Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-07 / 102. szám

1925. május 7. JNÍYÍXQnOÉiC 3 téglával s amelv ettől mégis lénye­gesen olcsóbb. A gép csupán kézi erő alkalmazá­sával 100—150 légköri nyomással préseli a téglát s mindössze 165 kgr sulyu, ugy, hogy bárhová könnyen szállítható s könnyen, kevés gyakorlattal kezelhető. Esze­rint mindenki saját földjéből épit­lleti házát s a nagy szállítási költ­ségeket is megtakarítja. Amennyi­ben a gyártott téglát azonnal gú­lába lehet rakni, a hirtelen jövő zápor nem árthat neki s előnye még, hogy 3—4 napi száradás után behasználható. A Capax téglasajtó a túlnyo­móan homokos, kavicsos-köves ta­lajnemek kivételével minden kö­tött föld anyag feldolgozására ki­válóan alkalmas. A sajtó rendkívüli nyomása lehetővé teszi, hogy a frissen ásott földet, agyagot, szi­kes talajt stb. minden különösebb előkészítés nélkül, csupán földned­ves állapotban dolgozzuk fel. Ha az anyag tulzsiros s így repedésre hajlamos, ugy azt egyötöd—egyti­zed rész homokkal vagy állott szén­salakkal vegyitjük. Készíthetünk szénsalakból is téglát, azonban ebbe egyötöd—egynegyed rész agyagos homokot kell keverni s hogy tö­mörebb legyen, egyhatod—egy­nyolcad rész p. cementet. A szén­salaknak azonban állottnak kell lenni, hogy a benne levő gázoktól mentes legyen. Lehet a földbe 5— 10o/o p. cementet keverni s ugy víz és fagyálló téglát nyerünk, amelyet aztán alapoknál és pince­falazatoknál alkalmazhatunk. A frissen sajtolt tégla pár nap alatt teljesen kiszárad, azonban a tul gyors száradástól nagy nap­sütésben óvni kell. A sajtó nagy nyomása következtében a tégla­anyag részecskéi annyira tömörül­nek, hogy a száradás után kőműves kalapáccsal jól hasitható és farag­ható. A Capax-ból készült falba köny­nyü szeget verni, azt igen erősen tartja. Tömörsége folytán alig szív magába nedvességet, azt nem ve­zeti, felületén nem gyűjti. Mi ve, rossz hővezető, igy a belőle készült ház télen meleg, nyáron hűvös, ha pedig esős idő van és újra kiszá­rad, eredeti térfogatát s szilárd­ságát el nem veszti. A Capax-tégla beépítésénél ugy járunk el, mint az égetett téglánál, azzal a különb­séggel, hogy nem kell a drága mészhabarcsot, (maltert* alkalmaz­nunk, hanem egyszerien sárba fektetjük 6—8 mm. vastagságiban. A Capax téglából készült falat közönséges pelyvás sárvakolattal látjuk el, de lehet mészhabarcsot is használni, amennyiben ugy a homlokzatot Ízlésesen díszíthetjük. Azonban mivel a gyártott tégla felülete többé-kevésbbé sima, egy egyszerű eljárással kell előkészíte­nünk: először vízzel belocsoljuk, azután rostált salak és p. cement­ből készült híg keveréket freccsen­tünk rá (mint a kőporos freccsen­tés) s másnap pelyvás mészhabarcs csal vakoljuk. A fent ismertetett módszer sze­rint lényegesen olcsóbban juthat bárki otthonhoz s igy a lakáskér­dés problémája némiképen meg­enyhül. Tisztán áll előttünk tehát, hogy az uj találmány alkalmazására első sorban itt, Magyarországon van szükség, ebben az anyagilag tönkre tett országban, hol legnagyobb a lakásínség s a legnagyobb szük­ség van az épitkezesre, mert ennek megindulásával uj vérkeringésbe jön a mai petyhüdt gazdasági élet! Ifj. Soltész János. O •H n ^ •« -cö fi .ö QJ W "8 cu QJ QJ Wa QJ E N co © bü> ^ c QJ > Ml H l-l W > < p gp M (8 > ffl M BO t w S Q t* h jjj ö § O (A <0 > n 00 n 0 M •© m fi N x p •H a a Országos juhtenyésztési kiállítás Debrecenben. A Nyirvidék tudósittójától. A május ÍO-én megnyíló Orszá­gos Juhtenyésztési Kiállítás ren­dező munkái serényen folynak. Ez a kiállítás, amely szakszerű, ugy tudományos, mint gyakorlati állat­tenyésztési szempontból rendsze­res megrendezésevei messze ki fog emelkedni az átlag-kiállitásokfölé: egyaránt érdekelheti ugy az állat­tenyésztő gazdát, mint a nagy kö­zönséget is. Mert egyrészt rend­szerezve, tájékozást nyújtva össze­foglal és bemutat mindent, ami a juh­tenyésztés fejlődésére, a juhá­szat jövedelmezőbbé tételére alkalmas, másrészt bemutatja a juhászat min­den termékének mindenféle ipari feldolgozását. A magyar gyapju­feldolgozó iparágak legkiválóbbjai jönnek el hatalmas kiállítási anyag­gal, amely nemcsak készitményei­jke/, de a kikészítés minden fázisát is bemutatja. AÍtalában mindent, amit a juh gyapjából, bőréből, te­jéből, beleiből, stb. készíteni lehet, látni fogjuk száz változatban a szö­vetből a hegedühurokig, a gomo­lyától, túrótól és sajtoktól a legkü­lönbözőbb vegyészeti gyártmá­nyokig. A kiállításnak rendkívüli ér­dekességei lesznek: a m .kir. Gyapjuminősitő Intézet, valamint a Technológiai m. kir. Iparmuzeumok, a Mezőgazdasági Muzeumok, Tejkisérleti Állomás­nak, Gazdasági Akadémiáknak, e szakbeii gazdag gyűjteményei, ame­lyek igy együvé összehozva, ed­dig hazánkban egy kiállításon sem voltak. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara kiváltként felhívja a kerület­bei i gazdatársadalom és érdek­lődő nagyközönség figyelmét a kivételes alkalomra. A Kamara évente más és más irányú szak­kiállításokat fog rendezni. És sok esztendő el fog múlni, amíg újra egy juhászati kiállítás kerülhet sorra ismét. Mezőgazdasági Ka­maránk féláru vasúti jegy kedvez­ményt ' szerzett mindazoknak, akik e kiállításra Debrecenbe és hazautaznak, e féláru' vasúti jegyigazolványokat megküldi a Kamara hivatala (Deb­recen, Hunyadi-utca 10.; mind­azoknak, akik személyenként 18 ezer koronát és portót, ajánlot­tan küldést óhajtva 4500 koronát beküldenek. Ez igazolványok mi­előbb kérendők, mert számuk kor­látozott. Ez összeg ellenében a Ka­mara nemcsak vasúti igazolványt, hanem kedvezményes belépti je­gyeket is küld. Kedvezményes be­lépti jegyeket engedélyez a Mező­gazdasági Kamara minden iskolá­nak társas csoport látogatása ese­tén, valamint a katonai vámőrségi, csendőr és rendőrlegénység állo­mánybelieknek is. Május hó 8, 9, 10, péntek, szombat, vasárnap A német filmgyártás szenzációja Dante pokla Egy lélek színváltozása 7 fe­jezetben. Főszerepben Glória Gray, Ralph Lewis, Walter Scott. Rendezte Henry Otto. Ezenkívül a kísérő műsor. Előadások hétköznap 7 és 9. Vasárnap 3, 5, 7 és 9. Legközelebbi műsorunk Lady Hamilton j Nyíregyháza város két magánóvoda működé­sét támogatja. Az uj óvodák az Árpád-közben és a Csipke-közben lesznek. Nyíregyháza, május 5. A Nyir­vidék tudósitótjától. A város képviselőtestülete rend­kívüli közgyűlésben foglalkozott az óvódák szaporításának immár el­odázhatatlan kérdésével és a közsé­gi iskolaszék javaslatát elfogadva olyan ideiglenes megoldást talált, amely addig is, mig a város végre megépíttetheti az uj óvodát, to­vábbfejleszti a kisdedóvás ügyét. Az iskolaszék előterjesztését a kép­viselőtestületben Kardos István kulturtanácsnok ismertette. Nyir­egyházán eddig mindössze három óvoda van működésben. Az egyik a Kálvin-téren, a másik a Csillag­utcában, a harmadik a Körte-utcá­ban. Ezek az óvodák ma már any­nyira tul vannak zsúfolva, hogy működésük érdekében okvetlen szükség van uj óvodák felállítá­sára. Száz gyermek is van egy óvo­dába, ami tarthatatlan helyze­tet teremtett. Az iskolaszék rámutatott erre a sürgős változtatást váró helyzetre és azt indítványozta, hogy miután a város a jelen pillanatban nem tud uj óvodákat építtetni és felszerelni," nyújtson segítséget megfelelő szá­mú magánóvodák megszervezésére és fenntartására. A városi tanács fel is hívta a város területén lakó okleveles óvónőket, akik közül ketten hajlandók helyiséget is adni a magánóvoda céljára és a város megfelelő segélyezése mellett ké­szek rá, hogy megnyissák az uj óvodákat. Mind a két óvónő olyan helyen lakik, ahol égető szükség van az óvodára és a város öröm­mel fogadta ajánlatukat. Az egyik Schnitzler Ilona az Árpád-közben, a másik: Wágner Irén a Csipke­közben lakik. Az iskolaszék elnök­sége, Énekes János kanonok, dr. Bartók Jenő ref. lelkész, Kardos István kulturtanácsnok helyszíni szemlét tartottak a két óvónő által felajánlott lakásban és az óvóda céljára megjelölt helyiséget alkal­masnak találták. A város képviselőtestülete ezek­után a kir. tanfelügyelőhöz for­dult a magánóvoda megnyitásának engedélyezése ügyében és elhatá­rozta, hogy az óvónők ajánlatát elfogadva, magánóvodájukat má­jus 1-től kezdődően havi 80 arany­koronával támogatja. Ebből 74— 74 aranykorona az óvónőké, 6—6 arany koronát pedig az óvoda fel­szerelésére kötelesek fordítani. A felszerelést a város készítteti el és adja át az óvónőknek, akik azt megváltják k várostól. Természete sen a téli hónapokban kapnak fű­tési segélyt is az óvónők.

Next

/
Thumbnails
Contents