Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-31 / 122. szám

4 l—cca—a— 1925. május 31 ctí csak különös méltánylást érdemlő esetekben, tehát csupán kivétele­sen nyújtható. A szegények gondo­zása a főcél. Továbbá, mivel Nyíregyházán a közjótékonyság gyakorlásának leg­elemibb feladata : Nyiregyháza vá­ros szegényeinek meígfelelő gon­dozása. A nyíregyházi községi szegényház számottevő segélyezé­sében a boldog emlékezetű alapí­tónak a közjótékonyság gyakorlá­sára irányuló szándékát kell felis­mernünk. j Kívánatos, hogy eziránt a szán­dék iránt a jogosítottak mindany­nyian tiszteietet tanúsítsanak már csak azért is, mert annak végrehaj­tása révén a városnak közgondo­zásra szoruló szegényei vallás és faji különbség nélkül részesülhet­nek az alapítvány jótéteményeiben. 'Éppen ezért ennek a tervnek ki­vitelében mind 1 a három jogosí­tott haszonélvezőnek összműködése joggal feltételezhető. Nyiregyháza tervei Ezek után vessünk egy pillantást a távolabbi jövőbe is és lássuk, hogy a három jogosított mire szándékozik fordítani az alapítvány tiszta jövedelméből nekik jutó ér­tékeket? Értesülésem szerint Nyiregyháza város közönsége tuberkulózis sza­natóriumot kiván felállítani gyer­mekek részére, a hitközség és a szentegylet pedig kórház létesítését tervezi . Hitel nélkül. Az alapítólevél szempontjából mindkét terv kifogástalan, és kivi­telének elvi szempontból nem lesz akadálya, ha a létesítendő szana­tórium és kórház működése túlnyo­móan jótékonyságu jellegű lesz. Tekintettel azonban arra, hogy az alapítólevél rendelkezése szerint is az alapítványi törzsvagyont nem szabad sem megterhelni, sem el­idegeníteni, megállapítom, hogy az említett célok hitelmüvelet utján nem valósithatók meg. A jogosítottak tehát nem tehet­nek egyebet, mint, hogy az évi jö­vedelemnek azt a részét, amelyet "a szanatórium és a kórház felállí­tására kívánnak fordítani, alkal­mas módon gyümölcsöztethetik, gyűjtik és gyarapítják mindaddig, amig a tőke annyira felszaporodott, hogy abból a kivánt intézmény fel­építhető és berendezhető lesz. Ezek az alapítványi főhatóság képviselőjének értékes szempontjai. Gyulay József és Csányi Pál szám­vevőségi főtanácsos az ünnepek után még visszatérnek Nyíregyhá­zára az alapítvány további felül­vizsgálata céljából . Gazdakongresszus lesz a Pünkösd lét napján Debrecenben. Az országos főiskolai bajnokságot. Debrecen, május 30. Saját tu­dósítónktól. Óriási érdeklődés előzi meg a fftfeireceni országos gazdász­kongresszust, amelyet a Pünkösd két ünnepén tartanak meg Debre­cenben. A kongresszuson megje­lennek a keszthelyi, magyaróvári és pallagi gazdasági akadémiák, s részt fog venni azon személyesen Albrecht királyi herceg is. — A kongresszus ülléseit a vármeg c­háza dísztermében tartja. Ugyanakkor bonyolítják le az országos főiskolai bajnokságokat is. Vasárnap este 7 órakor a ref. íőgimnázium termében a kardvivó bajnokságokat, vasárnap és hétfőn a nagyerdei sporttelepen az atléti­kai bajnokságokat döntik el. — Hétfőn délelőtt a Margit-fürdő uszodájában a főiskolai és debre­ceni tankerületi középiskolai uszó­bajnokságokat tartják meg. Lesz tőrvivó-verseny is, hétfőn este pe­dig táncmulatság a Bikában. A kétnapos ünnepekre Albrecht kir. hercegen kivül Mayer János földmivelésügyi miniszter és Ka­raffiáth Jenő államtitkár is Deb­recenbe utaznak. lé munkát, cserkészek! A cserkészmozgalmak a középiskolai pedagógia mezején. Még a háború elején olvastam, hogy egy német Pfadfinder, egy derék cserkészdiák kitűnő szolgá­lataiért a vaskereszt lovagja lett. Azóta sokszor foglalkoztat a gon­dolat: nem lehetne-e a cserkészet és a középiskolai nevelés közt még szorosabb kapcsolatot teremteni. Képezze ez egész nevelésünknek a tengelyét. Adjon a cserkészet egyé­ni munkát, egyéni értéket az iskola tömegnevelésének. A cserkészetnek végső célja a jellemfejlesztés. S ugyanez a középiskolai pedagógiá­inak is: a jellem erős sziklavárának a felépítése, az engedelmesség terv­szerű kinevelése. Nem azt az enge­delmességet értem, amely a féle­lem, büntetés vagy zsarnokság nyomán támad, hanem azt a benső, önkéntes engedelmességet, amely az egyéni és nemzeti szabadság kutforrását képezi. A cserkész is szabad elhatározásból engedelmes­kedik, de erejének tudatában soha­sem gerinctelen szolgamódra. Egyeneslelkünek, igazmondónak, vallásosnak kell lennie. A cserkész életében mintegy újból megvaló­sulni látom a Schleiermacher-pe­dagógia elvét, a vallásnak örökké­való szükségét az ifjúság nevelésé­ben. Annak az egyedül boldogító, mélyérzésü vallási érzület szüksé­gét, amély karaktereket, apostolo­kat és önfeláldozó munkáséleteket teremt. Bele kelt oltani a közép­iskolai ifjúság lelkébe, hogy küzd­jön mindenkor a veszedelmes hit­közöny ellen. A vallásosság és cserkészőszinteség képezze jellemé­nek diszét. Ha másért néni, egye­dül ezért az egy elvért kellene a cserkészetnek még nagyobb tért en­gedni a nevelésben. A cserkész­biblia nem tűr hazugságot s ma, amikor a hazudozás valóságos ra­gály, támad egy rend — a cserké­szet rendje — mely elkeseredett harcot indít ez undok bün ellen. Az igazság, az igazmondás minden erőnek a gyökere. Ezért nem ha­zudik a cserkész. Kódexe a ha­zugságot és rágalmazást oly ve­szedelmesnek mondja, mint akár a gyilkolást. Éles a harcos kardja, de sokkal élesebb a rosszlelkü em­bernek a hazug nyelve, sokkal he­gyesebb a lelkiismeretlen rágalma­zónak lélekzaklató tőre. Aztán nem kellene-e minden cserkészotthon vagy tanterem falába nagy betűk­kel belevésni a cserkésztörvénvt-^ a cserkész legyen emberszerető. Se­gítsen mindenütt, ahol tud. A vi­lág önző és rideg. Tereljük el et­től az ifjúság figyelmét s állítsuk szeme elé a cserkészcsaládot, me­lyet áthat a cserkésztestvéri sze­retet, a közös sors, a közös cser­készideál. Legyenek a tanulók oly szeretettel egymás iránt, mint a cserkészek. Az erősebbek segítsék a gyengébbeket, karolják fel a gyámoltalanokat és védteleneket s fakasszanak uj reményt a kétség­beesettek szivében. A cserkészek udvariasak, szolgálatkészek és elő­zékenyek mindenkihez, de nem is­mernek megalkuvást önmaguKkal szemben. Manapság, amikor oly sok ember felfújja önmaga szel­lemi szegénységét és lelki törpe­ségét s mindenfelé az önhittség betegsége terjed, a cserkész sze­rény és elhallgatja előnyeit. Tiszta lelkéhez szenny nem tapadhat. El­fordul a frivol életmódtól. Ellen­ben szeretettel keresi fel a termé­szetet, az Isten legszebb templo­mát. A jó ember gyönyörködik a virágokban és növényekben, Ne.-n kínozza az állatokat. Ilyen a cser­kész. Sohasem túlzó vagy hangos. Sem örömben, sem szomorúságban. Élete nem ég el az üres frázisok világában: mindennap valami jót igyekszik tenni. Amint elvégzi kö­telességeit Istennel és embertársai­val szemben, ugy megteszi hazája iránt is. Tiszta, forró lelkébe sziv­(ta a magyar multat, azért dolgozik oly önfeláldozóan annak jövőjé­ért. Országának már-már tátongó sírja felett görcsösen megfeszül az izmos cserkészkar. Megmentésére résen áll. S látva derék cserkésze­ink odaadását, hazafias munkáját, újból megelevenedik előttünk a Szentírás világa, amelynek hősei egyik kezükkel harcoltak, a másik­kal templomot építettek. S napról­napra erősödik hitünk, hogy a cserkészek munkájában épül fel a jövő nemzeti műveltség temploma. A cserkészet célját megjelöli a cserkésztisztelgés módja: jó mun­kát akar. Az ujabbkori pedagó­gia odahat, hogy az ifjúságot tes­tileg és szellemileg harmonikusan tökéletesítse. Ellensúlyozni akarja a könyvmüveltség egyoldalúságát, a városi élet egészsegtelen befo­lyását. Gyakorolni kell az elhanya­golt érzékeket. Lásson, figyeljen az ifjúság. Tanuljon a nagy ter­mészet szemléletétől. Az érzékek müvelését kövesse a szellemi kép­zés. Erősítsük az akaratot és ener­giát. Ápoljuk az ifjúság kedély­es érzésvilágát, fejlesszük logikus és szemléletes gondolkozását. Amit azelőtt csak külföldön láttunk, ab­ban ma szerteszét e hazában mi is gyönyörködhetünk. A magyar ifjúság is örömmel csatlakozik a szellemi- és sportmozgalmakhoz. Edzi testét, erősíti lelkét. A mult vasárnap hazajövet a miskolci ke­rületi gyorsiróversenyről figyel­meztettem tanítványaimat a vasúti állomások mentén elterülő falvak ifjúságának Levente-gyakorlataira. (Mindenütt sportmunka, testgya­korlatok. S közben felszakad az aj­kakról a dal s mező, rét zeng a hazafias nótáktól. S miért is karolja fel annyira az ujabbkori pedagógia az ifjúsági mozgalmakat? Mert ezek fejlesztik a praktikus tehetségeket és képes­ségeket. A cserkész kitűnő térkép­olvasó, helyrajz- és tájismerő,el­sőrendű stratéga. Jeleket ad le tá­vol levő csapatokhoz, síp-, zászló-, Morse-jeleket. S mennyi ügyessé­get árul el a cserkésztábor építé­sénél. Ez valóságos iskolája az ön­állóságnak és életrevalóságnak. A Cserkész itt nem ismer kényelmet. Másra nem számit, maga fog a fá­radságos munkához. S a napi pserkészmunka után a csillagmilli­ós ég-sátor alatt fellobog az esti jtábortüz, magasra szárnyal a cser­késznóta, felsír a kurucérzések tá­rogatója, s benne a mélabús ma­gyar dal minden fájdalma. • A szellemi és testi képzésnek azonban mindig karöltve kell járni. E mozgalmaknak tulajdonképen az a célja, hogy az egyoldalii intel­lektuális képzésnek, a holt tudó-

Next

/
Thumbnails
Contents