogy ez az összeg nagy vol­ma, de tekintve a szanálás által meg­szabott kereteket, mégis az a maxi­mális összeg ez, amelyet egyáltalán adhat a kormány. Az országnak Szüksége van erre a 26 millió arany koronára, hiszen külkereskedelmi forgalmunknak 80—90 %-át mező­gazdasági termények teszik ki. Szo­rosan összefügg áz eredményes me­zőgazdálkodással, a mezőgazdasági szakoktatás kérdése, amelyre szin­tén kiváló súlyt helyez a kormány. A középfokú mezőgazdasági oktatás ügye örvendetes megoldás előtt áll (s további fejlesztik a mezőgazdaság­ügyi kisérletügyi intézményt is. Ami a termények értékesítését il­leti, a kormány itt nem nézi tétle­nül a helyzetet. A bor értékesítésé­nek állami támogatására másfél mil­lió aranykorona van előirányozva s a külföldön való megfelelő össze­köttetések megkötésére már megin­dult a munka. Egyes szövetkezetek az elmúlt év folyamán tenyészállat beszerzésére 30 milliárdot kaptak kölcsönkéopen. Fontos és nagyará­nyú munkák folynak még ugyan­csak a földmivelésügyi tárca kere­tében a vizszabályozások körül s a földmivelésügyi miniszter bejelen­tette, hogy ez a munka, mely ren­geteg munkaalkalmat teremt, a kö­zel jövőben 180 ezer holddal fogja megnövelni a művelhető területeket. Nem csoda^ tehát, hogy a 26 millió aranykorona jelentékeny része for­dittatik olyan célra, amely a viz­szabályozó társulatok kölcsöneire szolgál. A miniszter beszédének vé­ge a'tárgyi adatok ismertetése után a magyar föld, a nagy tápláló anya előtti nódolat volt, amely meghozza nekünk a mindennapi kenyeret. — Ezért kell szeretnünk ezt a magyal földet és szeretnünk kell azokat, akik müvelik, akik lehetővé teszik munkájukkal a föld számára, hogy terményeivel minket megajándékoz­zon : a földmunkásokat. A miniszter beszéde az egész Házban kitűnő han gulatot keltett, ami nem is csoda, hiszen az ország legéletbevágóbb problémáiról volt benne szó. Általános az üzleti pangás. Az embereknek már nincsen kulturigényük, inkább esznek és isznak, de nem vásárolnak karácsonyra. — Rosszul mennek a könyv és papirkereskedések, a villanyüzletek, a cipőüzletek sőt még a trafikok is. - A rossz időjárás miatt elmaradnak a vidéki verők. A nyíregyháziak semmit sem vásárolnak. A »Nyirvidék« egyik számában megemlékeztünk a karácsonyi vásár­ról, a vásáj- szomorú kilátásairól és az általános üzleti pangásról. Teg­nap azután végigájrtuk a többi üzle- 5 teket is, a könyvesboltokat, a papir- j kereskedéseket, a villanyfelszerelési üzleteket, a cipőkereskedéseket és mindenütt ugyanabban a tenorban fogadtak bennünket mint a többi < szakmában : nincs pénz, nincs üz­let. Nem 1 jönnek a vevők, talán kö­téllel sem lehetne őket az üzletbe vonszolni. A rossz időjárás és a hir­telen beállott havazás miatt pedig a vidéki vevők sem tudnak bejönni Nyíregyházára. A kereskedők tehát a legsötétebb reményekkel tekinte­nek a téli szezon elé és valljuk be őszintén, helyzetük egy cseppet sem kecsegtető. A papirkereskedök panaszai. Nyíregyháza legelőkelőbb papir­(üzletében a cég beltársa sopánkodik a kétségbeejtő pangás miatt. — A karácsonyi vásár úgyszólván meg si emkezdődött, mert a legjobb akarat mellett sem lehet karácsonyi vásárnak nevezni azt az általános üzlettelenséget, amely alatt az ősz­szes kereskedők sínylődnek. Az em­berek csak apróságokat vásárolnak, egy-egy darab levélpapirost, rajz­papirt, iskolásfüzetet, radirgumit, ceruzát és miegymást. Legjobban a levélpapiros fogy, de abból is mi­nimális mennyiségek. Annakidején olyan " óriási volt a forgalmunk, hogy karácsony előestéjén már be kellett zárni az üzletet, mert az összes készletek elfogytak. Most pedig fordítva kellene csinálni, és az üzletet reggelig is nyitva hagyni, hogy a forgalmat megduplázzuk. A luxuscikkekből semmi sem fogy, pedig abbóli bőven állnak a leggyö­nyörűbb cikkek a vevő rendelkezé­sére. r Irószergarniturák, márványoszlo­pok, művészies asztalnehezékek, olaj es akvarell festékek minden minő­bégben és a legjobb kivitelben kap­hatók. Vannak például remek iró­garniturák, valódi aranyozással, a melyek csak 200 ezer koronába ke­rülnek. Ugyanennek a cikknek ta­valy még 400 ezer korona volt az ára. Ezekből eddig talán összesen három garnitúra kelt el. A töltőtoll jó cikk és meglehetősen fogy, már azért is, mert praktikus, tehát nem luxuscikk. Töltőtollak már 75 ezer koronától felfelé kaphatók; a leg­drágább a valódi amejikai Watter­mann töltőtoll, 14 karátos arany­tollal, amelynek 750 ezer korona az ára. A karácsonyi levelezőlapok annakidején óriási kelendőségnek örvendtek, ma már meg sem nézik a szebbnél-szebb müvészlapokat. A vevők csak a legszükségesebb dol­gokat vásárolják, olyan cikkeket amit amúgy is meg kellene venni s most ezzel kedveskednék a karácso­nyi ünnepekre. Az emberek örülnek, ha legalabb a legszükségesebb dol­gokat tudják megvenni. Az áruk legnagyobb részét Ausztriából, Né­metországból és Csehországból kap­juk, az árakat leszállítottuk, első­rangú minőségű dolgokat tartunk és mégsem akarnak jönni a vevők. Most meg a havazás miatt sem tud­nak bejönni a vidékiek. A helyzet kétségbeejtő s az általános pénzte­lenség sötét árnyékot vet a közelgő karácsonyi ünnepekre és a téli sze­1 pár elegáns magas szárú svéd hócipőt 250 .000 koronáért I LICHTENBERG nól ^ Telefon: 351. ^ zonra, amelytől pedig a legjobbat reméltük. Amikor kimentünk az üzletből, a kirakatban feltűnt egy óriási más­fél méter hosszúságú Faber ceruza, két nyitható ajtóval és a belsejében számos rekesszel, amelyekben zöld­színü »CastelI« ceruzák vannak fel­halmozva. A kirakat előtt óriási tö­ímeg bámulja a szenzációs és egyút­tal ízléses reklámcikket. Egy top­rongyos proletár érdeklődve nézi a hatalmas fatömböt és igy szól egyik szomszédjának : — De jó volna befűteni vele, amúgy sincs tüzelőm odahaza. Annyira imponált szegénynek a ceruza-óriás, hogy rögvest hideg Szobájára gondolt. A reklámnak azonban mindenesetre meg van a hatása, mert ha egyebet nem, de legalább Fáber ceruzákat vásárol­nak az emberek. Az ifjúsági könyvek, amelyeket nagy áldozatok árán sikerült besze­rezniük, egyáltalában nem fogynak, tnég a »Ma..kónak« sincs kelendősé­ge, pedig valamikor nagyon nép­szerű volt őkegyelmessége. Ha faár vesznek a szülők inkább hasz­nos könyvekkel lepik meg gyerekei­ket, a belletrisztika és az ifjúsági irodalom azonban ezúttal is csődöt mondott. Igaz, hogy méregdrágák a könyvek, de, a teljes közönyt még a drágaság sem' igazolja. Villany üzlet és trafik. Meglátogattuk az egyik nyiregy­házi villanyfelszerelési üzletet is, ahol a karácsonyi ünnepekre rend­szerint csillárokkal, állólámpákkal, villanyresókkal, vasalóval, stb. szok­tak kedveskedni, a családapák a csa­ládmamáknak. A főnök azonban na­gyon sötéten látja a helyzetet : , — A karácsonyi ünnepek sohasem voltak olyan kétségb?ejtők, mint a •mostaniak. Bár a mi üzletünk nem kimondottan szezonüzlet, mégis meglep a közönség teljes apátiája. Az emberek! semmit sem vesznek. A közönyt csak annak tulajdonítom, hogy a szabolcsi embereknek nin­csen igényük. Inkább korcsmákban szeretnek ülni, jól táplálkozni és bő­ven inni, mintsem karácsonyi aján­dékokat vásárolni. Karácsony táj­ban rendes körülmények között fő­zőedényeket, vasalókat és csillárokat szoktak vásárolni az emberek. De most ezek a cikkek sem mennek, bár nagy előkészületeket tettünk a közönség igényeinek kielégítésére. Pedig milyen praktikus ajándék például a villanyvasaló, amelyet legfinomabb kivitelben, erősen nik­kelezve, már 200 ezer koronáért le­het kapni. Állólámpák már 100 ezer koronától felfelé kaphatók. A kará­csonyi üzlet a legcsekélyebb mérték­ben sem tapasztelható. A közönség már semmivel sem törődik. Rádiót sem vásárolnak, mert teljesen közö­nyösek a kulturjgényekkel szemben, pedig a legújabb gyártmányú rá­diók kiváló minőségűek. Végül egy pár trafikot is meglá­togattunk, ahol'szintén pang az üz­let. Itt már azért sem vásárolnak az emberek, mert nincs — »dohány« Ha pedig az sincs, akkor semmi sem kell. Harisnyák k í." ro| ao J° nagy választókban legolcsóbban kedvező fizetési falfételekkel is ­ITropcot T divatáiuhízában M oUdK ü. Kállói-utca 2. Jön Gonrad Veidt mint „Fekete gróf"

Next

/
Thumbnails
Contents