Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-22 / 90. szám

1925. április 76 1. J#ÍK$riDÉK 11 esetre szárítatlan és vetetlen marad mert a »gazdasági munkák megkez­dése« azt jelenti, hogy a munkának igen csekély hányada épen hogy elvégeztetett, s napnál világosabb hogy ahol a munka még nincs, de csak el lesz végezve, ott a föld szántatlan és vetetlen. Azt irja Őméltósága : »Akkor tett állításaim tehát a valóságot mint mindég, most is teljesen fedtélw, azt azonban diszkréten el­hallgatja, mik voltak ezek az ál­litások. Az általunk előbb idézett egyetlen tényállítás a mi jóakaratú fogalmazásunkban a valóságnak talán megfelel, de ugy, ahogy az hogy nagy veszély, nagy baj van, mert Apagyon a földek parlagon hevernek, a — valósággal min­denesetre ellenkezik. Mi van azonban azzal a négy tényállítás­sal, amelyet legelői idéztünk, s amely a Nyirvidék húsvéti számá­ban megjelent ! ? Erre válaszoljon Őméltósága ! Az sem felel meg a valóságnak, hogy »még mindig nagyobb rész van müveletlenük, mert április 18-án a részes mivelési földek legalább 80 százaléka már meg volt müveive. Hogy a földbirtokosok mint igye­keznek, nem tudjuk, az azonban tény, hogy bennünket a Nagymél­tóságú Bíróság helyezett birtokba és csak ő vethet ki, bennünket tehát földbirtokosok a birtokbalé­pésben nem akadályozhatnak, s következőleg nekik ezirányu ügy­védi tanácsra szükségük nem volt. Feleslegesnek tartjuk az ügy előzményeit feszegetni, de lia Őméltósága erre is célzást tett igen diplomatikusan elhelyezett kijelentés kedvéért, hogy »a tava­sziak okszerű müveléséhez megkí­vánható őszi szántást senki sem eszközölte, kénytelenek vagyunk pár szóval e tárgyban is nyilat­kozni. Az Ítéletben a föld kisbérletbe, vagy részes mívelésre lett juttatva. Mi a földet bérbe kértük, de a föld birtokos urak csak részes, és pedig csak harmados müvelésbe akarták adni. A -harmados földet az uraság szántja le, és ő adja a vetőmagot, tehát a szántáshoz mindaddig nem foghattunk hozzá, amig nem volt bizonyosság afelől, bérletbe, har­mados vagy feles müvelésbe kap­juk-e a földeket. Döntés e tárgy­ban 1924. év november hó 20-án történt, amikor az őszi szántási idő már régen elmúlt. Ezért az őszi szántást a földbirtokos urak aka­dékoskodása folytán nem végez­hettük el. Egyébként örömmel vegyes saj­nálkozással hozzuk őméltósága tu­domására, hogy ugy a berleti, mint a legelő-ügy teljesen rend­ben van. örömmel jelenthetjük azt hogy a. földek le vannak szántva, a legelő végrehajtási, bikabeszer­zési stb. költségek, jogonként 200.000, összesen 40.000,ooo ko­ronát mind befizettük, sem a föld, sem a legelő tehát nem »maradt parlagon«, sőt megtettük azt is, hogy a bikabeszerzésre elnyerhető 8 és fél százalékos állami kölcsönt sem vettük igénybe. Sajnálattal csak azt kell jelentenünk, hogy bizony sok jelentkezőt kellett el­utasítani, akik szívesen jegyeztek volna legelőjogot és fizették vol­na a költségeket, — mert a 200 jog három nap alatt nemcsak tul • lett jegyezve, de tul is lett fizetve, akár a külföldi kölcsön. Ha Őmél­tósága ezen tényekről meg akar bizonyosodni, szívesen látjuk sze­rény körünkben. Tudomásul vesszük azt a kijelen­tést, hogy Gyulaházi Arthur és neje az Ítéletben megnyugodtak. Őméltósága beszédének képviselt­jeinek földbirtokrendezési ügyére kihatása mégis lehet, mert azt hatá­rozottan állítjuk, (és eddig is csak ezt tettük) hogy több földbirtokos adott be elnöki tanácsi kérvényt, már pedig az Ítélet szerint az apa­gyi ügy annyira egységesen bírá­landó el, hogy az »egy mindért és mind az egyért« elvé alapján a teljesülési kérvény feltételezett, de meg nem engedett sikere a Gyula­házi Arthur és neje ügyét is érint­hetné. Teljesen téves Őméltóságának az az álláspontja, hogy »ügyvédi kép­viseletem az itélét meghozatalakor megszünt.« Az ügyvéd képviselete az ítélet meghozatalakor soha sem szűnik meg, mert az kiterjed az ítélet végrehajtására is. Különösen nem szűnik meg az ügyvédi kép­viselet földbirtokrendezesi ügyek ben, ahol is az Ítélet meghozatal után még igen sok fontos teendő vár ehntezésre, hogy ezeknek csak leglényegesebbiket említsük a vég­renajtasi cselekményen kivül : a járadéknak és érteknek megállapí­tása. Őméltósága képviselete tehát az ítélet meghozatalakor csak egy esetben szűnhetett volna meg: ha az visszavonatott volna. Ezt azon­ban őméltósága maga sem állítja. Nagyon kíváncsiak vagyunk Őmel­ságának ezen kijelentése után, váj­jon a végrehajtási eljárásban és a járadék és értékmegállapitási eljá­rás során ki fogja Gyulahazi Arthur és nejét képviselni. Hogy Őméltósága mit tart destruktívnak, mit nem, ránk nem tartozik. Mindenesetre, ahogy igen szellemesen be lehet bizonyítani, hogy kétszer kettő öt, vagy hogy a háromszögnek négy oldala van, ugy igazolni lehetne azt is, hogy szerény, de igazságos védekezé­sünket, — uram bocsá', — »destruk tiv« gondolatok vezették. Hogy nyilatkozatunkat egy bizo­nyos »oiyas valaki« fogalmazta, nem tagadott tény. De ahogy mi Őméltóságát nem korlátozhatjuk ab ban, hogy kit fogadjon titkárjá­nak, vagy ügyvédjelöltjének, ugy hagyja meg nekünk Őméltósága is a jogot, hogy azzal fogalmaztassuk meg nyilatkozatunkat, — melynek minden betgjéért a legteljesebb fe­lelőséget vállaljuk — akivel akar­juk. Hogy Őméltósága a »közérdek színezete alatt magánérdeket képvi­selte, nem állítottuk. Mi nem »mi­nősitünk«, nem hivatkozunk önma­gunkra, mi csak tényeket állítunk. Mivel pedig őméltósága a közér­deket szivén hordja, bátrak va­gyunk Hozzá két kérdést intézni : 1. Gyulaházi Arthur urnái négy részes művelő vállalt harmados föl­det, kiknek vetőmagot adni s szán­tani a földesúr tartozik. Vetőmag­ba] a négv embernek két liter napra­forgót akartak adni, s csak a gaz­dasági felügyelőséghez tett panasz után utaltatott ki a rendes vető­mag. Szántásról pedig szó sincs, s azzal még erre a hétre Sem biztai­fiak. Igy a négy ember földje tény­leg »parlagon« fog maradni. Az lenne a kérésünk, méltóztassék in­tézkedni, hogy a négy ember földje sürgősen felszántassék. 2. A másik kérésünk az lenne, méltóztassék hozzánk kijönni, s a személyes tapasztalatok alapján a közigazgatási bizottságot informál­ni. Ez esetben nem lesz szükség arra, hogy Méltóságod ezen infor­mációja után ismét a nyilatkozatok áradata induljon meg. A múltkori bocsánatkérésűnket pedig csöppet sem restelljük. Az­zal azt akartuk kifejezni, hogy tá­vol áll tőlünk a gondolata is annak, hogy igazunkért tárgyilagos eszkö­zökkel folytatott harcunkban bárki személyét érinteni akarjuk. Kelt Apagyon, 1925. év április hó 18-án. Puskás Simon földbirtokos, föld­hözjuttatottak szakértője. Vitális Péter, Kodácsi János, Biró Sándor, Kiss Gy. Pál, a választmány tagjai. Hatalmas vihar a tengeren Szenzációs éjjeli felvételek tenger viharában Oswaltí lengmo, a bécsi egyetem praehisto­rikus professzora Nyíregyházára jön. A világhirü tudós a szabolcsi leleteket tanulmányozza. A város vendége lesz. Nyíregyháza, április 21. A Nyir­vidék tudósitójától . Dr. Bencs Kálmán kormányfő­tanácsos, polgármester tegnap le­velet kapott a Magyar Földrajzi Intézet igazgatójától";' dr. Milleker Rezső egyetemi tanártól, aki tu­datja, hogy a közeli napokban Nyíregyházának előkelő tudós lá­togatója érkezik. Oswald Menghin, a világ­hirü régész a nagy Hoerness utóda a wienj egyetemen, tanulmányúton van és meglátogat­ja Nyíregyházát is. Oswald Meng­fhin jövetelének a szabolcsi praehis­torikus leletek tanulmányozása a célja. A város polgármestere a hir vétele után nyomban intézkedett, hogy a nagy szerű tudóst méltókép­pen fogadhassa. Oswald Menghin j itt tartózkodása alatt a város ven­dége lesz. Kalauzolására Kardos István kulturtanácsos Gál István tanárt, a La Fontaine társaság fő­titkárát kérte fel, aki .» tudósnak nyújtandó felvilágosítások érdeké­ben érintkezésbe lépett Kiss La­jossal, a Vármegyei Jósa András Muzeum igazgatójával, akivel ifceg­állapítják a wieni egyetemi tanár nyíregyházi időzésének program­ját . JWHraL EMBEREK és ELEMEK HARCA Óriási amerikai szenzáció AZ APOLLÓBAN. Fokozzák a város világítását. Nyíregyháza, április 21. A Nyir­vidék tudósitójától . A város főutcáin hatalmas uj vasoszlopok hevernek, amelyeket rövidesen rendeltetési helyükre ál­lítanak. Az uj vasoszlopokra ra­gyogó fényt árasztó uj lámpákat szerelnek fel, amelyek lényegesen fokozzák majd az utak világossá­gát. Egyelőre hat ilyen uj lámpa gyul ki a Zrinyi Ilona és a Szé­chenyi-utcán. Mindegyik ötszáz gyertyafényü nagy lámpa. Négy közülök a Dessewffy és a Károlyi terek uj köröndjét, a nyíregyházi Oktogont világítja majd be. Ez a körönd, amelynek gyönyörű pá­zsitjai most készültek el, az uj pénzügyi székház épületének be­fejezése után a város legszebb ré­sze lesz. SZERDÁTÓL PIERRE LOTI regénye THOMAS MEIGHANNAL Az éj viharában. — SIMONYÍ MARIA szerdán­csütörtökön a színházban. Á Tisztviselők Dalkö­rének hangversenye. Nyíregyháza, április 21. Saját tu­tudósitónktól \ Tegnap délután 6 órai kezdettel a Nyíregyházi Tisztviselők Dalkö­re a Korona nagytermében jói si­került hangversenyt tartott. A jó si kert elsősorban azzal "érte el, hogy Páricsy Pái hegedűművészt megszólaltatta a pódiumon. Mert bár a mértéket megütök voltak a többi számok is, azonban azoknak az alkalmi hirtelenségük, vagyis a teljes kidolgozás és főleg az egyes dalárdisták vérébe beidegző hiá­nyossága itt-ott kívánni valót ha­gyott hátra, ami gy akran volt érez­hető. Ezzel kapcsolatosan azt a szives jó tanácsot adhatjuk ennek a törekvő, szép perspektíva előtt álló kulturalakulatnak, hogy ke­vesebbet markoljon és többet fog­jon, mert az alkalmi megerőltetések az alaposság rovására megbőszül­ják magukat . A város kimondottan intelligens közönsége a kedvezőtlen idő elle­nére is élénk érdeklődést tanúsított a hangvernnseny iránt, amit leg­szebben bizonyított a Korona egész nagytermét betöltő publi­kum. Szokatlanul kedves volt az a gondos figyelem, amivel Á. Torys Béla elnök fogadta az érkezőket. Mint emiitettük is, a meglepően Kedden WíSSS Csalj meg édes nyolc felvonás a házas élet rejtelmeiből és 9-kor Főszerepben Diadal S^Deutscí Főszerepben: LEWIS STOME. Szerdán 7 és 9-kor Diadal

Next

/
Thumbnails
Contents