Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-31 / 122. szám

JMYÍKHDÉE 1925. május 24. ,^gi«ta»uiiwwifiwBnmi nfiiiiin—nm——a— Hirdetmény. Külföldieknek az ország területén való lakhatásáról szóló 1903, évi V. tc. végrehajtását a m. kir. belügyminiszter ur 200.000—1925. B. M. sz. rendeletével újból szabályozta. Eiz a rendelet folyó évi junius hó 1-én lép életbe és a közönséget érdeklő főbb rendelkezései a következők : I. 1925. évi junius hó 1-én már az országban tartózkodó, illetőleg lakó külföldiekre vonatkozó intézkedések : Az említett törvény életbelépése óta terináll az ország minden helységében a szállásadók azon kötelezettsége, hogy a náluk megszálló külföldiek érkezését és távozását a hatóságnak bejelentsék. Azok a szállásadók, kik a folyó évi junius hó 1-én náluk megszállva levő külföldieket nem jelentették volna be, kötelesek ezt a bejelentést legkésőbb junius hó végéig megtenni. Azt a szállásadót, aki az eddig elmulasztott bejelentést az előirt időben megteszi, a hatóság eddigi mulasztása" miatt nem fogja megbüntetni. Ha a szállásadó ennek a felhívásnak sem tenne eleget, a bejelentést a külföldi tartozik megtenni. A bejeieníést a III. pont alatt ismertetett módon keh megtenni. Külföldiek számára 1925. évi június hó 1. előtt adott tartózkodási engedélyek lejártukig érvényesek, íia a külföldi az engedélyezett határidőnél tovább akar ideiglenesen itt tartózkodni, anélkül azonban, hogy állandóan itt lakni szándékoznék, köteles tartózkodási engedélyének meghosszabbítását kellő időben kérelmezni. Ha a külföldi állandóan az ország területén lakni szándékozik, köteles ezt a szándékát tartózkodási engedélyének lejártával személyesen és élőszóval hejeientem. Lakási szándékukat 1925. évi szeptember hó 1-íg kötelesek bejelenteni azok a külföldiek is (bármily hosszú idő óta laknak az országban), akik a jelentkezési kötelezettség alöl fel voltak mentve, vagy akik az eddig érvényes szabályoknak megfelelő lakhatási bizonylatot kaptak. Lakási szándékukat önállóan tartoznak bejéfentenf a 24 éven alóli külföldiek közül azok, akik önálló keresettel vagy háztartással birfiak, a 24 éven felüliek pedig kivétel nélkül. Azok a külföldiek, akik a rendeletéletbelépése idején bejelentés, tartózkodási engedély vagy lakhatási 'bizonylat nélkül vannak az ország területen, kötelesek tartózkodási engedély, illetőleg lakhatási bizonylat elnyerése végett legkésőbb folyó évi szeptember l-ig az előbb emiitett hatóságoknál jelentkezni. Jelentkezésük esetén addigi mufasztásuk miatt büntetés alá nem esnek, Ha azonban a megszabott időben nem jelentkeznének és mulasztásukat 1925. évi december l-ig sem igazolnák, a hatóság őket nemcsak szigorúan megbünteti, hanem az ország területérői ki is utasítja. Ií. 1925. évi junius hó 1. után érkező külföldiekre vonatkozó rendelkezések : Az uj szabályzat életbelépése után beutazó és országba való belépésre jogosult külföldi a határ átlépésétől számított 2 (kettő) hónapig külön engedély nélkül tar-* tózkodhatik az ország bármely városában vagy községében és felhívás nélkül nem köteles többé a rendőrhatóságnál jelentkezni. Ha a külföldi két hónapnál tovább akar itt tartózkodni, anéikül azonban, hogy állandóan itt fákni szándékoznék, köteles kellő időben tartózkodási engedélyért folyamodni; ha pedig állandóan lakni kíván az országban, köteles ezt a szándékát megérkezésétőt számított 15 nap alatt, vagy pedig életviszonyainak ilyen irányú megváltozása után azonnal bejelenteni. III. " A külföldiek bejelentése. Minden szállásadó vagy megbízottja köteles a nála bármily rövid idíffe megszálló külföldi érkezését 24 órán belüi, távozását pedig még a távozás megtörténte előtt bejelenteni. A bejelentés megtételéért a külföldi is felelős. Ha fehát a szállásadó, vagy megbízottja a bejelentést elmulasztaná, ezt a külföldi köteles megtenni. A szállásadó, vagy megbízottja elien ilyen esetben á rendőrhatóság kihágási büntető eljárást indit. A bejelentést csakis az előirt mintájú bejelentő-lapokon lehet teljesíteni. A szükséges üriapok Budapesten bármelyik őrszobában, más városokban a rendőrkapitányságnál kirendeltségnél), községekben pedig a községi (kör; jegyzőnél kaphatók. Az űrlapok hátiapján olvasható «Figyeímeztetés»-nek megfelelően kitöltött bejelentőlapokat az előbbi bekezdésben felsorolt heíyeken kell beszolgáltatni. A külföldiéit bejelentésének ellenőrzésére fognak szolgáim azok az «Igazofási szelvény»-ek, melyeket a hatósági közegek lebélyegzés után a külföldi és a szállásadó számára visszaadnak. Ezeket a szelvényeket gondosan meg kell őrizni és a hatósági közegek kívánságára bármikor felmutatni. A külföldi érkezésének bejelentése alkalmával — (ha nem közvetlenül külföldről jött) — az előző szállásáról való távozásának bejelentését igazoló szelvényt, — a távozás bejelentése alkafmával pedig az érkezés bejelentését igazoló szelvényt be fceft szolgáltatni. Figyelmeztessék a szállásadók a kjj£föidieket, hogy ha az országból távozni akarnak, a távozásuk bejelentését igazoló szelvényt magukjai vinni és a határeílenőrző közegeknek átadni ei ne mulaszszák, mert ilyen mulasztás miatt ott őket megbüntetik és esetleg zavartalan utazásukat is megakadályozik. A szállodák, vendéglők és más nyilvános megszállóhelyek tulajdonosai vagy fefelős üzletvezetői 1925. évi junius hó 1-től kezdődően tartoznak a náluk tnegszálló külföldieket szállodai bejelentőlapokon bejelenteni, azokról «Nyilvántartási könyv»-et vezetni és a szükséges nyomtatványokat a rendőrhatóságtói idejében beszerezni. IV. Tartózkodási engedély. Tartózkodási engedélyt csak azoknak a külföldieknek kell kérniök, akik a határátlépéstői számított két hónapnáf hosszabb ideig akarnak megszakítás nélkül az országban tartózkodni. Egy hónapnál rövidebb távollét nem számit megszakításnak. Nincs igényök tartózkodási engedélyre azoknak a külföldiéknek, akiknek áflandó itt lakási szándékuk van, vagy akikről ez a szándék életviszonyaik alapján vélelmezhető. A tartózkodási engedélyért olyan időben kell folyamodni, hogy a külföldi tartózkodási jogosultságában megszakítás ne álljon elő. Tartózkodási engedélyért az előirt mintájú űrlapokon, Budapesten a főkapitányság idegeneilenőrző osztályán (V,, Béla-utca 5. sz.), más városokban a rendőrkapitányságnál, községekben az illetékes " járási főszolgabírónál kell folyamodni. Az engedélyt két hónapnál nem hosszabb időre Budapesten a főkapitányság idegenellenőrző osztálya, az államrendőrség működési területén az illetékes ker. főkapitány, más helyeken a vármegye alispánja, két hónapon tul pedig a belügyminiszter adja. A tartózkodási engedély kérelmezése alkalmával igazolnia kell a külföldinek személyazonosságát, azt, hogy szabáfyszerüen be van jelentve, továbbákötelezó'en kijelenteni, hogy nincs szándékában állandóan itt lakni s útlevelének és kérelme jogosultságát igazoló okmányainak csatolása mellett előadni itt 'tartózkodásánák indokait. Ha a másodfokú rendőrhatóság a tartózkodási engedéíyt megtagadta, a külföldi azért a belügyminiszterhez folyamodhátik. Ha ezt nem teszi, vagy kére/faiét a belügyminiszter is' elutasítja, köteles az" országot büntetés es eltoloncolás terhe mellett elhagyni. A tartózkodási engedélyek díjtalanok. V. Lakhatási bizonylat. Külföldiek lakási szándékukat Budapesten a főkapitányság idegeneílenőrző osztályán (V. ker., Béta-utca 5. sz. a.J, az állami rendőrség működési területén a rendőrkapitányságnál (kirendeltségnél), más helyeken pedig az illetékes járási főszolgabírónál kell hogy bejelentsék. A bejelentés alkalmával köteles minden külföldi beszolgáltatni saját, továbbá vele egy háztartásban élő nejének, valamint 15 éven felüli, de 24-ik életévüket még be nem töltött családtagjainak látogató-jegy nagyságú fényképét 2—2 példányban. Köteles továbbá igazolni; a) saját és családtagjainak személyazonosságát és állampolgárságát (útlevél); b) erkölcsi előéletét (erkölcsi bizonyítvány; ; c) azt, hogy magát és családját a köz megterhelése nélkül tartósan fenn tudja tartani, (alkalmaztatási bizonyítvány, stb.(; d) hogy sem ő, sem családtagjai nem szenvednek olyan betegségben, mely állandó itt lakásuk engedélyezését kizárja (hatósági orvosi bizonyítvány); e) hogy a közterhek viselése alól magát sem itt, sem régebbi lakóhelyén ki nem vonta (adóív stb.); f; hogy mióta tartózkodik (lakik) az ország területén megszakítás nélkül, be van jelentve s a külföldiekre előirt szabályoknak megfelel. Azok a külföldiek, akik ezen rendelet életbelépése előtt lakhatási bizonylatot szereztek és azt kicserélés végett bemutatják, továbbá azok, akik igazolják, hogy 1914. évi jarruár elsejét megelőző idő őta megszakítás nélkül az ország 'jelenlegi területén fáknak, a b), c/'és d) ponfok6an eíőirt igazolás alól mentesek. A kellő okmányok hiánya nem képezi akadályát a lakási szándék bejelentésének, mert a hatóságok azok beszerzésére megfetelő halasztást fognak engedélyezni. A lakási szándék bejelentése alapján az előirt igazolás után — feltéve, hogy a külföldi az előirt feltételeknek megfelelt és itt lakása az állam érdekeibe nem ütközik — Budapesten a városi'tanács, más helyeken az elsőfokú rendőrhatóság fényképes «Lakhatási bizonylat»-ot fog kiállítani, ugy a külföldi, mint annak neje és 15— 24 év közötti családtagjai számára. A lakhatási bizonylat igazolvány gyanánt szolgál és azt a hatóságok, vagy hatósági' közegek kívánságára bármikor fel kell mutatni. Lakhatási bizonylat nélkül nincs joga a külföldinek arra, hogy áflandóan vagy tartósan az ország területén lakjék. A lakhatási bizonylatok kiállításának és meghosszabbításának dija érvényességük tartama szerint évenként 20 aranykorona; a «viszszavonásig» szóló érvényű 200 aranykorona. A családfő bejelentése alapján a háztartásban élő neje, valamint 15 éven felüli, — de 24. életévüket be nem töltött — önálló keresettel nem biró családtagjai részére kiadott lakhatási bizonylatok díjmentesek. Az előirt dijat a lakási szándék bejelentése, illetőleg a meghosszabbítás kérelmezése alkalmával keli befizetni. A lakhatási bizonylat megtagadása esetén a hatóság a befizetett összeget visszatéríti. Igazolt szegények, az elszakított területékről menekültek, vagyontalan munkások, cseléd- és munkakönyvvei rendelkező személyek a megállapított dijak felére való mérséklését vagy teljes elengedését kérelmezhetik. VI- \ Küfföldiek munkára alkalmazása. ' Nem szabaa munkára, vagy szolgálatr aalkalmazni olyan külföldit, aki látogatás, üdülés vagy hasonló más cimen jött az országba s akinek útlevelében ezért külképviseleti hatóságaink valamelyike a beutazásra jogosító láttamozás (visum) "Szövegében erre irányuló tilalmat jegyzett fel. Nem szabad munkára vagy szolgálatra alkalmazni olyan külföldit sem, aki itt tartózkodásának, vagy itt iakásának jogosságát nem tudja kellően igazolni. Minden munkaadó köteles ezen hirdetmény közzététele után azonnal meggyőződést szerezni arról, hogy az alkalmazásában levő külföldinél megvan-e az alkalmazás előbb emiitett előfeltétele és köte-» les azokat, akiknél ez nincs meg, a tartózkodási, illetve lakási jogosultságnak ezen hirdetményben előirt módon való megszerzésere, utasítani, azokat pedig, akik ennek az utasításnak nem tennének eleget, elbocsátani és a rendőrhatóságnál feljelenteni. Az a munkaadó, aki tíznél több külföldit alkalmaz, tartozik azokról névjegyzéket vezetni s azt a hatóság vagy hatósági közeg kívánságára bármikor felmutatni. VII. Büntető intézkedések. Külföldiek, szállásadók, munkaadók, akik az ismertetett szabályokat megsértik, kihágást követnek el, melyért őket a rendőrhatóság mulasztásuk sufyossága szerint 100 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel, illetőleg 10—100 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssé lés 15 napig terjedhető elzárással" fogja büntetni, a szabályok ellen vétő külföldieket pedig ezenfelül az ország területéről ki is fogja utasítani. Kelt Nyiregyháza, 1925. évi ápriiis hó. Kiss Sándor, rendőr főtanácsos. Német nyelvet jól tudó, szerény igényű, árva III. éves egyetemi hallgató julius-augusztusra nevelői vagy bármily állást keres lehetőleg vidékre. Cim Blistyán Gyuláné áll. óvónő Nyír egyháza, Pénzügyigazgatóság.