Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-05 / 78. szám

jtfYöürmÉE 1925. április 5. Az első lépés. A Magyar Nemzeti Szövetség követeli a trianoni szerződés revízióját. A természet ébredésével, a kikelet közeledtével a feltámadás magasztos ünnepének elérkeztével a nemzet lethárgikus álma is, melybe a trianoni szerződés kényszeritette a nemzetet, foszladozni kezd. A húsvét glóriája ' talán most betölti a jóakaratú nemzeti lelkeket s a nemzeti öntudat termőrügyeit fakadásnak inditja a kölcsönös megértés és emberbaráti szeretet. A kripta ajtaján, melyet Triánon reánkzárt, mír az igazság kopogtatása hallatszik. Ez az a várva-várt pillanat, melynek eljövetelében mindig hittünk, mi^ dig reméltünk. Meghozta ezt a természetnek az a kérlelhetetlen törvénye, hogy az igazságot ideigóráig elaltatni igen, de megsemmisíteni nem lehet. Arról van szó, hogy a Magyar Nemzeti Szövetség központi vezetősége elérkezettnek látja az időt, hogy a trianoni szerződés, mely a hamisságnak, önkénynek, barbárságnak a legflagránsabb dokumentuma, revízióját napirendre tűzze, annak keresztülvitelét kérje, követelje. Vájjon hol, mikor találta meg a Nemzeti Szövetség alapját annak, hogy az ellenséges, merev elfogultsággal szemben felvethetőnek találja ma e kérdést? Semmiben másban, mint saját munkájának eredményében. Mert, amig befelé az irredentizmus tüzét élesztgette, addig kifelé — bár csendben, zajtalanul — szinte emberfeletti munkát végzett megalakulása óta, hogy propaganda külföldi akciójával a magyar nemzet igazát, az ország megcson kitásával egész Európára háramló veszélyt a külállamok népeivel, államféríiaival megismertesse s a helyzet tarthatatlanságáról meggyőzze. Írásban, képben, közvetlen érintkezésekben, a világ valamennyi nyelvén folyt és folyik még ma is ez az akció. Külföldi sajtóorganumokat nyert meg; különféle kiadású és soknyelvű röpiratokat, térképeket, tudományos statisztikai alapon szerkesztett s meggyőző érvényű könyveket bocsátott világgá, "melyek mind a magyar nemzet igazát, az ellenség hamisságát tárták fel. fis talán, ha a magyar társadalom nagyobb anyagi támogatásban részesítette volna a Szövetség nemes törekvését, hamarább éretté tehette volna a nemzet igazát, mert szélesebb körű munkát fejthetett volna ki, mint aminőt kifejthetett korlátolt anyagi eszközeivel, lgv is — bár lassan közeledhettünk a célhoz — elmondhatjuk, hogya talaj meg van munkálva, elő van készítve arra, hogy a belehintett jó mag termésbe szökkenjen. Most már rajtunk a sor, hogy mindnyájan, egyenkint és összesen a Magyar Nemzeti Szövetség táborába álljunk, minden erkölcsi és anyagi erőnkkel támogassuk. A Nemzeti Szövetség vidéki köreinek, így tehát a Szabolcsvármegyei és Nyiregyházi Körének is amely büszkén tekinthet vissza múltjára, mert mindig előljárt feladatainak teljesítésében s igy a központnak mindig hathatós támogatást nyújtott — most alkalmazkodnia kell a központi választmánynak a folyó évi március hó 31-én kelt határozatához, amely ugy hangzik, mint a feltámadásra hívogató harangszó s amelyről a következőket olvashatjuk: «A Magyar Nemzeti Szöv.etség felhívja a magyar kormány és az egész magyar nemzet figyelmét arra, hogy- már a győztes nagyhatalmak elfogulatlan itélő államférfiai is nyíltan bevallják, hogy azoknak a politi kai és gazdásági bajoknak okát, amelyekben egész Európa szenved, a legyőzőttekre rákényszeritett békeszerződésekben látják. Az angol miniszterelnök, Baldwin szerint Európa békéje akkor szűnt meg, amikor a versaillesi békeszerződést aláírták, sőt Lyoyd George, Anglia volt miniszterelnöke, aki maga is résztvett a békeszerződések megszerkesztésében, öt év tapasztalatai alapján nem habozik ezt a békemüvet elhibázottnak mondani és lesújtó bírálatot mond annak hatásairól. Ennek következtében a békeszerződések revíziója ma már nem békebontó irredentizmus, hanem egyetemes európai érdeknek tekintendő, amelyre a magyar nemzet minden tényezőjének egységesen törekednie kell s a magyar nemzet fönmaradásának érdekében a velünk közös érdekű nemzetekkel öszszefogva, követelni kell a rajtunk elkövetett jogtalanságok orvoslását a békeszerződés revíziója utján.» «Ezt a felhívást benyújtják a nemzetgyűlésnek és kormánynak. Ezenkívül felkérik valamennyi törvényhatóságot, vidéki szövetkezeteket és társadalmi egyesületeket, szervezeteket a felhívás hathatós terjesztésére és népszerűsítésére.)) Az igazság intézkedésének tekinthetjük, hogy a Nemzeti Szövetség választmányának fennebb ismertetett határozatával csaknem egyidejűleg hangzott el Londonban Lyoyd Georgénak a cseheket és románokat leleplező s megszégyenítő következő nyilatkozata: «Románia is hive a genfi jegyzőkönyvnek — mondotta Lyoyd George. Vájjon hajlandó volna-e ez az állam a vitás magyar területekre nézve a döntőbíróság Ítéletét elfogadni? Csehországnak is vannak vitás határkérdései Magyarországgal. Hajlandó volna-e Csehország ezekkel a kérdésekkel a döntőbírósághoz fordulni? A csehek arra törekszenek — folytatta Lyoyd George — hogy bizonyos magyar területeket a maguk részére megtartsanak. Statisztikájukat olyan módon állították össze, hogy azzal mindent bizonyíthatnak, amit be akarnak bizonyítani. A vitás területen véletlenül éppen egy magyar képviselőt választottak- meg. Hajlandók lennének-e erre a területre a döntőbíróság itéletének helyt adni?» íme, ma már igy gondolkoznak az angolok. Már tudják, hogy a kisántánt államai statisztika hamisítók. Ma tehát már nem szentírás többé harácsoló szomszédaink handa-bandázása az angolok előtt, de talán Pom'kárét es néhány csatlósát kivéve — jobb belátásra jutott már az egész viI lág józanabb gondolkozású népe és államférfia, aminek már sok kifejezést is adott. Ezért nagyon időszerű, hogy végre, valahára" mi is hallassuk "szavunkat, hogy követelésünket állandóan napirenden tartsuk s napról-napra fokozzuk. Ehhez az első lépés a Nemzeti Szövetség választmányának ismertetett határozatával már megtörtént. Most már csak arra ügyeljünk, hogy a hajtóerő ne szalmaláng legyen ,hanem a magyar nemzeti lelkeknek állandó lobogó lánggal égő tüze legyen az mindaddig, mig a Kárpátokon nem leng ismét a háromszínű magyar lobogó, mig Kárpátoktól Adriáig nem zeng ismét a magyar szó. A feltámadás reményének fénysugara ivelje át az egész NagyMagyarországot és bízzatok benne ti, elszakított testvéreink, amint mi is bizakodunk. Az igazság elindult, hogy meghozza a felszabadulást, a viszontlátás örömét, a testvén ölelkezést. Pillér József. A Ref. Nőegylet r r vasarja szombaton és vasárnap a főgimnázium tornacsarnokában. Nyíregyházán két és félezer csecsemő áll a díspensaire védelme alatt. Az «Ürszágos Stefánia Szövetség Anyák és Csecsemők Védelmére* működési körének a vidékre való kiterjesztését a háborút követő háborús nyomorúságok indították meg. Ebben a törekvésben vezető eszme volt, hogy a háború vérveszteségeit csak ugy lehet pótolni, ha a társadalom elsősorban az anyák és csecsemők védelmét karolja fel. Igy lett a Budapesten már régen működő szövetség országos jellegit, támogatva az Észak-Amerikai Vöröskereszt-Egylet által is, mely a szövetség orvosi műszereit s minden kellékét gazdagította. Mint az ((Országos Stefánia Szövetség» vidéki fiókja, 1921. évi május havában megalakult a nyíregyházi szövetség is s ugyanakkor megnyitották a Károlyi-tér 20. sz. alatt az Anya- és Csecsem ővédő intézetet, mely az alapítás sorrendjében a 36. számot kapta. Az intézetnek 235 tagja van, évi tagsági díj 10000 korona. Itt kezdte meg működését, áldásthozó, nagyszerű és nemzetvédő munkáját a Stefánia Szövetség fiókja s folytatja ma ís Luka Jenő ügyvezető igazgató nagy figyelemmel végzett vezetése mellett. Az intézetben egy gyermekorvos, egy szülészorvos, egy vezető fővédőnő, egv körzeti védőnő és egy védőnő jelölt működik. Az ápolás. Hogy az intézet mindent felülmúló és nagyszerű működéséről tájékozva legyen a közönség, legjobban bizonyítja, hogy a gondozottak között a halálozási arány szám 9.4 százaléka a nem gondozottak halálozási arányszámának. Egyébként az intézet nagyéberséggel végzi kötelességét, a fővédőnő s védőnők meghatározott rend szerint látogatják az újszülötteket, tanácsot adnak azok és az anyák szakszerű gondozására s egészen 3 éves korukig figyelemmel kísérik fejlődését. Hetenként négyszer vannak gyermekorvosi rendelőnapok: hétfőn, szerdán, csütörtökön és szombaton délután 4 órától, a szülészorvosi rendelő pedig pénteken délután van. Az intézet lehetőleg kiterjeszti működését a terhes anyák védésére is, de ezt már nem teheti oly nagy- pontossággal, mivel anyagi képességét meghaladja s az esetekről nem is nyerhet pontos adatokat, ám ennek dacára, ha tudomást szerez a terhes anyáról, azt meglátogatja és hasznos tanáccsal szolgál. Szociális működés. Hogy milyen szociális értéke van az intézet működésének, az puszta szóval föl nem mérhető, de fokozható lenne, ha nagyobb anyagi eszközök állanának rendelkezésére, mert az idő multával az amerikai kellékek is rongálódnak s ujakkal nehezen, vagy éppenséggel nem pótolhatók. De e kevés eszközzel is ideálisan szolgálja a célt, a többek között 5 drb kifogástalanul felszerelt szülészeti vándorláda, mely lehetővé teszi a tiszta, fertőzést kizáró, egészségügyileg kifogástalan kezelést. Az intézet áldást osztó tevékenysége az is, hogy a szegényanyák ingyen jutnak kölcsön babakelengyéhez, melyet csak akkor kell visszaadni, ha a gyermek kinőtte. Az intézet gondossága minden egyéb között oda is kiterjed, hogy egészséges dadákat ajánl, leányanyákat szolgálatba helyez s ha a gyermek egészségét veszélyeztetve latja, gyermekmenhelyen helyezi el. Az intézet tervei. Tervek, amelyek táján valóra válnak, azaz egész bizonyosan valóra válnak, ha a társadalom is segítségére lesz és az ártatlanok, a jövő nemzedék fejlődésének irányítását a magáévá teszi — nagyon foglalkoztatják az intézet vezetőit. Áldásos volna a működést a tanyákra is kiterjeszteni, de ehhez több védőnő, tehát nagyobb anyagi erő szükséges. Továbbá átmeneti anya- és csecsemő-otthon létesítése volna szükséges, mely az olyan leány-anyákat venné pártfogásába, kik a gyermekágyból felkelve nem tudnak nyomban kenyérkereső szolgálatba jutni. Ilyen nagy és megoldatlan probléma még a gondozatlanul hagyott gyermekek védelme, kiknek szülei egész nap kenyérkereset után látva az utca nevelésére bizzák gyermekeiket, kitévé száz veszélynek s az erkölcsi züllés lehetőségének. Ezért létesülne a napközi csecsemő- és gyermek-otthon. Milyen szép munka, milyen nagy, jövőbe néző reménykedés világit ki e törekvésekből s liogy minden terv megvalósuljon, nem kel! hozzá egyéb, ,minthogy e kiáltó, segítségkérő nagy szükséget megértsék és támogassák azok, akiknek ehhez módjuk van s akik kúrák otthon. Hosszú Siet, jó kedély, munkakedv reggelizés előtt fél pohár Schmldthaaer-féle Igmándi keserGviz a gyomor és belekmüködésének biztos és természetes szabályozója. (Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is.) Kapható mindan gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. 1126-10 Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel.