Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-29 / 96. szám

Briand lett a francia külügyminiszter. Ismét aktiv politikai faktor lett la trianoni békének egyik atyamestere. Briand. Ö Franciaországnak ezidőszerint a külügyminisztere. — Ebből az alkalomból vissza kell térnünk arra az időre, mikor a francia szenátus elé terjesztették a magyar béke ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot s újra ismertetnünk kell egy japán folyóirat nyomán azt az eseményt, »amikor a francia szenátus ratifikálta a magyar békét«. A nevezett folyóirat ezt irja : »Vita indul meg, amelynek során egyik képviselő heves beszéd keretében kikel a békeszerződés ratifikálása ellen, kifejtve annak igazságtalanságaii. Egyik többségpárti próbálja cáfolni az elhangzottakat, inire egy másik képviselő keserű gúnnyal állapítja meg, hogy a magyar nemzettel nemcsak igazságtalanságok, de embertelenségek. sőt istentelenségek történtek. A szenátus hangulata olyanná változott, bog}' alig lehetett remény a ratifikálásra. Ekkor felállott Briand s rákönyökölve széke támlájára, szokott gúnyos mosolyával egész cinikusan mondott egy- rövid beszédet: Igaz — mondotta — amit az előttem szólók mondottak, sőt több igaz annál, hiszen ők nem is tudhatnak mindent. De uraim, ne feledjünk el két dolgot. Ne feledjük el, hogy az egész világ azt hitte, hogy a világégést a magyarok nagyravágyása okozta, az a magyar nagyravágyás, amely újra három tengert óhajtott a magyarok határának. Ezért a magyar nemzetet meg kellett büntetni. Ne feledjük el másodszor, hogy ennek a nagyravágyásnak csúcspontján a magyar miniszterelnök, gróf Tisza István állott. Ezért Tisza Istvánnak meg kellett halnia. Ilven tudattal készült a magyar béke. Alig volt készen pár hete, megjelenik a bécsi vörös könyv, melyből megtudjuk, hogy egyedül a magyar nemzet volt az, amely akár megnyeri, akár elveszti a háborút, csak veszíthetett volna s megtudjuk azt is, hogy éppen Tisza István volt az aki azután a bizonyos háborudöntő minisztertanács után is még egy külön emlékirattal fordul az uralkodóhoz, hogy a háborút megakadályozza. Ez mind kiderült és igaz. iDe ha mi most nem ratifikáljuk a magyar békét, ezzel nem segítünk rajtuk, mert már három nagyhatalom ratifikálta s igy a béke már megváltoztathatatlan. És még egy meggondolásra intem önöket. Ha már most megbolygassuk a magyar békét, akkor szükségszerűen meg kell bolygatnunk a bolgár, meg kell bolygatnunk a török és ne feledjék uraim, meg kell bolygatnunk a német békét is. Nos akarják az urak megbolygatni a német békét ? ! — Persze, hogy senkise akar ta. Öt perc múlva ratifikálva volt a magyar béke, a trianoni pokol«. — íme tehát maga Briand megállapítja hogy a trianoni láncokat nem azért rakták ránk, hogy talán megérdemeltük, hanem tisztán és egyedül azért, hogy a német békét ne kelljen megbolygatni. V< lágos tehát az egész világ előtt, hogy mi bün nélkül, ártatlanul szenvedünk, de ez itélet magával rántotta az itélkezőbiró nemzeteket is s vonszolja magával mindinkább a gazdasági csőd feneketlen mélysége felé. Ez az általános gazdasági krízis mindennap hangosabban kövejteli a békeszerződések revízióját. De van a dolognak még egy más oldala is, ami a nagyhatalmakat |még a gazdasági kérdésnél is közvetlenebbül és érzékenyebben érinjti s napról-napra nagyobb veszedelemmel fenyegeti. A helyzet ugyanis az, hogy a középeurópai államoknak az »önrendelkezése cicimén történt szétdarabolása veszedelmes precedensül szolgála nagyhatalmak gyarmatait illetőleg. Mert Kzok a szines katonák, akiket harcba állítottak azért, hogy más népek önrendelkezési jogáért harcoljanak, magukkal vitték az »önrendelkezés« eszméjét, és az eszme törekvésre vált, a törekvés pedig a gyarmatlakók szervezkedéseben s itt-ott már lázadásokban is jelentkezik. És e kérdésben Anglia és Franciaország elsősorban vannak egyaránt érdekelve. Hogy a bajon segítve legyen, mi sem természetesebb, mint eltüntetni a precedenst, fcmi csak a régi európai térkép viszszaállitásával érhető el. Semmi kétség tehát, hogy a békeszerződések revíziója rövidesen napirendre kerül és mi csak jót remélhetünk azon körülményből kifolyólag, hogy a magyar nemzet ártatlanságának koronatanuja, Briand éppen e kritikus időben lett külügyminiszter, aki annak idején beismerte, nyíltan be is vallotta a magyar nemzet igazát, ártatlanságát, de akkor — amint fenti nyilatkozatából kitűnik — a németekre való tekintettel, nem mert igazunk mellett dönteni is. De azóta sok minden megváltozott, uj helyzet keletkezett a nemzetek életében, uj követelmények állottak elő, amik mind-mind uj intézkedést sürgetnek; vagyis elérkezett azon idő, amikor a merev ellenségeskedés helyett a békés és kölcsönös megértésre való törekvés nek kell megindulnia. És nekünk e mozgalomba, mint első sorban érdekelteknek, be kell kapcsolódnunk. Először is a Briand nyilatkozatával Briandhoz kell fordulnunk s felkérnünk, hogy necsak elismerje, de döntsön is igazunk mellett. Ma már e tekintetben annyira érett a helyzet, hogy — talán a kisántánt kivételével — minden nemzet mellénk és melléje áll; bár a kisántánt jól felfogott érdeke is ezt kívánja, mert nem nemzeti élet az, ami odaát van, csak szuronyhegyen lejtő tánc. Pillér József. 1925. április 29. Védjük meg a nagy áldozattal létesített városi kerteket. Levél a szerkesztőséghez. A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztőség! Igazán nagyon csodálkozom azon, hogy a közönség egyáltalában nem értékeli azt a nagy befektetést, amit Nyíregyháza városi tag nácsa a parkok, séta- és közterek' re áldoz. Én, ki magam is kertész ember vagyok, nagy örömmel látom, hogy a különböző séta-tere ken a gyepesítést, cserjék, fák, virágok kiüítetését nemcsak a város közönsége, de még idegenek is miíy gyönyörűséggel szemlélik s dicsérettel nyilatkoznak a városi tanács áldozatkészségérői, melynek érdeme, hogy a város sétányai maholnap az országban az elsők közé fognak emelkedni. Ez tökéletesen igaz. De ugyancsak mindennap látnom kell — és többeket fei is szólítottam már hogy ne tapossák a gyeppel kirakott, vagy fűmaggal bevetett helyeket, ne játszanak a gyerekek egyes fák körül, ne ugráljanak a bokrok között, mert ez árt a zsendülő növényzetnek és a városi főkertésznek emiatt minduntalan pótlásról és javításról kell gondoskodnia. A Károlyi-tér szép parkja a közönség nemtörődömsége miatt majdnem teljesen elpusztult, most azonban nagy költséggel és fáradsággal rendbe van hozva, de azért sokan, hogy utjukat rövidítsék, keresztül-kasul járnak gyepen, bokron, sőt több vidéki hőt és férfit rajta csíptem, amint a park csekély bokrait illetlenül használták. A szülőknek kötelességük lenne gyermekeiket eltiltani a betelepített sétányok taposásától, a féktelen ját szástól. A városi tanács pedig tegye (ehetővé, hogy a kirendelt sétány-őr a kártevő elemeket átadhassa á rendőrségnek, mert ,ha a tilalom táblák ki is lesznek téve s ha egyes helyeken kellő fülkék fognak ps állani á közönség rendelkezésére, nem lesz foganatja, ha tudomást nem szereznek arról, hogy már többeket megbírságoltak. Ha ez megtörténik, mindenki óvakodni tog útját rövidíteni, a pázsitot letaposni, a fákat rongáim. Hagyjuk élni hát a természet szép zöldjét, a fát, virágot, gyepet, mely szemünknek szépet, lelkünknek őrömet, testünknek egészsé' get ad. j Tisztelettel: Hermán, ok;, főkertész. A vasntas lansz műsoros táncestélye május 2-án lesz a vasúti állomás helyiségében. Már több izben megemlékeztünk i arról, hogy a «Magyar Asszonyok f Nemzeti Szövetségé»-nek nyíregyházi vasutas csoportja május 2-án szombaton a vasuu állomás várótermeiben műsorral egybekötött jótékonycéíu táncestélyt rendez fél 9 órai kezdettel. Belépődíj személyenként 30000 korona. Felülfizetéseket a jótékonycél érdekében köszönettel fogad az elnökség. Az est műsora a következő. 1. Szabados: Hiszekegy. Előadja az alkalmi énekkar. 2. Jókai emlékbeszéd. Tartja Luka Jenő, polgári iskolai tanár. 3. Székely: Magyar ábránd. Zongorán előadja Hajdú Anna urleány. 5. Költemények. Előadja Kovács Mici urleány. 6. Kurucz dalok. Előadja Hajdú Anna urleány. 7. Palotás. Előadja 8 pár. Műsor után az I. II. oszt étteremben tánc reggelig. \ változazatos, nívós előadás, általában pedig 'az egész kedvesnek ígérkező mulatság iránt igen nagy az érdeklődés . Könyvek kötését jutányosán vállalja a Jűba-nyomda. g Országos középiskolai kard és tőrvivóversenyek Budapesten. A nyiregyházi ev. Kossuth főgimnázium kardcsapata a harmadik lett. Budapest, április 27. A Nyirvidék tudósitójátóí. Pénteken és szombaton folyt le Budapesten az ország középiskolái között rendezett nagyszabású kard és tőrvivó egyéni es csapatbajnoksági verseny. A versenyen, mint azt jeleztük is, részt vett az ev. Kossuth főgimnázium kard és tőrvivó gárdája is. Amikor a versenyről beszámolunk, természetszerűleg ebbői a szempontból foglalkozunk a kérdéssel s megállapítjuk, hogy főgimnáziumunk vívói az ország középiskolái között tekintélyes helyet vívták ki a maguk számára. A versenyre 27 iskofa nevezett, be 28 csapattal, egy iskola visszalépett a versenytői s igy 14 kard és 13 tőrcsapat indult a versenyben. A verseny első napján, pénteken délután a piarista főgimnáziumban a minősítő és tőrcsapatbajnoksági versenyeket tartották meg. Ebben a versenyben főgimnáziumunk a; csapata verte a b) csapatot, ezzel bejutott a középdöntőbe, ahol* viszont a fasori ev. főgimnázium csapatátóf'O—6 tusarányban vereséget szenvedett. Eredményesebb volt a kardcsapat versenyben való szereplése az iskolának. A kardverseny szombaton fofyt Te. Első ellenfele iskolánknak a Toldy főreál volt, a pestkerüíeti bajnoki verseny második helyezettje, A Toldy főreál lemondott iskolánk javára. További két ellenfelét, a Ferenc Józseí intézet és a Vas utcai felső kereskedelmi iskolát 9—0, 9—0 arányban (verte a Kossuth főgimnázium kardcsapata s ezzel bekerült a döntőbe. A döntő este 10 órakor folyt le. A Kossuth főgimnázium íemonfdott a hódmezővásárhelyi főgimnáNotaskapitany . Juhasz iegeny, szegeny „ . ' utódja egesz heten Marica grofno operett

e juhász iegeny operette