Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-17 / 111. szám

6 J#íiUriD£E­1925. máju s 17. «Holnap anyámat temetjük el, azt az anyát, "kinél jobbat sohasem teremtett az isten s kit én ugy sze­rettem, mint soha anyát nem sze­retett senki«. Életükben a fiúi szeretet gyengédségével csüngött rajtuk, halálukban pedig könnyek­re fakad a nagy árva gyermek s fájdalmában igy sóhajt fel: Csókolnám még lábuk nyomát is Mert engemet szivök vérén nevel­tek fel. A francia lírikus csodás versekben énekli égő szivének érzelmeit. Szerel mi költészetének kristálytisztaságá­ban olyan, mint Petőfi. Szivének fájdalma olyan, mint a Cypruslom­bok Írójának búsongó gyásza és elégikus mélabúja. Csalódása olyan mint a Szerelem gyöngyei költőjé­nek szomorú lemondása. Olvasom Fr. Coppée gyönyörű szerelmi ver­seit s mégis ugy rémlik, mintha előttem teremne Csapó Etelka, Mednyánszky Berta. A hitvesi sze­retet is méltó hangot talál francia költőnk lantján. S mintha csak magunk előtt látnók Szendrey Jú­liát, kit ura annyira szeretett s »egy égberontó képzelet tündérleá­nyának mond, a legvakmerőbb re­ményeket is megszégyenítő ragyo­gó valóságnak !« Petőfinek, a szere­lem forrongó leikül költőjének ha­tása francia tanítványára igen nagy Mert ebben Petőfi is a legkiválóbb. A hevestüzü, érzékeny Petőfi, ki viharzó szenvedélyében lángostor­ral sujt a gálád gonoszlelküekre és kaján szívtelenekre s őszinte, egyenes, nyílt szivével inkább nyo­morultan elpusztul, hogy- sem meg­győződését áruba bocsássa, — ez az elszánt ember ellágyul, harci kedve elül, áldott jó szive felmeleg­szik kis családjának körében s szi­véből feltör a boldog családi érzés. S talán épen ebben a két ellentétes természetében — a dacos küzdés­ben és szelíd merengésben, a szi­Iajságban és szerénységben — rej­lik költői nagysága. Ebből pattan ki remek alkotásainak isteni szik­rája. A francia irodalomban tán nincs is olyan költő, kinek verseit ugy átszövi a természetszeretet, mint épen Coppée Ferencét. A termé­szetkultusz az ő eleme. Hatásosan énekli meg a megnyugtató termé­szet csendes magányának gyógyító erejét. A szegény párisi költő időn­kint el-elmenekül a fővárosból ki a szabad természet ölébe. S nem a magas hegyeik, sziklák, szirtek költőisége ragadfla meg lelkét. Ne­ki a vadon pusztasága kell, az fog­lalkoztatja képzeletét. S megint csak itt vagyunk Petőfinél, a délibábos rónaképek költőjénél. Ö helyezte a magyar Alföldet a világköltészet könyvébe. Remekbekészült termé­szet-dalai élénken belecsendülnek a rónák végtelenjébe s visszhangza­nak minden érző szivben. »Akkor tesz ránk legmélyebb hatást, — irja Gyulai Pál" — midőn szilaj lelke a pusztára szabadul, az al­földi róna végtelenjén ringatózik, (hogy a legszebb tájként tükrözze, élénk dalt mond a falu leányainak, foenéz a kunyhókba, mereng a csár­da romjain, vigad bor mellett ci­gányzenével, fölkeresi szüleit, meg­emlékszik gyermekkori napjaira, utazik széles e hazában, melyen ki­vül számára nem létezik semmi s fajszeretete egész szenvedélyével öleli a magyar népet s mintha a magyar népszellem géniuszává vál nék, ott zeng dalaiban minden, mi a magyar nép kedélyében, életében költői. Itt ő nagy, ezért ő a ma­gyar lira legkitűnőbb képviselője*. Fr. Coppée imádta Petőfi verseit S viszont Petőfi is ismerte, szeret­te a franciák csodás irodalmát. Azt mondják, rossz diák volt, köny­nyelmü ember. Igen, az iskolában nem szeretett magolni. De viszont éjeken át tanult, dolgozott, hogy megismerje a hazai és külföldi Író­kat. Hogy- eredetiben olvashassa a külföldi remekírókat, önszorgal­mából megtanult három nyelvet. — Ugyanakkor nagyképű erkölcsbirá­lói nem tudtak megtanulni egy éle­ten át egyet sem. Debreceni nyo­mora közismert. Fűtetlen szobában dideregve ott is Viktor Hugót, Bé­rangert, Lenaut, Heinet olvasta. Ha Fr. Coppée ideálja leginkább a katona-költő, az bizonyára hősie­sen harcoló nemzetünk bátor kato­nájának szól, kit szenvédelyes ha­zaszeretete a Bem-harcok tüzébe ragadott. De szól ez annak a kato­na-költőnek is »ki az őrágyon he­verve s a vártán sétálva verseket költ s versekkel irja tele a fakö­penyeg oldalát is; patrontáskájá­ban Horatiust hordja, csákójában Schillert«. Amint Fr. Coppée köl­tői eszményképe Petőfi, ugy Pető­finek, Béranger, a forradalmi köl­tészet mestere. Verseit kívülről tudta. Költészetéből ihletet és lel­kesedést merített. De azért minden­ben eredeti volt. Eredetisége tán a világirodalomban is egyedülálló. — Fr. Coppée kötelességének tartotta Petőfit felkeresni s szobrát megko­szorúzni. Tudta, hogy Petőfi leg­főbb vágya volt, hogy Bérangert Páriában meglátogassa. Vágya nett teljesülhetett. Nem volt pénze. Ezért jött Coppée hozzánk, hogy visszaadja Petőfinek ezt a tervbe­vett, de meg nem valósulhatott látogatását. S e nemzet, melynek irodalma oly értékies s nekünk annyira szim­patikus, s nye.ve oly fülbemászóan lágy- és szép, politikailag odáig ra­gadtatta magát, hogy hazánkat leti porta és Trianonbari szétszaggatta. Mily messze esik az irodalom szép ideálizmusától a politika rút reá­lizmusa ! Bácskai József. SZÍNHÁZ Vasárnap, május 17. Délután : Három grácia. Halmay Tibor felléptével. Vasárnap, május 17. Este : Nótás kapitány, Halmay Tibor utolsó Hétfő, május 18. Tisztelem a régi szeretőmet., operette-ujdon­ság. Kedd, május 19. Tisztelem a régi szeretőmet. Szerdán, május 20. Steinhardt és társulata. Csütörtök, május 21. délután mér­sékelt helyárakkal, utoljára ez idényben : Marica grófnő. Csütörtök, május 21. este Stein­hardt és társulata. Pénteken, május 22. Nincs előadás 7 egnap este a »Szerelem vására•< el a nyiregyházi közönségtől Lu­kács Pál, a Vígszínház művésze, kit szűnni nem" akaró tapsokkal ünnepelt a közönség. Carriék izgal­mas menetű drámájának főszerep­lőjét, Vicomte Gaston, de Cadillac­ét személyesítette, bemutatva, hűen elevenítve egy nagyszabású életét. A nagy inüvész egyik legszen­zációsabb alakítása ez, biztonságos mozdulatok, fölényes gesztusok, lé­lekből előrajzolódó arcjáték bizto­sítják azt a frappáns hatást, ame­lyet a lélekzetvisszafojtva figyelő közönségből kivált. Partnere H. Zombory Ilona volt ki minden igyekezetével a nagy művészhez igazodott. Simon Jenő remekelt, friss, élethű volt, a töb­bi szereplők tehetségük szerint elég jók voltak. » * * Ma este lesz Halmay Tibornak a Fővárosi Operett Szinház kiváló táncos komikusának a fellépte Fali Leó brilliáns operettjében, a Pompadour-ban, melynek szerep­osztása a következd : Pompadour marquist — Patkós Irma. Belőtte, a komornája — Zsolnay Manci Madeleine — Trillap Ilonka A király — Halmay Vilmos René — Sugár Gfyula Calicot — HALMAY TIBOR Maurepas, rendőrfőnők — Lédeezy Antal. A hadnagy — Székely Bálint Paulard — Révész Zoltán Az angol nagykövet — Várday Fülöp. A korcsmáros — Káldi József Pomela — Doby Mira Caroline — Kővári Irén Amelie — Pécsy Kamilla Leonie — Gács Margit Melanie — Kincses Teréz Babette — Erdélyi Mici Egy bohém — Szemethy Bandi Egy katona — Fehérvár'y Jenő Co •gy ka ollin, udvarmester — Kun Emil Vasárnap délután 4 órai kezdet­tel rendes helyárakkal Halmay Ti­bor és Patkós Irma felléptével a »A három grácia« megy a követ­kező szereposztásban : Trottoni — Lédeezy Antal Elena, unokahuga — Puskás Ilona Casati Carlo gróf — Sugár Gyúl? Lenior, detektivfőnök — aHlmai Vilmos Marietta — Patkós Irma Spaghetti színművész — HALMAY TIBOR. Ninette — Trillap Ilona Trittino — Revesz Zoltán A cukrász — Nagy Vilmos Pincér — Sári Gyula I. felvonás : Gróf és színész. II. felvonás : Nyári ünnep a tengeren III. felvonás: Gráciák a tilosban. * Vasárnap este Halmay Tibor bucsufelléptével a közkedvelt Nó­táskapitány-t játszák. A szereposz­tása a következő : Grete Hohenau grófkisasszony — Patkós Irma Ferdinánd herceg — Halmai Vil­mos. Szentmarjai Pál huszárezredes — Simon Jenő Váry Tóth István, kapitány — Su­gár Gyula Boriska, kantinoslány — Zsolnay Manci Miska, közhuszár — HALMAY TIBOR. Őrmester Ragyás — Lédeezy Antal. Bodi gróf, főudvarmester — Szé­kely Bálint Bébé grófnő — Trillap Ilonka Kosza kürtös — Nedeczky Jenő I. cigánygyerek — Kállay Misi II. cigánygyerek — Halmágyi Misi' I. udvarhölgy — Gerő Margit II. udvarhölgy —• Vally Nusi III. udvarhölgy — Horváth Aranka I. lakáj — Viski Zoltán Primás '— Révész Zoltán Kontrás — Mohácsi István Hadnagy — Sári Gyula Huszárko, lakájok, udvari dá­mák, gárdisták. — Történik az I. felvonás egy huszárlaktanyában, a II. felvonás a bécsi Burgban, III. .felvonás egy szőlőskertben. A jó öreg király idejében. « Halmay Tibor vendégfellépté­ben ritka gyönyörűsége lesz a pompás humort, derűs jókedvet és a szellemes tréfálkodást szerető publikumnak. Ellenállhatatlan mű­vészete magával ragadja a szemlé­lő-hallgatót és elviszi a köznapi gondokból abba a régióba, ahol csak a derűs jókedv honol. Az előjelekből Ítélve, mindhárom fel­lépte alkalmából telt ház lesz a színházban, v Megérkeztek a Heltai által le­szerződtetett görlök, megjött Bánky Baby, a Blaha Lujza Szín­ház tagja, a kitűnő szubrett is, s javában folynak a próbák a »Halló AmeriM«-bó\. Ugyancsak erősen próbálájk a »Tisztelem a régi sze­retőmet" cimü nagyszerű operettet amelyet az óriási sikert aratott xHazudik a muzsikaszó« szerzője írt A két darab, s főként a görli­cék iránt igen nagy az érdeklő­dés. Nyakkendők legszebbek é3 legolcsóbbak Fodor Ferenc és Társai-nál Zrínyi Ilona-utc % 5. HIREK. KIS NAPTÁR Május 17. Vasárnap. Róm. kath. D. 5. Rogate. Gör. kath. C. 6. Vakgyógyitó. Prot. D. 5. Pask. Városi Szinház: A három grá­cia, Halmay Tibor vendégfel­léptével (4 órakor). A nótás kapitány, Halmay Tibor ven­dégfelléptével (8 órakor.; Diadal-Mozgó: A dzsungel is­tennője, kalandok Afrika ős­erdeiben I.'és II. rész, Elinor Field és Trumann van Dike főszereplésével (3, 5, 7 és 9 órakor.) Vármegyei )ósa-Muzeum : nyitva 9—1 óráig. Városi gőzfürdő : nyitva (férfiak­nak.) Szomabt estétől vasárnap reg­gelig az Osgyáni és Farkas­gyógyszertárak, vasárnap dél­től hétfő reggelig epdig a dr. Szopkó és Gcrgelyffy-gyógy­szertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. A Debreceni Vasutas Sport Club és a Nykise barátságos labda­cai sporttelepen (6 órakor.) rugó mérkőzése a Bethlen ut­Ezt megelőzőleg fél 4 órakor a Postás I. és a Nykise ifjú­sági csapatai mérkőznek. A Nyíregyházi Bőriparosok SE és a Kisvárdai Iparosok és Kereskedők SE bajnoki labda­rugó mérkőzése a bujtosi sporttelepen (fél 5 órakor.) "lr Pti 7 Sóstógyógyfürdő nyitva. I. o. kádfürdőjegy 11.500. II. o. kádfürdőjegy 9500 . Tisztviselői-jegy 9500. Lepedőjegy 2000. Törülközőjegy 2000. Diákjegy 5000 K.

Next

/
Thumbnails
Contents