Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-04 / 77. szám

2 1925. április 3. Tegnap bontották fel a város kövezésére érkezett ajánlatokat. Nyíregyháza, április 3. Saját tudósítónktól . Megírta a Nyirvidék, hogy a város még ezen a tavaszon megkezdi nagyszabású kövezési programmjának végrehajtását. A kőanyag szállítására és a kövezési munkálatokra kiirt pályázat lejárt fs a városi tanács a polgármester távollétében Szohor Pál főjegyző, h. polgármester elnökletével felbontotta a nagyszámban érkezett ajánlatokat. A kövezési munkálatokat még ebben az évben végrehajtják, a pénzügyi áldozatokat azonban három éven át hozza meg a város közönsége. A folyó és a következő évben a mintegy ötmilliárdos költségnek 35 35 százalékát, a harmadik évben pedig 30 százalékát fizetjük meg a kövezési költségeknek. Már az ajánlati feltételekben biztosította Nyíregyháza városa, hogy a kövezési munkálatok 1925-ben teljes egészükben elkészüljenek, a város azonban a költségeket három évre beosztva részletekben fizeti. Az ajánlattevők ebbe szívesen belementek s mindössze 14—18 százalékot kérnek a fizetési feltételek elfogadása fejében .Az ajánlatok nagy munkát adnak a mérnöki hivatalnak. Van közöttük magyar papirkoronás, aranykoronás, dollár alapon számított aranyértéken alapuló, angol font, cseh korona ajánlat, amelyeket át kell számítani közös alapra. Általában az ajánlatok nem lépik tul a költségvetési keretet és öt milliárd koronán alul mozognak. Az ajánlattevők között vannak, akik csak kőanyagra és olyanok, akik teljes kövezési munkálatra anyagszállítással együtt adtak be ajanlatot. Az előbbiek csonkamagyarországi és cseh megszállás alatt lévő kőbányák tulajdonosai, az utóbbiak leginkább budapesti nagyvállalkozók. Az ajánlatok átszámítását és összehasonlítását a mérnöki hivatal rövidesen elvégzi s akkor a tanács, a szakosztályok és a képviselőtestület fog dönteni, hogy kinek adja a nagyszabású kövezési munkálatokat, amelyek aztán nyom ban megkezdődnek . — Erdős Renée: Az élet ki- — Április 1-én lejáró előfizetérálynője cimü regénye uj kiadás- ; sét a fővárosi lapokra a zUjságban most jelent meg. Kapható az i boltban ujitsa meg. Megtakarítja Ujságboltban a portót. AZ UJ ÜGYVÉDI DIJSZABAS I8HKS* kizárólag csak a Jóba-nyomdában! HM3 kapható, Széchenyi-ut 9. sz. alatt Győr, lyiregyháza, Székesfehérvár és a többi magyar város egymásután állanak talpra, hogy megmentsék a magyar színpadot. Nyíregyháza, április 3. Saját tudósítónktól . Emlékezetes, hogy az operaházi válságmegoldási tervek között az is felvetődött, hogy a műsorból kiküszöbölik a nagy költségeket felemésztő operákat és lassankint azokra a dalművekre szorítják a műsort, amelyek kiállítása semmi különösebb követelményeket nem támaszt, viszont klaassz'ikus zenei értéke vitán felül áll. Amit itt az operaházban egészséges alapon terveztek, ugy, hogy. a művészet, a zenei kultura alig szenvedhet csorbát az érdes anyagi szempontok előtérbetolásától az, a színpad leépítése katasztrofális körvonalakat kezdett ölteni a vidéki gócpontokban. A vidéki színtársulatok egymásután sodródtak a csőd szélére s az igaz gatók a nivó fenntartásáért való viaskodásukban mindent megtettek, mindent megpróbáltak, ami emberileg lehetséges. Végül is már a nívó feláldozására került a sor. Általános és aggasztó tünetként, szinte egyöntetűen kezdett felvetődni a vidéki színtársulatok körében az az elhatározás, hogy a tagok elbocsátásával, a művészi személyzet lecsökkentésével, a drágább, értékesebb erők olcsóbb kicserélésével mentik meg a színpadokat a teljes elnémulástól. A horribilis költségeket ugyanis már semmiféle erőtartalék mellett nem bírták az üres nézőterek, az általános pénztelenség mellett. A nivó rengeteg pénzeket emészt fel s az igazgatók addig jutottak, hogy választani keli a nivó lecsökkentése és a teljes bezárás között. A legsötétebb kép, a legsivárabb helyzet előtt állott a magyar városok színpadi kulturája, az általános sülyedés, a művészi exisztenciák szétzüllése fenyegetett amikor egymásután mozdultak meg a magyar városok, hogy erős, fanatikus, áldozatkész kézzel kiragadják a magyar színészetet a bukásból. — 1 Márványtáblán vaR> megörökítésre érdemesek azok az adatok, amelyek a magyar városok rajongó idealizmusát ,hazafias önefláldozását hirdetik a büszke magyar kultúrának ezekben a válságos, nehéz sötét napjaiban. Szeged városa 500 milliót adott támogatásként és ezenfelül éppen néhány napja határozta el, hogy a város naponta száz jegyet vesz meg és azt a városi tisztviselők között osztja szét. Pécs városa, miután a szinigazgató bejelentette, hogy milyen horribilis deficittel dolgozik és sürgős segítséget kért, mert veszélyeztetve látja a színpadi munka további fenntartását elhatározta, hogy a szezon hátralevő idejére visszamenőleg a szezon elejéig a deficit legjelentékenyebb részét magára vállalja és azt folyósítja. Újpest városa eddig 3Q0 millió koronát folyósított az újpesti Blaha Lujza színháznak s most az igazgató ujabb segélykérésére ujabb támogatást nyújt . Debrecen ugyancsak 300 milliót adott Kardoss igazgatónak, aki már a szó szoros értelmében a csőd szélén állott. Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár s a többi magyar városok egymásután állanak talpra, hogy az elnémulástól, vagy a leépítéstől megmentsék a magyar színpadot. Mindhalálig . , ., Sessue Hayakawával a „CSATA" főszereplőjével lé vásárt csinált a nyirábrányi gazda. Olcsó cséplőgépet vásárolt, de nem tudott vele csépelni. Feljelentette csalásért az eladót és az ügynököt. Egy nyirábrányi kisgazda, Erdei Pál 1923-ban szomszédjának, Nagy János gépésznek rábeszélésére elhatározta, hogy cséplőgépberendezést vásárol. Másfél hónap; fontolgatás után Debrecenbe mentek, ahol Almási Gábor gépjavító mesterhez mentek el. Ott feküdd Káposzta Antalnak egy alapos javításra szoruló, régi tipusu cséplőgépe és hozzá való nyersolaj motor. Rövid alku után a szakismeret nélküli kisgazda 80 mázsa rozs árában megvásárolta a szinte kijavíthatatlan ócska motort és megbízta Almási Gábort, hogy mielőbb hozza használható állapotba. A cséplőgép és a motor aratás előtt el is készült. A próbánál azonban kitűnt, hogy az elavult rendszerű motor képtelen megfelelő energiát szolgáltatni a cséplőgép hajtásához. A gép átvételénél a közvetítő Nagy János szakértőként szerepelt és kijelentette, hogy a motor hibáján csak ugy lehet segíteni, ha egy súlyosabb és nagyobb mé® retü lenditőkereket szerelnek fel. | Ez azonban ujabb megterheltetést jelentett volna és Erdei Pálnak jóformán minden pénze ráment a gép javítására. Másfél hold földet, több disznót és néhány mázsa búzát adott el, hogy a javitás költségeit kiegyenlíthesse. A cséplőgépet ennek dacára elszállította a javítóműhelyből és cséplést vállalt. Sikerült is 300 mázsányi gabonát kicsépelnie, de ezután a gép teljesen felmondta a szolgálatot. Erdei Pál nem fizette ki Káposzta Antalnak a gép vételárát. Ezért Káposzta polgári pert indított ellene. Mikor a perről az értesítést ki kézbesítették a géptulajdonos kisgazdának — az ellenpörrel válaszolt és azonnal feljelentette Káposzta Antalt, — továbbá Nagy Jánost, csalás büntette cimen. Azt hangoztatta, hogy Nagy János tudatosan beszélte őt rá a használhatatlan cséplőgép megvásárlására, hogy az adásvételi ügyletből jogtalan anyagi hasznot szerezzen magának. A debreceni törvényszéken csütörtök délelőtt tárgyalták az ügyet. A tanúkihallgatások után az ügyész elejtette a vádat Káposzta Antal és Nagy Jánossal szemben, mert a vallomásokból v

;lágosan kiderült, hogy Erdei Páinak tudnia kellett a cséplőgép teljesítőképességéről. A nyolcvan mázsás buzavételár oiyan szembetűnően olcsó volt két évvel ezelőtt is, hogy tökéletes gépet ilyen áron nem lehetett .vásárolni. Erdei Pál ennek dacára is tovább hangoztatta, hogy őt tudatosan megkárositották. A vádat ügyvédje utján továbbra is fenntartotta és ujabb bizonyítékok felmutatását jelentette be. Diadal Mozgó. Az emberek, akik ma már — legalább is Amerikában __ a békeévek nyugodt zavartalanságát élik — éppen ugy vágynak az exotikumokra, mint valamikor régen, amikor egy-egy sarkutazóndv, vagy^ Afrika-kutatónak az előadásai és könyvei biztos erkölcsi és anyagi sikert jelentettek. * Ez a tény, hogy a közönség érdeklődik az exotikumok iránt, természetes visszahatással van az irókra és művészekre is. Az irók és művészek a közönség pulzusán tartják a kezüket és mint a gondolatolvasók, ugy jutnak el arra a tájra, ahol megtalálhatják azt,, ami a nagyközönséget érdekli. • Ilyen exotikumban bővelkedő regeny a «The White Sisten )Ai fehér apáca), amelyet egy nálunk Púidig ismeretlen amerikai író, Marton Orawford irt. Van ebben, a regényben minden, ami a modern érdeklődést felkelti. Arisztokrata miliőben kezdődik, hagyaték körüli harcok és viaskodások két nővér között, gyarmati háború, véres csaták és a lemondó szerelem szomorú végakkordja... Ezt a regényt dolgozta fel a Metró-filmgyár filmdrámává. Hogy a gyár mennyire értékelte magát a film témáját és mennyire értékelte a filmet, misem bizonyítja jobban, mint hogy Lillán óish, a ritkán dolgozó, de annál népszeSzombat Ketfö Ősgermán nemzeti éposz 2 részben 16 énekben. Paul Richter, Margarette Schön, Hans Adalbert, Schlettow és Hanna Ralph főszereplésével. I. rész : Előadások «. 5. 7 és 9 órakor Városi Mozgóban.