Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-18 / 160. szám

K Nyíregyháza, 1925. julius 102. * Yasárntip XLVI. évfolyam. * 161. szám. Bs?iW5BB»&aimaBa iiimi i mii magyar kúria ámbitusán. A „La Garconne" szerzőjének fiát na­gyon nagyon kellett faggatni hogy arról beszéljen, amiről sze­retném — Az apám! Igazi franciának ismertem őt. Udvarias — a leg­udvariasabb. Ennek köszönhette a sikerét. Mert becsületszavamra — és ezt el kell ismerni — nagyobb sikere volt, mint Weinin gernek, Schopenhauernek és még néhánynak, akik ellenségei a nők­nek, tele rossz akarattal, keserű­séggel. Apám udvarias a nővel, mint nemmel szemben is. A nők barátja regényeiben Tényleg, Margueritte kimon­dottan, egyenesen, bátran küzd a nők igazi, emberi jogáért. — A regény ? Szívesen olvas­tam el: a belőle készült film azonban tetszett nekem. Jó film, amelynél a rendező kihasználja a lehetőséget, amelyeket egy ilyen kényes, pompás témánál a film sza­badsága nyújt. Észre kellett vennie, hogy en­nél a filmnél lefotografálták azt, amihez eddig a nagyközönség elé kerülő ábrázolómüvészetnek nem volt bátorsága. Ha Berlin a mese hőse és nem Páris, ezek a jelenetek talán túlságosan tri­viálisak lettek volna, igy azon­ban ... De hiszen ön azt mondja, látta a filmet és éppen ön mondta, hogy a filmnek e részeiben van a legtöbb finom­ság, ízléses, igazi gall finomság Szénaillatot hozott az esti szellő. — Ezt az illatot a párfőm csak utánozhatja. Ilyen pompás [nem lehet soha, — szólt az ifjú Mar­gueritte. Ő is udvarias, mint|az apja. Mert nagy dolog, hogy Páris jobb illatot ismerjen el az parfőmjeinél. Jó hosszú hallgatás ült kö­zénk. Aztán Margueritte regényei ről beszéltem és dicsértem a „La Gargonne '-ról készült fii met. Jean Margueritte rágyújtott — Egy nagy hibája van a filmnek, amellett, hogy tetszik és jó. Érezni rajta a munka lázát. Kevés film készült el ilyen rövid idő alatt. Sürgős volt a munka : a re­gény ujabb kiadásait egymásután szétkapkodták — és várták a filmet. Művészi kivitelében nem igen csalódtak, hogy pedig a regény egyes tendenciái ugy kiéleződtek a filmen ... hát hiába, más a betű és más a szi nész! A színésznek maszkja is van . . . Hiszen nőire, férfias és nőies, gondolkodó és ostobán szerel­mes, komoly és bolondos kedvű nőire a legbüszkébb Páris. Bol­dog, ha láthatja mennyire sok­félék. haladottak vagy ostoba, ennivaló libuskák, függetlenek vagy szivük rabjai. Páris büszke a párisi nőre: táplálni kell a hiúságát. • »A Párisi pillangót« szombat­tól mutatja be az Apollo, kizá­rólagos joggal, s mondhatjuk, hogy semmi anyagi áldozatot nem kiméivé, fáradozott az igaz­gatóság, hogy ezt a szenzációt Nyíregyházán is bemutathassák. Tekintettel, hogy ebből Magyar­országon csak két példány sza­lad, igy csak három napra tudta az Apollo műsorára tűzni, s ped­dig szombattól—hétfőig. * Ez uton is hozza az Apollo igazgatósága a n. é. közönség tudtára, hogy a filmet kizárólag csakis felnőttek nézhetik meg. Tekinlve, hogy a »Párisi pil­langói előadásai hétköznap 1lS és 'A 10, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek, kéri az igaz­gatóság, hogy a korábbi elő­adásokra is érdeklődést tanúsít­son a n. é. közönség, mert a VjO-es előadásokra máris tö­meges előjegyzések vannak Nagyszabású tervek Nyugatmagyarország elektromos ellátására. Hatalmas dunai vízművek fogják szolgáltatni a villamos energiát. Szombathely, julius 17. Az utóbbi időben az a hír ter jedt el, hogy a gráci Sleweag vál­lalat Moson mellett a Dunán nagy vízmüvet akar építeni, hogy villamos árammal lássa el Magyarország nyugati részé­nek összes városait és köz­ségeit. Ezzel a hírrel kapcsolatban Szász Béla, a vasmegyei Elektro­mosmüvek igazgatója igy nyilat­kozott : A vasmegyei Elektromosmüvek anyaintézete a Trust külföldi pénz­csoport bevonásával megakarja épiteni a mosoni Duna ág viziero­müvét 25 lóerőre Ez a vizi erőmű Qyör, Sopron és Szombathely felé gravitálna A külföldi csoportban részt vesz a Steweag is. A dunai vizi­erőmüvet csak ugy lehet megépí­teni, ha megfelelő áramfogyasztás biztosítva van, Steweag hajlandó mindaddig a dunai vizi­Erőmüvet üzembe helyezéséhez a szükséges áramot biztosítani, amit a Steier erőmiiekből szolgáltatná­nak. ' Ha a magyar kormány megenge­di a Steier elektromos energia be­hozatalát, akkor ebbe a tervbe Szombathely is bekapcsolódik. SPORT. A nyíregyházi «sportkedvelők ván­dordíjáénak szabályzata­Tegnapi számunkban megemlé­keztünk róla, hogy milyen életre való tervet készített elő néhány igazi sportember a nyíregyházi egyesületek számára, melynek re­mélhetőleg meg lesz a kivánt sí ktre is. Most alkalmunk van a vándordíj részletes tervezetét le közölni, amely itt következik : 1. §. A nyíregyházi sportkedve­lők, a város fotballsportjának fej­lesztése céljából, vándordíjat alapí­tanak, kizárólagosan a M. L. Sz. kötelékében levő nyíregyházi egye­sületek részére. 2. §. A vándordíj egy cca. 10ÜÜ000 K értékű serleg. 3. §. A vándordíj végiege? t-i­nyerése háromszor egymásutáni, vagy ötször néni sorrendhez kö­tött győzelemtől függ. A végleges elnyerésig az évi győztes egyesü­let, kellő biztositék ellenében a vándordijat egy évig birtokába veheti, köteles azonban a dijat a következő évben a biztositék visz­szavétele mellett, a döntőmérkőzést megelőzően 10 nappal a vándor­dijbizottságnak visszaszolgáltatni. 4. §. A mérkőzések győztese 11 díszített ezüst érmet, II. helyezettje 11 ezüstözött bronz, III. helyezett­je 11 bronz érmet nyer. A mér­mek beszerzési árának ievonásával kőzések nettójövedeime az ér­szintén a győztes egyesületet illeti. 5. §. A csapatokban csupán az illető egyesület részére a M. L. Sz.-néi igazolt játékosok vehetnek részt s a mérkőzéseken a M. L. Sz. játék és egyéb szabályai a mérvadók. 6. §. A vándordíjért folyó mér­kőzések a bajnoki év végeztével, de legkésőbb augusztus 15-ig Ieját­szandók. 7. §. A mérkőzéseket az t^ső kiírás kivételével — az előző évi győztes egyesület tartozik megren­dezni, valamint tartozik az érmeket a mérkőzések jövedelmének ter­hére beszerezni és a dijjaf együtt a 3. §-ban jelzett időpontban a vándordijbizottságnak átadni. 8. Első helyezettnek a döntő mérkőzés győztese, a második he­lyezettnek a döntőmérkőzés legyő zöttje tekintetik. Az eíőmérkőzése­ken legyőzött egyesületek küzdenek a harmadik helyért. 9. Minden mérkőzés kétszer 45 percig 'tart s lia efdöntetlenül végződik, két 15 perces sziinetnéí­küji félidőre hosszabbitandó. Hq ez sem eredményez döntést, ugy a mérkőzés újrajátszandó. 10. §. A vándordíj bizottság fel­figyeletj és ellenőrzési jogot gya­korol a mérkőzések megrendezése körül ,valamint minden olyan kér­.désben, amelynek eldöntéséről e szabályzat nem szól, a vándordij­bizottság dönt, mely egyúttal hiva­toit magyarázója jeler, szabályzat­nak. i ^A fenti prepozíciót, mint érte­sülünk, a vándordíj bizottság meg­küidötte az összes. nyíregyházi eyesüfeteknek, névszerint a Nytve, a Nykise, a Bőriparos SE, a Pos­tás SE, a Vasutas SE és Munkás Torna Egylet elnökségeinek és igy minden remény meg van arra, hogy az ertékes trófeáért minél előbb megindul a küzdelem. * Guttmann lett a Nytve trénere. A Nytve komolyan készül az őszi szezonra, hogy a tavaly már biztosnak vélt bajnokságot meg­szerezze. A tréningek vezetésével a futballszakosztály Guttmann Re­zsőt, a csapat többszörös vá foga­tott centerét bizta meg, akinek ed­dig is nagy érdeme van abban, hogy a Nytve futbafl csapata a mai nívóra emelkedett. Guttmann már is megkezdte munkáját 'és egyelőre szorgalmas atlétikai trénin­get folytat a játékosokkal, hogy a tempóbirást és gyorsaságát növelje és saját nyilatkozata szerint, csak augusztus közepén kezdi meg a fut­balltréninget. Kalapok minden formában és minőségben Fodor Ferenc is Társai-nál Zrinyi Ilona-utca 5, Az uj házak és tataro­zások adómentessége. A kormány most adta ki az építkezések előmozdításáról szóló törvény végrehajtási utasítását, mely szerint az újonnan épitett há­zak, vagy házrészek házadómentes­ségben, illetve adókedvezményben részesülnek. 30 évi adómentesség illeti meg az újonnan emelt épüle­tet, ha az ott épül, ahol előbb épület nem volt, 15 évi adómen­tesség illeti meg a teljesen lebontott épület helyére emelt épületet. Adómentesség illeti ineg továbbá azokat az építkezéseket, illetve át­alakításokat is, ahol az átalakítás folytán uj lakás, üzlethelyiség, vagy iroda keletkezett. Nem illeti meg az adómentesség azokat az átalakításokat, ahol laká­sok alakíttattak át üzlethelyiségekké vagy irodákká. Az ideiglenes adómentesség tar­tama az átalakítási költségek nagy­sága szerint 6—12 évig terjed. Az ideiglenes adómentesség .ki­terjed a házadóra, a kincstári ha­szonrészesedésre és községi pót­adóra. Az adómentesség csak azo­kat az épületeket, illetve épületré­szeket illeti meg, amelyeket 1925. január l-e után legkésőbb 1927. december 31-ig helyeznének hasz­nálható állapotba. Az átalakításokon kívül pedig a kedvezmény azokat illeti meg, ame­fyek legkésőbb 1927. december vé­géig lakható állapotba helyeztetnek, A törvény végrehajtására a pénzügyminisztérium kapja meg a fölhatalmazást és a végrehajtásra vonatkozó utasitás a napokban meg­jelenik. Miniszteri rendelet a munkakönyvek kiállí­tásáról. Az 1922. évi ipartörvény novella életbeléptetése óta állandó agitáció folyik az ipartestületben a tör-' vénynek azon intézkedése ellen, hogy tizennyolcadik életévöket be­töltött egyének részére a munka­könyvet abban az esetben is ki kell állítani, ha az illetők tanon­cok netn voltak. E panaszok ügyé­ben a "kereskedelemügyi miniszter 1 most terjedelmes leiratot intézett •a kereskedelmi és iparkamarához, melyben azt mondja, hegy az ipar­testű leiek kívánságának teljesen merev formában való teljesítése ellenkeznék a méltányosság köve­|belményeivel, mert elütné az alkal­maztatás lehetőségétől az olyan egyéneket, akik éveken át iizött gyakorlat folytán valamely mester­séget elsajátítottak anélkül, hogy tanoncok lettek volna. Bizonyos mértékig azonban a miniszter ho­norálni kívánja az elhangzott ag­godalmakat és azt a megoldást választja, hogy az ilyen egyének munkakönyv kiállítás iránti kérel­meinél az illetékes kiállító hatósá­gokat tegyék vizsgálat tárgyává, hogy a munkakönyvet kérő foly­tat-e szakmájában előzetesen bizo­nyos gyakorlatot. Ha igen és ez az idő az illető szakmára nézve előirt tanidőt meghaladja, a'munka könyv kiállítandó, ellenkező eset­ben azonban az iparhatóságnak oda kell hatniok, hogy az illetők munkakönyv váltás helyett a mesterség elsajátítása céljából ren­des tanszerződést kössenek. Leira­tában közölte a miniszter a kama­rákkal azt is, hogy ez az elvi ál­láspontja legközelebb rendelet for­mában is napvilágot fog látni.

Next

/
Thumbnails
Contents