Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-11 / 8. szám

1925. iauuár 11, JiYÍRVIDÉK az állapotok nem javainak, kórhá­zaink bezárása alig lesz tovább el­kerülhető. A népjóléti miniszter ur emiitett eljárása folytán a kórházi élelmezési szállításokat gyógyszer számlákat kifizetni nem áll mó­ftomban, ugy, hogy a szállítóknak tetemes összegű követelései vannak s azokat peres uton csakis a törvényhatóságba vetett bizal­muk folytán nem érvényesitik; de tartani lehet attól, hogy ha követelésükhöz hosz­szabb ideig nem jutnak hozzá, a további szállítást be fogják szüntetni. , Kórházaink eme válságos helyzetét már számtalan esetben feltártam a népjóléti mi­niszter ur előtt, de sajnos, azok meg­szüntetését s kórházaink akadálytalan üzem­ben tartását biztosító intézkedéseket elérnem «em sikerült. Hány hadirokkant van ­A rokkantügyek kezeléséről is nagy ér­deklődésre számottartó tájékoztatást nyújtott az alispáni jelentés. A hadirokkantak, hadiözvegyek és ár­vák' járadékának folyósitássát és az ezzel kap­csolatos teendők elintézését a belügyminisz­ter az alispán hatáskörébe utalta. Számvevőségünknél — mondotta az alis­pán — a hadirokkantak, özvegyek és árvák £ "rulékának utalásával lü tisztviselő fog­lkozik járásonkint 11 és 1 külön a fő­könyv feljegyzés, kimutatás, összesítő stb. elkészítésével; s igy a hátralékok feldolgo­zásával a további zavartalan járadék folyósí­tás és ügykezelés biztosítva van. Vármegyénkben összesen 3584 hadirok­kaní van, akik közül lüOo/o-os 46, 75—99 o/oos 181, 50—740/o-os 592, 25 49<>/o-os 1823 és 10 -240,0-os 94. Hadirokkantak után nevelési pótlékkai bíró gyermekek száma 3803. Hadiözvegy 2567 van, ezek után ne­velési pótlékban részesülő gyermek 4503. — Hadiárva 1299. Felmenő ágbeli és rokon 483. Az össszes hadigondozottak száma : 13672. | Mennyit kapnak a rokkanlak? Az alispáni jelentés a hadigondozottak Huk kifizetett összegek számbavétele után bejelenti, hogy 1924. július 1-től kezdve egy Í00o/ 0-os legénységi állományú hadirokkant évi 2.880,000 koronát, 75<>'o-os 1.260,000 koronát, 500/o-os 432,0í)0 koronát, 25o/ 0-os 144.000 koronát kap. A hadiözvegyeknél a legki­sebb járulék összege 288,000 korona, egy árva 115,000 koronát, s a felmenő rokon ugyanennyit kap. Ezenkívül minden hadirok­kant, minden gyermek után a rokkantdij egy tizedét s a hadiözvegy az özvegyi díj egy ötödét kapja. Negyvenezernél több ügydarab A nagyszabású alispáni beszámoló az ügyforgalomról megállapítja, hogy az el­múlt év folyamán emelkedést mutat. Összesen 42.088 ügydarab érkezett be a vármegyehá­zára. Hányan kértek útlevelet? A vármegye útlevél forgalma az 1924. év folyamán a következő adatokat tünteti fel: európai államokba 378, északamerikai álla­mokba 17, Kanadába 75, Ázsiába 1, megszál­lott területre 1159 utas kért útlevelet. Ösz­szesen 1592 útlevelet adtak ki. Vármegyénk közbiztonsága az elmúlt hó folyamán is teljesen kielégítő volt s a köz­rendet, közbiztonságot említésre méltóan za­varó események nem fordultak elő — ál­lapítja meg végül az alispáni jelentés. Ivan Mc isjoukin | Szép asszony... élet... 1 íalaL! ! Netalia 1 Lissenko A DIAD ALBAN Kyiregybáza örömmel látná akár Kisvárdának, akár Nyírbátor­nak rendezett tanácsú várossá fejlődését. A Kisvárdán megjelenő „Felső-Szabolcs'' Nyíregyháza város féltékenységéről vezér­sifekezik. Dr. Eencs Kálmán polgármester nyilatkozik a kisvárdai lap cikkére. „Nyíregyháza nem nyújtogatja karjait." Nyíregyháza, január 10. A Nyirvidék tu­dósítójától. t t A Kisvárdán megjelenő Felső-Szabolcs c. hetilap feltűnést keltő vezércikkében azt érja, hogy Nyíregyháza féltékeny Kisvárda fejlődésével szemben. A vezércikknek ez a cime : »Nyiregyháza féltékeny ?« Szóról­szóra a következőket mondja : A legutóbbi képviselőtestületi gyűlésen az egyik képviselőtestületi tag azon körül­ményt, hogy a Milhoffer-féle ingatlan meg­vétele illetve az adás-vétel jóváhagyása nem történt meg szó nélkül, Nyíregyháza félté­kenységével hozta kapcsolatba olyképen, hogy az uj községháza megvétele az első lépés volna a rendezett tanácsú várossá való általakulás felé. Nyíregyháza részéről a múltban tényleg állandóan féltékenykedési, mellőzést tapasz­talhattunk. Ennek meg is volt akkor a ma­gyarázata. Kisvárda rohamos fejlődésnek in­dult, kereskedelmének élénksége felülmulta Nyíregyházáét, amely város akkor még csak gyerekkorát élte, mikor Kisvárda már mint mezőváros nagy történelmi múltra tekinthe­tett vissza. Nyíregyháza szerencsés körülmér­nyek között azonban csakhamar magához ra­gadta a vezető szerepet a megyében és ked­vező helyzetét igyekezett is a saját felvirágoz­tatására felhasználni, mig mi a fejlődés utján megállva messze lemaradtunk mögötte. Sza­bolcsvármegye főispánja mutatott legutóbb rá az újévi üdvözlése alkalmával, hogy Nyír­egyháza a háborút követő időben óriásit fej­lődött, mig az ország többi városai a nyo­masztó gazdasági viszonyok következtében nem voltak képesek tovább fejlődni. Ezen fejlődésnek az oka a nyíregyháziak lokál­patriotizmusában, összetartásában rejlik. Nem tudjuk mennyiben van igaza képvi­selőtagtársunk feltevésének, de ha igy állna a dolog, megnyugtatjuk a nyíregyháziakat­Ők már nem lehetnek féltékenyek ránk, még akkor se, ha csodák csodája rendezett taná­csú várossá alakulnánk át. Mi már nem fog­juk őket utóiérni. Ne tekintsenek tehát műi­ket még most is riválisuknak, mint annak előtte. Legyenek irántunk jóindulattal, ne gördítsenek akadályt a mi fejlődésünk útjá­ba. Mi csak örülni tudunk megyei székhe­lyünk felvirágzásán és büszkék vagyunk rá. Nyíregyháza legfeljebb a »határszéli vá­ros« elnevezést veszítheti el velünk szemben ami elvégre sem jelent valami nagy veszte­séget. Nyíregyháza és a rendezettanái su városjelöltek. Ezeket írja a kisvárdai újság. Az egész vármegyében nincs senki, aki komolyan venné azt, hogy Nyíregyháza féltékeny vol­na a szépen fejlődő Kisvárda vagy akár Nyírbátorral szemben. Mint Nyíregyházát érintő érdekességet megmutattuk a Felső Szabolcs vezércikkét Bencs Kálmán dr. kor­mányfőtanácsos, polgármesternek, aki a kö­vetkezőket mondotta : Nyíregyháza féltékenységéről Nyíregy­házán senkise tud. Keletmagyarországnak ez a rohamosan fejlődő városa odajutott, hogy féltékenységre semmi oka nem lehet. Ellen kezőleg. Nyíregyháza város a legmelegebb szimpátiával, a legmesszebbmenő támogatás készségével nézi Szabolcsvármegye virágzó nagyközségeinek civilizálódását, várossá fejlődését. Nyíregyháza városa csak nyerhet azzal, ha a vármegyének több és több naggyá fejlődő községe van. A nemes verseny, amely az uj városok között minden téren megindul különösen fokozza az előhaladás akaratát, és mindkét fél javára van. Örömmel fogadná a vármegye székvá­rosa azt is, ha akár Kisvárda, akár Nyirbátor vagy más virágzó nagyközség rendeZettanácsu \>árossá fejlődne, ez hasznára volna nemcsak az illető városok­nak, de a vármegyének, a vármegye központ ját tevő Nyíregyházának és hasznára lenne az egész országnak. Annál kevésbbé lehet szava Nyíregyházának Kisvárda, vagy. eset­leg más község rendezettanácsu várossá fej­lődése ellen, mert hiszen Nyíregyháza a tör­vényhatósági joggal való felruházást kérte s amikor ezért küzd, melegen együttérez, testvéri érzéssel karöltve halad Szabolcsme­gye községeivel, amelyek ugyancsak egyma­gasabbrendü szervezetté fejlesztésüket kérik­Ha Nyíregyháza a maga aspirációját jogos­nak érzi, mint ahogyan valóban meg van győ­ződve ennek a törekvésnek jogosságáról, ak­kor természetes, hogy a legnagyobb mér­tékben méltányosnak látja és vallja Kisvár­dának és a többi virágzó községnek, mint pl. Nyírbátornak rendezett tanácsú várossá való fejlesztését. Ezeket mondotta Nyíregyháza polgár­mestere és szavait a testvérközségek iránt való lelkes szeretet, virágzásuknak, naggyá fejlődésüknek őszinte kívánása hatotta át. »Nyiregyháza kinyújtotta karjait.« Ugyancsak a fentnevezett újságnak van egy másik, Nyíregyházát érintő cikke is, a mely ezt az első tekintetre megdöbbentő ci­» hétfőtől Mikszáth Kálmán regényében A fiu felében" LUKACS is fellép PAL

Next

/
Thumbnails
Contents