Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-10 / 81. szám

2 wmm MyxM&űgmmr 1925. április 9. •BMRKH* KWaMtUiH' MHMM szereíelrőL Vannak nekünk szép szavaink, szent szavaink, melyeknek tartalma felett nem lehet elég sokat gondol­kodni, törődni, mert bizony nagy részök olyan, mint a nyári déli­"báb, csak a vágyakozás színét és alakját mutatja. Hiszen minden szó, mely emberi szájból kilebben, valami észrevételt, vágyat, érzés^ akaratot jelez s az egyéni képzelet alakítja annak a szónak tartalmát Igy vagyunk bizony a hazaszere­tet szóval is. Pedig ebben a szóban szinte egyetemes jelképe van em­beri életünk összes értékének.. — Hogy lehet hát a hazát szeretni? Igen sokan, még nemzetek is, ugy szeretnék, mint Jókai dévaj­kodik egy kis versében igy: Igy szerették meg a mi hazán­kat jó szomszédaink is! Legyen rá gondunk, hogy akadjon a torku­kon s fuldokoljanak, mig vissza nem eresztik! De nemcsak jó szomszédaink, itthoni szomszédok is sokszor vannak igy vele, ma­guk szeretnék lenyelni, ha nem is az egészet, de mi­nél nagyobb darabot belőle. — Ezért hozták bölcs honatyák azt a legfrissebb törvényt a hadi szer­zeményekről. Szóval, a hazaszeretet nem szép nóta, nem lelkes vers, hevítő dÍK­cíó stb. hanem valami más. Ennek a valami másnak tiszta értelmére, megint csak a Biblia vezet (aki olvasta Nagy Emit <;Londonr le­veieit» a Budapesti Hírlap i. évi számaiból, gondolkodhatik felette) az ájtatos farizeusokat tanítván jézus igy: «Nem azok előtt nyí­lik tei a menyország kapuja, kik minél liangosabban sóhajtják, sőt kiabálják: Uram Uram!, hanem akik cselekszik a menyei atya aka­ratát.* Ha tehát a menyország is igy, bizony a földi ország sem elégszik meg szerelmese szerenád­jaival . Azt értsük meg tehát mindenek­előtt, hogy a szeretet nem »csengő érc és pengő cimbalom«, hanem ápoló és építő erő; türel­mes, áldozatos munka. Az ilyen hazaszeretetnek lesz aztán ered­ménye az a kultura, mefynek fölé­nye hatásosabb minden gyilkoló ágyúnál és pokfok tüzénél. Így íeheti a kultura a hazát szeretet­re méltóvá s egymást segítve szeretetből fakadó kultura és kul­túrából fakadó szeretet — az em­beri életet legnagyobb értékké e földi világban. Mert akár mesének, akár jelképnek tartsa valaki a zsidó Biblia teremtéstörténetét, mely szerint Isten boldogító parkká al­kotta a földet s igy adta át az emberpárnak, «hogy művelje és őrizze azt» az tény, hogy á föld és belőle támadó minden élőalak, világosan ugy tűnik fel, mint épí­tésre váró építőanyagok temérdek­sége, várva, híva folyvást az ember testi-lelki épitő-őriző erejét, hogy a benne advalevő s alkotásra ér­lelt tehetsége, saját fejlett Ízlése és magas vágyai szerint alkosson mindig szebb és szeDb paradicso­mot s ebben találja meg boldogító összhangját teremtő és gondvi­selő istenével, embertestvéreiveí s még a növény és állatvilággal is. És ne mondjuk azt, hogy ez csak egy «Szentivánéji álom», az örökvalóság pedig igy hangzik kezdet óta: «a ki bírja, marja!» Eleget marta már, de nenr birt egy könnyet sem letörölni, egy mosolyt fakasztani. Nem próbál­nánk már megfordítani a másik ol­dalára s meggyőződni a színé­ről és fonákáról ennek a nagy élet­problémának! Én láttam látószem­mel sok dolgot a nap alatt s fel­kerestem, mintegy feltámasztottam a mult századot, sőt ezredek nagylátó lelkeit, amint elősugároz­nak időkön át, hátrahagyott mü­veikben s ugy láttam, hogy az ember, egyéneiben és népcsafádai­ban, mindig valami szép és jó dolgot keresett, még ha vértől ré­szegült is. És azt láttam, hogy ezt a szép és jó dolgot csak áldozatos szeretettel áthatotta s építhette tovább. Azt láttam, hogy attól a kis portától kezdve, hová kunyhó­ját epitette, hatalmas uradalmakon keresztül még hatalmasabb orszá­gokig, a földet igyekezett széppé itenni s a haza földjének szépségé­vel ápolni szivében-lelkében a ha­za iránt élő szeretetet. Hogy a ha­zát szeressük és pedig hogy min­denki szeresse, szeretetre méltóvá kell tenni mindenki számára. S hogy minő széppé lehet tenni, azt azok tapasztalhatták főként, kik tul is jártak a szomszéd kerí­tésén. Áldom Istenemet soha el nem muló hálával, hogy vágyat ébresztett bennem és alkalmat is adott, három izben is, lehetőnagy körben, gyönyörködni, csodálni, tanulni ,alkotásra erős vágyat nyerni, a figyelő látásokból, érzé­sekből. Még 1889-ben láttam felső Olaszország paradicsomi vidékét, Velence, Milánó* Turinig s innen a párisi világkiállításra, * 1200 ma­gyar egy tömegben. Ezalkalommal egy velencei estély a tengeren, a vá ros által rendezve, a Kossuthot lá­togató, tüntető hazafiság tisztele­tére. Minő estély! Minő nap Tu­rinban, látni, hallgatni Kossuthot! Látni Párist! a föld minden részé­ről összehordot kincseket, alkotá­sokat! Látni Schweizot, a föld is­tenalkotta csodaparkját, három íz­ben is! Aztán Németországon át. meg-megállásokkal, Hamburgon át Skóciába, Edinburgból felfelé «Gra nise City»-be, egv nagy világgyü­Iés színhelyére. Aztán vissza Lon­donon át, Párison át, München, Bécs s ezek közt az isteni és emberi alkotások csodaremekeit, melyeket mind a szeretet s nyomán járó kultura teremtett s egyének s népek testét-Ielkét odakötötte a honi röghöz, e rögbői kitermelt szépségekhez és gazdagságokhoz. E kitermelé'sek utja a hazaszere­tet utja. Andrássy Kálmán. Egy nemzetközi tudományos kongresszus jubileumi könyvének egyik mun­katársát hívta meg előadónak. Nagy Jenő orniiológas kiküldetése a luxemburgi kongresszusra. Nyíregyháza, április 8. A Nyir­vidék tudósítójától . Az örökváltság százéves évfor­dulója alkalmával Szohor Pál fő­jegyző szerkesztésében értékes mo­nográfia jelent meg Nyíregyháza városról. Ebben a monográfiában a városnak és környékének termé­szetrajzi képét egy hírneves pro­fesszor, a nyiregyházi származású Nagy Jenő dr. debreceni főgimná­ziumi tanár rajzolta meg modern kutatói módszerrel szerzett értékes adatok alapján. Nagy Jenő, akinek szakvéleményét több ízben mi is kikértük Nyíregyháza faunáját, flóráját, különösen pe­dig madárvilágát iilető kérdésekben, európai nevet szerzett különösen ornitologiai kutatásaival. Most a luxenburgi ornitologiai (madártani) intézett francia nyelvű megkeresést intézett Debrecen város tanácsá­hoz, amelyben kéri, hogy az ápri­lis 13:, 14.", 15-én tartandó ornitolo­giai kongresszusra küídjön ki va­lakit képviseletében. A hivatalos megkereséssel egyidejűleg a kongresszus főtitkára, Johanr. Morgan német nyelvű levélben ax­ra kéri a várost, hogy tegye lehe­tővé dr. Nagy Jenő ref. főgimná­ziumi tanárnak a kongresszusra való kiküldését. Azt írja, hogy dr. Nagy a külföídön is elsőrendűnek elismert szaktekintély s a kongresz szus programmjába is több előadá­sát iktatták előre be. A városi ta­tanács információja szerint a ki­küldetés öt millióba kerülne s en­nek némi fedezésére a tanács száz aranykoronát meg is szavazott Nagy' Jenőnek. A kiváló professzor a kongresz­szuson két előadást tartana, .egyiket az alsó Duna faunájáról, a másikat a Hortobágynak, mint igen fontos madárátvonulási területnek az orni­tologiáról. Sajnos, a kormánytól remélt segélyt nem kapja meg Nagy Jenő dr. s igy a társadalom támogatása fogja lehetővé tenni a luxenburgi kongresszuson való megjelenését. Nagy Jenő dr. egyébként rövide­sen Nyiregyházán is előadást fog tartani a madárvédelemről s ezt az előadást az állatvédelmi törekvések­ke! rokonszenvező nyiregyházi fcö­rök nagy érdeklődéssel várják. A Tisztviselő Dalkör is megindította a propa­gandát a soproni dalosversenyen való rész­vételi költség összegyűjtésére. Nyíregyháza, április 8. Saját tu 1 dósitónktól. A Nyiregyházi Tisztviselő Dal­kör pénteken közgyűlést tartott A. Torris Béla elnöklete alatt. A kc4 gyűlés tárgysorozatának legkiemel­kedőbb pontja a soproni országos dalosversenyen való részvétel mó dozatainak és a költségek előte­remtésének megbeszélése volt. El­nök bejelentette, hogy a belügymi- ( niszter által jóváhagyott alapsza- • bályok megérkeztek, s indítványára elhatározták annak kinyomatását és a tagok között leendő szétosztását. Rövid vita után véglegesen meg­állapodtak a soproni dalosverseny költségeinek gyűjtési módjában is. Tüzetesen megbeszélték a kiválasz- ; tandó előadási darabok kérdését, ' meg a jelvénykérdést is, ezután rá- ' tértek a választásokra. A lemondott Közlik István gazda '„ helyébe egyhangú lelkesedéssel Hasskó Miklóst választják meg, : Horváth Dezső és Dózsán Miklós j választmányi tagok, Heringh Dezső : és Bittermann Gyula dr. pedig vá- i lasztmánvi póttagok lettek. Előkészületek a hangver- í senyre. A közgyűlésen élénk megbeszélés j tárgyát képezte az április 20-án, hétfőn délután 6 órakor a »Koro­na« nagytermében tartandó hang­verseny ' is. A tagok .erősen ké­szülnek a nagysikerűnek ígérkező hangversen)'re, melynek tiszta jö­vedelmét a'soproni "költségekre for­dítják. A hangverseny programmja egyébként a következő : 1. Hegár : Az erdő ébredése. Előadja a Tisztviselő Dalkör. 2. Lalo: Orosz koncert. Előadja Pá­ricsy Pál hegedűművész. 3. Beet­hoven : Adagio a II. Szimfóniából. Előadja a 12. honvéd gyalogezred zenekara. 4. A honfi imája Erkel Bánk-bán c. operájából. Előadja a katonazenekar kísérete mellett a a Tisztviselő Dalkör. Karnagy: Kiss János. 5. Operaáriák. Előadja Páricsy Pál. 7. Lányi E.: Megseb­zett -a hűtlenséged (népdalegyve­leg). Előadja a Tisztviselő Dalkör. Városi Mozgó Április hó 8., 9, szerda, csütörtök Világszenzáció A Nibelungok Ósgermán nemzeti éposz 2 részben, 16 énekben. — Irta Thea von Harbou. Rendezte Fritz Láng. II rész KrienMd bosszúja Főszerepben Rudolf Klein Rogge Margarette Schön, Bemard Görtzke, Theodor Loos és Hans Adalbert Schlettow Előadások 5, 7 és 9 órakor. A 7 és 9 órai előadás katonazene kisérettel. Jegyelővétel Jakobovits Fanny tőzsdéjében délelőtt 10 — Í2 ig és délután a színháznál kúrák otthon. Hosszá élet, jé kedély, munkakedv reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle Igmándi keserűvíz a gyomor és belakmü­ködésének öizios és természetes szabályozója. (Sok eaetoea elegendő már néháay evőkanállal is.) Kapható minden gyógyszertárban és jobb fiiszerüzletben. H 26-10 Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents