Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-26 / 117. szám

JMyírstidée Bírói társasebéd a Sóstón. 1925. május 26 Nyíregyháza, május 25. A Nyílvidék tudósítójától. t Olchváry Zoltán, a debreceni kir. ítélőtábla elnöke most tartja a nyiregyházi kir. törvényszéken a két évenként szokásos hivatalvizs gáíatot. Megvizsgálja a törvényszék ügymenetét, ügyforgalmát, végig hallgatja a tárgyalásokat, hogy tiszta képet szerezzen magának mindenről, hogy megismerje a birok tárgyalási modorát és judiciumát. Nehéz és fáradságos munkája közben, a nyiregyházi kir. törvényszék népszerű elnöke Zeienka Lajos . és a birói kar, a közbe eső vasárnapot felhasználták arra, hogy szeretett társelnöküknek tiszteletére a sóstói erdőben társas ebédet rendezzenek hogy ott a fáradalmakat kipihenje s hogy a további munkához uj erőt gyűjtve hogy ápolják a kartársak között a kollegiális érzést, hogy az ügyvédi karral való sikeres együttműködés előfeltételét, a jó egyetértést megteremtsék . Ezen a társas ebéden nemcsak a nyiregyházi kir. törvényszék, járásbíróság, kir. ügyészség és az idetartozó járásbíróságok birói, ügyészi és jegyzői kara jeient meg teljes számban, hanem ott láttuk csaknem kivétel nélkül a debreceni kir. ítélőtábla, kir. főügyészség nagytekintélyű biráit, főügyészhelyetteseit, a debreceni kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség. bitóit; ügyészeit, jegyzőit, élükön Keserű törvényszéki elnökkel hogy ezzel is kifejezést adjanak tábiaelnökükhöz yalG ragaszkodásuknak, tis'^etüknek és szeretetek. Megjelentek a társas ebéden nagyszámmal a nyíregyházi ügyvédek is dr. Járossv Sándorral, az ügyvédi kamara elnökével, továbbit a debreceni ügyvédi kar számos tagja. Az első pohárköszöntőt Olchváry Zoltán táblaelnök, ősi szokás szerint a legelső magyar emberre, Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltóságára mondotta. Zeienka Lajos kir. törvényszéki elnök, a törvényszék, járásbíróság és ügyészség nevében Olchváry Zoltán táblaelnökre, Járossv Sándor az ügyvédi kar nevében, dr. •Sarvay Eíek pedig a vármegye képviseletében a táblai elnökre, a bírói és ügyészi karra emelte poharát. Perjéssy táblai tanácselnök, Kesserü debreceni törvényszéki e'nök, Tóth Pál törvényszéki tanácselnök és Szegedy Lajos udvari tanácsos, ügyvéd a bírói hivatás magasztosságát, a bírói függetlenség fontosságát, az ügyvédi karral való jó egyetértés ápolását hangoztatták. Elismerés hangján kell megemlékezni Radó Gyulának a sóstói vendéglősnek jó akaratú igyekeze'térői, szolid árairól és a figyelmes kiszolgálásról . Szerencsés gondolat volt ennek az ebédnek a Sóstón való megrendezése. Legalább ezen a délután otthon liagyva a mindennapi gondot ki-ki megpihenhetett a természet lágy ölén és gyönyörködhetett annak szépségeiben. Hogy valaki jó biró és jó ügyész lehessen, ahhoz nem elég a törvény rideg szövegének az ismerete, hogy a biró és ügyész tisztét hiven betöltse, ahhoz alapos emberismeretre is szükség van. Szükség van nemcsak arra, hogy az emberek rossz tulajdonságait, hibáit felismerjék, hanem szükség van arra is, hogy felismerjék a becsületes gondolkozást, a szivjóságot, az emberszeretetet is . Szükség van arra is, hogy felismerjék annak a tűznek a forrását, ami az előttük álló emberek szemében ég. Hqgy a gyülöltség, harag, indulat hevíti-e azt, avagy pedig a becsületes, kötelességtudó élet megelégedett öntudata tükröződik-e vissza azokból'. Hogy felismerjék, miszerint a szemekből kicsorduló könny* a megátalkodott dac, harag, gyülöltség, avagy pedig a megbánás keserű könnyei-e ? Ahhoz, hogy embertársainkban a jótufajdonságot is észrevegyük, szükség van a lélek nyugalmára, bi zonyos fokú megelégedett világnézetre. Emé tulajdonságok fejlesztésére, ápolására igen jó hatása van annak, ha a szabad természet ben minél gyakrabban megjelenünk, ha igyekezünk nemcsak meg nézni, 'hanem meg is szeretni a természet szépségeit. j'Az a biró és ügyész, aki bezárkózik szobája négy fala közé és ott körülbástyázza magát a paragrafusok halmazával, az lehet szőrszálhasogató szobatudós, de jó biró és jó ügyész nem lehet, mert elveszti a lélek harmóniáját, bizonyos keserű pesszimizmus fog benne kilókai Irta és a miregyhá?.i Marsz JAkai ünnepén előadti: SZOHOR tUL, Njiregy háza város főjegyzője. Jókai örökéletű életrajzirója a nagy palóc — meséli, hogy 1825 februárius 20-án este jóvacsorával és borozgatás mellett ülték meg a komák és komaasszonyok — szám szerint-tizenhatan — a kis gyermek keresztelőjét. Ugyanakkor Nádasdy főispán estélyt adott a megyeházán melyre hivatalosak voltak a város és megye előkelői. Csakhamar robogni kezdtek a fogatok a Vármegyház-utcán. A megyeház' minden ablaka ki volt világítva s nagytömegek ácsorogtak a hóval borított utcán, hogy az érkezőket nézzék, a sallangos lovakat, a csengős szánokat, a felöltözött dámákat és urakat. A Jókai-ház ablakai is ki voltak világítva, a zúzmarás gályákon át valami fény derengett minden szobából. De hát ezt észre se vették az emberek. Ki tudhatta volna azt, hogy a két kivilágított ház közül ebben a kicsiben történik a nagyobb esemény ? Mert abban a nagy égi bibliában melynek első lapjára a magyarok gondviselője felszokt^ jegyezni az ő kis szegény földi családjának fontosabb eseményeit - - alig van nevezetesebb feljegyzés, mint ennek a kis fiúnak születése, akit édesapja gróf Benyovszky Móric tiszteletére — Móricnak irátott be a komáromi református egyház anyakönyvébe. A pisló mécssugár azóta megnőtt és túlragyogja a megyeház fényes ablakait. Minél inkább távolodunk a születésnap százéves fordulójától, annái iinkább kibontakozik előttünk a lángelme teljes nagyságában. A hibák, melvekeUkriiikusai jobb ügy höz méltó buzgalommal hordtak össze és fontak fejére töviskoszorunak, szétfoszlanak s ha a mai áhítat érzésével rágondolok, égi, trónuson látom ülni glóriás alakját, körülvévg tündérmesék legendás hőseivel. Te vagy Jókai — a magyar dicsőség ! A magyar történelem fóliánsait lapozgatva minden időben találunk kiváló magyar erényeket. Ez a dicsőség változik a korral és a viszonyokkal. A honfoglaló magyar ijjász kezében félelmetes fegyver a nyílvessző — rettegésben tartja az egész világot. Egy fél évezred nnilfejlődni, ami arra fogja késztetni, ! hogy mindig csak a hibát keresse, hogy' az embereket csak egyoldalúan ismerje meg. Hiszen csak a mai kiránduláson is tapasztalhattuk, hogy amikor belopta mag;át szivünkbe az akácvirág édes illata, a fülemile lágyzenéje, az erdő iombjaínak sejtelmes suttogása, mennyire megváltozott érzésünk, gondolkodásunk .milyen más szemmel néztük az embereket . Az erdő, mező, eleven májusi zöld színe, táplálja, éleszti reményeinket is, hogy nemsokára eljön az idő, amikor a Kárpátoktól az Adriáig ismét magyar nóta fog hangzani, amikor Nagymagyarországon a magyar birók ismét «ő Felsége a Király Nevében» fogják az'Ítéleteket kihirdetni... Tolcsvai Bónis Ferenc dr. Féril, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FEDENG és TÁRSAI Zrínyi Ilona-utca 5. Egy ujfehértói fiatal leány szerelmi bánatában felakasztotta magát. „Cigányzenével, muzsikaszó mellett temessenek el". A vőlegény látta a haláltusáját vivő lányt és elfntott tőle. Nyíregyháza, május 25. A Nyír- gyott hátra, amelyben vőlegényét vidék tudósítójától . vádolja, hógv hitégette, becsapta. Ujfehértó közönségét megren- 1 A levélben arra kéri hozzátartoditő öngyilkosság tartja . izgalom- ' zóit, hogv cigányzenével, muzsika ban. Egy viruló fiatai leány mene kült a halálba, ahová a szerelmi csalódás, megszegett házassági ígéret kergette. Nem tudta elviselni a csalódás szivet emésztő fájdalmát és egy őrizetlen pillanatban felakasztotta magát a mestergerendára. A halálba menekült leány, Kálmáncheiyi Piroska, akinek hosszú időn át udvarolt egy ujfehértói fiatalember: T. 1. és a faluban már mindenki jegyespárnak tekintette őket. Megtörtént az is, hogy a két fiatal egy fedél alá került, mert T. I. abba a házba 'költözött, ahol Kálmánchelyiék laktak. Piroska ettői áz időtői kezdve gyakran sürgette az esküvő megtartását, de T. 1. mindig talált valami kibúvót és húzta .halasztotta a döntő lépést. A hosszas halogatásnak az lett a vége, hogy a vőlegény lassankint elhidegült a leánytól, aki annyira elkeseredett, hogy a ha Iáiban keresett vigasztalást. Kálmánchelyi Piroska a mestergerendára akasztotta iei magát. Mikor haláltusáját vivta, vőlegénye arra haladt és meglátta, de a rettentő látványtól megriadva elfutott. Egy kereskedő segéd vágta íe á szerencsétlen leányt, de Kálmánchelyi Piroska ekkorra már kiszenvedett. Az öngyilkos leány levelet haszó mellett temessék el és ezt a két nótát húzzák a cigányok: «Mért is szeretlek oly nagyon [Tégedet...* »Ha meghalok, ne borulj a koporsómra, szegény szivem még a sirban sem nyugodna» Kálmánchelyi Piroskát el is temették óriási részvét mellett és a hűtlen vőlegény valóban nem borúit a koporsójára, de megsiratták a vele együtt érző és szenvedő szerelmesek . DIADAL Május hó 26, 27 kedd, szerda Az amerikai filmgyártás remeke Grarcon lányok élete A modern leánytipus rajza 6 felvonásban. Főszerepben TORA TEJE

. Ezenkívül a kísérő műsor. Előadások hétköznap 7 és 9. va a kereszténység védőbástyája lesz a török ellen. Ma pedig a szeljem fénycsóváival világítja be azt a maroknyi kis földet, melyen össze sűrűsödött egy ezredév minden műveltsége. A honfoglaló magyar ijjász a Dneper illatos füvéhez szokott lovával bekalandozza egész Európát. Lehel vezér, mikor Regensburgnál megfújja kürtjét, áthallik a kürtszó egész a francia Campagnéig és mindenütt megreszketnek az emberek. A Bodeni-tó partján erdők között meghúzódó Szent Gál kincses klastroma magyar szótól hangos és Modena templomaiban ma is felírva találják még az ezeréves templomi éneket : »A magyarok nyi Iáitól ments meg Uram minket®. ;Ez a nagy remények korszaka volt. A magya'r nevet leégett városok üszkös" romjain tanulta kiejteni egész Európa. Tehát dicsőségünket megszerezte a nyerserő, vitézség, katonai fegyelem és a lángoló szeretet a végtelen magyar legelők iránt, melyet akkor idegen kéz szántott mély barázdába, s melynek terebélyes bükkfái alatt villogó szemű apró magyar gyermekek játszót tak, kiknek apjuk fényes kelyhet hozott haza ajándékba messzi kéklő Olaszországból. A keresztény erkölcsi világnéz let más lovagi erényekre oktatta a magyart. Most már nem lehetett többé portyázni idegen országok városaiban, templomok kincse se volt már szabad préda előttünk, tehát a harci készség és vitézség Kelet .felé fordult, ahonnan a török fenyegette a keresztény Európa békéjét. Egy kis maroknyi népsziget állt útjába a hömpölygő tengernek. Kapisztránói Szent János fanatikus hittel eme Le magasra a kettős keresztet, amig a világ legnagyobb hadvezére -- Hunyadi János csatát-csatára nyerve törte meg a félhold hatalmát. Az iskolában ugy tanítják, hogy III. Calixtus pápa rendelte el a" déli harangozást, emlékeztetőül az 1456-iki nándorfehér vári csatára, amelyben Hóditó Mohamed, Bizánc" leigázója, a kereszténység szörnyű ellensége, véres vereséget szenvedett Hunyadi magyarjaitól, gondoljanak arra — mélyen tiszteltt hölgyeim és uraim, - hogy a nap huszonnégy órájánincs oly pillanat, mikor valahol az öt világrész templomtornyában nem szólnának a harangok, zúgó