Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-13 / 83. szám

1925. április 12 . 3 az illető annyira szereti a barátko­zást, hogy április 1-én is elmegy névnapot köszönteni, ahol aztán stillszerüen likőrrel kínálják meg, csakhogy bonbonokba rejtve. Meg­kapta tehát a második dijat, amely nem más, mint az — Élet nagykeresztje. Óvatos Jakab elismerő oklevelet kapott mivel a benzintöltő állomás létesítése óta a Zrínyi Ilona-utcá­ból naponta ugy jár a Vay Ádám­utca elején lakó leányát meglá­togatni, hogy útba ejti a Széche­nyi és Dessewffy tereket a Síp és Kossuth-utcákat és a kisközökön közelíti meg a Vay Ádám-utcát. — Ezenkívül javaslatba hoztuk részé­re a Kossuth-téren most épülő kioszk felügyelői állását Képíró Öíivér feltűnést keltett lenézett festményeivel, amelyeken a fa kéknek, az ég pedig zöldnek van festve. Díjazásban kellett őt azonban mégis részesíteni, mert van egy bárója, aki külföldön ösz­szevásárolta a hasonló zsánerű képeket és most Képíró jóvoltából az a pénz idehaza maradhat, és nem rontja valutánkat. Megítéltük tehát neki Munkácsy Mihály ere­deti aláírásának a fotográfiáját, mégpedig a szinvak bárójára való tekintettel kék színben — zöld ala­pon. Jószivü Elemér láthatatlanul bár, de annál nagyobb érdemeket szer­zett jótékonysági adományok gyűj­tése terén. Egykoron a zsidó nép is szomjan akart veszni a puszta­ságban, bár lappangva már meg­volt akkor is az a forrás, amelyet Mózes életre hívott. Jószivü sem adott még soha egy fillért sem a szegények számára, de ki tudja csikarni a tárcák mélyén lappangó utolsó százezerkoronást is. Diszkö­tésben megkapja tehát a belügy­miniszternek a gyűjtések szabá­lyozásáról és a befolyt pénzek el­számolásáról szóló rendeletének ci­rádás kiadását. Hangadó Tóbiás erős ellenfelet kapott a villamostársaság köd­kürtjében. Hogy mégis ő nyerte el a dijat, annak az az oka, hogy az ő halk szavának erősebb a vizhangja. Hiszen még a.mult év­ben mondotta ki, hogy nem kell kényszerkölcsönt fizetni, mert az akkor még nem volt nemzetgyűlé­siig megszavazva és még most is recitálják azt sokan, bár láthat­nák, hogy azóta voltak árverések és tartva kényszerkölcsön miatt. — Meg is kapta" érte azt a nagy do­bot, amellyel azonban nem lehet verebet fogni. Közreműködésüket oklevelet kap /tak a kereskedők, mivel megtudnak élni a ráfizetésből, az iparosok mi­vel semmiből tudnak légvárakat építeni, a tisztviselők, mivel kis összegből nagyobbat tudnak ki­vonni ugy, hogy még marad is valami, a" gazdák, akik el tudják hitetni, hogy romlik az aratási ki­látás, akár esik az eső, akár nem. Az érmek már átvehetők nálam, amelyek nincsenek ugyan arany­ból, "de azok nem is szerepeltek soha aranyérem címen. Kemechey Árpád. kötését jutányosán vállalja a Jűba-nyomda. — A legelegánsabb ruhalap Croquis Parisiens uj száma meg­érkezett és kapható az Ujságbolt­ban . Mi Jeti a hajdani tűzzel ? Mi lett a hajdani tűzzel, a vággyal ? Mi lett a hajdani szent csatákkal ? hogy most már mind csak halott emlék! Ó, hova tűntek a harsona hangok bömbölő ágyuk, hitteli harangok, melyek a dicsőséget zengték! Mi lett a hajdani tűzzel ? Szólaljatok meg, ó ti rég halottak! Talán ti vittétek a sirba le ? A hős ajkak hiába fohászkodtak ? Szólalj meg, ó Petőfi szelleme! Tán vérzivatar oltotta a lángot, vagy elrejtették gyáva, bus szivek, melyekre száll a mérhetetlen átok, melyekre lezuhant a nagy hideg! Kihűlni kész a föld. És egyedül virrasztanak a költök. Énekelnek és énekük az égben elmerül. Árnyék borul ma az egész világra, az érzés a szivekben feketén borong s a legzengöbb kiirtok hiába verik föl az éjszaka restjeit! A hajdan oly szilaj vér nem buzog, nem kellenek a ditirambuszok s a leggyujtóbb dal sem segit! Ó, Istenem! Hát szűnjön meg a dal, ha életünket föl nem ajzza. Akármi hang, mely nem süket talajra talál: a fegyverünk. De add hamar l Ó, hadd, hogy azt a hangot megtaláljam, melytől az emberszemek fölragyognak. Ó, tul az életen, a vágyban, a halálban add meg akárhogy azt a legnagyobbat! Most épp, mikor nem hisznek hajdani tüzet az emberek, mutasd nekem meg a titkot, melyre válaszolva zengnek a megmozdult szivek harangjai. MORCONNAY TIBOR. A szabolcsvármeyyei földbirtokosokat felhív­ják, hogy jelentsék be a földbírtokreform vég­rehajtásánál mutatkozó közérdekű sérelmeket. A beérkező adatok alapján a vármegye májusi közgyűlése felterjesztést intéz a kormányhoz. Nyíregyháza, április 12. A Nyir­vidék tudósítójától. Szabolcsvármegye területén na­gyon sok helyen végzetessé vált a földreformtörvény végrehajtása. — Nagy területek maradtak parlagon, sok cseléd veszítette el kenyerét, sok helyen a birtokos fizeti az adót évek óta ofyan föld után, amely már nem is az övé. A vár­megyei közigazgatási bizottság ülé­sén a gazdasági felügyelő jelentése után Jármy Béla dr. nagyszabá­sú beszédben fejtette ki, hogy a közre, az ország talpraállitása szem pontjából milyen katasztrofális helyzet állott' elő a földbirtokre­form végrehajtása során. Olyanok is igényjogosultak közé soroztat­tak, akiknek a föld megváltásához és megmunkálásához semmiféle anyagi erejük nincs. Apagyon ré­szes müvelésre 340 hold földet je­lölt ki az O. F. B. Bárhogyan is szólongatták a falu igényjogosult­jait a bérletbe való beállásra, a 340 holdból mindössze 21 holdba állottak be, a 319 hold parlagon maradt és így maradt palagon 100 hold legelő is. Az igényjogosultak­nak csak ingyen keltene a föld. En­nek az állapotnak az igényjogosul­tak számának szigorúbb restringá­lásával kellene véget vetni. E tekin­tetben felhívja a gazdasági felügye­lőség figyelmét. Énekes János pré­post kanonok rámutat arra, hogy a káptalannak fizetni kell a va­gyonváltsági föld adóját, bérét ugyanakkor, amikor az igényjogo­sultak már régóta használják tel­jesen ingyen. Dr. Szesztay Zoltán kormányfőtanácsos is rámutat a veszedelmes mentalitásra, amely az igénylőket mindinkább áthatja és amelynek végzetes következményei lehetnek . A Közigazgatási Bizottság a megdöbbentő adatok alapján Mi­kecz István alispán indítványára kimondotta, hogy a földbirtokre­form visszásságaira vonatkozó ösz­szes adatokat gyűjteni fogja s ez irányban a földbirtokosokhoz fel­hívást is intéz és a beérkező konkrét adatok alapján a májua törvényhatósági bizottsági közgyű­lésen foglalkozik az ország terme­lését veszélyeztető jelenségekkel s ezekről a kormányt és az O. F. B-t haladéktalanul értesiti. „BEVISSZÜK UZLETEBE A \?E\?OKET!" cím alatt megjelent könyvecske a modern és praktikus reklámot tár­gyalja. Megmutatja a hirdetőnek a helyes utat, miként lehet csekély költséggel nagy és uj fttt Awe ® s bérmentve küldi széjjel ezt vevőkörre szert tenni. ÁLFIJJ SJÍCAB az értékes könyvet minden komoly érdeklődőnek: RUDOLF MOSSE hirdetési iroda köz­pontja. Budapest, VI., Podmaniczky-u. 49. áz Apolló nagy műsorában ma A madridi bikaviadalok Izgalmak 3 felvonáson át és a Haldokló város 6 felvonásban. Nyíregyháza város végrehajtási ügyosztályától. 8248—1925. ík. sz. Árverési hirdetmény. Nyíregyháza város adóhivatala az 1881. évi LX t. c. 102. §-a alap­ján közhírré teszi, hogy nyíregyházai Szarvas-utca 52, szám alatti lakásán 458 korona 60 fillér (aranyértékben) állami, községi stb. adók, valamint 11 250.000 tak. kor., állami kölcsön­előleg, kölcsön és járulékai erejéig az 1925. év. március hó 17-ikén le­foglalt és 30.000.000 koronára be­csült ebédlőkredenc, pohárszekrény, zöld plüss divány tükörrel, ebédlő­asztal alatti smyrna szőnyeg és egy ingaórából álló zálogtárgyak az 1885. évi XLIV. t.-c. 64—74 §§ ai, vala­mint az 1908. évi XLI. t,-c. idevo­natkozó szakaszai alapján elárverez­tetnek. Az első árverés idejéül 1925. év április hó 15-ik napja, sikertelen ár­verés esetén a második árverés a városháza udvara, idejéül pedig az 1925. év április hó 25-ik napjának d. e. 11 órájára tűzetik ki, ahova a venni szándékozók ez uton hivatnak meg. ÁRVERÉSI FELTÉTELEK: 1 ször, Az első árverésen mind­azon egyes zálogtárgyak, melyeknek értéke 100 koronát meg nem halad, becsáron alul is mindjárt feltétlenül el fognak adatni, 100 koronán felüli értékű tárgyak pedig csak akkor, ha a becsárnak legalább is háromnegyed része igértetik. 2-szor. A második árverésen azon­ban minden zálogtárgyak különbség nélkül a becsárnak háromnegyedén alul is a legtöbbet Ígérőnek minden esetre átengedtetnek. A vételár készpénzben előre fize­tendő. Fényűzési adó cimén a vételár 10% a fizetendő. Nyíregyháza, 1925. április hó 3-án. HORVÁTH GYULA 1808-2 végrehajtó. K. 6572 — 1925. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa köz­hírré teszi, hogy a Hatzel téren az eddigi ócska piac helyén élelmiszer, gyümölcs és baromfi piacot állit fel. A piacon az ebből a célból ki­küldött bizottság folyó évi április hó 18. napján délelőtt 10 órakor fogja a helyszíni szemlét megtartani. Nyíregyháza, 1925. április hó 6. 1823-1 VÁROSI TANÁCS*

Next

/
Thumbnails
Contents