Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-19 / 88. szám

1925. áprilisi 19. 5 Nyíregyházán csak a külföldi kölcsön indít­hatja meg az építkezéseket. A kormány támogatásával fog a város kölcsönhöz jutni­Hogy áll a városok kölcsönügye ? Nyíregyháza, április 19. A Nyir­vidék tudósítójától . Nyíregyháza város is ott áll a kölcsöntvárók sorában. Meg van bénítva itt is minden. A munka­nélküliek százai várják azt a pilla­natot, amikor újra kezükbe vehetik a kalapácsot és újra felhangzik az egészséges munka himnusza. Ma már kétségtelen, hogy Nyíregyhá­zát ebből a dermedtségbői csak a külföldi kölcsön segítségével meg­induló általános építkezés támaszt­hatja fel. — A külföldi kölcsönre vonatkozó tárgyalások ma még folyamatban vannak, és az illeté­kesek. korainak látják, hogy a Nyír egyházának nyújtandó kölcsön összegéről, a kölcsön feltételeiről és módozatairól információt nyújt­sanak. Minthogy azonban Nyíregyháza kölcsönügye elválaszthatatlan a többi vidéki város köfcsönakciójá­tól, azok az információk, amelyeket beavatott helyen a városok köl­csönügyének állásáról szereztünk, Nyíregyházára is vonatkoznak Ezek az értesülések a következők: A vidéki magyar városok már régebben akciót "indítottak, hogy a beruházásokra szükséges kölcsönö­ket mielőbb előteremtsék. Ezt az akciót a legnagyobb erővel a váro­sok országos kongresszusa és a vi­déki városok gazdasági egyesülete vette kezébe azzal a célzattal, hogy a városokat az eddig erősen hiány­zó kölcsönökkeí sürgősen ellássák, illetve számukra a halaszthatatlan beruházásaikra szükséges hiteleket biztosítsák . A városok országos kongresszusa már az elmúlt évben is lépéseket tett a szükséges beruházó kölcsö­nök előteremtésére. Részletes ter­vezetet is dolgoztak ki, amely sze­rint az egész országra kiterjedő egységes akció keretében kellene ezeket a beruházott összegeket biz­tosítani. Folytak is tárgyalások ebben az irányban különböző tőkecsoportok­kal, ezeknek a tárgyalásoknak azon­ban eddig még inkább csak infor­matív jellegük volt és ennek meg­felelően konkrét eredményekkei még nem is járhattak. Beavatott helyről nyert információink sze­rint azonban ez a sürgős kérdés rövidesen közelebb jut a megoldás­hoz, a külföldi beruházó kölcsön ügyében legközelebb már konkré­tebb fonnában indulnak meg a tárgyalások, sőt ezek nyomán a döntésre is meg van a kilátás. Ha ezek a konkrét tárgyalások rövide­sen befejeződnek, amit bizonyosan remélnek, úgy néhány hónap múl­va már megkezdődnének a köi­csöntnyujtó pénzcsoportok részérői az intézkedések a kölcsönök elosz­tása és folyósítása iránt, úgy, hogy őszig az akcióban résztvevő vala­mennyi város már megkapná a be­ruházásra szükséges külföldi köl­csönt . A városok külföldi kölcsöne ügyében a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium illetékes osztályaiban is folynak tanácskozá­sok. Legutóbb a pénzügyminiszté­riumban volt bizalmas konferen­cia, amelyben letárgyalták mindazo kat a felvehető megállapodásokat, amelyek a megfelelő külföldi köl­csönszerzés lehetőségét a városok halaszthatatlan beruházásaira biz­tosítanának. Ez az értekezlet sem hozott végleges döntést, csupán informatív keretben oflyt le. — Ugyancsak folyt le egy pár infor­matív értekezlet a belügyminiszté­riumban is. Mindezekre a tárgya­lásokra természetesen az érdekelte­ket is bevonták. Ezektől a hivatalos vagy félhi­vatalos egységes akciótól eltekint­ve egyes vidéki városok függetle­nül, magukban is tapogatóztak kül­földi kölcsönök után. Ebben a vi­déki városokat különösen az ani­málja, hogy ügynökök egész se­rege keresi föl a vidéki városok vezetőségeit s a legfantasztikusabb egyúttal legkecsegtetőbb ajánlato­kat teszik nekik a külföldi kölcsön­szerzések lehetőségeiről. Igy érte­sülésünk szerint eddig különösen Szeged, Nyíregyháza, Baja, Bé­késcsaba városokat keresték fei ilyen ügynökök az említett termé­szetű ajánlataikkal és terveikkel. Debrecen várossai is tárgyaltak ilyen irányban. A külön tárgyalá­sok közül eddig ez volt a legkomo­lyabb. Debrecen városa még a múlt évben érintkezésbe lépett egy orosz származású közvetítővel, aki amerikai pénzcsoporttaf' kívánta összehozni a város vezetőségét kölcsönnyújtás céljából . Meg is kezdték már a tárgyalá­sokat nagyobb összegű kölcsön folyósításáról, már el is jutottak az elvi megállapodásig, állítólag ötmillió dolláros beruházó köl­csön folyósítása iránt. Végleges megállapodás még nin­csen, mert egyrészt a hitelfeltételek meglehetősen nagy anyagi terhet rónak a városra, másrészt pedig Debrecen városa még nem kapta meg a szükséges kormányenge­délyt ,amely nélkül a kölcsön nem perfektuálható. Egyelőre még va­lószínűtlen, hogy ezt az engedély megkapják, mert a kormánynak az a törekvése, hogy egységesen ren­dezzék a vidéki városok kölcsön­szükségleteit, ne pedig külön akció keretében, amelyek csak rontanák a többi városok külföldi kölcsön­lehetőségeit és kilátásait. Baja városa is tárgy-alt hasonló irányban, körülbelül 2Ö000Ü dollá­ros kölcsön felvételéről. Ezek a tárgyalások azonban még csak a kezdet-kezdetén vannak. Több más város is kapott komolyabb formá­ban ajánlatot néhányszáz dolláros kölcsönökre, azonban olyan stá­diumban aminó a debreceni, ezek a tárgyalások máshof és még Baján sem jutottak . Remélhető azonban, hogy' az az egységes akció, amelyet a városok­országos kongrusszusa és a vidéki városok gazdasági egyesülete indí­tott, főleg a kormány támogatása mellett, eredménnyel fog járni 'és az ennek alapján megállapítandó kölcsönkötvények kibocsátásával és a külföldön való megfelelő plaszirozásával rövidesen biztosíta­ni lehet a magyar városok számá­ra azokat a. beruházó köklcsönöket, amelyekre már régóta és olyan nagy mértékben szükségük vari. ..liiioiiiiiiiHuiiiniiiiHniimiiiiiiiifimiiiiiiin^ Jön Jön Jön Jön Jön Jön a budapesti Renaissance Szinház együttese Jön Jön Jön Jön Jön Jön '''llllllllljlllllllillllllllilllllllillllllllllllllllilllllllillll'" Hirdetések felvétetnek Budapes­ten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában, VI., Podmaniczky-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Gyö­rött és Szegeden. Két találkozás. Tarcapart—Nyíregyháza. Egy név az újságban is elég ah­hoz ... hogy szinek, vonalak, bá­rányfelhők s friss, siető, fehér ha­bos folyó jöjjenek hozzám, itt van mind, csak behunyom a szemem, és., valami zene üteme ring kö­rültem, mosolyogni késztet, köny­nyezni, emlékezni. Csupa piros rózáa a kertben, fönn a dombtetőn — a gyiimöi esősben piros ruhák, a gyerekek kergetőznek; távol a hegygerincen apró bokrok, mint jámbor fejek, melyek Napistent imádják. Nap­isten vörös ágyban nyugszik és szendergésében sóhajt s a sóhaj­tásait opál-ruhás felhő-kisasszo­nyok s tüzsisaku felhő-lovagok s hordozzák szét az égen, hogy min- ! denkire a Mindenségre — le- ' dobják. A szelid hajlású völgy kikanya­rul a Tarczáig, ott léíekzik na­gyat s a folyó viszi az álmát, üze­netét valami messze táj ölébe aján­déknak. * A folyó mellett áll kis kápolna nélyén az öreg Nepomukí. Hány­szor vágytam megkopott reveren­dáját fényesre festeni s fején a glóriát még fénylőbbre, aranyra, mint ahogy illik. Megállok a piros rózsákkal, nézek reá, öröm van bennem s imádság nem a szá­mon a szivemben. Rózsák van­ttal^a kezemben, piros rózsák s én odateszek egy párat János karjára s ráhajlik a rózsa csonka kézért, merev arcához. Olyan szép ! Mit tudjátok ti, hogy milyen szép az ? Tiszta és fehér lélek a lel­kem, mindent megbocsátó, min­denben megnyugvó s tekintetem rá­hull a környékre. Halk kék szinek, mint az álom, barna foltok, felsu­(gárzó zöldek s tiz fehér torony mu­tat az égre. * Megyek tovább, otthagyom szent Jánost. Még visszanézek s a ró­zsák, mint egy nagy piros sziv, világítanak. Megyek. Palló visz át a folyón, riadozva fut át rajta az ember, a közelben örvény... ki tudja mi történhetne?... Megyek az ösvényen, nagyon zöld a rét, virágok néznek ki belőle, a ruhám fehér, a rózsám piros. Megyek. Amott a hid. Ott meghalt egyszer egy mozdony, roncs teste zihált egy kicsit, kerekei mozdultak, ten­gelye forró volt, vas szive dobo­gott és fájt... Szegény Hazám... Megyek. * Kis város, tarka néppel., Egy marékkal vannak, de végigsimul szivükön Páris hódolata. Divat ! A nők fehérek, álmodók ; karonfog­va sétálnak s a hegyek és fenyvt. sek lelkét magukban hordozzák. Valami ünnep van. Csitri lányok csapatba sétálnak, hangosan nevet­nek ,majd elkomolyulnak : Ez most jött. Színész. Ah, színész?! — riadoznak. De ránk sem néz — és va­lami kedves szomorúság ül arcuk gödröcskéire. De van remény... ott jön. Kissé halvány. - v Nem baj. A színészek nem ilyenek szok­tak lenni. Én láttam őket. Azok kikezdenek a »nőkkel«. Nem. Velük kezdenek ki a nők. De ezzel nem lehet. -. Érdekes. Talán nem is színész. És elmennek mellette. Mély kék pillantások, fekete szemek csilla­nása, mossolyok záporoznak. És vissza hullanak. Áll az ifjú, mintha semmi sem történne körülte, elnéz mindenek fölött. Ki tudja mit hor­doz belül ? * falán valakit nagyon szeret .. . Honnan jött ? Ki tudja ? Ez a pi­henője, nyári pihenő. Megkérdez­tem őt. Én érzem, hogy szeretnék valamit ! Valami rendkívüli él­ményt, hogy szétáradnának lelkem forrásai. Szeretnék már idősebb lenni, hogy ismernének. Felsikolt bennem a rémület: Az ifjúságát ? ... Eldobná?... Nem tudja mi az ? El. Akkor több lennék. Töb­bet tudnék. Több érték sugározna a lelkemből. S ezek itt ? Ezek ? —( a nőkre a csitrikre mutatok — nem ér­deklik ? — Nem. — S mi az, ami... — A művészet... az én szerel­mem. A folyó, a hegyek, a rózsáim s az esti sápadt ég mind hallgat­tak szent áhítattal. Művészet... csendült tneg ben­sőmben százszorosan a szó. * Azóta sok év telt el. falán őt, talán kevesebb... Azóta sok minden történt. Én is érzem, hogy a mű­vészet szent és örök életű láng. Fogalom. Magasabbrendüség. Vi­lágnézetek fölé tornyosuló, minden szépben testet öltő ige. S most a lapban találkoztam annak a nevé­vel, aki még az ifjúságánál is több­re becsülte. A «saját» ifjúságánál! Ez a színművész Homonnay Re­zső volt. (Frc.) Wasárnap Szenzáeids amerikai burleszk Hétfőn Riadalom a háztetőn 3, 5, 7 és 9 órabor A DIADALBAN 7 és 9 órabor.

Next

/
Thumbnails
Contents