Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-25 / 93. szám

1925 április 25. HYöurmÉE a békereNémet ország es vizio Berlinből jelentik : »Magyar fénysugarak.; felírással a nagyi> met agrárius »Deutsche Tageszeitung;; hosszabb cikket közöl mely bevezető részében arra utal, hogy a németséget ma a magyarsággal a sorsközösség hozta össze. A trianoni békeszerződés nem volt képes a magyar nemzet politikai életakaratát megtörni és a Magyarország mihamarabbi feltámadásába való fékezhetetlen reményt elnyomni. Történelmi beállításában a magyar nemzettel legfeljebb a spanyol nemzet hasonlíthatja magát össze. És igy persze nem lehet csodálkozni azon, ha Magyarország leghiggadtabb politikusai újból és újból a békeszerződés revíziója után kiáltanák. A magyarság történelmi beállításának megfelel az államforma is. A b;i dai várban már régen király ülne, ha nem volna a kisen tente. Kétségtelen, hogy a közvéleménybe az utóbbi időben visszatért a habsburgi eszme, azonban még Andrássy sem tartja eljöttnek az időt Ottó királynak Spanyolországból való visszatérésére. Mégis bizonyos jelek mutatkoznak Magyarország közjogi struktúrájának megváltoztatására. Előkészületben van a választójog, amely a legitimitás elvét megóvja, azonkivü/ ismét helyre akarják állítani a nádori méltóságot, amivel kapcsolatban gróf Apponyi nevét emlegetik. Katonai terror a csíki szenátorváSasziáson. Csikszerda, április 24. A csiki szená.usi mandátum elnyeréséért teljese erővei nTegindult a küzdelem. Gyárfás Elemérnek, a magyar párt jelöltjének támogatására a városba érkezett Ugrón István, a magyar párt elnöke, Grandpierre Emil alelnök, gróf Bethlen György és a magyar párt sok más számottevő tagja. A vendégeket vivő kocsisort a lakosság egész sorfala fogadta, a katonaságból, csendőrségből és rendőrségből összekombinált karhatalom azonban szétoszlatta a tömeget. Durva szavak kíséretében szétoszlatták a tömeget akkor is, amikor Ugrón István lakása ablakából intézett beszédet" a választókhoz . A paróchiát, amelynek udvarán kelleti vofna megtartani" a népgyűlést, csendőrök vették körül, akik a tömeget Gyárfás Elemér, a magyar párt jelöltjének megérkezése előtt szétkergették. Gyárfást mindenütt csendőrök követtek, ugy ,hogy valósággal internálva volt, beszédet sehoi sem tarihatott. Gyárfás ellenfele, Florea Gyula prefektus, a magyar párt plakátjait mindenütt letépette . Hirdetések felvétetnek Budapesten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában, VI., Podmaniczky-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Győrött és Szegeden. — Nyiregyháza szenzációja KOSARY és KIRÁLY. májns 2-án a Bocskai Egy rövid hírben megemlékeztünk már arról, hogy a nyíregyházi könyvnyomdászok május 2-án szombaton este 8 órai kezdettel a Bocskai vendéglőben hajnalig tartó, műsorral egybekötött táncmulatságot rendeznek. A műsoron kivül szerpentincsata, szépségverseny, szerencsehalászat lesz a közönség mulattatására. A zártkörű táncmulatság összeesik a Bocskay kerthelyiségének megnyitásával, hol nagyszerű szórakozásban lesz része a közönségnek. A táncmulatság iránt városszerte nagy érdeklődés mutatkozik, hiszen ez az első mulatság, mely az idén zöldben, illatosait bontakozó fák alatt lesz, hol a sok mindenféle jón kivül a szabad levegőt is élvezheti a mulatni vágyó közönség. A zenét Mantu Aladár pompás zenekara szolgáltatja; hideg és meleg ételekről, jó kiszolgálásokról a Bocskai vendeglő tulajdonosnője gondoskodik. Zsidó kérdés az erdélyi magyarpártban. Lúgos, április 24. tónktól. Saját tudósiLugoson az 1920. évben alapította meg Jakabfty Elemér dr. az erdélyi magyarság egyik vezetője a «Magyar Kisebbség* cimü rendkívül tartalmas folyóiratot, mely minden két hétben 40—50 oldalas terjedelemben jelenik meg, mint az erdélyi magyar párt hivatalos folyóirata. Ennek a politikai szemlének négy évi működésével sikerült nemcsak az erdélyi magyar intelligenciát maga köré gyűjteni, hanem tárgyilagos hangjával, komoly és magas nívójával a gyűlölködő oláh sajtóban is tekintélyt és figyelmet szerezni. Ebben a politikai szemlében rendkívül érdekes vitát kezdett most Jakabffy Elemér dr .a lap főszerkesztője, Kováts Lajos oláhláposi róm. kath. lelkésszel, aki kifogásolta a «Magyar Kisebbség»riek azt a törekvését, hogy a magyar kisebbségi küzdelem a zsidóságot fegyvertársul fogadta. A mult szomorú tanúsága az - irja a «Magyar Kisebbségiben megjelent nyilt levélben Kováts Lajos, hogy kisebbségi életünk is ab, szolút magyar és ne «magyar nyeívü» alapon induljon meg. — A románok, tótok, szerbek, zsidók nélkül "szervezkedtek mikor kisebbség voltak. Nekünk nem szabad gyengébbeknek és kevésbbé nemzeüeknek mutatkoznunk náluknál. — Miért is kell nekünk a zsidókkal barátkoznunk? — kérdezi Kovács nyilt levelében. A pénzükért, hogy segítsenek? Én kétlem, hogy érdemes segítséget kapnánk tőlük! Azt kell saját céljaikra. — Baltazár védelmébe vette kontra Prohászka a zsidókat és kapott a megmilliomosodott társaságtói - schreibe und sage: 23 ezer koronát ref .egyházi célokra. Ezzel szemben egy marosvásárhelyi «magyar zsidó», a minap 700 ezer Icii adott Palesztina kiépítésére . A nyilt levélre Jakabffy Elemér dr. ugyancsak nyilt válaszban felelt. Ebben citálja a magyar párt brassói naggyülésén Barabás Béla részéről előterjesztett és elfogadott határozati javaslatot mely szerint az erdélyi kisebbségi magyar párt a Romániához csatolt területek zsidóságát, amely hü maradt magyar anyanyelvéhez, műveltségéhez, kultúrájához és a régi magyar szokásaihoz, a romániai magyarság integráns egységébe tarnak tekinti. És mig egyfelől a zsidóság összes magyar érdekeit a Magyar Párt — mint eddig is — testvéries közérzéssel felkarolja, támogatja és azokért, mint saját kisebbségi ügyeiért- dolgozik, ugy másfelől elvárja, hogy a magyar zsidóság a Magyar Párt alkotmányos keretén belül a régi hűséggel és lelkesedéssel vesz részt a Magyar Párt áldozatkész tevékenységében és erélyes küzdelmeiben. Jakabffy ezzel védelmezését ki is merítette. Anélkül, hogy a kérdés érdemében állást foglalna, hangsúlyozza, hogy a párt állásfoglalását magára nézve kötelezőnek ismeri. Tényként ismeri el azt, hogy pl. a kicsiny Lúgoson pár zsidó rövid pár nap aíatt százezreket hozott* össze. — A kérdést ő feí is tette a zsidósághoz: »számithatunk-e rátok mi is, itt küzdők, rettentő sorsra kárhozott szegény magyarok — avagy Palesztina közelebb áll telketekhez nálunk ?« Meg kell tennünk mindent, — mondja nyilt levelében Jakabffy, hogy erre a kérdésre nekünk a zsidóság kedvező feletet adjon. — Kiérzik azonban a következő soraiból, hogy ebben ő sem biztos. Ha a kedvező felelet elmarad, még mindig van ideje a Magyar Pártnak brassói határozatát revízió alá venni. A íjzabalcsváraegyei Gazdasági Egyesülőt laifaialos közleményei. Útmutatás a tengeri párhuzamos termelési kísérlete végrehajtásához. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megbízásából és anvagi támogatása mellett indította meg ezen akciót, melynek az a célja, hogy meggyőzőbben bizonyítsa be azt, hogy vájjon anégyzetkötésü tengeri művelés vármegyénkben kifizeti-e magát, vagy károsodás nélkül elhanyagolható az. Azzal már régen tisztában vagyunk, hogy a négyzetbe vetett (fészkenként 2—4 szál meghagyásával termesztett; tengeri több termést ad, mintha azt szórva, vagy sorba vetnénk el, de nern tudjuk, hogy mennyivel terem többet, mint az eddigi módon termelt tengeri és mennyivel kerül kevesebbe annak munkája? A többtermést mindenképen el lehet magyarázni, azonban a párhuzamos termesztés minden vitát kizár. Szolnokdoboka vármegyében több éven át végzett ilyen termesztés adatai kivétel nélkül beigazolták, hogy a négyzetbe vetett tengeri 2—3-szor annyi termést holott a gazdának, mint a:c ottan szokásos szórva vetésű tengeri. Ezen adatok annyira meggyőzőek, hogy kötelességet mulasztanánk, ha afelett vármegyénkben napirendre térnénk át. A párhuzamos termelési kísérletet a következő módon javasoljuk beállítani: az eddig szokásos modor bevetett terület mellett a négyzetbe bevetendő területet vetőgY-p, vagy háziíag készítendő Sorhuzóval keresztben-hosszában ugy vonalozzuk meg, hogy a vonalak egymást 80 cm. távolságokban keresztezzék. Ezen megvonalozást ugy is lehet eszközölni, ha 1 gázcsövet 80 cm. távolságokban megfurunk, a két végét bedugjuk és ráerősítjük valamilyen szánkószerü, vagy gördülő szerkezetre, aztán a csövet összekötjük a szerkezeten elhelyezett tartánnyal, melybe sok vízzel meszet oldunk fel. Ha már most a szerkezetet elindítjuk, a mészviz a cső kisebb és 80 cm. távol levő lyukain kifolyik és a talajon fehér vonalat hoz létre. Ilyen eljárással gyorsabban és könnyebben vonalozhatunk és nem kell lehengerezni a földet a vonalozás előtt. A megvonalozott táblának mindenik keresztezési pontjába 8 cm. mélyen 2—2 válogatott tengeri szemet rakunk le és a földet lazán ráhúzzuk vagy lábbal vagy boronával. A fészkeket kapa helyett inkább egy, tompa végű és ékalaku léccel (melyre egv keresztlécet is szegezünk) nyomjuk be és lehetőleg 3—4 cm. távol egymástól rakjuk le a vetőmagvakat, hogy ne akadályozzák egymást a növekedésben. A lenyomott talajra rakott mag könnyebben csírázik, mert a lenyomott talaj hajcsövessé lesz és a nedvességet a maghoz vezeti. Ilyen vetésre alkalmas kézi fészekbevető gép egyesületünknél 85.000 koronáért beszerezhető. A fészkekre rálépni nem szabad mert kötöttebb talajnál esetleg a mag belefullad. Az ilyen mélyen lerakott tengerit feltöltögetni nem kell, mert gyökérzete elég erőssé fejlődik, hogy a szél el nem döntheti. A négyzetes tengerit simán műveljük és »ne vegyük el a földet onnan, ahol kell, és ne rakjuk oda, ahol nem kell-. A feltöltögetett tengeri járulékos gyökeret ereszt, de ennek rovására a talpgyökerek lesznek gyengébbek. A feltöltött kúpokat a szél hamar kiszárítja és a mellékgyökerek is visszamaradnak növésükben. A négyzetbe vetett tengerit jobban éri a napfény és levegő, közötte pedig minden irányban járhat a lókapa, de kézi erővel is gyorsabban kapálható meg. A tengeri sok vizet és sok napfényt igényel, ezek a legfőbb termelési tényezői. Ha sok az eső sok a tengeri. A vízzel szigorúan gazdálkodni kell. Azért jobb az őszi szántásba vetett tengeri termés, mert az ilyen talaj sok vizet gyűjt magába. HtmFjr Bataille Főszerepben noe