Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-13 / 9. szám
JiYÍR¥IDEK 1915 január 13 Anomáliák. írta Pint* .lózJiPl. H Első cikkünk folytatásaként foglalkoznunk kell még több abnormis állapottal, elsősorban a B. listások ügyéivel, melynek emberjéSs megoldása a nemzetnek erkölcsi kötelessége. Ezekkel a szerencsétlen, vagyontalan .15. listásokkal az ántánt szanáló ügyosztálya ugy tett. mint az oktalan hajóskapitány, aki a ssűlvedő hajóról nem az értéktelen homokzsákokat dobta ki. mint ballasztokat, hanem a dolgozó hajós legényeket, akiknek energiája közreműködhetett vólna á hajó megmentésében. — De kérdem, vájjon hová lesz az a kenyér, amit a B. listások családja szájából elvontak? Nemde, odaadják a különféle antant misszióknak: a vizsgáló, ellenőrző, kutató, szanáló bizottságoknak és udvaroknak, amelyeknek egy havi eltartása többe kerül. mint a B. listások összes havi illetménye.* Szüntessék be ezeket az intenciókat s a B. listások visszakaphatják állásukat s véle kenyerüket. Hiszen a mi nyomorúságunk közepette nincs mit ellenőrizni. mert az csak nem képezhet európai kérdést, hogy naponta hány sótalan krumpli kerül hideg asztalunkra; egyebet úgyis mindent elvettek tőlünk. Itt máiigazán gondolkodóba eshetik minden józan ész.' Mert az megtörténhetik, 'hogy az útfélen vergődő csonka, béna koldusnak tarisznyájából a hollók kieszik a kenyeret, még fülébe is károghatják, hogy ezt azért teszik, hogy könyebbeu haladhasson előre, de hogy egy csonkává, bénává s kirabolttá tett nemzet Lázárjainak szájából magukat müveiteknek vallott nemzetek diplomatái — bár a legmélyebb tisztelet és becsület mindenkinek — kivegyék a kenyeret, maga ez a tény már nemcsak anomália, de az ember lelenségnek valóságos non plusz ultrája így akarják, amint fuvolázzák — lalpráállitani a nemzetet. Tovább vizsgálva á dolgokat, megállapítható, hogy az ántáht államai, amelyek — állítólag — üldözik a kommunizmust, mikor a B. lista rendszert követelték. a legmesszebbmenő kommunizálást cselekszik. Mert az a vörös, kérgeskezü kommunista csak a fölösleget szedi el, de a munkaszerszámol senkinek sem üti ki a kezéből, mig az. ántántbeli keztyüs kezű kommunizálók a B. listások létminimumát veszik el akkor, amikor szerződésileg, 'életfogytig biztositott állásától fosztják meg. Bs "midőn ezt teszik, ugyanakkor 'jogrendet követelnek is uiem látják be, hogy a B. lista rendszer íppen a jogrendtől Való elhajlás, mert hiszen szerzett jogokat koboznák el, ez pedig csak nem felvet jogrend? De még itt sem állanak meg, hanem jóvátételt is követetnek. Talán itt volna már az ideje, hogy ennek a kérdésnek is a szemébe nézzünk. Mit kelt nékünk jóvátenni 9 Hiszén mi egy fillérnyi értéket sem raboltunk el senkitől; a háborúba sem invitáltunk isiénlat; legyőzöttek sem vagyunk. Honnan hát a jogalap ahhoz, hogv veliirík szemben •követélé&ekfael állhasáón élő bárki fia? A magyar nemzetet — ugvszólVán gallérjánál fogva rántotta be 'a"szerb háborúba s áz ok, amiből kifolyólag ez történt. Szerbia és az OsztrákMagyar Monarchia belső ügyeit képezte. Miért másztak be mások is önként a háború hínárjába s ha bedűltek, hogvan követelhetik tőlünk, hogy mi httzzük ki őket a gazdasági csődből, méívbe a háború következtében kerültek ? Briahd a trianoni szerződés után azt mondotta, hogy azért büntették meg a magyarokat, meri azt hitték, hogy á háborút ők okozták, de egyben ki is jelentette, hogy ez tévős feltevés volt, amint az utóbb bebizonyult. Ekkor még ismeretlen volt a világ előtt a háború főbünőse; ma már ez a kérdés is tisztázva van. Maguk a franciak derítették ki, hogy Poincáré volt a háború főmesiere és nyíltan vádolják a francia lapok és felelőssé teszik a tízmillió halottőrt és a húszmillió pókkantért.v Igv regisztrálják ezt fővárosi lapjaink a francia lapok közlese alapján, hivatkozva p. o. a francia Europe politikai- lap legutóbbi számával egyidejűleg megjeleni revüré, melyben .— a Pesti Hírlap szerint — : az Europe főszerkesztője Georges Anquéíd nvifl levelet intéz Poincáréhoz s egyenesen megvádolja a francia köztársaság egykori elnökét azzal, hogy a világtragédia előidézésében az orosz cár mellett egyedül őt t 8rheli a felelősség". A nyílt levét különben bejelenti, hogy a francia nemzet várhat addig, amíg a tört nelerh fog Ítéletet tartani Poincáré háborús szerepe fölött. Az Ítélet előbb fog" elhangzani.» íme a nagy békediktátor. Tolvajt kiált, hogy saját bőrét megmentse. A kapcsolatos kérdésekről még égy cikkben szólok . * Csak a katonai ellenőrzés 3 és fél év alatt 33 milliárdba került. Sába fcifáynője Sába királynője Sába királynője Sába királynője Saba királynője Sába királynője Sába királynője Sába királynője Sába királynője Saba királynője Sába királynője Saba királynője Sába királynője 11 i Kótajfoan kétszáz beiratkozott tanalő nem járhat iskolába, mert sem az állam, sem a község nem ad tüzelőfát. Szabolcsban sikertelen az iskolaszervezés. A meglévő iskolákat is nehezen tarthatjuk meg. Magyarországon 8 ezer emberre esik egy iskola, 42 ezerre egy kórház, 285 emberre egy korcsma. Pezsgőzünk, táncolunk, de iskolaügyünk maraá a sötétségben. Nyíregyháza, január 12. A Nyirvidék tudósítójától. i Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője a közigazgatási bizottság rnult ülésén néhány olyan adatot tárt föl közállapotainkról, amelyek egy nagybeteg" társadalom vonaglásának szimptomái. Ez a társadalom egyfelől dőzsölve vigad, másfelől nyomorban, bűnben és tudatlanságban tengődik. A kir. tanfelügyelő jelentése azoknak az aggódó hazafiaknak mementója, akik odaszeretnének állítani mindenkit a romlás útjába és belékiáltanak áz önzés, a megalkuvás világába, de vérző szívvel látják, hogy kiáltásukra marad minden a régiben, sehol semmi cselekvésre buzdulás. »Hiányzik a kultura jelentősége iránti érzék« — állapítja meg keserűen a kir. tanfelügyelő. Nekünk pedig eszünkbe jutnak Széchenyi igéi : Elvész a nép, mely tudomány nélkül való !« — Elszoruló szívvel, lesújtó félelemmel a magyar jövendő iránt, kérdezzük, hát csakugyan kihalt a nemzeti érzés, a kötelességtudás ? A jelentésben a kir. tanfelügyelő a következőket mondotta: Nem adnak fái az iskoláknak. Az iskolák működését szokatlan körülmények nem akadályozták. Az állami iskolákban, ahol a fűtés költségeit az állam viseli, fűtőanyag beszerzésére való költség megtagadása miatt a tanítás szünetel. így pl. Kőtajban, ahol az állami iskolát különben sikerült felvirágoztatni, a hidegek beállta óta szünetel a tanítás. Fára az állam nem ad költséget, sem a község. Hat állami tanitó van Kótajban munka nélkül és 200 beiratkozott tanuló nem tanulhat. A telektanyai állami iskolánál a fenntartók nem látják el az iskolát tüzelőanyaggal. \ E hóban is folytattam az iskolaszerve- j zési munkálataimat, azonban eredmény nélkül. A korcsmák virágzanak, iskolái nem lehet létesíteni. Fájdalmas dolog az, mert ugy látom hogy a; meglévők megtartása is igen nehéz feljadat lesz. Ellenben a kocsmák virágzanak azok szaporodnak. Ma ott állunk, hogy Magyarországon 8 ezer emberre esik egy iskola, 42 ezer lélekre egy korház, de 285 emberre egy korcsma. Az iskolák szervezésének nehézsége főkép abban áll, hogy a törvényben követelt áldozatkészség teljesen hiányzik, birtokosaink nem akarják felismerni az iskolához fűződő nemzeti létkérdések horde repftA végletekig szabadkoznak, ellenállának. — így a községek is ezer ok felsorolásával igyekeznek elhárítani az iskola felállítására vonatkozó kötelezettséget. Valójában hiányzik a kultura jelentősége iránti érzék. pezsgőzünk, bálozunk, de 17; ezer analfabétánk vanSikerült beszereznem személyes utánjárással azt, hogy pld. Budapesten 1924. évelső négy hónapjában pezsgőadóban befolyt 828.211.130 korona és vigalmi adóban 5787 millió korona. ; , .Tehát Budapesten eltáncoltak és annyi pezsgőt ittak, hogy azoknak adója összesen 6.651.211.130 koronát tett ki. Mennyi volt az elfogyasztott ital és a bálok egy évi költsége nem tudom, de szédületesen nagy lehet. Ezen négy havi adóból Szabolcs vármegye hiányzó iskoláit be lehetne állítani és nem nőne fel 17 ezret meghaladó analfabéta magyar gyermek. » hétfön-kedden 'Mikszáth Kálmán regényében A fiu felében" LUKACS PAL ESEBSC is fellép!