Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-24 / 92. szám

1925. áprilisi 773. 5 mege keresi fel ismét síromat. — Meghaltam?... Hiszen a halál az emberi agy rideg megállapítása szerint megsemmisülést jelent s Ti egy megsemmisült senkihez jötte­tek ?... Az nem lehet !... Ily bal­gaságot nem tételezek fel felőletek! Ti élőt kerestek a halottak között. S én élek..., magyar szellemem él ti bennetek, ezt hirdeti, erről tesz tanúbizonyságot kijöveteletek. Öh boldog halál, amelyből nj élet fa­kad ! Nincs egy akarni. A magyar hazafiúi lélek uj életre kelésének kétségtelen hajnalhasa­dása ez Testvéreim! de még min­dig nem jelenti a ragyogó nappal földerültét. Nincs egy akarat!... A magyar nemzeti színű zászló még ma sem kizárólagos tárgya a magyar közösségnek. Színei sze­rint darabokra tépni a fő törekvés. A pirosnak, a fehérnek vannak el­szánt képviselői, csak a harmadik­nak, a feltámadásénak, nagy Ma­gyarország feltámadása reményé­nek szine nem kelendős. Öh ne szaggassuk e zászlót ! Ne szedeges­sük részeire azt, ami organikus egész, tökéletesen teljes és csak mint ilyen gyüjtheti maga alá e csonka ország minden polgárát, kelthet reményt s önthet bizodal­mat a rabságban sínylődő magyar lelkében. Szaggassuk-e azért tovább e szent és sérthetetlen nemzeti symbolumo­kat ? Nem ! Nem ! Soha !... Erre kötelez, ezt parancsolja a magyar nemzeti eszme vértanujának mai emlékünnepe, melynek befejező ak­kordját képezze közös hitvallomá­sunk : • >Hiszünk egy Istenben. Hiszünk egy hazában, Hiszünk egy isteni örök igazságban, Hiszünk Magyarország feltámadá­sában /« Amen. Nagy veszteségünk A beszéd mélyen a lelkekbe ha­tó mondatai után a Tisztviselő Dalkör adja elő a Nagy vesztesé­günk c .dalkompoziciót. Megille­• tődve hallgattuk az abszolút tisz­ta zenekari számot, amelynek gyö­nyörű szólószámai fokozták a han­gúlat mélységét. Az általános elis­merést keltő kart Magyar László dirigálta. Virágok a mártír sírján. Ezután az ünnepség Iegmegha tóbb mozzanata következett. A had sereg nevében Baur ezredes, a vármegyei tisztikar élén Tóth László dr. vármegyei főjegyző, Nyiregyháza város képviseletében Szobor Pál főjegyző, a Kovács István Bajtársi Szövetség nevében Báthory István igazgató, az Ipar­testület élén Zomborszky Dáméi elnök, a Tűzoltóság élén Zoltán Gáspár titkár helyezett ei koszo­rút a mártír sírjára. Különösen megkapóan szép volt az a hatal­mas fehér rózsa koszorú, amelyet Kovács István bajtársai helyeztek a síremlékre. Most az iskolák ifjúságának kép­viselői lépnek elő. Leánykák, akik­nek élén Osgyáni Erzsébet jelenik meg, lelkes fiuk, cserkészek lép­nek elő és tüzes fogadalmat ki­áltó szóval virággal boritiák a nemzeti eszme vértanujának sírját. Mig magyar rab sirva énekel. A virágok a szivek szerető, me­leg öleléseként fogják át a hős sirját. A Városi Dalárda a Zengj hozsannát cimü meleg érzést fa­kasztó dalt adja elő, amelynek ha­tásos szövegét Vietórisz István dr. zenéjét Jakab József szerezte. Most még a katonazenekar kürt­jei zendítik a magasba a Hiszekegyet és véget ér a szent fo­gadalom, a tiszta eszmékhez való gyönyörű ünnepe . ll||l!!lllllllllllll!lllllllillllllllllll!lilllllllllillllllllll!l^ == £= | Péntektől Vasárnapig [ | J:.| viliik! [ | Ketten egy | | nadrágban | FIX-FOX a Diadalba.! Nem várható a magánépitkezések megindulása. Az érdekeltek a beruházási törvényjavaslatban reményked­nek. Mit hoz a lakbérek felszabadítása? A közelgő házbérnegyed, ame­lyen ismét növekedni fognak a la­kosság lakbérterhei, aktuálissá te* szi az építkezések kérdését. Hogy mennyire érdeke nemcsak a lakos­ságnak, amelynek egyrésze kényte­len hónapos szobákat bérelni, vagy a leglehetetlenebb helyeken lakni, azonkívül a munkanélkülinek is, hogy az építkezések megindulja­nak: azt fölösleges bizonyítani is. Legutóbb már maga a kormány is belátta ennek szükségességét és az építkezések megkezdésére vo­natkozóan javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Az építkezési érdekeltség egyik vezetőjétől egyébként ezzel kapcso­latban a következő nyilatkozatot kaptuk: — Nem kételkedünk abban, hogy a nemzetgyűlés el fogja fo­gadni azt a törvényjavaslatot, ame Ivet az építkezések elősegítésével kapcsolatban a kormánynál beter­jesztett .De az építkezési kedv csak ak­kor fog megnövekedni, ha az építkezéseket olyan kedvezmé­nyekkel segitik elő, amelyek kiküszöbölik azt a nagy dif­ferenciát, amely az ingatlanok előállítási költségei és a for­galmi értéke között fennáll. Minden túlzott pesszimizmus nél­kül állapithatjuk meg, hogy a mostani viszonyok között a magánépitkezések fellendü­léséről szó sem lehet. — — Az egyetlen dolog, amiben ugy az építkezési vállalkozók és egyéb érdekeltségek, mint a mun­kanélküli építőmunkások s végül a lakosság százezrei még remény­kedhetnek: az állami építkezések megindulása. Ez annál sürgősebb és fontosabb, mert nemsokára már tudvalevően fel fognak szabadulni a házbérek és ezáltal olyan maga­sakká lesznek, hogy a lakosság legnagyobb része képtelen lesz annak megfizetésére. Ma annyira kevés lakás van a lakásigénylők számához képest, hogy ha majd semmiféle határa nem lesz a ház­bérkövetelésnek, a háború s az utá na következő konjukturális évek alatt, meg a szanálási krizis idején tönkrement régi, becsületes polgárt egzisztenciák ezrei kerülnének az utcára. Azt hiszem a kormány is tisztában van azzal is, hogy a la­kásfelszabaditás kimondhatatlan ve­szedelmekkel ' járna, ha előzőleg nem építenének lakásokat a szegé­nyebb egzisztenciák számára. Panaszkodnak az Árok-utca lakók. Levél a szerkesztőséghez. A következő levelet kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! ((Szemétdomb a város fővonalai közelében». Az Árok-utca a bacillu­sokat tenyészti» cimü cikkére vo­natkozólag legyen szabad, mint — sajnos a helyzet egyik legjobb ismerője — hozzászólanom. Örömmel látom, hogy b. lap­ja, mint mindig, amidőn közér­dekről van szó, teljes objektivitás­sal száll sikra a lakosság fontol érdekeiért. B. közleményük mintha visszhangja lenne néhány héttel ezelőtt a városi tanácshoz benyúj­tott kérvényünknek, amelyben az árok eltüntetését kértük. Részlete­sen rámutattunk azokra a rettene­tes undort keltő, a közegészségre végzetesen káros állapotokra, ame­lyek itt fennállanak. Az árok me­legebb napokon dögeletes bűzzel árasztja ei az egész környéket. Az éj leple alatt ide hordanak min­denféle rothadt szemetet és dög­lött állatokat, amelyek összevegyül­ve a kanális szennyvizével, soha el nem takarítva, itt nyílt utcán oszlásnak indulva tenyésztik és terjesztik a bacillusok milliárdjait, megfertőzik a levegőt, tanyáui szolgáivá az emberi egészségre oly káros férgek és rovaroknak. Az árok partján libákat és sertéseket legeltetnek és ezt használják min­denféle csavargók és a Buza-tér he tivásári közönsége — illemhely gyanánt is. Más utcák boldog lakói, akik ré­szesei városunk elismert köztisz­taságának, undorraf sietnek el e hely mellett. De mit csináljunk mi, akiket a szomorú lakásviszonyok arra kényszerítenek, hogy itt él­jünk, megfosztva azon legelemibb emben szükséglettől, hogy tiszta levegőt szívhassunk?! Különösen azon körülmeny, hogy az árok kezdete forgalma­sabb utvonalak közvetlen közelé­ben van és épen ezen fekvésénél fogva egyenesen kínálkozik arra, hogy minden szenny oda kerüljön. Ezért kértük a. várost, hogy leg­alább a város központjához közei­fekvő árokrészt tömjék be. Már ez is nagy haladást jelentene. A beadványra a város csupán az árok kitisztittatását és egy rendőr­őrszem állítását helyezte kilátásba, ami azonban eddig nem történt meg. Az egyedüli radikális megoldás természetesen csak az volna, amint Szerkesztő Ur írja, hogy az árok tűnjék el a föld színéről. Mély tisztelettel Szerkesztő ur­nák kész hive: Aláírás. DIADAL Április 24. 25, 26, péntek, szombat, vasárnap Grilfith-f lm Missisippi rabjai üldözötten a nagyvilágba. Dráma 7 (elvonásban. Rendezte Griffíth. Főszereplő May Mc. Avoy és Ketten es; nadrágban amerikai burleszk 6 felvonásban. repben Fix és fox Előadások hétköznap 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor, Jön Henry Bataille drámája A meztelen asszony Főszerepben Francesca Bertini. R I Mindennemű. kézimunkát olcsón Cim a kiadóban. készitek. 1873 10 CONAN DOYLE világraszóló regénye filmen A koroskó tragédiája (A SIVATAG HIÉNÁJA) AZ APOLLO jövőheii nagy szenzációit. 1I I HIII I— Il i I l'M i l'II111 11 — I I IIH>I MI Ma csütörtökön utőSjípa 1 II » IL PIERRE LOTI szenzációs regénye Síz éj viharában Ma csütörtökön utoljára fi II r L az Ipoüoba (EMBEREK ÉS ELEMEK HARCA) az ipolloba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents