Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-10 / 81. szám

2 wmm MyxM&űgmmr 1925. április 9. •BMRKH* KWaMtUiH' MHMM szereíelrőL Vannak nekünk szép szavaink, szent szavaink, melyeknek tartalma felett nem lehet elég sokat gondolkodni, törődni, mert bizony nagy részök olyan, mint a nyári déli"báb, csak a vágyakozás színét és alakját mutatja. Hiszen minden szó, mely emberi szájból kilebben, valami észrevételt, vágyat, érzés^ akaratot jelez s az egyéni képzelet alakítja annak a szónak tartalmát Igy vagyunk bizony a hazaszeretet szóval is. Pedig ebben a szóban szinte egyetemes jelképe van emberi életünk összes értékének.. — Hogy lehet hát a hazát szeretni? Igen sokan, még nemzetek is, ugy szeretnék, mint Jókai dévajkodik egy kis versében igy: Igy szerették meg a mi hazánkat jó szomszédaink is! Legyen rá gondunk, hogy akadjon a torkukon s fuldokoljanak, mig vissza nem eresztik! De nemcsak jó szomszédaink, itthoni szomszédok is sokszor vannak igy vele, maguk szeretnék lenyelni, ha nem is az egészet, de minél nagyobb darabot belőle. — Ezért hozták bölcs honatyák azt a legfrissebb törvényt a hadi szerzeményekről. Szóval, a hazaszeretet nem szép nóta, nem lelkes vers, hevítő dÍKcíó stb. hanem valami más. Ennek a valami másnak tiszta értelmére, megint csak a Biblia vezet (aki olvasta Nagy Emit <;Londonr leveieit» a Budapesti Hírlap i. évi számaiból, gondolkodhatik felette) az ájtatos farizeusokat tanítván jézus igy: «Nem azok előtt nyílik tei a menyország kapuja, kik minél liangosabban sóhajtják, sőt kiabálják: Uram Uram!, hanem akik cselekszik a menyei atya akaratát.* Ha tehát a menyország is igy, bizony a földi ország sem elégszik meg szerelmese szerenádjaival . Azt értsük meg tehát mindenekelőtt, hogy a szeretet nem »csengő érc és pengő cimbalom«, hanem ápoló és építő erő; türelmes, áldozatos munka. Az ilyen hazaszeretetnek lesz aztán eredménye az a kultura, mefynek fölénye hatásosabb minden gyilkoló ágyúnál és pokfok tüzénél. Így íeheti a kultura a hazát szeretetre méltóvá s egymást segítve szeretetből fakadó kultura és kultúrából fakadó szeretet — az emberi életet legnagyobb értékké e földi világban. Mert akár mesének, akár jelképnek tartsa valaki a zsidó Biblia teremtéstörténetét, mely szerint Isten boldogító parkká alkotta a földet s igy adta át az emberpárnak, «hogy művelje és őrizze azt» az tény, hogy á föld és belőle támadó minden élőalak, világosan ugy tűnik fel, mint építésre váró építőanyagok temérdeksége, várva, híva folyvást az ember testi-lelki épitő-őriző erejét, hogy a benne advalevő s alkotásra érlelt tehetsége, saját fejlett Ízlése és magas vágyai szerint alkosson mindig szebb és szeDb paradicsomot s ebben találja meg boldogító összhangját teremtő és gondviselő istenével, embertestvéreiveí s még a növény és állatvilággal is. És ne mondjuk azt, hogy ez csak egy «Szentivánéji álom», az örökvalóság pedig igy hangzik kezdet óta: «a ki bírja, marja!» Eleget marta már, de nenr birt egy könnyet sem letörölni, egy mosolyt fakasztani. Nem próbálnánk már megfordítani a másik oldalára s meggyőződni a színéről és fonákáról ennek a nagy életproblémának! Én láttam látószemmel sok dolgot a nap alatt s felkerestem, mintegy feltámasztottam a mult századot, sőt ezredek nagylátó lelkeit, amint elősugároznak időkön át, hátrahagyott müveikben s ugy láttam, hogy az ember, egyéneiben és népcsafádaiban, mindig valami szép és jó dolgot keresett, még ha vértől részegült is. És azt láttam, hogy ezt a szép és jó dolgot csak áldozatos szeretettel áthatotta s építhette tovább. Azt láttam, hogy attól a kis portától kezdve, hová kunyhóját epitette, hatalmas uradalmakon keresztül még hatalmasabb országokig, a földet igyekezett széppé itenni s a haza földjének szépségével ápolni szivében-lelkében a haza iránt élő szeretetet. Hogy a hazát szeressük és pedig hogy mindenki szeresse, szeretetre méltóvá kell tenni mindenki számára. S hogy minő széppé lehet tenni, azt azok tapasztalhatták főként, kik tul is jártak a szomszéd kerítésén. Áldom Istenemet soha el nem muló hálával, hogy vágyat ébresztett bennem és alkalmat is adott, három izben is, lehetőnagy körben, gyönyörködni, csodálni, tanulni ,alkotásra erős vágyat nyerni, a figyelő látásokból, érzésekből. Még 1889-ben láttam felső Olaszország paradicsomi vidékét, Velence, Milánó* Turinig s innen a párisi világkiállításra, * 1200 magyar egy tömegben. Ezalkalommal egy velencei estély a tengeren, a vá ros által rendezve, a Kossuthot látogató, tüntető hazafiság tiszteletére. Minő estély! Minő nap Turinban, látni, hallgatni Kossuthot! Látni Párist! a föld minden részéről összehordot kincseket, alkotásokat! Látni Schweizot, a föld istenalkotta csodaparkját, három ízben is! Aztán Németországon át. meg-megállásokkal, Hamburgon át Skóciába, Edinburgból felfelé «Gra nise City»-be, egv nagy világgyüIés színhelyére. Aztán vissza Londonon át, Párison át, München, Bécs s ezek közt az isteni és emberi alkotások csodaremekeit, melyeket mind a szeretet s nyomán járó kultura teremtett s egyének s népek testét-Ielkét odakötötte a honi röghöz, e rögbői kitermelt szépségekhez és gazdagságokhoz. E kitermelé'sek utja a hazaszeretet utja. Andrássy Kálmán. Egy nemzetközi tudományos kongresszus jubileumi könyvének egyik munkatársát hívta meg előadónak. Nagy Jenő orniiológas kiküldetése a luxemburgi kongresszusra. Nyíregyháza, április 8. A Nyirvidék tudósítójától . Az örökváltság százéves évfordulója alkalmával Szohor Pál főjegyző szerkesztésében értékes monográfia jelent meg Nyíregyháza városról. Ebben a monográfiában a városnak és környékének természetrajzi képét egy hírneves professzor, a nyiregyházi származású Nagy Jenő dr. debreceni főgimnáziumi tanár rajzolta meg modern kutatói módszerrel szerzett értékes adatok alapján. Nagy Jenő, akinek szakvéleményét több ízben mi is kikértük Nyíregyháza faunáját, flóráját, különösen pedig madárvilágát iilető kérdésekben, európai nevet szerzett különösen ornitologiai kutatásaival. Most a luxenburgi ornitologiai (madártani) intézett francia nyelvű megkeresést intézett Debrecen város tanácsához, amelyben kéri, hogy az április 13:, 14.", 15-én tartandó ornitologiai kongresszusra küídjön ki valakit képviseletében. A hivatalos megkereséssel egyidejűleg a kongresszus főtitkára, Johanr. Morgan német nyelvű levélben axra kéri a várost, hogy tegye lehetővé dr. Nagy Jenő ref. főgimnáziumi tanárnak a kongresszusra való kiküldését. Azt írja, hogy dr. Nagy a külföídön is elsőrendűnek elismert szaktekintély s a kongresz szus programmjába is több előadását iktatták előre be. A városi tatanács információja szerint a kiküldetés öt millióba kerülne s ennek némi fedezésére a tanács száz aranykoronát meg is szavazott Nagy' Jenőnek. A kiváló professzor a kongreszszuson két előadást tartana, .egyiket az alsó Duna faunájáról, a másikat a Hortobágynak, mint igen fontos madárátvonulási területnek az ornitologiáról. Sajnos, a kormánytól remélt segélyt nem kapja meg Nagy Jenő dr. s igy a társadalom támogatása fogja lehetővé tenni a luxenburgi kongresszuson való megjelenését. Nagy Jenő dr. egyébként rövidesen Nyiregyházán is előadást fog tartani a madárvédelemről s ezt az előadást az állatvédelmi törekvésekke! rokonszenvező nyiregyházi fcörök nagy érdeklődéssel várják. A Tisztviselő Dalkör is megindította a propagandát a soproni dalosversenyen való részvételi költség összegyűjtésére. Nyíregyháza, április 8. Saját tu 1 dósitónktól. A Nyiregyházi Tisztviselő Dalkör pénteken közgyűlést tartott A. Torris Béla elnöklete alatt. A kc4 gyűlés tárgysorozatának legkiemelkedőbb pontja a soproni országos dalosversenyen való részvétel mó dozatainak és a költségek előteremtésének megbeszélése volt. Elnök bejelentette, hogy a belügymi- ( niszter által jóváhagyott alapsza- • bályok megérkeztek, s indítványára elhatározták annak kinyomatását és a tagok között leendő szétosztását. Rövid vita után véglegesen megállapodtak a soproni dalosverseny költségeinek gyűjtési módjában is. Tüzetesen megbeszélték a kiválasz- ; tandó előadási darabok kérdését, ' meg a jelvénykérdést is, ezután rá- ' tértek a választásokra. A lemondott Közlik István gazda '„ helyébe egyhangú lelkesedéssel Hasskó Miklóst választják meg, : Horváth Dezső és Dózsán Miklós j választmányi tagok, Heringh Dezső : és Bittermann Gyula dr. pedig vá- i lasztmánvi póttagok lettek. Előkészületek a hangver- í senyre. A közgyűlésen élénk megbeszélés j tárgyát képezte az április 20-án, hétfőn délután 6 órakor a »Korona« nagytermében tartandó hangverseny ' is. A tagok .erősen készülnek a nagysikerűnek ígérkező hangversen)'re, melynek tiszta jövedelmét a'soproni "költségekre fordítják. A hangverseny programmja egyébként a következő : 1. Hegár : Az erdő ébredése. Előadja a Tisztviselő Dalkör. 2. Lalo: Orosz koncert. Előadja Páricsy Pál hegedűművész. 3. Beethoven : Adagio a II. Szimfóniából. Előadja a 12. honvéd gyalogezred zenekara. 4. A honfi imája Erkel Bánk-bán c. operájából. Előadja a katonazenekar kísérete mellett a a Tisztviselő Dalkör. Karnagy: Kiss János. 5. Operaáriák. Előadja Páricsy Pál. 7. Lányi E.: Megsebzett -a hűtlenséged (népdalegyveleg). Előadja a Tisztviselő Dalkör. Városi Mozgó Április hó 8., 9, szerda, csütörtök Világszenzáció A Nibelungok Ósgermán nemzeti éposz 2 részben, 16 énekben. — Irta Thea von Harbou. Rendezte Fritz Láng. II rész KrienMd bosszúja Főszerepben Rudolf Klein Rogge Margarette Schön, Bemard Görtzke, Theodor Loos és Hans Adalbert Schlettow Előadások 5, 7 és 9 órakor. A 7 és 9 órai előadás katonazene kisérettel. Jegyelővétel Jakobovits Fanny tőzsdéjében délelőtt 10 — Í2 ig és délután a színháznál kúrák otthon. Hosszá élet, jé kedély, munkakedv reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle Igmándi keserűvíz a gyomor és belakmüködésének öizios és természetes szabályozója. (Sok eaetoea elegendő már néháay evőkanállal is.) Kapható minden gyógyszertárban és jobb fiiszerüzletben. H 26-10 Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel.