Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-10 / 105. szám

2 JftBSXWÉK 1925. május 1Q áz építkezéseken átszűrt készpénzforgalom permetező esőként frissíti fel a nemzetgazdaságot. A mérlegvalódiság helyreállításáról szóló törvényjavaslat. A Nyirvidék már az oláh megszállás alatt rámutatott a „hamis mérlegek" káros voltára. Hogy érhető el a mérlegvalódiság? Ha majd üt az építkezések órája. Nyíregyháza, május 9. A Nyirvidék tudósítójától. A legkomolyabb híradások szerint a Nemzetgyűlés rövidesen letárgyalja a mérlegvalódiság helyreállításáról szóló javaslatot. Letárgyalta viszont általánosságban .és részlteiben az építkezésről bjenyujtlott javaslatot, amelynek kapcson a pénzű gym in íszíer kijelentette, hogy amiként a mezőgazdaságra fontos hitelről is gondoskodás történik, akként az építkezési hitelt is megoldja. Gazdasági szemszögből tekintve a helyzetet, fontosabb kérdések alig foglalkoztatták a kormányzatot a fenn említetteknél. Ezt bővebben kifejteni alig szükséges. De foglalkozni kell e kérdésekkel azért «s> ehtlyütt is, mert ugy látszifc, hogy ezeknél nem kizárt, sőt nagyon is lehetséges olyan junktim ktrfehozása, amely a dolgot a végctehajtás során a" célnak közvetlen eléréséhez segíti. Mikor Kállay Tibor Nyíregyházán volt. Az oláhok eltávozása után, amikor csonka országunk nemzetgazdaságát innen a keleti végről némiképpen áttekinteni lehetett, rámutattam a «Ham is mérlegek» káros voltára, főként államgazdasági szempontokra figyelemmel. Az oláhok ittlétekor hangoztattam a valorizáció szükségét. Amikor pedig dr. Kállay Tibor v. pénzügyminiszter programmbeszéde, Nyíregyháza város nemzetgyűlési képviselőjelöltsége idejében elhangzott, az akkor megtartott banketten mutattam íá a hamis mérlegek kiigazítására a felértékelés útját jielölve meg és ekkor mondottam már, hogy a mérlegek kiigazitfcsa folytán jelentkező látszólagos nyereségek azok, amelyek alapját tehetik a «kényszerépitkezés» megindításának. Innen a jogcím, hogy a címben foglaltakhoz most is hozzászóljak. Eleve is kijelentem azonban,, biztos Magyok benne, hogy! most is a pusztába kiáltok. Nem hallja meg senki! Hogy érhetem el a mérleg helyességét? A mérlegvalódiság csakis «átéríékelés» utján történhetik. Mindegy, hogy mai papirlcöronára valorizálok, vagy aranyértékre «devaIválok». A mérleghelyességet mindkét uton elérem. A külömbpég az, hogy az értékpapirokon kivül mással nem rendelkező vállalatok korábban látják be, hogy vállalatuk egy fabatkát sem ér na (aranyalapú mérleget készítenek, mint akkor, ha mai papirkoronás mérlegek készülnek. Az utóbbi utján nyújtható illúziótól azonban kár őket megfosztani, mert időközben még talán megmenthetik életüket. A valóságos aranyertékekkel biró vállalatok azonban akár aranymérleget, akár papi mérleget készítenek, teljesen ugyanazt a képét mutatják. Hogy a "fővárosi tőkeerős vállalatok az aranymérleg mellett, mig a vidéki gyenge vállalatok a papirmérleg mellett foglalnak állást, ez, a mondottakból érthető. Kormányzati szempontból pedig equivalens lévén a dolog, mert államgazdaságiLag az, ennélfogva helyes, hogy a kormányzat állást foglalt a felértékelés mellett készítendő papirmérlegek mellfett, kikötni kívánva, az aranyértékü kimutatást is. Már ott, ahol. A mérlegvalódiság helyes — és ezt hanysulyozni kell! — pontosan értékelt javak számbavétele esetén, a vagyontalan vállalatoknál jstimmi, mig a vagyonnal bi'fó vállalatoknál óriási nagyra is menő látszólagos, de sok esetiben valóságos nyereséget is fog mutatni. Az államgazdaság és igy az ország külföldi hitelbírálata terén, de magának a mérlegyalódtság fontos voltának terén is, a vagyontalan «Schnackerl» bankocskák, pénzintéaetecskék és vállalatocskák, kereskedelmi és ipari téren is, sémim it sem nyomnak a Latban. Nem igy a valóságos javakkal rendel kező vállalatok! Ezek, ha becsületesen értékelnek (és ezt nem is zárjelben, hanem felkiáltójellel kellene mondani és szigorúan ellenőrizni) mérlegeikben kényteler kelletlen, nyereséget fognak kimutatni. Ezekre a nyereséglekre a tervezet ugy, amint ezt magam is kontempláltam három év előtt, teljes adómentességet kiván nyújtani. Ez ugyan nem nagyon igazságok, ha a valorizálatlan hitelekre gondolunk, amelyekből legtöbb I&ra az államnak lés legtöbb haszna az azt élvezett vállalatoknak volt, de meghatározandó feltételek mellett menthető ez az igazságtalanság. Az épitési törvény és az építési hitel. Itt kapcsolódik azután a kérdésbe az épitési törvény és az épitési hitel. Ezeknek az á része, hogy miként kell ezeket megoldani. Az épitési törvényről már nem sokat beszélhetünk.'.Azt a Nemzetgyűlés elfogadta, itt tehát nincs mit kereskedni. Ebből a törvényből kimaradt az a gondoskodás, amely a törvénynek életképességet is biztosithatna. De nincs még benyújtva a mérlegvalódiságról és az épitési hitelről szóló javaslat és igy éppar. ezek azok, amelyek a már elfogadottnak lelket adhatna. Nem elég ugyanis az épitési törvény nyújtotta adókedvezmény, mert amig nincs olyan hitel, amely építésre alkalmas, addig nincs mód az építésre és ekkor nincs is adókedvezmény sem, mert nincs mire azt megadni. Éppen ezért vetem fel a három év előtti gondolatot. A helyreállított és a tőkeerős vállalatoknál okvetlenül nyereséget mutató mérlegek adómentes nyereségeit kell részben épitési hitelre felhasználtatni, a törvényben kifejezendő parancsoló rendelkezéssel, ugy azonban, hogy e nyereségrész erejéig, építésre alkalByron. Irta és a nyíregyházi La Fontaine Társaság Byron-ünnepén előadta: Németh Sándor, egyetemi lektor. IV. A XIX. század második felének •dereka táján a byronizmus hatása mely ugyan teljesen soha nem szünetelt, újra erősebben érezhetővé válik. Ekkor születik meg a neoromantika, részben az Arany Jánostól .inaugurált klasszicitás reactjójaként — részben pedig egy, (az akkori irók lelki világában beállott 'és általánosan észlelhető, világnézleti .átalakulás természetes következményeként. f

rany János klasszikus irány* iszemben, mely tiszta szemléleteken, szép vonalvezetésen s nagy formatiszteleten alapszik, a neororomantikusok újra mámoros színhatásokra, rapszodikus szertelenséga(kre törekszenek, (nialatt a fnüvészi fonna háttérbe szorul s másodrendű jelentőségűvé válik. AJrni pedig a világnézleti-év eszméi fordulatot illeti, ez a szabadságharc levezetése utáni politikai viszonyokban leli magyarázatát. Az elnyomatás gyászos éveiben a költészet hangja nagyon megváltozik. Az előbbi kor nemzetibb felfogásával szemben, mely hazafias és faji érzésből táplálkozott —• itt az egyén és annak teljesen differen- 1 ciált érzelem világa lép a magyar j költészet központjába. A nyugati j eszmék ellepik irodalmunkat, mely azokat mohón magába szívja és assimilálja. Ekkor lép fel az örök s általános emberi problémák iránti érdeklődés erős pessimisziikus színezettel. Divatos lesz az élet értékének tagadása. Csak Vajda lápos, Rjpyijczky Gyula, Komjáthy Jenő költészetére utalok, kik Byron nagy tisztelői voltak. Reviczky »Szeptemfc>er« című verses re- _ gényében inVicatioként a Múzsák } helyett Byront hívja segítségül. Az élet e modernebb szemléletéhek megfelelően, mely az élet központjába újra az egyént állítja a maga érzelmi tuRengésével, kialakul egy uj irodalmi műfaj, a -regényes költői elbeszélés. Ennek hős(ei már, nem epikus költők, kik egyéniségük erkölcsi súlyával, nemzeti jelentőségük méreteivel eszményi hősökként, utolérhetetlen magasságban állanak felettünk — hanem hozzánk hasonlóan gondolkodó és érző mindennapi emberek. Ezen regényes elbeszélések, — melyek utolérhetetlen mestere Byron — telítve vannak lírai részletekkel, költői leírásokkal, szatirikus vagy humoros kitérésekkel, sziporkázó ötletekkel, elmélyedő filozófiai elmélkedésekkel. Ez Byron stílusa, a maga hamisítatlan valóságában, mint azt a Childe Harold, vagy a Don Jüan káprázatos szinpompája — ötletes s változatos fordulatai mutatják. ' Arany János Bolond Istókja, — Gyulai Pál Komhányija, — Arany László »Délibábok hőse« egész elképzelésükben sok rokonságot mutatnak Byron művészetével. De nemcsak költőink, hanem prózairóink is befolyása alá kerültek. Legnagyobb mesemondónk, Jókai Mór is csodálta őt. Némelyek szerint Jókai jellemrajzi fogyatékosságai, ködbefoszló alakjai," angyali, vagy ördögi hősei, romantikus kalandossága annak a szuggesz tiv erőnek tulajdonitható, amelylyel Byron fantáziája az ugyancsak ragyogó képzelőerejü Jókait hosszú időn keresztül magához láncolta. A kuiturjavak az emberiség közös tulajdona, ilyenek az esztétikai kuiturjavak is. Jókai s Petőfi centennáriumunk visszhangja eljutott Angliáig s bennünket ez őszinte, nemzeti büszkeséggel töltöttel. Talán a nyiregyházi Byron-ünnep is fülébe jut egy-egy angolnak, kit szintén jóleső érzéssel fog eltölteni. Ha sikerül némileg ezzel is hozzájárulni a külföldnek kulturális viszonyainkról való vélemények emeleséhez, akkor jó szolgálatot tettünk hazánknak. ! mas hitelt kell biztosítani a különféle vállalatoknak. Ez a hitel ne tegyen magasabb, mint lakásépw téteknél maximális 6 százalék, kereskedelmi és ipari más építményeknél pedig max. 7 százalék. Azért ennyi, mert ennél magasabb kamatláb mellett nyújtott hiteltőke már nem épitési tőke! Meg kell szüntetni a magas kamatszedést. Ezzel kapcsolatban kell parancsoló rendelkezéssel megszüntetni minden 8 százaléknál magasabb kamatszjedést. Akármiféle intézetről legyen is szó e tekintetben. Elvégre mégis csak abszurdum, hogy stabilnak hirdetett és stabilnak is látszó fizetőeszköz mellett lehetséges legyen még mindig szabadon hagyni a kamatszedést, ezzel az adósokat prédául odalökni a tökének. Ha helyre akarjuk állítani a komoly gazdalsági életet, akkor nem szabad csigalassúsággal a tőke korlátlan uralmának ismét átengedni a mezőgazdaságot, az ipart és a kereskedelmet." Ehégre talán észrevehették már benn az országházban is, hogy a nagytőke miként készül fel a" kilátásba helyezett épitési kampánya ir&. Tatain "oda is behallatszott a ounen/tkartehiek hangja, amely orteíálgos jellegű? És feltehető, hogy az országházában is hallottak arról, iiogy nemcsak a magyar, hanem a cseh, az oláh, az osztrák és a íszerb vasmüvek is egy áttörhetetlen falankszba tömörültek, egészen szépen internacionális szellemben, hogy senki közülök valahogyan versenyt ne támaszthasson egymásnak, ha" majd üt az építkezések megindulásának órája! De ők nemcsak az építkezések megindulása esetére készültek már csatasorba, hanem az egész magyar nemzetgazdaság talpraállta idejére is ugy, hogy kormány legyen a talpán, amely rendezett gazdasági viszonyokat "tud teremteni, ha a pénztőke, a gyáripari ég kereskedelmi nagytőke összefog. Komoly ellenőrzést Ezeket mind látni kell és éppen ezért kell a mérlegvalódiságct, a legkomolyabban ellenőrizve a becslest, létrehozni; ezért kell maximálni a hitelkamatlábat ugy, amint az a békében is érvényben volt és amely törvényt még semmiféle kormány hatályon kivül nem helyezte; éppen ezért kell a felértékelt mérlegek adómentes nyereségei fejében szigorúan kötelező rendszabályt hozni az épitési kényszer dolgában: hogy életet nyerjen a már elfogadott épitési törvétty; hogy megszűnjék áz A sok mindenféle gazdásági nyomorúság, amelyet £ppen az építkezésen keresztül szűrt tőke tud csak megszűntetni. A készpénzforgalom termékenyítő hatása. Az építkezéseken átszűrt készpiénzforgalom permetező esőként frissíti fef a nemzetgazdaságot és vele az államgazdaságot is. De amint láttuk jés szomorúan tapasztaltuk, a bankokon Jés nagyiparon keresztül átöntött tőke, ömlő zjthatag módjára pusztította a nemzetgazdaságot jés az államgazdaságot is egy arán t. Tudják ezt már rrtég a Nemzetgyűlésben is, amikfnt az erről szóló tudósítások tanúskodnak. Mélyen tisztelt Hölgyek és Urak! Amiként az eddig és azelőtt itt felvetett gondolatok csak' hoszfezu esztendők után feltek életre* ugy holt bizonyos, hogy a most mondottakat sem hallja meg sienki. Ne is mondják el senkinek, ha elolvasták! Köszönöm szives türelmüket. Pisszer János.