Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-24 / 116. szám

jfrímméK 1925. május 24. Kié a tyúktojás ? A vevőé, avagy az eladóé? Jogi eset a piacon. Nagy András, munkásforma ember tyuklevesre éliülvén, kellő pénzekkel felszerelten a heti piacra, helyesebben piarcra ment ki, s rövid szemlélődés után megakadt a szeme egy pár jóhusban lévőtyukjószágon, nagy szakértelemmel megemelgette őket, majd megkérdé arát s midőn már a szokásos alkun is keresztül estek, s az egy pár tyúk órában megegyeztek, Nagy András a tyúkokat óvatosan elhelyezte a saját csizmájánál, ezzel is jelezni akarván, hogy a két aprójószág már az övé s nagy akkurátusan hozzáfogott a kialkudott vételárnak a termelcfnő őnagysága markába leendő kiguberálásához. Itt kezdődik a jogi eset. Ugyanis az egyik tyúkra a sok emelgetés és latolgatás miatta rájővén a szülési fájdalom, a vételár kiszámolásának ideje alatt, csakhamar egy egészséges tyúktojást hozott a napvilágra. A termelőnő nyomban észrevevé a dolgot, s a helyzet magaslatára emelkedve, mig balkezének széttárt ujjaival a leszámolt bankjegyeket igyekezett egységes összetartásra bírni, addig jobb kezének karmaival a még alig napvilágra jött ártatlan tojásmagzatot kerítette birtokába azzaé a fiskális talentumra valló okoskodással, hogy ő 'tyúkot adott el a felperesnek, nem pedig tojást. Felperes azonban kijelentette, hogy a tojás az övé. Aki megvette a tyúkot, azé a tojás. A tehénnei együtt a borjut, a házzal együtt az egeret, esetleg patkányt (a svábbogarat mindenesetre) 'is megveszi az ember. A véte! pedig már megvolt kötve, azért tette a tyúkot a csizmájához, mert már létrejött a kölcsönös akarat az adásvételre vonatkozólag, alperes tehát jogtalanul vette el a tojást. Alperes vitatta, hogy a vétel csak akkor van perfektuálva, ha a vételár teljes összegben kifizettetett. Miután a tojágjt a tyúk a teljes összeg kifizetése előtt tojta, az nem illett meg felperest. Vita indult meg, amelyben résztvettek a lassan összesereglett érdeklődők is. A kofák és tirpákasszonyok, de sőt a földbirtokos őstermelők is alperes pártjára álltak, a fogyasztók, a piacból élők a felperes vevő pártjára. A vége az lett, hogy felperes és alperes összevesztek, csúnyán leszidták egymást, aminek rendőri beavatkozás lett a vége. Mindez egy rostez jdőben született tojás miatt. Mikor a vihar elült' és a tojást keresni kezdték, nem volt sehol. Egy inasgyerek a nagy vitában ellopta a tojást. Megoldotta a súlyos jogi problémát. Vasárnap Somogyi Jenő ellen harminchárom eddigi vád-1 ponton kiviil még három betörés miatt emelt vádat a kir. ügyészség. Mik voltak Somegyi álnevei? Hol követte el betöréseit? Julius hóban lesz a főtárgyalás. A büntetés jogerőre emelkedése után fegyházba szállítják Somogyi Jenőt. Nyíregyháza, május 23. A Nyirvidék tudósítójától. A nyiregyházi kir. ügyészség elIkészitette a vádiratot Somogyi Jenő ellen. A terjedelmes vádirat harminchárom vádpontban sorolja fe, a betöréseket. A vádirat elkészítése után ujabb három betörést állapítottak meg, ugy, hogy pótvádiratot kellett készíteni. Az ujabb három eset közül kettő Békéscsabán történt, ahol egy ügyvédtől egy és fél milliárd értékű ékszert rabolt el Somogyi Jenő. Ugyancsak Békéscsabán Somogyi Jenő Deutsch Mórnétól 4 millió korona ékszert rabolt el. A harmadik esetnek Hódmezővásárhely a színhelye, ahol 1925. január 5-én, özv. Kende Károlyné, Hódy Amália lakásáról mintegy 50 millió értékű ékszert rabolt el. Somogyi betöréseinek térképe. Somogyi Jenő bejárta az egész országot és ujabban a következő helyeken követett el kisebb-nagyobb betöréseket: Nyiregyházán Sátoraljaújhelyen, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérvárott, Nagykanizsán, Törökszentmiklóson, Csornán, Kisújszálláson, Cegléden. Hány álneve volt Somogyiv nak? A királyselmeci születésü Somogyi Jenő más és más néven mutatiitizott be a különböző társaságokban. Ezeket az álneveket a vádirat pontosan felsorolja a következőkben : Somogyi Jenő álnevei: gróf Vay Tibor, gróf Somogyi Jenő, Sebestyén Ferenc, dr. Szilc Tamás, dr. Sós Mihály főg. tanár, dr. Polinsiky, dr. Kallós Ernő, Takács Mihály. Somogyi Jenőt ujabb betöréseiért a julius hóra kitűzött tárgyaláson vonják felelőségre. Ha azután büntetése jogerőre emelkedik, nem marad Nyiregyházán, hanem elszállítják valamelyik fegyházba. A tűzifa kereskedők krízis előtt állanak. Mi njság a tűzifa piacon ? á román államvasutak semmi igyekezetet nem mutatnak, hogy az exportált tűzifa olcsóbbodását előmozditsák. Nagy Valér dr. a ftőzfavágók Egyesületének és a Magyar Fakereskedő Csarnok igazgatója. Az erdőségeitől megfosztott Magyarország tüzelőanyaggal való ellátása egyike azon szomorú kérdéseknek ,melyek csakis az áldatlan békeszerződés folytán merültek fel. Pedig az ország ezen elsőrendű fontosságú közszükségleti cikkei való ellátásának problémája sürgős megoldást kiván és csak igen kevesen ismerik azokat a nehézségeket, amelyekkel nemcsak a kereskedelemnek, hanem a diplomáciának is meg kell küzdenie, ha a magyar közönség tüzifaszükségletét tartósan és kielégítően biztosítani akarja . A kérdés éppen most állandó megvitatás és panasz tárgyát képezf és ezért érdekesnek tartottuk megkérdezni Nagy Valér dr.-t, a Gőzfavágók Egyesülete és a Magyar Fakereskedő Csarnokigazgatóját, aki a következő fejtegetésben volt szives megvilágítani a helyzetet : — Immár másféi éve, hogy egyik kereskedefmi águnk, amelynek működése a megcsonkított ország tüzelőszerrel való éllátása szempontjából sokkal fontosabb, mint volt valamikor, az ország és á főváros tűzifával vaió ellátása, nem különben saját üzemei fenntartása szempontjábóf a rettenetes gazdasági viszonyok között harcolja a maga nehéz harcát. A leépítés és az olcsóbbodás szükségszerű és jólhangzó elvével szemben a tűzifa kereskedelem teljesen magára hagyva, majdnem tehetetlenül áll. Azokra a tényezőkre, melyek a fa efadási árát befolyásolják, rendkívül kevés, vágy egyáftalán semmi "befolyással nem Tehet, mert hiszen az erdőségeitől megfosztott ország ki van szolgáltatva a külföldi exportőrök és szállító eszközök diktatórikus befolyásának. A román államvasutak semmi igyekezetet nem mutatnak abban az irányban, hogy az exportált tűzifa olcsóbbodását előmozdítsák. A lei árfolyam ugrásai között váltogatják a termelők is áraikat, de nem segíti elő az olcsóbbodást a magyar Államvasutak üzletpolitikája sem, még kevésbbé pedig az országos adópolitika. — A viszás helyzet következtében mind többen és többen hagyják abba a tüzifakereskedők és gőzfavágók nehéz küzdelmeiket a megindult nagy konkurencia és kényszereladások következtében beállott olcsóbbodás farsangjának pedig az üzemek leállított gépe és az öldöklő verseny lassú megszűnésével a fogyasztóközönségre nézve is meg kell jönni a böjtnek. — A helyes kereskedelmi politika nem az existenciák tönkretétele, hanem az egészséges kereskedő és feldolgozó üzemek minél erősebb felvirágoztatása kellene, hogy célja legyen, amiver' szemben azt látjuk, hogy a súlyos adóterhek, nagy regié költsegek, az aránytalanul nagy fuvardijak elvisz nek mindent és elviszik magát a kereskedőt is. Az önsegélyezés elve a hitelviszonyok miatt keresztülvihetetlen és a tüzifakereskedők minden olyan Igyekezete, amely a veszteséges munka kiküszöbölésére irányul, sikertelen marad . — Azok a próbálkozások, amelyek a tűzifa kartell utján kisérik az adópolitikus és egyéb tényezők részvétlensége, valamint a fogyasztó közönség magatartása miatt sikertelenek maradnak és csak akkor remélhető egy- jobb fordulat, ha ezek a tényezők is jobb belátásra jutnak és befogják látni azt, hogy a kereskedőknek haszon nélkül, de ezenfelül még veszteségre is állandóan nem lehet dolgozniok és hogy végeredményben a helyzet — minden látszólagos olcsóbbodás ellenére is a fa megdrágulásához fog végeredményben vezetni. Hogy legyen olcsóbb az áru, "ha a szállítási költségek, beszerzési ár, adók és közterhek, munkabérek nem csak csökkenő, de emelkedő tendenciát mutatnak? — Ha tehát leépítésről és az áru olcsóbbá tételéről van szó, akkor értsék meg végre, az illetékes tényezők, hogy össze kell ez irányban fogni és áfdozatot ne csak a kereskedőtől követeljenek, hanem nyújtsanak módot arra, hogy a konszolidáció lehetséges legyen. inpossapi m ei j aki még most is, szórakozását a zárt helyiségben keresi, amikor a gyönyörű, ózondus levegőjű Bocskai-kertben megtalálhatja, ahol vasárnap 8 órai kezdettel nagy n»Ü3QrO$ est lesz he'épődij nélkül. Kiüiő rene. id&gnélkiili Apolló'bcm Egy fiu a csehek miatt verte meg édes apját. Nyíregyháza, május 23. A Nyirvidék tudósítójától. A nyiregyházi kir .ügyészségen megint egy lesújtó esemény ügyében indul meg az eljárás. Ronály községben egy fiatalember a kezet emelte tulajdon édesapjára, aki a súlyos ütésektől elkábultan maradt a földön. Ifj. Szilágyi András volt a gonosz tett elkövetője. A fiu sokat járogatott át cseh megszállott területre és ezért a napokban édesapja rászólt: Tisztességes ember fia nem jár mindig Csehországba. Nagyon feldühödött a fiu és igy kiáltott apjára: Vén kutya, ha ez mindig; így lesz, el teszlek a láb alól. Erre lerántotta apját a földre, ráténdepelt, és egy pásztorbottal ugy megverte az öreg embert, hogy a földön maradt és husz napon belül gyógyuló sérülést szenvedett A brutális cselekedetről a kegyetlen fiu tizenhárom éves kis öccse is vallomást tett. ö szerinte édesapjuk azt mondotta, hogy szégyent hozott a fiu azzal, hogy mindig Csehországba jár át. Maga a gyanúsított azzal védekezik, hogy édesapja agyonütötte botjával az ő juhocskáját, ezért verte meg. Aikárhogyan is történt az eset, nagyon szomorú ténye az általános eldurvulásnak, a farkaserkölcsöknek. Vasárnap hétfő