Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-13 / 83. szám

J^YÍRJTIDÉK 1925. április 12. Diadal t\ső ünnepi műsor Április 11, Nagyszombaton Április 12, Húsvétvasárnap Hz utca hősei Amerikai kalandordráma 6 felvonásban. Fényes kisérő műsor. Második ünnep! műsor Április 13, Húsvéthétfőn Április 14, kedden Danton Dráma 7 felvonásban, a francia forradalomból, Emil Jannings, Werner Krauss főszereplésével Előadások 7 és 9 kor. Húsvét két ünne

pén 3, 5, 7, 9 Jön Repriz JöfN ZORO-HÜRU Ausztráliai menyasszony Iskola-példák. A napkori iskolaépület körül kikerekedett vita juttatja eszembe és hivja intő példákul elő az alábbiakat, amiknek figyelmes elolvasása; a »támadók« és »védekezők« részére is intő például szolgálhat, azoknak a sokaknak mellette, akik hasonló hibákból származtatva okoznak tudtukon kivül is, nagy nemzetgazdasági károkat. Szólnak e sosok tehát igen sokaknak. Még a nyíregyházi rk. templom építésének kezdetén történt, hogy igen nagy veszedelemre vonatkozólag véleményt mondandó, »azonnal« ki kellett mennem Bűdre, az ottani gör. kath. templom repedéseinek megtekintésére. Már útközben figyelmeztetett a szolgabíró ur, hogy amint Bűdön megítélték, a templomot alighanem le kell bontani. Olvan repedések vannak rajta, hogy Isten csudája, hogy még áll a templom. Szívesen mentem ki, hiszen »érdekes esetrők van szó. Egy régi építmény, amely most egyszerre gondolja meg magát és össsze akar rogyni... Nem szokása ez a régi épületekneek, hacsak valami külső ok nem járul hozzá. Éppen ezért »érdekes az esek. Kimentem és láttam az »iskolapéldát«. A »Vierung«-boltozat ellenfala ülepedett és okozott nagy repedést a boltmezőben. Váltig hívtak fel a boltozat tetejére, nézzem meg, hogy mekkora repedések láthatók. Nem volt szándékom felmenni, mert hiszen többet, mint alulról, úgysem mutathattak, de mert láttam, hogy »már oly veszélyesnek látják, hogy fel sem »merek« menni, hát felmentem a bátrabbakkal, akik, — Isten neki, elszánták magukat a felmenetelre. Ott magyaráztam meg, hogy nem itt a hiba, ez csak okozat, a hibát majd kinn, a templomon kívül magyarázom meg. Hitetlenül rázták a fejüket az öregek, akik elvégre mégis csak értettek az építkezéshez, hiszen sokja már épített istállót is, meg cselédházat is, meg: talán csak látott életében más épületet is és hát bizony csak tudják, hogy ha már reped, akkor kis híjjá, rogyik is, hát már csak nem értik, hogy nem olyan veszedelmes dolog, mint ők látják. Láttam, hogy kezdtek kételkedni szaktudásomban Hallottam, amikor egymásközt emlegették, hogy már mégis csak kell tudnia hozzá, különben nem küldte volna az egri érsek a nyíregyházi uj templom építésének ellenőrzésére ezt a fiatal embert. Mégis furcsa, hogy azt mondja, nem olyan veszedelmes a dolog. Furcsa no ! Kivülre kerültünk a templomból, oda, ahol fészkel a baj. »Volt-é ereszcsatornája ennek a templomnak ?« — »Volt kérem.« Miért nincsen most rajta ?« — »E1rothadt, hát ledobattuk«. »Hova folyt azelőtt az esőviz, meg a hólé ?« Elmondták, hogy bizony megvolt annak a csatornának a lefolyócsöve, annak az alján hordó is állott, az meg kikövezett folyóka fölé volt téve, és a viz szépen lefolyott oda a mélyebb helyre. Lám lám, éppen itt a hiba, hogy most meg nincs élvezetve a viz, hanem csak egyszerűen lefolyik, kivágja a földet, mert a követ már elmosta, a viz vájt magának egy szép nagy gödröt, abból folyik a viz szépen lassacskán a fundamentum tövébe, az »enged« és fenn a boltozat tetején mutatja, hogy ott lenn a fundamentum tövében ám a hiba, meg ott, hogy a csatornát egyszerűen feleslegesnek és ledobandónak ítélték azok, akik, —hát hiszen csak értenek az építkezéshez, hiszen építettek már nem egy istállót, meg jófajta »Patics-falat«, meg más ilyen nagyszerű építményt. Talán egy kissé hosszadalmasan mondottam el ezt az »esetet«, de valahány ilyen »ereszkedés«, meg »repedés«, meg »nagy veszély«van, az legtöbbször ilyen okon keletkezik. Itt van Napkor »esete« is. Micsoda nagy port vert ez is ! Nagyon »mérgesen« tárgyalták, érdemes szakszerűen is belé világítani abba a »sötétségbe«, amely csak kritizál, a dolog ismerete nélkül és »sötétségnek« nevezi azt, amit az államépitészeti hivatal kiküldött szakértője, a legvilágosabban látott es velem együtt meg is világított. Annak a napkori iskolának két oldala van. Mindkét oldalán eresz van, de egyik oldalán sincs esőviz csatorna. Mégis, az az oldala az iskolának, amely északnak is fekszik és nem a »gondos lakó«-ként ott tartózkodó tanitó éber felügyelete alatt van, hanem a szomszéd gondozására van bizva, ez az oldal nem üllepedett, nem repedt, áll, mint a Sión begye, — de az az oldal,, amelyre a tanitó ur »ügyelt fel«, bizony-bizony megindult. Hogyne indult volna meg, amikor a ház oldalán akkora árkot vájt már a csapadéklé, hogy útszéli ároknak is beillett és csuda, hogy a fundamentum még megmaradt. De megmaradt, mert jól voltak épitve, éppen olyan jóí, mint az egész iskolaépület, amelyhez hasonló kevés van Szabolcsban. Dehogy kellett onnan menekülnie a tanítónak ! Csak nem kellett volna ugy gondoznia az épületet, hogy még a tornác feljáró lépcsőt is el hagyta mosatni az ereszcsorgástól annyira, hogy a lakásba is csak felmászni lehetett, mert a lépcsőt elmosta az ereszcsorgás. Bizony rendben lehetett volna azt tartani Csak azt a kis földet, amit egy-egy zápor elmosott, kellett volna viszszaigazgatni, feltöltögetni, ezzel megvédeni a fundamentumot a beázástól a fagy okozta károktól, az épületet pedig a repedésektől, a bennlakókat meg a rettegéstől, a melynek pedig sokszor komoly alapja nincs is. Mindenki tartsa rendben a háza oldalát, még ha lakó is és ne örüljön annak, hogy pusztul a más háza, mert magának is kellemetlen lehet az, de különösen kárt okoz e szerencsétlen ország nemzetgazdaságának, a gondatlansággal, a »passzivitással« előidézett károkkal. Tán bizony mindenütt rendben vannak a »házoldalak« ? Csak körül kell nézni a gazdaságokban. A kidőlt-bedőlt falu építmények, a legtöbbször a felázás, aláázás és beázás, de legtöbbször a viz hatása alatt rogyadoznak, annak a gondatlanságnak következtében, amelyet sajnos nagy mértékben lehet tapasztalni és amely gondatlanságoknak következménye az a sok perlekedés, amely szerte ebben a kis országban is a bíróságok előtt bizony nagy költséggel folyik. Ha az emberek kellő gondot fordítanának a magukéra és a máséra is, akkor annak a sok szakértői eljárásnak, meg annak a sok perlekedésnek, amely mostanában éppen e címeken folyik, semmi alapja sem lenne és igy per sem volna. Elgondolható, hogy mit nyerne ez az ország a maga szük keretek között mozgó nemzetgazdaságában, ha nem találnák mindegynek sárfalu gazdasági épületeknek és cselédlakoknak az építését, szolid téglaés kőfaluakkal. — Ma ez olyan mindegy ! Pedig nem igaz ám ! A fundamentumot, a menyezetet, fe tetőt, a fedést, az ajtókat és ablakokat, általában az épületnek a falakat kivéve, minden részét éppen ugy kell elkészíteni, és éppen olyan költséggel, ha szilárd anyagból építjük, mint akkor, ha hitvány sárból tákoljuk össze. De nincs érzék az építmények karbantartása iránt és innen van, hogy nincs is érzék az iránt, hogy mit tesz jobb épületet, hosszú idői élettartamra megépíteni, szemben a sártákolmány rö vid élettartamával. Csak interkalláris kamatokban is mi a különbség ! Passzivitással is megtehetem adott esetben azt, amit a hajó oldalát kirágó patkány okoz. Azért vagyunk gondoskodni tudó emberek, hogy ne csak a magunk bármijét, ha kell meneküléssel, hanem a közét és a másét is óvjuk meg, hogy ne okozzunk kárt annak a szerencsétlen országnak, amelyet körülrágcsáltak kivül is, belül is. Pisszer János. Húsvéti illatszerek^ f.s&d? Eredeti francia parfeumök Eau de Cologne "*

SJ és az összes Cosmetikai cikkekben a legjobb és legolcsóbb beszerzési forrás. Hagybani is kfcsinybení eladás. "IPf Földes Irton drogéria rt. Nyiregyháza, Telefon 148 Víz-utca 3. szám. Qringend távirat APOLLÓ NYÍREGYHÁZA A jövő héten az egész város nevet rajtunk, mert jövünk a flótával és a hegedűvel. ZORO és HURU. Emberkiáiiitás. A centennáriumi kiállítás meglepetésszámba menő sikere óta városunk lakosai felhasználnak mistden alkalmat, hogy a kiállításokon részt vehessenek. Találkozhatunk azóta Nyíregyházán nevekkel a buzakalász, baromfi, kukorica, gyapjú, rajz, rádió, eb, cserkész, véreskereszt, autó, agarászati kotorék, kerámiai, footbaí, levente, vivó, céUövészeti és a jó ég tudja milyen kiállításokon és versenyeken. Én mindezeken nem szerepelhettem és ezért ugy aKartam jóvátenni mii lasztásomat, hogy olyan kiállítást rendeztem, amilyen még nem (volt ebben a csonka országban. Ez pedig nem más, mint: emberkiáiiitás. Ha az emberi kéz készítményeivel dicsőséget lehetett szere? ni a nyíregyházi névnek, akkor még nagyobb sikereket véltem én elérni magának az embernek a bemutatásával, amely tudvalevőleg Istennek a legnemesebb teremtménye. Okulva azonban az emiitett kiállítások tanulságain, elhatároztam, hogy nem zárt területen, beléptidijak szedésével, sokféle kiadással terhelten rendezem meg az emberkiállitást, hanem szabadon elővezetve. Éppen ugy nem tudták az én embertípusaim, hogy ők most megfigyelés alatt állanak, mint a baromfikiállitás berzenkedő kakasa «aki» kukorékolt, hogy reggel legyen és nem gondolta, hogy anélkül is megvirradt volna. Nálam is végezte tehát mindenki a maga megszokott munkáját jobbra, balra parancsolgatva és paranfcsokat elfogadva, nem is gondolva arra, hogy az ő cselekedetiket pedig a viszonyok változása irányítja. Juri tagokban sem szenvedtem hiányt. Van nálunk elég olyan sokoldalú ember, aki mindenről és mindenkiről elmondja a maga véleményét, csak érdeklődni "kell az ő «értékes megfigyelései)) iránt, ami re aztán ledarálja mindegyik a maga mondanivalóját, akárcsak egy rossz gramofon, vagy pedig mint a legkitűnőbb rádió." Ezekből a pro és kontra véleményekből állítottam én össze a bírálatot és ezen az alapon ítéltem oda a dijakat éspedig a következőképpen: Számító Péter a háború alatt mindig változtatta a foglalkozását kihasználta a konjukturákat. Most első díjat nyert a közélelmezés terén nyert érdemeiért, mert a szalonnát megvette 36000 koronájával és most eladta 25000-éveí, a bort összeszedte 14000-ével, anielvet eladott 10000-ével. Súlyos milliókat áldozott tehát mindannyiunknak javára, aminek elismeréseüf odaítél tük neki a hólabdacipők — e(helyezhetetlenné vált szelvényeit. Hazaffy Nándor erősen küzd a létért, mert a mindennapit is afig tudja előteremteni. Ennek dacára keresetének tekintélyes részét adja vissza az államnak, szanálás céljára. Elutasítottam az előterjesztett külön véleményt, mert az nem változtat a dolgon, hogy az állam italmérési illeték címén könyveli el a bevételeket, sem pedig az, hogy;