Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-17 / 111. szám

1925 május 17. JNÍYÍKSIDÉK 3 sági müvelése s annak eredményei tekintetében poijtos adatok még nem áilottak rendelkezésre, az eddi­gi adatokból megállapítható hogy a birtokba helyezettek legnagyobb ré­sze igyekszik földjét megmunkál­ni, de "a törpebirtokkal együttjáró gyengébb gazdasági felszerelés s kevésbé intenzív müvelés termé­szetszerűleg a terméshozam csökke­nésében érezteti hatását, s hogy az uj birtokosok tekintélyes része fizetési kötelezettségeinek nem tesz jeleget, sőt a megváltott földek köz­terheit is a megváltást szenvedők­nek kell fizetniök s hogy a meg­váltást szenvedők részéről emiatt felmerült jogos panaszok, nemkü­lönben a birtokba helyezettek ne­héz helyzete mielőbb orvoslást, megfelelő törvényhozási s kormány hatosági intézkedést tesznek szük­ségessé, amelynek néhány irányel­vét jelentésemben körvonaloz­tam is. Elkobozzák a veszedelmes , nyomtatványokat. A tekintetes közigazgatási Bizott­ság március havi üléséir szóvá tett izgató tartalmú vagy más tekintet­ben erkölcsrontó hatású nyomda­termékek terjesztésének megakadá­lyozása iránt már március hó 16-án kiadott rendeletemben intézkedtem Ezeknek a veszedelmes nyomdater­mékeknek s röpiratoknak lefoglalá­sát a nviregynázi kir. ügyészség folyó évi április hó 7-én kelt vég­zésével elrendelte, hogy a m. kir. Belügyminiszter ur pedig április hó 25-én kiadott rendeletében in­tézkedett az elkobzás iránt. .4 Kanadába irányuló be­vándorlás. A m. kir. belügyminiszter ur a mindjobban érezhető munkanélkü­liségre hivatkozással a Kanadába irányuló kivándorlást korlátozó in­tézkedését hatályon kivül helyezve «atíént intézkedett, hogy a mező­gazdasági munkások részére Kana­dába kért útlevelek most már a Miniszter ur előzetes hozzájárulá­sa nélkül adhatók ki. y Uj körorvos a várme­gyében. A m. ,kir. Népjóléti és Munka­ügyi miniszter ur 30.000—1925. sz. rendelkezésével a napi ápolási 'dijak a nyíregyházi Erzsébet kór­házban 50.000, a kisvárdai kórház ban pedig 36.000 koronában álla­pította meg, 16385—1925. I. sz. rendeletével pedig jóváhagyta a törvényhatósági Bizottságnak a nyirmihálydi körorvosi állás rend­szeresitésere vonatkozó határozatát. Miután az egészségügyi körhöz tar­tozó községek a körorvos részére megfelelő lakást építettek, intézked­tem a körorvosi állás betöltése iránt ami Dr. Hajnód Gábornak, a f. évi április ho 25-én tartott válasz­táson megválasztásával meg ts történt. Egy hónapon belül át­vizsgálják a lóállományt. A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter ur 57835—1925. sz. rende­letével jóváhagyta a vármegye 1925. évi közúti költségelőirányza­átt. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter ur 11870—1925. sz. ren­deletével a vármegye kanca lóanya­gának tenyészérték szempontjából megvizsgálását s osztályozását ren­delte el. Az osztályozást a földmivelés­ügyi miniszter ur által kiküldött szakközegek a vármegye területén kijelölt 15 községben május 18— junius hó 18-ika közötti időszak­ban fogják végezni. Az ujjáalakult mezőgaz­dasági bizottság. A rendelet végrehajtása iránt megfelelően intézkedtem. A mult hó 29-én, három évi fenn állás után újra alakult a vármegyei mezőgazdasági bizottság. A bizott­ság elnöke Dr. Korniss Ferenc földbirtokos, alelnöke Paulusz Már­ton gazdasági tanácsos, jegyzője Barkóczy Aladár vm. aljegyző. A bizottság fennállása óta tőle telhetőleg igyekezett fontos hivatá­sát teljesíteni, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy tevékenysége az érdekeltek részvétlensége foly­tán jóformán a hatóságoknak adan­dó szakvéleményekben, s a mező­gazdasági kamara megkereséseinek végrehajtásában merül ki. Uj útvonal a törvény­hatósági úthálózatban. Az elmúlt hó folyamán megtör­tént a nyirbogdány- kéki, a köz­forgalomnak már előbb átadott tör­vényhatósági ut műszaki felülvizs­gálata és szemléje s ezzel az út­vonal a törvényhatósági úthálózat ba véglegesen felvétetett. Járási segédtiszti kine­vezés. Főispán ur Őméltósága 271 — 1925. sz. intézkedésével a nyir­baktai járás főszolgabírói hivatalá­nál üresedésben volt járási iroda­segédtiszti állásra Keresztury Já­nos vajai jegyzői írnokot nevezte ki, akit a hivatali eskü kivétele után hivatali állásának haladékta­lan elfoglalására utasítottam. Dohnál József dr. emléke. A legmélyebb részvét hangján emlékezem meg ama pótolhatatlan veszteségről, amely legutóbbi je­lentésem megtétele óta vármegyei közéletünket és vele közigazgatási bizottságunkat dr. Dohnál József vármegyei t. főorvosnak folyó évi április hó 24-én gyötrelmes szen­vedések bekövetkezett gyászos el­hunytával érte. A megboldogult 1906-ban lépett nagyemlékű előde, dr. Jósa András örökébe és a hálás tanítvány hű­ségével követvén nyomaokait 2 év­tizedre nyúló hivatali pályafutása alatt a sorscsapástól olykor súlyo­san meglátogatva, testileg megtör­ve, de egy mélyen vallásos lélek alázatosságával és nyugalmával, szünetlen munkában, lelkesedéssel és önfeláldozással állította nem mindennapi képességeit nagy mű­veltségét es szünetlenül való tovább tanulásával gyarapodott szakkép­zettségét a közjavának és várme­gyénk közegészségügyének szolgá­latába 1 Vármegyénk közegészségügyének magas színvonalon való megtartása annak a haladás követelményei sze­rint való továbbfejlesztése terén elért maradandó és sikeres, a Jósi Andrásról nevezett vármegyei mu­zeumunk érdekében kifejtett lelkes és tudományos búvárkodása, az ezen intézmény iránt való közérdek ébrentartása és egy közdolgok iránt elfásult nemzedékben a történelmi mult beszédes emlékei összegyűj­tése és muzeumunk támogatása iránti áldozatkészség felkeltése, mindmegannyi mérföldkövei érde­mes pályafutásának, amelyek miatt méltán fáj korai és pótolhatatlan elvesztése és amelyek minden idők­re tartós emlékezetet biztosítanak számára. A jelentés után a tiszti jelenté­sek következtek. Diadal Május hó 15, 16, 17, péntek, szombat, vasárnap Az araerikai Selig-fitmgyár szenzációs vadállatfilmje Dzsungel királynője Kalandok Afrika őserdőiben '• Ég is fold között 10 felvonásban A főszerepben Elinor Fie'd, Trumann van Dike Előadások hétköznap 5, 7 és 9. Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor. ..iiiiiiiiiiiniuiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiffiíiiiiw taaaBmKíwti-v^W--.. . Vasárnap C saládias műsoros est a Bocskai kertben. Hurka-kolbász. Kitűnő italok. Frissen csapolt sör. Minden vasár­nap délelőtt ízletes zónapörkölt. Belépődíj nincs! '''IIIIIIIlllHlllllllllllllllllllllllllllflIllllljlllllllllllIlllllP örömmel köszöntötték egymást az j idegen urral. ' Milyen szerencse, méltóságos j asszonyom megnyertük a pört. — Hallom Júliától. Köszönöm | Önnek doktor ur. Az ön ügyessége, j — Nehéz volt kissé, méltóságos j asszonyom. — Gondolom. -A hozományom i igy egészben megtérül. Két milliárd j ugy-e ? j ' — Igen. Két milliárd. Semmi j kétség többé. — Különben majd beszélünk még erről. — Azután egyébről volt szó, a gyerekek nem nagyon értettek az egeszből semmit. Az idegen ebédre is ott maradt Júlia egész délelőtt a gyerekekkei volt és mesélt furcsa meséket, mintjha nem is figyelné a szavakat, csak mondaná. A két gyerek nem tudott beszélgetni, pedig annyi sok mondani valójuk lett volna. Érezték, hogy vannak távoli dol­titkok, könnyek, amiket ő hozzájuk nem engednek ! A nagyok egy mozdulatból megérzik egymás gon­dolatát s az a nagy titok, amit szóval ki sem fejeznek. Ebéd után Júlia az asztalteritő­ket hajtogatta össze, a szobaleányt kiküldték hamar, pedig az ugy né­zett reájuk, mintha mondani akar­na valamit. Mig Júlia el volt fog­dáivá, a két gyermek kiuftott a ter­raszra, ott megfogták egymás ke­jzét s futottak le a lépcsőn, a ker­ten át, a kis fenyvesen egészen a kerítésig. Lihegve megálltak, széj­jel néztek és sehol egy lelket nem láttak. A napsütésben apró bogarak táncoltak, egyéb minden pihent. — Tudja Klári, hogy ki az az idegen ? — Igen. Egy bácsi, aki sok pénzt hozott anyukának. — Nem pénzt, hanem a pört, amit megnyertek. — De az mégis csak pénz 1 Sok pénz. Anyuka örült. A pénznek mindenki örül. — £n is szeretném, ha sok pén­zem lenne. Ha nagy leszek, nekem is lesz. Azon mindént lehet veríp ; Valami nesz hallatszott a kerités felől, oda néztek. A kisbéres volt. Egyik mezítelen lábát átdobta a kerítésen s ugy ült, mint a lovon. — Nem tudják ? — Mit Gyurka ?! A gyermekek egészen közel mentek felágaskodtak, Gyurka meg lehajolt hozzájuk de előbb széjjel nézett s ugy sugat: — Hát nem tudják ! Az a vén nevelőné, az a pocsék szerzet nem engedi megmondani, meg oszt' a méltósága is megtiltotta és nem tudtam idejönni. Gyorsan, mond Gyurka ! — Hogy a méltóságos ur, a kedves apukájok meghalt abba a nagy idegen házba. Nagyon messzi ről, oszt' vonattal hozták ide, oszt' most van a temetése a felső kas­télyból. Mán három pap mégis ér­kezett és az öreg báróné eláujlt, a nagymamájok. Én tudom, hogy eccer itt hagyta magokat a méltó­ságos ur, de azut' szerette vóna látni, csak a mamájok nem enged­te. Osztán megbolondult a méltó­ságos ur és meghótt a bolondház­ba. Oszt' most lesz a temetése. — Klárika, Palkó — hangzott a kiáltás a kastély felől. Júlia hivta őket. ök megindultak, tele volt könnyel a két szemük. Zavaros, nehéz gondolatok terhét cipelték a ház felé, elerőtlenedtek, roskadoz­tak. Júlia jött feléjük s kutatva nézte könnyes arcukat. — Hoi voltak? Ne sírjanak! Mi történt magukkal? Ha a báróné megtudja... ha megtudja!... Meg­ijedtek ugye? Mondtam, hogy nem szabad a fenyves felé sem menni! mi van magukkal? Klárika már zokogott s remegő öklével törülgette a szemét. A kis fiu elszántan, felemelt fejjei ment mellettük. Dac és bátorság lobo­gott a szemében. — Elakarunk menni az apu­kánk temetésére! Jaj! — sikoltott az öreg le­ány — Istenem, mit beszél? Kl mondott magának ilyen bolondo­kat? A méltóságos asszony meg ne hallja! Meg ne tudja! De mi­ket... de ki... ki volt? — megállt velük a fenyves alatt — ne is szól­janak erről, ne sírjanak, az nem igaz, akárki is mondta.... az anvu­kájuk... igen, meghalna... meghal­na, ha ezt megtudná. De ilyet... ilyet!... A két gyerekre ez hatott. Anyu­ka, igen, vele történne valami.' — Összeszorították kis piros száju­kat olyan önuralommal, hunt a felnőttek. Mikor a terraszhoz értek, a báróné akkor lépett ki az ajtón az idegen urral. Mosolygott es gyönyörű tűzpiros ruha volt rajta. Juha, kérem, uzsonnázni kelt már a gyerekeknek. A kerítéshez nem szabad menni! Odaértek hozzájuk, az idegen megsimogatta Palika fejét, a báró­né megcsókolta a homlokukat. És megszólaltak a falu összes harangjai. A felső kastély kápol­nájának kis harangja csengőn be­lesikoltott . — Jöjjön doktor ur — mondta a báróné s megindult tétován, szemében nehéz, mély villanás vibrált egy pillanatig. A gyerekek is fölléptek a terrászra, lehajtották kis szőke fejőket, behunyták kék szemöket, hogy elzárják a könnyek útját . A harangok még egyre szóltak.

Next

/
Thumbnails
Contents