Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-31 / 122. szám

4 l—cca—a— 1925. május 31 ctí csak különös méltánylást érdemlő esetekben, tehát csupán kivételesen nyújtható. A szegények gondozása a főcél. Továbbá, mivel Nyíregyházán a közjótékonyság gyakorlásának legelemibb feladata : Nyiregyháza város szegényeinek meígfelelő gondozása. A nyíregyházi községi szegényház számottevő segélyezésében a boldog emlékezetű alapítónak a közjótékonyság gyakorlására irányuló szándékát kell felismernünk. j Kívánatos, hogy eziránt a szándék iránt a jogosítottak mindanynyian tiszteietet tanúsítsanak már csak azért is, mert annak végrehajtása révén a városnak közgondozásra szoruló szegényei vallás és faji különbség nélkül részesülhetnek az alapítvány jótéteményeiben. 'Éppen ezért ennek a tervnek kivitelében mind

1 a három jogosított haszonélvezőnek összműködése joggal feltételezhető. Nyiregyháza tervei Ezek után vessünk egy pillantást a távolabbi jövőbe is és lássuk, hogy a három jogosított mire szándékozik fordítani az alapítvány tiszta jövedelméből nekik jutó értékeket? Értesülésem szerint Nyiregyháza város közönsége tuberkulózis szanatóriumot kiván felállítani gyermekek részére, a hitközség és a szentegylet pedig kórház létesítését tervezi . Hitel nélkül. Az alapítólevél szempontjából mindkét terv kifogástalan, és kivitelének elvi szempontból nem lesz akadálya, ha a létesítendő szanatórium és kórház működése túlnyomóan jótékonyságu jellegű lesz. Tekintettel azonban arra, hogy az alapítólevél rendelkezése szerint is az alapítványi törzsvagyont nem szabad sem megterhelni, sem elidegeníteni, megállapítom, hogy az említett célok hitelmüvelet utján nem valósithatók meg. A jogosítottak tehát nem tehetnek egyebet, mint, hogy az évi jövedelemnek azt a részét, amelyet "a szanatórium és a kórház felállítására kívánnak fordítani, alkalmas módon gyümölcsöztethetik, gyűjtik és gyarapítják mindaddig, amig a tőke annyira felszaporodott, hogy abból a kivánt intézmény felépíthető és berendezhető lesz. Ezek az alapítványi főhatóság képviselőjének értékes szempontjai. Gyulay József és Csányi Pál számvevőségi főtanácsos az ünnepek után még visszatérnek Nyíregyházára az alapítvány további felülvizsgálata céljából . Gazdakongresszus lesz a Pünkösd lét napján Debrecenben. Az országos főiskolai bajnokságot. Debrecen, május 30. Saját tudósítónktól. Óriási érdeklődés előzi meg a fftfeireceni országos gazdászkongresszust, amelyet a Pünkösd két ünnepén tartanak meg Debrecenben. A kongresszuson megjelennek a keszthelyi, magyaróvári és pallagi gazdasági akadémiák, s részt fog venni azon személyesen Albrecht királyi herceg is. — A kongresszus ülléseit a vármeg cháza dísztermében tartja. Ugyanakkor bonyolítják le az országos főiskolai bajnokságokat is. Vasárnap este 7 órakor a ref. íőgimnázium termében a kardvivó bajnokságokat, vasárnap és hétfőn a nagyerdei sporttelepen az atlétikai bajnokságokat döntik el. — Hétfőn délelőtt a Margit-fürdő uszodájában a főiskolai és debreceni tankerületi középiskolai uszóbajnokságokat tartják meg. Lesz tőrvivó-verseny is, hétfőn este pedig táncmulatság a Bikában. A kétnapos ünnepekre Albrecht kir. hercegen kivül Mayer János földmivelésügyi miniszter és Karaffiáth Jenő államtitkár is Debrecenbe utaznak. lé munkát, cserkészek! A cserkészmozgalmak a középiskolai pedagógia mezején. Még a háború elején olvastam, hogy egy német Pfadfinder, egy derék cserkészdiák kitűnő szolgálataiért a vaskereszt lovagja lett. Azóta sokszor foglalkoztat a gondolat: nem lehetne-e a cserkészet és a középiskolai nevelés közt még szorosabb kapcsolatot teremteni. Képezze ez egész nevelésünknek a tengelyét. Adjon a cserkészet egyéni munkát, egyéni értéket az iskola tömegnevelésének. A cserkészetnek végső célja a jellemfejlesztés. S ugyanez a középiskolai pedagógiáinak is: a jellem erős sziklavárának a felépítése, az engedelmesség tervszerű kinevelése. Nem azt az engedelmességet értem, amely a félelem, büntetés vagy zsarnokság nyomán támad, hanem azt a benső, önkéntes engedelmességet, amely az egyéni és nemzeti szabadság kutforrását képezi. A cserkész is szabad elhatározásból engedelmeskedik, de erejének tudatában sohasem gerinctelen szolgamódra. Egyeneslelkünek, igazmondónak, vallásosnak kell lennie. A cserkész életében mintegy újból megvalósulni látom a Schleiermacher-pedagógia elvét, a vallásnak örökkévaló szükségét az ifjúság nevelésében. Annak az egyedül boldogító, mélyérzésü vallási érzület szükségét, amély karaktereket, apostolokat és önfeláldozó munkáséleteket teremt. Bele kelt oltani a középiskolai ifjúság lelkébe, hogy küzdjön mindenkor a veszedelmes hitközöny ellen. A vallásosság és cserkészőszinteség képezze jellemének diszét. Ha másért néni, egyedül ezért az egy elvért kellene a cserkészetnek még nagyobb tért engedni a nevelésben. A cserkészbiblia nem tűr hazugságot s ma, amikor a hazudozás valóságos ragály, támad egy rend — a cserkészet rendje — mely elkeseredett harcot indít ez undok bün ellen. Az igazság, az igazmondás minden erőnek a gyökere. Ezért nem hazudik a cserkész. Kódexe a hazugságot és rágalmazást oly veszedelmesnek mondja, mint akár a gyilkolást. Éles a harcos kardja, de sokkal élesebb a rosszlelkü embernek a hazug nyelve, sokkal hegyesebb a lelkiismeretlen rágalmazónak lélekzaklató tőre. Aztán nem kellene-e minden cserkészotthon vagy tanterem falába nagy betűkkel belevésni a cserkésztörvénvt-^ a cserkész legyen emberszerető. Segítsen mindenütt, ahol tud. A világ önző és rideg. Tereljük el ettől az ifjúság figyelmét s állítsuk szeme elé a cserkészcsaládot, melyet áthat a cserkésztestvéri szeretet, a közös sors, a közös cserkészideál. Legyenek a tanulók oly szeretettel egymás iránt, mint a cserkészek. Az erősebbek segítsék a gyengébbeket, karolják fel a gyámoltalanokat és védteleneket s fakasszanak uj reményt a kétségbeesettek szivében. A cserkészek udvariasak, szolgálatkészek és előzékenyek mindenkihez, de nem ismernek megalkuvást önmaguKkal szemben. Manapság, amikor oly sok ember felfújja önmaga szellemi szegénységét és lelki törpeségét s mindenfelé az önhittség betegsége terjed, a cserkész szerény és elhallgatja előnyeit. Tiszta lelkéhez szenny nem tapadhat. Elfordul a frivol életmódtól. Ellenben szeretettel keresi fel a természetet, az Isten legszebb templomát. A jó ember gyönyörködik a virágokban és növényekben, Ne.-n kínozza az állatokat. Ilyen a cserkész. Sohasem túlzó vagy hangos. Sem örömben, sem szomorúságban. Élete nem ég el az üres frázisok világában: mindennap valami jót igyekszik tenni. Amint elvégzi kötelességeit Istennel és embertársaival szemben, ugy megteszi hazája iránt is. Tiszta, forró lelkébe sziv(ta a magyar multat, azért dolgozik oly önfeláldozóan annak jövőjéért. Országának már-már tátongó sírja felett görcsösen megfeszül az izmos cserkészkar. Megmentésére résen áll. S látva derék cserkészeink odaadását, hazafias munkáját, újból megelevenedik előttünk a Szentírás világa, amelynek hősei egyik kezükkel harcoltak, a másikkal templomot építettek. S naprólnapra erősödik hitünk, hogy a cserkészek munkájában épül fel a jövő nemzeti műveltség temploma. A cserkészet célját megjelöli a cserkésztisztelgés módja: jó munkát akar. Az ujabbkori pedagógia odahat, hogy az ifjúságot testileg és szellemileg harmonikusan tökéletesítse. Ellensúlyozni akarja a könyvmüveltség egyoldalúságát, a városi élet egészsegtelen befolyását. Gyakorolni kell az elhanyagolt érzékeket. Lásson, figyeljen az ifjúság. Tanuljon a nagy természet szemléletétől. Az érzékek müvelését kövesse a szellemi képzés. Erősítsük az akaratot és energiát. Ápoljuk az ifjúság kedélyes érzésvilágát, fejlesszük logikus és szemléletes gondolkozását. Amit azelőtt csak külföldön láttunk, abban ma szerteszét e hazában mi is gyönyörködhetünk. A magyar ifjúság is örömmel csatlakozik a szellemi- és sportmozgalmakhoz. Edzi testét, erősíti lelkét. A mult vasárnap hazajövet a miskolci kerületi gyorsiróversenyről figyelmeztettem tanítványaimat a vasúti állomások mentén elterülő falvak ifjúságának Levente-gyakorlataira. (Mindenütt sportmunka, testgyakorlatok. S közben felszakad az ajkakról a dal s mező, rét zeng a hazafias nótáktól. S miért is karolja fel annyira az ujabbkori pedagógia az ifjúsági mozgalmakat? Mert ezek fejlesztik a praktikus tehetségeket és képességeket. A cserkész kitűnő térképolvasó, helyrajz- és tájismerő,elsőrendű stratéga. Jeleket ad le távol levő csapatokhoz, síp-, zászló-, Morse-jeleket. S mennyi ügyességet árul el a cserkésztábor építésénél. Ez valóságos iskolája az önállóságnak és életrevalóságnak. A Cserkész itt nem ismer kényelmet. Másra nem számit, maga fog a fáradságos munkához. S a napi pserkészmunka után a csillagmilliós ég-sátor alatt fellobog az esti jtábortüz, magasra szárnyal a cserkésznóta, felsír a kurucérzések tárogatója, s benne a mélabús magyar dal minden fájdalma. • A szellemi és testi képzésnek azonban mindig karöltve kell járni. E mozgalmaknak tulajdonképen az a célja, hogy az egyoldalii intellektuális képzésnek, a holt tudó-