Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-18 / 87. szám

1925. áprilisi 18. 5 A szanálási krízis és a hitelügy rendezése. A Nyirvidék számára irta: Domány Gyula dr. a Magyar—Olasz Bank­igazgatója. Hova-tovább egy éve annak, hogy Magyarország gazdasági éle­ben egy forduló pont következett el, amely megállította a több, mint 10 év óta tartó inflációs pénzügyi politikát és átengedte a helyét az arany afapon nyugvó gazdasági berendezkedésnek. Általában véve szanálásnak nevezik azt a müve­letet, mellyel véget vetettünk a négy éves háborús és azt követő négy éves háborús és azt követő tünk útját egyengetni a normális állapotokhoz való visszatérés le­hetőségének. A Nemzetek Szövet­sége genfi tárgyalásai alkalmával mindig azt a megállapítást tette, hogy Magyarországon az 'állam­háztartás egyensúlyát még csak biztosítani sem lehet, mert az elő­irányzott adók más értéket mu­tatnak akkor, amikor az állampénz­tárba befolynak és ismét mar ér­tékűek a megállapítás, a kivetés időpontjában. Ezen az anomálián egyedül és kizárólag ugy lehetett segíteni, ha megáll a bankóprés, megszűnik a fedezetlen bankjegyek kei való operálás és ezáltal a pénz tekintélye, a pénz vásárló ereje vissza'illittatik. Mindez ai .1924. junius havában megállapí­tott uj Jegybank működésével meg Ss történt és egyik napról a másik­ra megállott a bankóprés és azóta csakis megfelelő fedezettel biró bankjegyek kerülnek forga­lomba. Az első lépés lehetővé tette, hogy a pénzügyminiszter réálkölt­ségvetést készíthessen, amelynek tételei többé már nincsenek alá­vetve a vafuta ingadozásának. — Az első stabil papírkorona költség­vetést követte az aranyköltségvetés s Magyarország pénzügyi történe­lében az 1925 .év már azért is fontos, mert 11 év után ismét elő­ször léphetett Magyarország pénz­ügyminisztere a törvényhozás elé arany köl tségvetésse I. A valuta helyreállítása és az ál­lamháztartás egyensúlyának meg­rögzítése korántsem váltotta ki a gazdasági életből azt a lassú fej­lődési folyamatot, amelyet tőle vártunk. Az államháztartás javulá­sával csaknem fordított arányban áll a magángazdaságok leromlása, vagyis a mezőgazdaságnak, keres­kedelemnek s iparnak a legsúlyo­sabb krízissel való küzdése. Az utóbbi időben sokat irtunk és panaszkodtunk arról, hogy a szanálás a magángazdaságot tönk­retette és mint egy letarolt erdő, olyan sivár képet nyújt ma Ma­gyarország gazdasági éiete. — A helyzet tényleg nem a legrózsá­sabb, nagy gazdasági küzdelem előtt áll minden termelési ág, azon­ban ez nem a szanálás terhére írandó, hanem egyenes és termé­szetes folyamánya a 10 éves inflá­ciós gazdálkodásnak. Jól tudjuk, hogy a pénztői való menekülés idején a piparpénz nem volt válo­gatós és a leglehetetlenebb érté­kekben, exotikus árukban keresett elhelyezkedést, mert amikor egyik Ihapról a másikra a pénz értékében lényeges eltolódások következtek . be, nem volt tanácsos nagy kész­pénz készletet tartani. Ennek az átka az, hogy mindenki immobil és nagy készleteit veszteséggel" senki sem szívesen realizálja, miért is előállott az a helyzet, hogy inkább magas kamatok mellett próbálja tengetni háztartásának vitelét, sem­hogy beszerzési áron aful értéke­sítsen árut. Ez a nagy immobiíitás idézi elő a ma széltében, hosszá­ban pertraktált hitelknzist, ameíy megszünik abban a pillanatban, amint a nagy árukészletek eladásra kerülnek és tulajdonosaik pénzhez jutva, az áru értékesítése folytán kevésbbé lesznek hitelre ráutalva is Így a pénzforrásokkal szemben is kisebb hiteligények fognak mutat­kozni. A mezőgazdaság azonban erősen rá van utalva hiteire. Ezeket a hi­teligényeket a hazai pénzforrások kielégíteni nem tudják. Csonka­magyarország bankbetéteinek ösz­szege alig éri ef a 300 millió aranykoronát, ebből az összegből 16 millió katasztrális holdnyi te­rület megfelelő megműveléséhez és invesztálásához szükséges forgó tő­két megszerezni (ehetetlen. Ezért keh a külföldi tőke figyelmét a jó magyar földre felhívni, mely biz­tos záloga lehet az ide beözönlő tő kének. Ha ez az akció sikerül, ami re minden remény meg van, akkor a mai szanálási krizis önmagától megoldódik, mert gazdasági éle­tünk egyetlen valóságos és ko­moly betegsége ma a "tőkehiány, mefy azután minden vonafon más és más forma betegségei tüneteket idéz elő. Abban a pillanatban, amint ezt a legnagyobb akadályt az utbói elhárítottuk, vége lesz a szanálási krízisnek, vége lesz an­nak a nagy munkanélküliségnek és termelési és fogyasztási pangás nak, amely nem egyedül és kizáró­lag speciális magyar jelenség, ha­nem minden legyőzött ország gaz­dasági életében ugyanabban a for mában, mint nálunk tartósan mu­tatkozik. Csak addig keli még kitartanunk; amig a külföldi tőkére szert te­szünk és ez a külföldi hitei fogja békegazdaságunk alapjait meg­vetni . DIáDAL Április hó 17., 18., pénteken, szombaton „UT A BOLDOGSÁG FELÉ" c film főszereplőjével az évad legszebb filmje Akik a szivükkel Iáinak,,, Artúr Wing Pinero regénye? elbeszélése filmen 8 felvonásban. Főszerepben: RICHÁRD BARTHELMES és Mc. MAY AVOY. Előadások 7 és 9 órakor Vasárnap Uj műsor Héttő Riadalom a háztetőn Amerikai burleszk 5 felvonás­ban és a kisérő műsor. * Wells uj regénye: Emberiste­nek, most jelent meg, kapható a* Ujságboltban . Hirdetések felvétetnek Budapes­ten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában, VI., Podmaniczky-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Győ­rött és Szegeden. Egy nyiregyházi pol­gári iskolai tanár ta­lálmánya. A Katica-bogár számoló meséje. ii. A felhőn is tul volt a Vasorrú Bába országa, ahol sohasem süt a nap, csillag nincs az égen stb. stb. Ennek a Vasorrú Bábának ilyen hosszú orra volt és hegyes mint a tű ! (A tanitó két araszt mér az orrához és mutatja is az orr hosszát.) Ennek a Vasorrú Bábá­nak volt egy kis szolgálója, kit az gyötör, kinoz, ki hamuba alszik s emiatt piszkos, murcos stb. stb. amiért Hamu Pipőkének hívják. — Hamu Pipőke elpanaszolja sorsát Hüvely Matyinak, ki szappanbubo­rékból készit léghajót, beleülteti Hamu Pipőkét, a Katóka pedig a léghajó tetejére száll és ő lesz a pilóta és visszahajóznak tündéror­szágba. Mert Hamu Pipőkét elra­bolták, a Vasorrú Bába háborút üzen a tündéreknek, de Matyi és Hamu Pipőke elővarázsolja az egész bogárvilágot segítségül. A' kaszás pók megmozdítja kaszáját, a keresztespók drótsövényt készit a rák ollójával elvagdossa az ellen­ség drót vonalait, a szarvasbogár szarvával ökleli fel az ellenséges ka tonát, a galacsingyuró bogár ágyú­golyókat gyárt a kukoricamoly ku­korica csövekből ágyukat fur (a többtermelés hasznos volta) a pat­togó bogár elsüti az ágyút, a po­loska gázbombákat készít, a hangya fedezékeket emel, a futóbogár lesz a gyorsfutár, a hirnök, a darázs előőrsi szerepet vállal, a tücsök katonabandát alakit, a temetőbogár halottakat temet, de mindez semmi sem volt ahhoz képest, amit Matyi müvei, ő ugyanis kihúzza két öles kardját és csihi-puhi ! — pedig az ellenség az összes manókkal és tör­pékkel szövetkezett, mind fej nél­kül szalad előle. Matyi megnyergeli az éjjeli pávaszem lepkét s fölszáll az ellenseg fölé, kilesi az állásokat, amiért aztán érdemkereszt a jutal­ma. A Katókák sem tétlenkednek ledobják régi szárnyukat és uj nő helyébe. Hamu pipőke a szárnyak­ból sokféle katonadolgot készit, pl. tündércsillagot, ilyen háromágút a vezető katonák részére : érdemkeresztet Sodorjon JANINA papirt!

Next

/
Thumbnails
Contents