Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-30 / 121. szám

1925. május 30. J^YMSNNÉK í ret adni fiainknak és azoknak, kiket megfosztott hazájuktól a zsarnoki önkény, kik ugy járnak itt közöttünk, itt e teremben is, mint egy-egy szemrehányás, vád és tiltakozás. Ez a körülmény inditja szövetségünket is arra, hogy egyesítse e cél érdekében egy nemes összefogásra a Varmegye egész társadaimát s feliratban forduljon a m. kir .kormányhoz a békerevizióra irányuló lépések megtétele érdekében. Javaslom, hogy a következő határozatot hozza közgyűlésünk. A határozati javaslat A Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsvármegyei és Nyíregyházi Köre s vele karöltve Nyiregyháza város társ. egyesületei — a szövetség mai közgyűlésén foglalkoztak azzai az immár országos méreteket öltő mozgalommal, mely a trianoni béke revízióját követeli. Szövetségünk s ez ősi vármegye népe soha el nem ismerte e reánk kényszeritett béke jogosságát, sőt azt mindenkor egy durva és kegyetlen merényletnek tartotta az igazság, a népek önrendelkezési joga, a kisebbségek életérdekei s az emberi kultura ellen. Igazságtalan ez a béke, mert a "háború okozója gyanánt, büntette azt a nemzetet, mely valójában a háború iegtöbbet szenvedő áldozata volt. A népek önrendelkezési jogát s a kisebbségek éietérdekeit kívánta megvédeni s valójában éiő szervezeteket vágott vérző darabokra s jogfosztott páriákká sülyesz tette a nemzeti kisebbségekhez tartozók j?iiilióit s a szuronyok hegyével terjesztett olyan • kultúrát, melyet csak a bezárt iskolák, bebörtönzött és elűzött lelkipásztorok, ledöntött szobrok és műemlékek hirdetnek. Ma, mikor e békeszerződések e nyomorúságos csődjét s az abból egész Európa békéjére és közgazdasági életére leselkedő veszélyeket magok a győztes nagyhatalmak hivatalos vezetői is belátni kénytelenek, nem maradhat csendben és nyugodtan ez a magyar nemzet, melyet ez a béke a legigaztalanabbui és legkegyetlenebbül sújtott a főid poráig. Melynek megcsonkított teste nem bírhatja el már a további vérvesztést s amely meg kell, hogy fúljon abban a levegőtlenségben, melyre szük börtöne kényszeríti. A magyar nemzet nem várhatja immár többé összetett kezekkei mig mások hozzák részére a megváltást, a gyógyulást, az éietet, hanem annak az igazságnak az erejével, melyet az életfejlődés és boldogság Isten adta joga minden élőnek biztosit — maga kell, hogy hangoztassa és kikövetelje jogát az éiethez és az igazsághoz. Az életfenntartás eme ösztöne, a magyar erőben és feltámadásban s az örök igazságokban vetett rendíthetetlen hit és bizalom által indíttatva feliratilag kéri szövetségünk s ve|e e vármegye társadalma a m. kir. kormány elnökét, kövessen el mindent, hogy az igazságtalan és kegyetlen béke revíziója mielőbb Európának bölcsebben és igazságosabban döntő Ítélőszéke elé kerülhessen. Viharos .éljen riad fel s a jelenlévők egy emberként csatlakoznak a határozati javaslathoz. Nyiregyháza város társadalma a békerevizió gondolata mellé állt. Tanfi Iván a központ nevében foglal állást a javaslat mellett, majd minden tekintet Sasi Szabó László kormányfőtanácsora irányúi, aki szólásra emelkedik, hogy fájó szivek dobbanását szavakba foglalja. Siri csendben hangzanak fel a magyar fájdalomról és — ebben könnyes szemmel adnak igazat a szónoknak — a szégyenről vallomást tevő mondatok. Szégyenkezünk Sasi Szabó László, aki szónoki pályájának egyik legnagyobb sikerét ezzel a rövid beszédével aratta, a következőket mondotta: Az előttünk álló határozati javaslattal a dolog természeténél fogva az első szótól az utolsó szóig egyetértek. Azt hiszem, hogy azt nem is kell bővebben és részletesen indokolni. Hiszen olyan természetes, olyan ma gától értetődő az egész... avagy kellé azt indokolni, hogy valaki ragaszkodik az élethez, hogy a szervezetnek levegőre és mindennapi táplálékra van szüksége, hogy szeretjük a családunkat, szeretjük testvéreinket, hogy kedves nekünk a mi édes, megszokott otthonunk és hogy- más oldalról irtózunk a haláltól, az enyészettől, hogy fáj, ha (elveszítjük az édes anyánkat, a testvérünket, ha tűzvész pusztítja az apai házat és ha megrontják a lelkünket, a becsületünket, a jóba, az igazba vetett hitünket, reménységünket I !? ? ? Hát kell-é ezeket az érzéseket igazolni, indokolni ! r És nem-é ezekről az érzésekről, nem-é ezekről a motívumokról van-e szó itt ezekben a kérdésekben, amikre ez az előttünk fekvő határozati javaslat vonatkozik ! ? ? Nem arról van-é szó, hogy szükségünk van a levegőre, a megélhetés elemi feltételeire ? Nem arról van-é szó, hogy mi is a természet örök törvényei szerint ragaszkodunk az élethez és ragaszkodunk az édes anyánkhoz, a testvéreinkhez és hogy zokogó lélekkel állunk a feldúlt ház, apáink gyönyörű ezeresztendős házának, hazájának romjai felett és hogy keservesen markol a szivünkbe az elszenvedett megaláztatás, az arcul vert igazság, a porba taposott hit feljajduló szava ! Minek ezeket a dolgokat hosszasan, részletesen indokolni ! Elfogadjuk a javaslatot egy szívvel, egy lélekkel, egy értelemmel mint egy ledöntött hatalmas eleven szobornak vészkiáltását .. . egy rövid, velőkig ható... rémes felsikoltást 1 És itt be is fejezhetném a felszólalásomat t. Közgyűlés ! De ugy érzem, hogy mindezekhez mégis 1iozzá kell valamit tennem ! Abból a klasszikusan szép és tömör indokolásból, amivel a határozati javaslat bevezettetik, mégis hiányzik valami. Egy szó. Egy rövid szó. Aminek azonban mégis benne kell lennie. Az, hogy szégyenkezünk ! Már szégyenkezünk saját magunk előtt és az éjféli óra álmatlan csendjében nem tudunk aludni a saját magunk lelkiösmeretének mardosó szavaitól, a ránk, a becsületes lelkünkre nehezedő szégyen-érzésektől ! Én gyakran szoktam járni megszállott területre! Testvérem, kedves rokonaim laknak ottan. A hozzájuk fűző szeretet gyakran parancsol reám, hogy erőt vegyek érzelmeimen, a büszkeségemen és magyar területen, ezeresztendős magyar földön átszenvedjem idegen katonák és idegen hatóságok, csend őrségek, fináncok molesztálását, ellenőrzését. . . Kezdetben örömmé^ is mentem... az ott lakó testvéreknek is öröm volt, ha láttak. .. és eleintén nyiltan és becsületesen tudtam a szemükbe nézni... Azokból a szemekből mindég és önkénlenül egy kérdés nézett az én arcomba... egy kérdés, hogy »mikor ?« »Meddig ?« — és én erre a kérdésre jóhiszemüleg becsületesen tudtam pár évig válaszolni, »nemsokára«. Nemsokára kedves testvéreim ,csak türelem, csak kitartás ! Hiszen az egész csak átmenet. .. És ha, és ha most ujabban kell átmennem, akkor én ezt a kérdést már nem tudom elviselni és szégyenkezem ! Látom ott a hitnek, a bizalomnak, a reménynek a lassú kialvását, és érzem, hogy ebben a csendes lemondásban szemrehányás néma felelősségrevonás is foglaltatik a mi számunkra, a mi terhünk(re, a mi számlánkra, akik itthon va(gyunk, itthon marakodunk és akik semmit se teszünk értük, az elszakitott testvérekért ! Én már szégyellem magamat t. Közgyűlés és megvallom, hogy éjjeleken át álmatlanul hánykolódom és ébren nem merek tükörbe nézni, nem merek magammal szóba állani, mert vádol a lelkiösmeret az simult esztendőkért, amelyeket nyom nélkül engedtünk elfolyni fejünk felett meg sem kísérelve, hogy változtassunk ezen a lehetetlen,ezen a kétségbeejtő állapoton !• Hát ezt szeretném még felvenni .ennek a határozati javaslatnak az indokolásába t. Közgyűlés Ezt az egy szót, ezt a rövid mondatot, hogy már szégyenkezünk a jelen 'állapot miatt és nemzeti önérzetünk elementáris erővel követeli a cselekvést, a változtatást, mert a mai állapotnak további fennmaradása ennek az állapotnak további tűrése, a benne, mint változhatatlanban való nyugalmas beletörődés, a további megalkuvás és tétlenség a nemzeti becsületnek a rovására megy s a nemzeti erkölcsöknek sorvadását jelentené ! Ezzel a pár szóval megtoldva a határozati javaslatot ezennel elfogadom ! Újra tomboló megnyilatkozása az együttérzésnek, könnyekbe fuló éljen és taps. Egyesületeink a revízió mellett. Moist a nyíregyházi egyesületeit képviseletében sorra felszólalnak a kiküldöttek. Dr. Klekner Károly a Szabolcsvármegyei Turáni Kör, dr. Vietórisz József a Kaszinó, dr. Névery János a Keresztény Munkás Otthon dr. Vietórisz István a Városi Dalegylet, Szentiványi dr. a Kovács István Bajtársszövetség, Szabó Pál a Szabolcsi Altalános Tanítóegyesület, László Zoltán a Tisztviselő Dalkör, Kardos István a Szabolcsvarmegyei Bessenyei Kör, Stesszel Szilárd dr. az Ébredő Magyarok Egyesülete, Guttmann Zsigmond dr. az Izraelita Patronázs Egyesület, Varga Ferenc a Tanítók Otthona. dr. Krómy Károly a nyíregyházi sportegyesületek és a Szeressük Asztaltársaság, dr. Mátray Gyula a Magyar Turisták Egyesületének Nyírségi Osztálya, Zomborszky Dániei a nyíregyházi Ipartestület, Smiják István ' a Nykise és az Iparos If jak Önképző Egylete, dr. Ruzicska Jenő az Izr. Nőegylet, Paulusz Márton a megye és a város kisgazdái. Zoltán Gáspár az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. ifj. Szesztay András a Szabolcsi Egyetemi és főiskolai hallgatók és a Szabolcs Törzs. dr. Demjén Józsefné a Mansz, Mikecz Dezsőne a Szociális Misszió TársulaSexty Judit a Jótékony Nőegylet, Énekes János a Honszeretet Egyesület, Tóth Pál a köztisztviselők és a maga, mint a magyar biróság nevében jelentik be a határozati javaslathoz való csatlakozásukat. Bökényi Dániel indítványára a közgyűlés táviratban üdvözölte Perényi Zsigmond bárót, a Nemzeti Szövetség elnökét, a 48-?.s idők martirjának unokáját, aki vezéri helyen küzd a magyar feltámadásért. Ezt a feltámadást hozta közelebb a hatalmas közgyűlés, amely a Himnusz áhítatos eléneklésével ért véget. DIADAL Május hó 29, 30, 31 Péntek, szombat és pünkösdvasárnap JEAN ANGELO az Atlantis főszereplőjével 8 átraké a szerencse Egv világcsavargó élményei 6 felvonásban. I. A szerencse fia. II. Az arany hatalma. III. Akit halottnak hittek. IV. A nap hőse. V. A sorsdöntő éjszaka. VI. Az éjféli randeva. Ezenkivül a kisérő műsor. Előadások hétköznap 7 és 9. Pünkösd vasárnap 3, 5, 7 és 9 A legszebb bútorokat legolcsóbban Suhanesz Lajos bútorgyáros ' kárpitos és bútoráracsarnokában szesezheti 08, 1 Nyiregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. 2127-13 A legjobb tápszer a Portersőr. Apolló i I Ünnepi műsorok! Péntektől vasárnapig Lilian Gisch főszereplésével A fehér apáca Szerelmi regény 2 részben, 12 felvonásban. Előadások kezdete 7 és VílO. Hétfőn, kedden Burleszk kacagó műsor Égszakadás ... földindulás... vagy Mindenki kész 5 (elvonásban. Fíx-Fox és Pilotti burleszk 2—2 felvonásban.