Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-24 / 116. szám

jfrímméK 1925. május 24. Kié a tyúktojás ? A vevőé, avagy az eladóé? Jogi eset a piacon. Nagy András, munkásforma em­ber tyuklevesre éliülvén, kellő pén­zekkel felszerelten a heti piacra, helyesebben piarcra ment ki, s rö­vid szemlélődés után megakadt a szeme egy pár jóhusban lévőtyuk­jószágon, nagy szakértelemmel megemelgette őket, majd megkérdé arát s midőn már a szokásos al­kun is keresztül estek, s az egy pár tyúk órában megegyeztek, Nagy András a tyúkokat óvatosan elhelyezte a saját csizmájánál, ez­zel is jelezni akarván, hogy a két aprójószág már az övé s nagy ak­kurátusan hozzáfogott a kialku­dott vételárnak a termelcfnő őnagy­sága markába leendő kiguberálásá­hoz. Itt kezdődik a jogi eset. Ugyanis az egyik tyúkra a sok emelgetés és latolgatás miatta rá­jővén a szülési fájdalom, a vétel­ár kiszámolásának ideje alatt, csak­hamar egy egészséges tyúktojást hozott a napvilágra. A termelőnő nyomban észrevevé a dolgot, s a helyzet magaslatára emelkedve, mig balkezének szét­tárt ujjaival a leszámolt bankje­gyeket igyekezett egységes össze­tartásra bírni, addig jobb kezének karmaival a még alig napvilágra jött ártatlan tojásmagzatot kerí­tette birtokába azzaé a fiskális ta­lentumra valló okoskodással, hogy ő 'tyúkot adott el a felperesnek, nem pedig tojást. Felperes azonban kijelentette, hogy a tojás az övé. Aki megvette a tyúkot, azé a tojás. A tehénnei együtt a borjut, a házzal együtt az egeret, esetleg patkányt (a sváb­bogarat mindenesetre) 'is megveszi az ember. A véte! pedig már meg­volt kötve, azért tette a tyúkot a csizmájához, mert már létrejött a kölcsönös akarat az adásvételre vo­natkozólag, alperes tehát jogtala­nul vette el a tojást. Alperes vitatta, hogy a vétel csak akkor van perfektuálva, ha a vétel­ár teljes összegben kifizettetett. Mi­után a tojágjt a tyúk a teljes összeg kifizetése előtt tojta, az nem illett meg felperest. Vita indult meg, amelyben résztvettek a lassan összesereglett érdeklődők is. A kofák és tirpák­asszonyok, de sőt a földbirtokos őstermelők is alperes pártjára álltak, a fogyasztók, a piacból élők a felperes vevő pártjára. A vége az lett, hogy felperes és alperes összevesztek, csúnyán leszidták egymást, aminek rendőri beavatkozás lett a vége. Mindez egy rostez jdőben szüle­tett tojás miatt. Mikor a vihar elült' és a tojást keresni kezdték, nem volt sehol. Egy inasgyerek a nagy vitában ellopta a tojást. Megoldotta a sú­lyos jogi problémát. Vasárnap Somogyi Jenő ellen harminchárom eddigi vád-1 ponton kiviil még három betörés miatt emelt vádat a kir. ügyészség. Mik voltak Somegyi álnevei? Hol követte el betöréseit? Julius hóban lesz a főtárgyalás. A büntetés jogerőre emel­kedése után fegyházba szállítják Somogyi Jenőt. Nyíregyháza, május 23. A Nyir­vidék tudósítójától. A nyiregyházi kir. ügyészség el­Ikészitette a vádiratot Somogyi Jenő ellen. A terjedelmes vádirat har­minchárom vádpontban sorolja fe, a betöréseket. A vádirat elkészítése után ujabb három betörést állapí­tottak meg, ugy, hogy pótvádiratot kellett készíteni. Az ujabb három eset közül kettő Békéscsabán tör­tént, ahol egy ügyvédtől egy és fél milliárd értékű ék­szert rabolt el Somogyi Jenő. Ugyancsak Békéscsabán Somogyi Jenő Deutsch Mórnétól 4 millió korona ékszert rabolt el. A har­madik esetnek Hódmezővásárhely a színhelye, ahol 1925. január 5-én, özv. Kende Károlyné, Hódy Amália lakásáról mintegy 50 mil­lió értékű ékszert rabolt el. Somogyi betöréseinek tér­képe. Somogyi Jenő bejárta az egész országot és ujabban a következő helyeken követett el kisebb-na­gyobb betöréseket: Nyiregyházán Sátoraljaújhelyen, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérvárott, Nagy­kanizsán, Törökszentmiklóson, Csornán, Kisújszálláson, Cegléden. Hány álneve volt Somogyi­v nak? A királyselmeci születésü Somo­gyi Jenő más és más néven mutat­iitizott be a különböző társaságok­ban. Ezeket az álneveket a vádirat pontosan felsorolja a következők­ben : Somogyi Jenő álnevei: gróf Vay Tibor, gróf Somogyi Jenő, Sebestyén Ferenc, dr. Szilc Tamás, dr. Sós Mihály főg. tanár, dr. Po­linsiky, dr. Kallós Ernő, Takács Mihály. Somogyi Jenőt ujabb betörései­ért a julius hóra kitűzött tárgya­láson vonják felelőségre. Ha az­után büntetése jogerőre emelke­dik, nem marad Nyiregyházán, ha­nem elszállítják valamelyik fegy­házba. A tűzifa kereskedők krízis előtt állanak. Mi njság a tűzifa piacon ? á román államvasutak semmi igyekezetet nem mutatnak, hogy az exportált tűzifa olcsóbbodását előmozditsák. Nagy Valér dr. a ftőzfavágók Egyesületének és a Magyar Fakereskedő Csarnok igazgatója. Az erdőségeitől megfosztott Ma­gyarország tüzelőanyaggal való el­látása egyike azon szomorú kérdé­seknek ,melyek csakis az áldatlan békeszerződés folytán merültek fel. Pedig az ország ezen elsőrendű fontosságú közszükségleti cikkei való ellátásának problémája sürgős megoldást kiván és csak igen keve­sen ismerik azokat a nehézségeket, amelyekkel nemcsak a kereskede­lemnek, hanem a diplomáciának is meg kell küzdenie, ha a magyar közönség tüzifaszükségletét tartó­san és kielégítően biztosítani akarja . A kérdés éppen most állandó megvitatás és panasz tárgyát ké­pezf és ezért érdekesnek tartottuk megkérdezni Nagy Valér dr.-t, a Gőzfavágók Egyesülete és a Magyar Fakereskedő Csarnok­igazgatóját, aki a következő fejte­getésben volt szives megvilágítani a helyzetet : — Immár másféi éve, hogy egyik kereskedefmi águnk, amely­nek működése a megcsonkított ország tüzelőszerrel való éllátása szempontjából sokkal fontosabb, mint volt valamikor, az ország és á főváros tűzifával vaió ellátása, nem különben saját üzemei fenn­tartása szempontjábóf a rettenetes gazdasági viszonyok között har­colja a maga nehéz harcát. A leépítés és az olcsóbbodás szükségszerű és jólhangzó elvével szemben a tűzifa kereskedelem teljesen magára hagyva, majdnem tehetetlenül áll. Azokra a tényezők­re, melyek a fa efadási árát befo­lyásolják, rendkívül kevés, vágy egyáftalán semmi "befolyással nem Tehet, mert hiszen az erdőségeitől megfosztott ország ki van szolgál­tatva a külföldi exportőrök és szállító eszközök diktatórikus be­folyásának. A román államvasutak semmi igyekezetet nem mutatnak abban az irányban, hogy az ex­portált tűzifa olcsóbbodását elő­mozdítsák. A lei árfolyam ugrásai között váltogatják a termelők is áraikat, de nem segíti elő az ol­csóbbodást a magyar Államvasutak üzletpolitikája sem, még kevésbbé pedig az országos adópolitika. — A viszás helyzet következtében mind többen és többen hagyják abba a tüzifakereskedők és gőzfa­vágók nehéz küzdelmeiket a meg­indult nagy konkurencia és kény­szereladások következtében beállott olcsóbbodás farsangjának pedig az üzemek leállított gépe és az öl­döklő verseny lassú megszűnésével a fogyasztóközönségre nézve is meg kell jönni a böjtnek. — A helyes kereskedelmi po­litika nem az existenciák tönkre­tétele, hanem az egészséges keres­kedő és feldolgozó üzemek minél erősebb felvirágoztatása kellene, hogy célja legyen, amiver' szemben azt látjuk, hogy a súlyos adóter­hek, nagy regié költsegek, az aránytalanul nagy fuvardijak elvisz nek mindent és elviszik magát a kereskedőt is. Az önsegélyezés elve a hitelviszonyok miatt keresztül­vihetetlen és a tüzifakereskedők minden olyan Igyekezete, amely a veszteséges munka kiküszöbölésére irányul, sikertelen marad . — Azok a próbálkozások, ame­lyek a tűzifa kartell utján kisérik az adópolitikus és egyéb tényezők részvétlensége, valamint a fogyasz­tó közönség magatartása miatt si­kertelenek maradnak és csak ak­kor remélhető egy- jobb fordulat, ha ezek a tényezők is jobb belá­tásra jutnak és befogják látni azt, hogy a kereskedőknek haszon nélkül, de ezenfelül még veszteség­re is állandóan nem lehet dolgoz­niok és hogy végeredményben a helyzet — minden látszólagos ol­csóbbodás ellenére is a fa megdrá­gulásához fog végeredményben ve­zetni. Hogy legyen olcsóbb az áru, "ha a szállítási költségek, beszer­zési ár, adók és közterhek, mun­kabérek nem csak csökkenő, de emelkedő tendenciát mutatnak? — Ha tehát leépítésről és az áru olcsóbbá tételéről van szó, ak­kor értsék meg végre, az illetékes tényezők, hogy össze kell ez irány­ban fogni és áfdozatot ne csak a kereskedőtől követeljenek, hanem nyújtsanak módot arra, hogy a konszolidáció lehetséges legyen. inpossapi m ei j aki még most is, szórakozását a zárt helyiségben keresi, amikor a gyönyörű, ózondus levegőjű Bocskai-kertben megta­lálhatja, ahol vasárnap 8 órai kez­dettel nagy n»Ü3QrO$ est lesz he'épődij nélkül. Kiüiő rene. id&gnélkiili Apolló'bcm Egy fiu a csehek miatt verte meg édes apját. Nyíregyháza, május 23. A Nyir­vidék tudósítójától. A nyiregyházi kir .ügyészségen megint egy lesújtó esemény ügyé­ben indul meg az eljárás. Ronály községben egy fiatalember a kezet emelte tulajdon édesapjára, aki a súlyos ütésektől elkábultan ma­radt a földön. Ifj. Szilágyi András volt a gonosz tett elkövetője. A fiu sokat járogatott át cseh meg­szállott területre és ezért a napok­ban édesapja rászólt: Tisztességes ember fia nem jár mindig Csehországba. Nagyon feldühödött a fiu és igy kiáltott apjára: Vén kutya, ha ez mindig; így lesz, el teszlek a láb alól. Erre lerántotta apját a föld­re, ráténdepelt, és egy pásztorbottal ugy megverte az öreg embert, hogy a földön maradt és husz napon belül gyógyuló sérülést szenvedett A brutális cselekedetről a kegyet­len fiu tizenhárom éves kis öccse is vallomást tett. ö szerinte édes­apjuk azt mondotta, hogy szégyent hozott a fiu azzal, hogy mindig Csehországba jár át. Maga a gyanúsított azzal védekezik, hogy édesapja agyonütötte botjával az ő juhocskáját, ezért verte meg. Aikárhogyan is történt az eset, na­gyon szomorú ténye az általános eldurvulásnak, a farkaserkölcsök­nek. Vasárnap hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents